A törpevíziló (Choeropsis liberiensis) a nílusi víziló kisméretű rokona, amely Nyugat-Afrika esőerdeiben és mocsaraiban őshonos. Bár neve "törpe", ez az állat egyáltalán nem számít kicsi emlősnek, legfeljebb a nílusi vízilóhoz képest tűnik apróbbnak, amely akár másfél tonnát is nyomhat. A kifejlett törpevíziló súlya 160 és 275 kilogramm között mozog, marmagassága 75-100 centiméter, hossza pedig 150-175 centiméter.
Az újszülött törpevíziló súlya és fejlődése
Az újszülött törpevíziló általában 4,5-6,2 kilogramm súllyal jön a világra, de extrém esetekben előfordulhat ennél kisebb súly is, különösen koraszülött borjaknál. Például egy Cincinnati állatkertben született koraszülött víziló kislány, aki hat héttel korábban született a vártnál, mindössze 29 fontot (kb. 13 kg) nyomott, ami jóval az újszülött súly (55-120 font, azaz kb. 25-54 kg) alatt volt.
A Szegedi Vadasparkban is született már törpevíziló, ahol a kis víziló születési súlya 5925 gramm volt, amely normálisnak számít ennél a fajnál. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy egy nőstény kölyök tömege születése óta csaknem háromszorosára, 14-15 kilóra nőtt, ami azt jelzi, hogy az anyaállat, Tigi, tapasztalt szülőként gondosan neveli kicsinyét. A borjak elválasztása általában 6-8 hónapos korban történik meg.
Fizikai jellemzők és viselkedés
Az újszülött törpevíziló azonnal képes lábra állni, és kéthetesen már tud úszni. Bár azonnal lábra tud állni, a kis víziló nem képes nagy távolságokat megtenni. Az anya napközben elrejti kölykét a ragadozók és a tűző napfény elől. Az anyaállat naponta körülbelül háromszor tér vissza a borjához, hogy megszoptassa.
A törpevíziló teste csupasz, szőrtelen, zöldesfekete árnyalatú vagy sötétbarna, mely majdnem feketének tűnik. Hasa jóval világosabb, krémes szürke színű. Bőre igen hasonlít a nagyobb rokonáéra; a kisebb állat esetében is a felhám vékony, míg az irha néhány centiméter vastagságú. Ahogyan a nílusi vízilónak, a törpevízilónak is van egy különleges testnedve, ami olyan, mint a „véres izzadság”; bár ez a vörös színű bőrvédő váladék sem nem vér, sem nem izzadság. Ez az erősen lúgos anyag fertőtlenítő és fényvédő hatású.
A törpevíziló gerince púpozott, ami megkönnyíti a haladását az erdők sűrű növényzete között. Szemei, fülei és orrnyílásai nem olyan nagyok és nem is a fej teteje tájékán helyezkednek el, mint a nílusi víziló esetében, ami azt jelenti, hogy a törpevíziló nem tartózkodik olyan sokat a mély vízben, mint a másik faj. A nagyobb rokontól eltérően a törpe faj jobban alkalmazkodott a szárazföldi életmódhoz, mindazonáltal több ideig ül a vízben, mint más párosujjú patás fajok.
Élőhely és táplálkozás
A törpevíziló a trópusi esőerdők mocsaraiban, kisebb folyóiban él. Kevésbé kötődik a vízhez, mint nagyobb rokona; veszély esetén inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. Sokat van szárazon, ezért speciális zsíros váladékot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, másrészt azért, hogy ne száradjon ki a bőre.
Növényevő állat, és mivel kevésbé vízi életmódú, az esőerdők árnyas talaján pedig kevés a fű, csak kis mértékben fogyaszt vízinövényeket és füvet. Táplálékának nagyobb részét a fákról lehullott gyümölcsök, valamint a bokrok és cserjék levelei és páfrányok képezik. A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik.
Szaporodás és kihalási veszély
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az állatkertekben általában monogám párban tartják őket. A nőstények fogamzóképességéről a hímek azok ürülékének illata alapján szereznek tudomást. A nőstény párzókészségét a hím érintésére a hátán kiváló habszerű anyag jelzi. A nílusi víziló kizárólag csak a vízben párosodik, míg a kis rokona vízben és szárazföldön egyaránt, illetve az ellésre is igaz ez.
A törpevíziló jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén. Mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadászat veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint. A Szegedi Vadaspark is részt vesz a fajmentő tenyészprogramban (EEP).
A törpevíziló és a nílusi víziló összehasonlítása
Érdemes összehasonlítani a törpevízilót a nílusi vízilóval, hogy jobban megértsük a különbségeket.
| Jellemző | Törpevíziló | Nílusi víziló |
|---|---|---|
| Testsúly | 160-275 kg | 1300-3200 kg (akár 4500 kg fogságban) |
| Marmagasság | 75-100 cm | 150-165 cm |
| Hossz | 150-175 cm | 209-505 cm |
| Élőhely | Nyugat-Afrika esőerdői, mocsarak | Afrika (Szaharától délre), folyók, tavak, mocsarak |
| Társas viselkedés | Magányos vagy kis csoportok | 20-100 egyedből álló csordák |
| Vízhez való kötődés | Kevésbé vízhez kötött, gyakran szárazföldön | Erősen vízhez kötött, napközben vízben pihen |
| Gerinc | Púpozott | Párhuzamos a talajjal |
| Szemek/fülek/orrnyílások elhelyezkedése | Nem a fej tetején | Fej tetején |
| Vemhesség ideje | 190-210 nap | 227-240 nap |
| Újszülött súlya | 4,5-6,2 kg | 27-50 kg |
