Újszülött orrán jött ki a tej: okai és megoldásai

A szoptatás természetes folyamat, azonban sok édesanya találkozik bizonytalansággal vagy nehézségekkel a kezdeti időszakban. Az egyik gyakori jelenség, amikor az újszülött evés után, vízszintes helyzetbe kerülve, az orrán vagy a száján keresztül visszaöklendezi az anyatejet. Fontos tudni, hogy ez a jelenség a legtöbb esetben teljesen normális és ártalmatlan.

Miért bukik a baba az orrán keresztül?

Az 1 éves kor alatti kisbabáknál a bukás gyakori jelenség, amely az izmok gyengeségéből adódik, ennek mértéke azonban változó. Az újszülött gyomrának befogadóképessége még kicsi, és a gyomorszáj záróizma sem működik tökéletesen. Elég lehet egy kiadós böfi, vagy a baba vízszintes helyzetbe hozása, és máris jön kifelé a tej.

Mit tehetünk a bukás ellen?

• Függőleges helyzetben büfiztetés: Érdemes a babát szopás után legalább 20 percig függőleges helyzetben büfiztetni.
• Megemelt fejrész: Ha nagyon bukik, a kiságy lába alá lehet tenni például könyvet, hogy a feji végén lévő lábak megemelkedjenek. Fontos, hogy ne párnát tegyünk a baba alá, mert az megtörheti a mellkasát.
• Kerüljük a mozgatást: Evés után lehetőleg ne bolygassuk a babát. Ne rakosgassuk mérlegre, ne fektessük hasra, ne büfiztessük, ha nem muszáj, és semmiképp se rázogassuk.
• Megfelelő mellre helyezés: Kevesebb levegőt nyel a baba, ha nem hagyjuk sírni szoptatás előtt, és ügyelünk arra, hogy jól kapja be a mellbimbót.
• Pihenés mellkason: Ha etetés után még hagyjuk az anya mellkasára fektetve pihenni, vagy hordozókendőbe kötjük, magától is távozik a böfi.

Túlzott tejtermelés és erős tejleadó reflex

Néha a túl erős tejleadó reflex vagy a túltermelés okozhatja, hogy a tej túl gyorsan áramlik, és a baba nehezen birkózik meg vele. Ez gyakran a baba 3-6 hetes korától kezd problémát okozni.

A tejtermelés élettani működése

A szoptatás sikeressége több tényező összehangolt működésén múlik. A tejtermelés hormonális szabályozás alatt áll, ugyanakkor erősen függ a mell mechanikai stimulációjától és az anya pszichés állapotától is.

A tejtermelés alapját két kulcshormon adja:

• Prolaktin: Felelős a tej képződéséért, szintje elsősorban a mell stimulációjára emelkedik. A prolaktinhiány a szoptatási nehézségek egyik oka lehet.
• Oxitocin: A tejleadó reflexet irányítja, amely lehetővé teszi, hogy a termelődő tej kiürüljön a tejcsatornákból. Ez a reflex rendkívül érzékeny az anya érzelmi állapotára: a stressz, a fájdalom vagy a kimerültség gátolhatja, míg a nyugodt, támogató környezet segíti működését.

A tejtermelés fenntartása alapvetően a kereslet és kínálat elvén alapul: minél gyakrabban és hatékonyabban ürül a mell, annál több tej termelődik. Ha azonban a tej hosszabb ideig a mellben marad, egy természetes visszacsatolási mechanizmus lép működésbe. A tejben található úgynevezett „feedback inhibitor of lactation” nevű fehérje gátolja a további tejtermelést, amennyiben a mell nem ürül ki. Ez az élettani szabályozás biztosítja, hogy a termelődő tej mennyisége alkalmazkodjon a csecsemő igényeihez.

Megoldások erős tejleadó reflex esetén

Alapvetően kétféle módon orvosolható a túl erős tejleadó reflex:

1. Segítsünk a babának abban, hogy megbirkózzon a gyorsan jövő tejjel.
2. Próbáljuk a tejtermelést a baba igényeihez igazítani.

Mivel az erős tejleadó reflex általában a túl sok tej „mellékterméke”, a legtöbb anyukának mindkét problémát meg kell oldania.

Technikák a baba segítésére

• Pozícióváltás: Helyezze el a babát úgy, hogy a melléhez képest „hegynek felfelé” szopjon, ilyenkor a gravitáció lassítja az anyatej áramlását a baba szájában. A leghatékonyabb tartások azok, amikor a baba feje és torka a mellbimbó szintje fölött helyezkedik el. Például az „ausztrál testhelyzet”, ahol az anya a hátán fekszik, a baba pedig rajta hasal, szemben az anyával. Ezt a testhelyzetet ne használja rendszeresen, mert tejcsatorna elzáródáshoz vezethet. (Suzanne Colson bába arra is felhívja a figyelmet, hogy a hanyatt fekvő édesanyán hasaló csecsemőnek ebben a testhelyzetben légzési nehézségei is támadhatnak, ezért nem javasolja ezt a megoldást - sokkal inkább a félig ülő, félig fekvő, ún. biológiai szoptatási pozíciót.)
• Gyakori szoptatás: Szoptassa gyakrabban, amikor a baba álmos és nyugodt.
• Tejleadó reflex kivárása: Várja ki, amíg a tejleadó reflex beindul, ekkor vegye le a babát a melléről és fogja fel a tejet egy törölközővel vagy textilpelenkával.
• Előzetes fejés: Fejje ki kézzel vagy géppel a melléből a tejet egészen addig, amíg a tej áramlása lelassul, ekkor tegye a babát mellre. Ezt a módszert csak akkor használja, ha semmi más nem vált be, mert további tejtermelésre ösztönöz.
• Hideg borogatás: Az etetések között használjon hideg borogatást a mellére (30 perc borogatás után legalább egy órányi szünetet kell tartani).

A tejtermelés szabályozása blokk-szoptatással

Ha az etetésenkénti egy mell nem válik be körülbelül egy hét után sem, próbálja meg a babát egy mellből etetni egy bizonyos időtartamon keresztül, mielőtt mellet váltana. Ezt blokkokban szoptatásnak hívják. Kezdje 2-3 órás blokkal, majd ha szükségesnek érzi, növelje az időt félórás időszakokkal! Ne korlátozza a szopások gyakoriságát vagy hosszát, egyszerűen tegye a babát vissza mindig ugyanarra az oldalra a megadott időtartamon belül. Ha a másik melle időközben nagyon feszülne, fejjen le egy kis tejet a feszülés csökkentésére, majd használjon hideg borogatást - próbáljon minden alkalommal kevesebb tejet lefejni, egészen addig, amíg már nem feszül a melle fejés nélkül sem.

A tejtermelés csökkentésére Veldhuizen-Staas olyan módszert javasol, amely nemcsak a tejcsökkentésre koncentrál, hanem a csecsemő szempontjait is figyelembe veszi, azaz biztosítja, hogy a kisbaba kényelmesen szophasson anélkül, hogy a túl erős tejleadó reflexszel vagy a túl nagy mennyiségű tejjel kellene birkóznia. Az édesanya először is mindkét mellét lefeji, amennyire csak lehetséges, majd a fejés után azonnal mellre teszi a csecsemőt és mindkét „üres” melléből megszoptatja. Ezután a fent leírt módon blokkokra osztja a napot és minden alkalommal, amikor a kisbaba jelzi, hogy szopni szeretne, ugyanazt a mellet ajánlja fel neki az édesanya, mindenféle korlátozás nélkül (sem a gyakoriság, sem az időtartam nincs korlátozva, csak az oldal).

Mikor forduljunk orvoshoz?

A legmegbízhatóbban az jelzi, ha baj van, hogy a baba nem gyarapodik, étvágytalan, látványosan rosszkedvű. Ilyenkor feltétlenül és mielőbb gyermekorvoshoz kell fordulni!

Egyéb lehetséges okok és tünetek

• Veleszületett rendellenességek: Bizonyos veleszületett, enyhe fejlődési rendellenességek okozhatnak kóros mértékű bukást, ezen műtéttel lehet segíteni.
• Zöldes széklet: A táplálék valami oknál fogva gyorsabban haladt át a baba emésztőrendszerén, így nem szívódott vissza belőle az epefesték, ez okozza a zöldes árnyalatot. Ez történhet akkor, ha a baba túl sok laktózban (tejcukorban) dúsabb első tejet szopik, vagy ha összeszedett valami hasmenést okozó vírust. Néha a nátha miatt a gyomorba kerülő váladéknak is lehet ilyen hatása. Ilyesmi törtéhet akkor, ha viszonylag ritkán, erősen teli mellekből szoptatunk. Ilyenkor a baba sok első tejhez jut, azzal meg is telik a pocakja, a zsírosabb, kevesebb hashajtó hatású laktózt tartalmazó hátsó tejből meg már alig kortyol valamit. Ebben az esetben etessünk gyakrabban, és törekedjünk arra, hogy a baba minél alaposabban ürítse ki a mellet.
• Láz: A három hónaposnál fiatalabb csecsemőnél azonnal orvoshoz kell fordulni, ha hője eltér a megszokottól. Idősebbeknél az első lépés a gondos megfigyelés: milyen egyéb tünetek vannak? A csecsemő viselkedése, hangulata eltér-e a megszokottól? Étvágytalan-e? Nem kell azonnal lázcsillapítót adni, ha a normálisnál magasabb a gyerek hője. Az igazán aggasztó nem maga a láz, hanem az, ha nagyon levert, aluszékony, nehezen ébreszthető, a pisijének szokatlan a szaga, keze-lába petyhüdten lóg, a tarkója merev, kerüli a fényt, bőrén pedig apró, gombostűfejnyi vörös foltok, úgynevezett bőrvérzések találhatók.

Anyai tényezők

Az anya általános állapota sem elhanyagolható tényező. A szoptatás időszakában az energiaigény megnövekszik, ezért fontos a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás és tápanyagellátottság. A folyadékbevitel esetében általában elegendő a szomjúságérzetet követni, bár sok anya természetesen többet iszik ebben az időszakban. A pihenés és a stressz csökkentése szintén jelentős hatással lehet a tejleadó reflexre, hiszen az oxitocin működése érzékeny az érzelmi állapotra.

A népi hagyományokban számos tejserkentő étel és gyógynövény szerepel, elsősorban a görögszéna és az édeskömény ismert ilyen hatásáról. Ezeket galaktogóg szereknek nevezik. Bár egyes esetekben segíthetnek, tudományos bizonyítékaik korlátozottak, és hatásuk egyénenként változó. Fontos hangsúlyozni, hogy egyik ilyen szer sem helyettesíti a gyakori és hatékony mellürítést, amely továbbra is a tejtermelés legfontosabb szabályozó tényezője.

Tejkiütés és egyéb bőrelváltozások

Az újszülötteknél nagyon gyakori a pattanáshoz hasonló kiütés, amit a szervezetében még megtalálható anyai hormonok okoznak. Szoptatott babánál, különösen az első hónapokban fordulhat elő tejkiütés (crusta lactea), ami csúnya, ijesztő kinézetű összefüggő kiütés és leggyakrabban az arcon jelentkezik. Az oka abban keresendő, hogy a baba éretlen bélrendszere nem tudja feldolgozni az anyatejet. Elterjedt félreértés, hogy ilyenkor nem szabad a babának túl sokat szopiznia, mindenképpen ki kell várni a 3 órát, ez azonban tévedés: a kiütések néhány napon belül maguktól elmúlnak. Ha gyorsítani akarjuk a leszáradást, anyatejjel kenegessük.

Ha azt tapasztalod, hogy a tejkiütés zavarja a babádat, vagy téged nyugtalanít, akkor kezd el kezelni:

1. Ha szoptatsz, akkor legyen a legelső dolgod, hogy a saját táplálkozásodat vizsgáld meg. A leggyakrabban a fehérjék, elsősorban a tej, tejtermékek, esetleg a hús, vagy a sok tojásból készült ételek, túl zsíros, fűszeres dolgok, csokoládé, édesség, olajos magvak, citrusfélék szoktak ilyen téren gondot okozni.
2. Következő lépés, hogy figyeld meg hová érhet hozzá a kisbabád arcocskája. Lehet, hogy csak annyi a baj, hogy gyakorta teszed le olyan textilre, ami irritáló a baba érzékeny arcocskája számára. Ez esetben mindig tegyél a baba feje alá egy tiszta, vasalt pelenkát.
3. Arra is érdemes figyelned, ha felfogod a kicsit, mihez ér hozzá az arca.
4. Néha az apuka (közeli rokon) arcszőrzete (borostás arca, szakálla) okoz irritációt a baba arcán.
5. Érdemes azt is megfigyelni ki és mikor puszilgatja a baba arcát, vagy ki, milyen kézzel nyúl hozzá a baba bőréhez (arcához vagy a kis kezéhez).

tags: #ujszulott #orranjott #ki #a #tej