Napjainkban egyre inkább igény van a beavatkozások előnyeinek és hátrányainak megismerésére. A szülők szeretnék tudni, a döntéseik vagy a kórházi szokás vagy protokoll hogyan befolyásolja az új jövevényt és mamáját. A köldökzsinór alapvető szerepet játszik a magzat fejlődésében, összeköti a méhen belül növekvő magzatot a placentával, amely biztosítja a növekedéshez szükséges tápanyagokat, a keletkezett anyagcseretermékeket és szén-dioxidot pedig elszállítja onnan. A várandósság alatt a köldökzsinórban futó erek pulzálása az életet jelenti, a kapcsolatot anya és magzata között.
A köldökzsinór elszorításának időzítése határozza meg, hogy az újszülött mennyi vért kap vissza a méhlepényből. Kutatások szerint akár 30%-al több vért kap vissza a gyerek, ha akkor szorítják csak el a placentától, ha már a köldökzsinór nem pulzál. Ezzel a plusz vérmennyiséggel több vörös vérsejt, több immunsejt és több őssejt kerül a szervezetébe.
A késleltetett köldökzsinór elszorítás azt jelenti, hogy a csecsemő megszületése után nem azonnal kötik/vágják el a köldökzsinórt, hanem hagyják, hogy a placentából a természetes ütemben visszafolyjon a vér az újszülöttbe. Egyre több szülő dönt a késői beavatkozás mellett.
A köldökzsinór korai leszorításának és átvágásának orvosi gyakorlata csak a XX. század elején terjedt el, amikor egyre nagyobb számban választották a nők a kórházi szülést. Az embereknél évtizedekre bevett gyakorlattá vált a köldökzsinór azonnali leszorítása és elvágása. Az elmúlt években az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mellett több nemzetközi ajánlás is a késői köldökzsinór ellátást részesíti előnyben, amikor az orvosilag lehetséges.
Több évtizede tartó, különböző forrásból származó vizsgálatok támasztják alá, hogy az azonnali vagy korai elválás hátráltatja a pszichológiai, fizikai és a lelki folyamatokat, valamint a szülés utolsó szakaszának lefolyását. Több évtized vizsgálatai egyértelműen azt igazolják, hogy a megszületés után 30-180 másodperccel később leszorított köldöknek köszönhetően a babák vérellátása jobb volt, 4 - 6 hónapos korban pedig kevesebb vashiányos vérszegénységet diagnosztizáltak.
Tudtad, hogy számos vizsgálat kimutatta, hogy azért sárgulnak be a kisbabák a megszületésük után (akár 6 hónapig), mert vashiányuk lesz a gyorsan elvágott vas utánpótlástól, ami a placentában maradt? A szervezetüknek még a vérhiánnyal is meg kell küzdeni, pótolni kell, amit elzártak tőlük egy csipesszel. Tudtad, hogy az első pár hónapban fennálló vashiány az idegi, finom motorikus, gondolkodási és tanulási fejlődésre is hátrányosan hat? Bár nem minden vashiány oka ismert, ha ezt a fajta vashiányt meg tudjuk akadályozni, miért ne tennénk?
A késleltetett elszorításnál a baba szépen lassan akklimatizálódhat az új környezethez. Nem kell rögtön csak a saját szerveire támaszkodnia. A tüdeje az első levegővételekkel ismerkedik, szeme szokja a fényt, füle az új hangokat, bőrén ismeretlen érzeteket tapasztal. Fázik, reszket, és csak az anyukáját ismeri, ő is más megvilágításba kerül. Rengeteg új érzet és feladat foglalja le a szervezetét. Egy fontos dologgal azonban segíthetünk: visszaadjuk testének az őt megillető vért. A placentában lévő vér a babád vére! Arra neki szüksége van akár csak neked!
A késleltetett köldökzsinór-ellátás előnyei és kockázatai
A késleltetett köldökzsinór elszorítás azt jelenti, hogy a csecsemő megszületése után nem azonnal kötik/vágják el a köldökzsinórt, hanem hagyják, hogy a placentából a természetes ütemben visszafolyjon a vér az újszülöttbe. Egyre több szülő dönt a késői beavatkozás mellett.
Kutatások szerint akár 30%-al több vért kap vissza a gyerek, ha akkor szorítják csak el a placentától, ha már a köldökzsinór nem pulzál. Ezzel a plusz vérmennyiséggel több vörös vérsejt, több immunsejt és több őssejt kerül a szervezetébe.
Az anyára nézve is előnyös a beavatkozást akár csak pár perccel elhalasztani, mert a placenta a kutatások szerint nagyobb eséllyel válik le teljes egészében, és nem okoz komplikációkat.
A késleltetett elszorításnál a baba szépen lassan akklimatizálódhat az új környezethez. Nem kell rögtön csak a saját szerveire támaszkodnia. A tüdeje az első levegővételekkel ismerkedik, szeme szokja a fényt, füle az új hangokat, bőrén ismeretlen érzeteket tapasztal. Fázik, reszket, és csak az anyukáját ismeri, ő is más megvilágításba kerül. Rengeteg új érzet és feladat foglalja le a szervezetét. Egy fontos dologgal azonban segíthetünk: visszaadjuk testének az őt megillető vért. A placentában lévő vér a babád vére! Arra neki szüksége van akár csak neked!
Tudtad, hogy számos vizsgálat kimutatta, hogy azért sárgulnak be a kisbabák a megszületésük után (akár 6 hónapig), mert vashiányuk lesz a gyorsan elvágott vas utánpótlástól, ami a placentában maradt? A szervezetüknek még a vérhiánnyal is meg kell küzdeni, pótolni kell, amit elzártak tőlük egy csipesszel. Tudtad, hogy az első pár hónapban fennálló vashiány az idegi, finom motorikus, gondolkodási és tanulási fejlődésre is hátrányosan hat? Bár nem minden vashiány oka ismert, ha ezt a fajta vashiányt meg tudjuk akadályozni, miért ne tennénk?
A kutatások nagyon kis hányada mutat abba az irányba, hogy a sárgaságnak nincs köze a késleltetett elvágáshoz. A vizsgált esetek 5%-ban olyan babák is besárgultak, akiket később választottak el a méhlepénytől.
A késleltetett köldökzsinór elszorítás növelte a korrigált átlagok közötti különbséget (AMD) az ASQ perszonális-szociális (AMD,2.8; 95% CI megbízhatósági tartomány, 0.8-4.7) és a finom motoros tevékenység (AMD, 2.1; 95% CI,0.2-4.0) tartományban és az Erősségek és nehézségek kérdőív proszociális alskáláján (AMD, 0.5; 95% CI,>0.0-0.9). A késleltetett köldökzsinór elszorítású csoportban kevesebb gyermek esett a cut-off alá, (alacsonyabb volt a valószínűsége, hogy alulteljesítenek) az ASQ finom motoros tartományban (11.0% összehasonlítva 3.7%; °P=.02) és a Mozgás ABC biciklinyom feladatnál (12.9% összehasonlítva 3.8%;°P=.02).
A késleltetett köldökzsinór ellátás nem növelte a szülést követő utóvérzés valószínűségét. Magyarországon, ha a magzat jó állapotban születik, egyes szülészeteken már az édesanya hasára helyezik a babát. Így tanúja lehet első mozdulatainak, légvételének, láthatja, megérintheti, érezheti gyermekét. A hazai gyakorlat az, hogy két perc elteltével a lepénnyel egy magasságban lévő asztalra helyezik az újszülöttet, majd ellátják a köldökzsinórt. Általában tehát a köldökzsinór viszonylag késői lefogását részesítik előnyben, de a lüktetés megszűnését ritkán várják meg.
A WHO hivatalos álláspontja szerint legalább harminc másodpercet célszerű várni a leszorítással. A kanadai Szülész és Nőgyógyász Társaság a legalább 60 másodperces várakozást ajánlja a 37. hétnél előbb született babáknál, amikor az orvosilag lehetséges. Európában a 30 - 45 másodperccel a megszületés utáni ellátást tekintik későinek.
A köldökzsinór ellátása és a köldökcsonk ápolása
Megszületést követően a köldökzsinórt steril körülmények között elvágják, a köldökerekből származó vérzés megelőzésére a köldökcsonkot csattal ellátják. A csattal ellátott köldökcsonk normális esetben 7-14 napon belül elszárad és leválik a köldökről.
A WHO vizsgálata egyértelműen kimondja, hogy a köldökcsonk bakteriális kolonizációja és az ebből esetlegesen kialakuló fertőzés mechanizmusa a mai napig tisztázatlan. Tetemes mennyiségű nemzetközi irodalmat átolvasva mindegyik a WHO által ismertetett eredményeket támasztja alá.
Egy másik, 2004-ben elvégzett, átfogó vizsgálat során, (9859 gyermek bevonásával, 21 vizsgálati eredmény összesítése, metaanalízis) arra az eredményre jutottak, hogy sem a felületi fertőtlenítőszerek alkalmazásának, sem pedig a megelőző antibiotikus kezeléseknek nincs előnye a száraz köldökellátással szemben.
Egy 2008-ban elvégzett vizsgálat során 3 különböző köldökápolási módszer hatásosságát vizsgálták. Az egyik csoportban a köldökcsonkot naponta kétszer jóddal ápolták, a másik csoportban naponta kétszer törölték át anyatejjel, míg a harmadik csoportban nem alkalmaztak semmilyen felületi fertőtlenítőszert, a köldökcsonkot szárazon hagyták. A három csoportban nem találtak jelentős különbségeket és a következő eredmények születtek: A jóddal kezelt csoportban 2 köldökcsonk fertőzést észleltek, az anyatejjel ápolt csoport esetében összesen egyet. Abban a csoportban, ahol a köldökcsonkot szárazon tartották, a pelenkát pedig a csonk alatt gondosan visszahajtották nem észleltek fertőzést. A köldökcsonk leszáradási idejét figyelembe véve a jóddal kezelt csoportban volt a leghosszabb, átlagosan 9,9 nap, míg a legrövidebb a szárazon tartott csoport esetében volt, átlagosan 7,7 nap. A vizsgálat egyértelműen rámutatott a felületi fertőtlenítőszerek által okozott megnyúlt leszáradási időre, és felhívta a figyelmet a jód által okozott pajzsmirigyhormonokban tapasztalt eltérésekre is.
Egy 2012-ben Spanyolországban végzett prospektív, kontrollált vizsgálat során az alkoholos köldökápolást (70%-os isopropil alkohol) hasonlították össze a köldökcsonk száraz ápolásával. A vizsgálatba 362 érett újszülöttet vontak be és vizsgálták a köldökcsonk leszáradási idejét, a kialakuló fertőzések számát, és az anyai komfortérzetről is megkérdezték a vizsgálatban résztvevő édesanyákat. 181 gyermeken végeztek száraz köldökápolást, a fennmaradó 181 gyermek szolgált kontrollcsoportként, ők az alkoholos köldökápolásban részesültek. A vizsgálatban egyértelműen kimutatták, hogy a köldökcsonk szárazon tartásával megrövidül a köldökcsonk leválási ideje, míg a fertőzések kialakulása tekintetében nem találtak különbséget a két csoport között.
A WHO külön felhívja a figyelmet arra, hogy a köldökcsonk leszáradási folyamata lényegében egy gyulladásos folyamat következménye, és ha ebben a folyamatban azt látjuk, hogy az újszülött köldöke kissé nedvedzik, az még nem feltétlenül jelenti a köldökcsonk egyértelmű elfertőződését, hanem sokszor az ideálisnak tekinthető leválási folyamat jeleit észlelhetjük.
Magyarországon sajnos nagyon régre visszanyúló hagyománya van a hintőporok használatának. Csak úgy mint akut sebek ellátásakor, köldökápolás során is elavult eljárás a hintőporozás, így használata egyáltalán nem ajánlott!
A higany tartalmú, piros ecsetelő bizonyítottan mérgező, így használata szintén tilos! WHO, Uptodate.com és NICE. Azoknál az újszülötteknél, akiknél a fertőzés veszélye fennáll, (pl. széklettel vagy vizelettel szennyeződött köldökcsonk, intenzív osztályon kezelt gyermek), Octenisept vagy chlorhexidine-gluconate 2%-os oldat használatával történjen a köldökcsonk lemosása. A WHO külön felhívja a figyelmet a szigorú kézhigiénia betartására.
A gyermeket megszületést követően pH semleges fürdetővel fürdessük meg, ne feledkezzünk meg saját kezünk tisztaságáról! Ezután töröljük szárazra a köldökcsonk területét is tiszta törlőkendővel, a köldökcsonkot lássuk el csattal, a pelenkát hajtsuk vissza köldökcsonk alatt, a köldökcsonkot pedig tartsuk szárazon! Figyeljünk arra, hogy a pelenkacserék alkalmával a csonk széklettel/vizelettel ne szennyeződjön!
Amennyiben a fent említett tüneteket észleljük a köldökcsonkot kezeljük le Octenisept oldattal átitatott steril gézlappal és az elváltozást mihamarabb mutassuk meg gyermekorvosnak, aki majd dönt az esetleges antibiotikum terápia szükségességéről! A gyulladt, fertőzött területet a tünetek megszűntét követően további 2-3 napig javasolt kezelni, akkor is, ha közben a gyermek antibiotikumot kap, vagy a csonk már levált. Köldökcsonkból kiinduló fertőzés esetén érdemes a csonk területéről -mikrobiológiai vizsgálat céljából- mintát venni. A köldökcsonk szárazon tartása, a pelenka csonk alatt történő visszahajtása a koraszülött intenzív osztályon fekvő babákra egyaránt érvényes.
Az Octenisept széles antimikróbás spektrummal rendelkezik: baktérium-, gomba- és vírusölő hatású szer. Behatási ideje 2 perc, hatása pedig 24 órán át fennmarad, így ha célunk a fertőzések megelőzése, akkor a naponta egyszeri használata elegendő. Színtelen, szagtalan, áttetsző folyadék, használata mellett könnyen észrevehető a bőr esetleges elváltozásai, alkalmazása teljesen gyermekbarát, fájdalommentes, nem csíp!
Hogyan urald önmagad Szókratész szerint
A korai kötődés és az „aranyóra” jelentősége
A korai kötődés a születés pillanatában kezdődik, ezért fontos a gyermek és az anya együttlétének biztosítása az élet első óráiban, napjaiban. A WHO 1985-ös ajánlása szerint: „Szülést követően az egészséges újszülött maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük állapota azt lehetővé teszi.
A megszületést követő „aranyóra”, a bőr-bőr kontaktus (kenguru módszer) fontos eleme a szoptatásnak és segít az anya-gyermek kapcsolat mind fizikális, mind érzelmi kiteljesedésében. A bőrkontaktus, a szemkontaktus, és maga a szoptatás folyamata is erősíti az anya és gyermeke kapcsolatát, hiszen a kisbabánk látványa, valamint a gyermeksírás azonnal kiváltja az édesanyában a gondozás és a törődés érzését.
A bőrkontaktus lehetővé teszi, hogy a kisbabán ugyanazok a baktériumok telepedjenek meg, amelyek az anya testén is jelen vannak. Ez, a colostrum (előtej) magas védőanyag tartalmával együtt, az immunrendszer kialakításában játszik fontos szerepet.
A szülést követően az újszülött állapota határozza meg a további teendőket. Amennyiben egészséges az újszülött (időre született, megfelelő a légzése és jó az izomtónusa), akkor az elengedhetetlen fontosságú bőrkontaktus kialakítása érdekében mielőbb az anya mellkasára helyezendő.
Az első és ötödik percben szükség van az újszülött állapotának, élettani funkcióinak vizsgálatára. Ezt az ún. Apgar-teszttel végzik, amely öt különböző életfunkció egyidejű figyelését jelenti: szívműködés, légzés, izomtónus, reflexingerlékenység, bőrszín.
Már a szülést követően fontos az édesanyát korai szoptatásra bátorítani: az anya első teje a kolosztrum (előtej), amely fontos szerepet tölt be az újszülött egészségének megőrzésében és immunrendszerének erősítésében. A korai szoptatás az édesanyára is jótékony hatással van: a szoptatással termelődő oxitocin hormon hatására könnyebben húzódik össze a méh, így csökkenhet a szülés utáni vérzés mértéke.
A köldökzsinór-ellátás időzítése: Kutatási eredmények és ajánlások
A köldökzsinór elvágásának időpontja kórházanként és orvosonként eltérő lehet. Tizenegy klinikai vizsgálat eredményeiből az derült ki, hogy nincs összefüggés a vérzéses szövődmények gyakorisága és a köldökzsinórcsat felhelyezésének időpontja között. A vizsgálatok során tizenegy korábbi felmérés adatait elemezték, 2989 édesanyát és gyerekeiket vizsgálták. A szülést követő vérzéses szövődmények gyakoriságában nem tapasztaltak olyan eltérést, amely összefüggött volna a köldökzsinórcsat korai, illetve késői felhelyezésével.
Előnye és kockázata is lehet az újszülött számára, ha későn fogják le a köldökzsinórt. Megszületésük után náluk többször volt szükség fényterápiás kezelésre sárgaság miatt. Ilyenkor ugyanis több vér jut az újszülött szervezetébe, magasabb lesz a hemoglobinszintje. (671 gyerek adatait elemezték, a súlykülönbség 2,17 g/dl). Ennek hatására javul a baba vasellátottsága az első fél év során. A késői lefogás következményeként vérükben hat hónapig magasabb volt a ferritin szintje.
A kutatások a késleltetett köldökzsinór ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát. Ha belegondolsz ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. És természetesen minél több vér van, annál több a vörösvértest is és annál több dolga lesz a májnak!
A Cochrane adatbázisban 2013-ban publikáltak egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző, nagyon jó minőségű meta-analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb (ez elég logikus, hiszen a vér a méhlepényből a baba testébe megy), magasabb a vérük hemoglobin szintje - oxigénszállító képessége- az életük első két napján és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt. Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni.
Ezzel a kutatással összhangban frissítették az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is!- várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb.) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében.
A magyarországi kórházi szülészeti ellátásról sajnos kevés olyan téma van, amire azt mondhatnám, hogy bizony nálunk ezt klasszul csinálják és jobban, mint sok más fejlett országban. A köldökzsinór ellátás viszont egyértelműen egy ilyen téma! Manapság már a legtöbb magyar kórházban hüvelyi szülésnél legalább egy-öt percet várnak a megszületés után a köldökzsinór elkötésével, így a kisbabák legalább a méhlepényben lévő vér nagyobbik részéhez biztosan hozzájutnak. Ugyanez egyáltalán nem mondható el nagyon sok Nyugat-Európai ország gyakorlatáról és nem ez jellemzi az Amerikai Egyesült Államok szülészeteit sem! Egy Amerikában végzett felmérés azt állapította meg, hogy kórházi szüléseknél átlagosan a születés után 17 másodperccel vágták el a köldökzsinórt!
A kutatások szerint a köldökcsonk a születést követő átlagosan kb. 5-10 napon belül magától leesik, de egyéni különbségek mindig lehetnek. Ha viszont 70%-os alkoholt használ, az gátolja az elválasztódás, köldökcsonk leesés természetes folyamatait, így jóval később (akár átlagosan kb. 15 naposan) eshet le csak a köldökcsonk.
A megoldás: tartsa szárazon! Az alábbi javaslatok koraszülöttekre, normál újszülöttekre egyaránt vonatkoznak, ez az ún. A pelenkát a hasnál vissza lehet hajtani, hogy a köldökcsonk fedetlen maradjon (a ruha alatt valószínűleg jobban szellőzik, mint a pelenka alatt), de fontos tudni, hogy ezen javaslat „hasznosságát” illetően nincs tudományos bizonyíték.
A WHO vizsgálata egyértelműen kimondja, hogy a köldökcsonk bakteriális kolonizációja és az ebből esetlegesen kialakuló fertőzés mechanizmusa a mai napig tisztázatlan. Tetemes mennyiségű nemzetközi irodalmat átolvasva mindegyik a WHO által ismertetett eredményeket támasztja alá.
A bűzös köldök önmagában nem jelent köldökfertőzést, ez egy gyakori tévhit. De ha a köldök körül pirosság, duzzanat jelentkezik, nagyon váladékozik a köldökcsonk, vagy gyermeke lázas lesz.
Ha köldökfertőzés miatt kezelés szükséges, azt a tünetek megszűnése után még 2-3 napig javasolt folytatni.
Kedves Szülők! Ha még a várandósság alatt tájékozódtok a kórházi protokollról, esetleg tudtok az orvossal/szülésznővel konzultálni a témáról, arra bíztatlak benneteket, hogy bátran tegyétek meg!
tags: #ujszulott #szuloszabai #koldoklletasa