A szülés körülményei és a mozgásfejlődés összefüggései

A szülés-születés kétségkívül érzékeny téma, amely korábbi tapasztalatoktól, élethelyzettől, jövőbeni tervektől függően megannyi érzelmet, gondolatot hívhat elő. A pozitív szülésélmény jelentőségét napjainkra már számos szakember elismeri, és a kapcsolódó kérdésekkel több friss kutatás is foglalkozik. Laikusként is fontos lehet megismerni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a szülés közbeni biztonság, öröm, magabiztosság átéléséhez és a kontroll megőrzéséhez.

A pozitív szülésélményhez nagyban hozzájárulhat a szüléskísérők (szülésznők, orvosok, bábák, nővérek) szakmai hozzáértése és az anyához való pozitív, együttérző hozzáállása. Több tudományos kutatásban a nők arról számoltak be, hogy a szülés- és anyaságélmény megélése nagyban függ a szülészeti szakemberektől. Az egyszerű udvariasság ebben a helyzetben nem elég, a szülő nőnek valódinak és személyesnek kell éreznie a gondoskodást. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek tiszteletteljesek, és az empátia, kedvesség, figyelmesség, támogatás és megértés révén őszintén foglalkoznak a nő és a születendő kisbaba jóllétével. Támogatják és ösztönzik az anyát, hogy ő is szóljon bele a szülést és a babát érintő döntésekbe. Tájékoztatják a beavatkozások folyamatáról, szükségességéről, alternatíváiról, meghallgatják az ő álláspontját és kérdéseit is.

A családközpontú ellátás támogatásához hozzájárulhat, ha a leendő apát a szakemberek a család részeként kezelik, elősegítve azt, hogy ő is a folyamat részesének érezhesse magát. Ez abban az esetben sikerül, ha a szülés körülményei is biztonságérzetet adnak számára, megélheti, hogy törődnek vele, és elkerülik a felesleges stresszt például azzal, hogy csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el rajta. A szakembereknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük, és fel kell készülniük az esetleges nehézségekre is. Minden esetben meg kell előzni a hátrányosan megkülönböztetett csoportok (pl. etnikai kisebbségek, HIV-pozitívok, serdülőkorúak, magzatot elvesztő anyák) kirekesztését vagy a feléjük irányuló rossz bánásmódot. A bántalmazás semmilyen formában és semmilyen körülmények között nem engedhető meg.

Érdemes figyelni arra is, hogy ne csak „futószalagszerű” ellátásban részesítsék a szülő nőket, hanem gondoskodjanak róla, hogy az anya ne a tárgya, hanem az alanya legyen a saját szülésének.

A szülés folyamata és a fájdalomcsillapítás

A szülés egy természetes, több fázisból álló folyamat, amelyet a terhesség végén a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz, valamint a rendszeres méhösszehúzódások jeleznek. Magyarországon a szülések legnagyobb része kórházi körülmények között zajlik.

A szülés szakaszai

A szülést négy fő szakaszra oszthatjuk:

1. Vajúdás: Ez a szülés első szakasza, amelyben a méhösszehúzódások hatására a méhszáj kitágul. Bizonyos kórházakban a vajúdás idejét kötelező fekve tölteni, másutt lehet sétálgatni is, ha jólesik. Ha a kismama fekszik, akkor folyamatos CTG (magzati szívhang és méhtevékenység) monitorozásra is lehetőség van.
2. Kitolási fázis: A vajúdás végére az izomösszehúzódások rendszeressége gyakoribbá válik, ekkora a magzatburok megreped, a méhszáj teljesen eltűnik (kitágul) és a baba koponyája már megkezdi áthaladását az anyai medencén keresztül. Ebben a szakaszban az édesanya tolófájásokat észlel, majd a fájások hatására kifejtett nyomásoknak köszönhetően megszületik a baba. A kitolás kezdetekor egyes kórházakban a kismamának a lábtartóba kell helyezni a lábait és felszólításra nyomni. A gátmetszés alkalmazása első szülésnél gyakorlatilag törvényszerű, a többediknél is valószínű.
3. Lepényi szakasz: Az újszülött világra jövetele utáni időszak, amely magában foglalja a köldökzsinór ellátását, a méhlepény "megszülését".
4. Megfigyelési fázis: A szülés negyedik, utolsó fázisa, amely szövődménymentes szülés esetén 2 órán keresztül tart. Célja az esetleges szülés utáni szövődmények gyors kezelése, amelyek leginkább ebben az időszakban jelentkeznek. Ekkor az újszülött és az édesanya együtt töltik ezt az időt (aranyóra), és ekkor történik a szülés közben történt sérülések, illetve a gátmetszés ellátása is. Ezt követően két órás megfigyelési időszak következik a szülőszobán, majd az anyuka a gyermekágyas osztályra kerülhet.

Úgy tűnhet, hogy a kórházi szülés során a várandós kényelmét, igényeit kevésbé veszik figyelembe. Ez talán így is van, viszont az elsődleges cél az, hogy mind a kismama, mind a magzat teljes biztonságban legyen a szülés során és az orvos a lehető leggyorsabban be tudjon avatkozni, ha arra szükség van.

Fájdalomcsillapítás a szülés alatt

A szülést-születést támogató hormonok ismeretében tudjuk azt, hogy az evolúció is jócskán kivette részét a nemfarmakológiai fájdalomcsillapítás lehetővé tételéből. A „szeretethormonnak” becézett oxitocin kiemelt szerepe már régóta vitathatatlan, az elsődleges agyi jutalomközpont ingerlésével óriási örömérzetet társít a gyermek születéséhez. Ezenkívül a szülés folyamatában hatással van a méhösszehúzódásokra, majd a későbbiek folyamán a szoptatást is támogatja. Az oxitocin mellett a test természetes fájdalomcsillapítójaként ismert béta-endorfin, mely gyakran a szülési eufóriával is összefüggésbe hozható, nemcsak támogatja az immunrendszert, hanem fenntartja a mentális jóllétet, segíti a szülés utáni alkalmazkodást és a kötődést is.

Az endokrinológiai folyamatokon kívül a korábbiakban is említett, a vajúdó nő kompetenciáját és méltóságát támogató szeretetteljes közeg is hozzájárulhat a fájdalomkezeléshez. Fontos szerep jut a bőr-bőr kontaktusnak, amikor a még fel nem öltöztetett újszülöttet az anya meztelen mellkasára helyezik, gyakran egy meleg pokróccal betakarva őket. Ideális esetben ez közvetlenül a születés után megtörténik, és legalább az első szoptatás végéig tart. A testi érintés segíti az újszülött megnyugtatását, az anya-baba kötődés megalapozását, a pozitív anyai érzések kiváltását és a szoptatást. Azonban akkor sem kell aggódni, ha az anya nagyon kimerült, vagy császármetszésen esett át. Ilyenkor az apa átveheti ezt a szerepet, a vele való kapcsolat is alkalmas a megnyugtató és jutalmazó hatások kiváltására.

A bőr-bőr kontaktus fontossága nem csupán hiedelem, hanem biológiailag is megalapozott tény.

A vajúdók fájdalomküszöbe meglehetősen változó. Vannak kismamák, akik mindenképpen fájdalomcsillapítás nélkül szeretnék átélni a szülés élményét, mások előre egyeztetnek orvosukkal és ragaszkodnak a fájdalomcsillapításhoz. Gyakran alkalmaznak oxitocin-infúziót a fájások erősségének és hatékonyságának növelésére, a vajúdás meggyorsítására. A tágulási szak folyamán több alkalommal történik belső vizsgálat a tágulás menetének megítélésre. Hogy valóban szükség van-e a fájdalom csillapítására, az sok esetben csak a vajúdás közben dől el. Az egyik gyakran használt eszköz az úgynevezett kéjgáz (nevetőgáz). Ez gyors hatású gáz, amit a kismama a fájás idején lélegez be. Enyhíti a fájdalmat, de nem szünteti meg. Gyorsan kiürül az anya véréből, a magzatra káros hatása nincs. A másik gyakran használt módszer az epidurális anesztézia, amikor is a gerinc közelébe juttatják be a fájdalomcsillapítót egy katéteren át. A fájdalomérzés az adott szakaszon teljesen kiesik, ám okozhatja a kitolási szak megnyúlását, mivel a vajúdó nem érzi megfelelően a tolófájásokat. Biztonságos módszer, a magzatra sem veszélyes.

Szülészeti eljárások és alternatívák

Magyarországon a szülések legnagyobb része kórházi körülmények között zajlik. A felvételt követően az orvos megvizsgálja a kismamát, majd kikérdezi a kórelőzményről, tájékozódik a terhesség során elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Ezt követően többnyire rutinszerűen elvégzik az előkészítést: ez a gáttájéki szőrzet leborotválásából, majd beöntésből áll. A kismama ezután többnyire lezuhanyozhat (ez attól is függ, megtörtént-e már a burokrepedés vagy sem).

Császármetszés

Ha már a terhesség alatt ismert valamilyen kockázati tényező, ami hagyományos szülés esetén veszélyeztetné a magzat vagy az anya egészségét (pl. ikerterhesség, a magzat tartási rendellenességei, medencevégű fekvés stb.), rendszerint előre császármetszéssel történő szülést terveznek az orvosok. A császármetszések másik része nem tervezett, a hüvelyi szülés közben fellépő komplikációk indokolják. Manapság már csak igen ritkán altatják el a kismamát a műtét közben, gyakoribb az epidurális érzéstelenítés. Bár a műtéti technika fejlődése következtében már kevesebb komplikáció lép fel, mint korábban, a császármetszés azonban mégiscsak hasi műtét, a felépülés jóval több időt vesz igénybe, mint hüvelyi szülés esetén.

Gyakori kérdés: Történhet császármetszés a kismama kérésére?

Alternatív szülőszoba és vízben szülés

Vannak bizonyos intézmények, ahol alternatív szülőszoba is a vajúdók rendelkezésére áll. Ez olyan, otthonosan berendezett szülőszoba, amelyben nem kötelező a fekvés és számos, a vajúdás folyamatát könnyítő berendezés is a kismama rendelkezésére áll (pl. bordásfal, fiziológiás labda). Ide csak azok a kismamák kerülhetnek, akik problémamentes terhesség után várhatóan komplikációmentesen fognak szülni. Természetesen nem kötelező a fekvés, ha a kismama úgy kívánja, akkor a kitolási szakban sem. Gátmetszésre kevesebb esetben kerül sor, gyakoribb a gátvédelem. Az otthonos, kellemes környezetben a vajúdók jobban érzik magukat, emiatt a szülés is gyorsabban haladhat. Néhány kórház fel van szerelve szülőszékkel is. Hátránya, hogy az orvos vagy a szülésznő nehezebben fér a szülő nőhöz, azonban a függőleges testhelyzet és a gravitáció segítheti a tágulást, aztán pedig a kitolást is.

Bár mostanság egyre több szó esik róla, a vízben szülésre (vagy vízben vajúdásra) Magyarországon csak kevés helyen van lehetőség. Ennek minden bizonnyal az is az oka, hogy a megvalósításhoz szükséges feltételeket nem tudja minden intézmény előteremteni. A másik ok pedig a tapasztalatok hiánya lehet. A langyos fürdő kellemesen ellazítja a szülőnő testét, gyorsabban halad a tágulás. A kitolási szakra azonban általában kiszáll a kismama a vízből.

A szülés körülményeinek hatása a gyermek fejlődésére

Sok anyuka kezdi a nekem írott levelét, kérdéseit azzal, milyen módon született a baba és mennyi idő alatt. Ha csecsemő és kisgyermekkorban valamilyen megmagyarázhatatlan probléma van, azt megpróbálják a születés körülményeivel okolni. De vajon van-e ennek valamilyen valóságalapja? Létezik-e, hogy egy 3 éves gyermek alvásproblémáinak hátterében a vákuumos szülés áll? Vagy egy 3 hónapos nyűgössége a császármetszésre vezethető vissza?

Pszichikai téren már akkor ki vagyunk téve hatásoknak, amikor még meg sem születtünk, hiszen az anyaméhben is érnek ingerek, igaz sokkal tompább formában. Ami pedig hatalmas különbség, hogy „odabent” nem kell olyan evilági problémákkal foglalkoznunk, mint az éhség és a szomjúság, vagy az álmosság. A kicsi folyamatosan kap táplálékot, sosem fázik, és alszik, amikor akar. A zajok, a fények tompán jutnak el hozzá, boldog és nyugodt az élete a pocakban. Aztán egyszercsak kezdi kinőni a kényelmes kis helyét, és amikor a szervezet már nem képes őt tovább életben tartani, elérkezik a megszületés ideje. Normál esetben a megszületés jó dolog, hiszen a pocakban már nem jó a kicsinek, ezért jön ki, tehát abban a reményben indul el kifelé, hogy odakint jobb lesz.

Néha ez az időpont megváltozik. Nem akkor jön a baba a világra, amikor ő szeretne, hanem hirtelen, valamilyen nem várt esemény hatására (pl. lepényleválás, vagy tervezett császár esetén). Az is lehet, hogy a szülés ugyan megindul, de a végkifejlet alakul szokatlan módon, pl. segítségre van szükség a szülés befejezéséhez. A másik, hogy ezeket a hatásokat kiválóan tudja kompenzálni a kiegyensúlyozott életvitel, a türelmes, nyugodt, szerető család.

A szülés módjának lehetséges pszichológiai vonatkozásai

Vákuum, fogó: Ezekben az esetekben a kitolási szak elhúzódik és ezért mesterséges segítségre van szükség. Általában a baba romló életjelei az ok, tehát ilyenkor tulajdonképpen a babán segítenek, megmentik őt egy szorult helyzetből. Mélylélektani értelmezés szerint, ha valaki ilyen módon születik meg, akkor az élete folyamán gondja lehet a dolgok befejezésével.

Elhúzódó szülés: Az elhúzódó szülés inkább az anyát viseli meg, mint a babát. Gyakori ugyanis, hogy a teljesen normálisan zajló szülést is elhúzódónak ítélik meg az orvosok (vagy az anya érzi annak) holott az 1-2 napos vajúdás teljesen normális dolog lehet (nyilván a baba életfunkciói is számítanak, de az esetek többségében nem ez a gond).

Oxigénhiány: Az oxigénhiány a megszületés velejárója. A súlyos oxigénhiány azonban egészen más, hiszen ott súlyos, életveszélyes állapotból kell megmenteni a babát. Mélylélektani magyarázata szerint, akivel ilyesmi történik a megszületéskor, annak az élete folyamán minden jelentősebb elszakadás nagy nehézségekkel jár, ilyenkor mintha egy kicsit ő maga is „meghalna” (ez nemcsak kapcsolatokra értendő, hanem pl. karrierépítésre vagy költözésre is).

Császármetszés: Ilyenkor kétféle esetről beszélünk. Az egyik az, amikor a baba még nem készült fel a megszületésre, hanem időzített császármetszésre kerül sor. Ez megterhelő a számára, mivel magától még nem bújt volna elő. Ilyenkor gyakorlatilag azt az élményt éli át a baba, hogy kiszakítják a jó, életet jelentő helyéről és ki kell mennie a kinti világba a sok kellemetlenség közé. Ezt sokként éli meg.

Koraszülés: A koraszülés esetében azért más a helyzet, mert itt a baba azért születik meg, mert már nem jó neki odabent, tehát ez kevésbé viseli meg, hiszen az anyaméhben már nem érezte jól magát. Ezzel szemben a külvilágra még felkészületlen, ezért valójában nem is a szülés, hanem az első hetek-hónapok eseményei viselik meg. Valójában ezek az első hónapok még az anyaméhben kellene, hogy teljenek, ezért fontos, hogy a lehető legzökkenőmentesebb legyen számára az átállás, a megerősödés időszaka és ne állítsák idő előtt olyan feladatok elé, amelyre még felkészületlen.

A körülmények… Sok anyuka nem is a szülés miatt aggódik, hanem azok miatt az élmények miatt, amik utána érik a babát. Nem teszik rögtön mellre, 24 órára elviszik, csak szoptatáskor hozzák ki. Valójában ezeknek az eseményeknek koránt sincs olyan döntő hatásuk, mint azt sokan hiszik.

A szülés megindulásának jelei és a felkészülés

Ha az első babádat várod, akkor elég nehéz lehet elképzelni a méh szakaszos összehúzódásával járó érzést, a szülési fájást. Az elmúlt hetekben vagy akár az elmúlt hónapokban már valószínűleg tapasztaltál időszakos pocak-keményedéseket (Braxton-Hicks összehúzódásokat), amik a méhed készülődését jelzik. Ezek a pocak-keményedések általában nem fájdalmasak, de azért elég furcsa érzés megtapasztalni őket. Ahogy múlnak majd a hetek, ezek a bemelegítő összehúzódások egyre gyakoribbá válnak és időnként már itt-ott fájdalmat, húzódást is érezhetsz, de ez nem törvényszerű. Ha ezek fájdalommal járnak, akkor tipikusan a pocak, a combok felső része és a szeméremcsont környéke ahol a fájdalmat érezheted. A legfontosabb azonban, hogy ezek az összehúzódások még rendszertelenek: hol öt perc van közöttük, hogy fél óra, van hogy egy-két óráig szinte rendszeresnek tűnnek, de aztán az egész hirtelen abbamarad. Nem is igazán fájás, amit ilyenkor érzel, inkább csak itt-ott fájdogálás.

Mit érez majd nagy valószínűséggel akkor, amikor már tényleg összerendeződnek az összehúzódások és valóban elkezdődik a vajúdás? Nagyon fontos megjegyeznem, hogy itt most a magától beindult vajúdással járó érzetről fogunk beszélni, mert az indított szülés egy teljesen más műfaj! Indított szülés esetén az összehúzódások általában sokkal erőszakosabban kezdődnek, hosszabbak, intenzívebbek és rövidebb szünet van közöttük, már a vajúdás kezdetekor is.

A vajúdás az elején tipikusan „nem nagy ügy”. Az elején a fájás egy picit olyasmi, mint egy enyhe menstruációs görcs, ami a pocakod alján indul, de nem tart sokáig, talán csak 20-30 másodpercig és a szünetek is szép hosszúak, akár 10-15 percesek is lehetnek. Ez a fájdalom még annyira enyhe, hogy ha folyamatosan éreznéd, valószínűleg akkor sem vennél be még fájdalomcsillapítót, ha ez mondjuk menstruációs fájdalom lenne. Szülésznők, bábák, dúlák gyakran hasonlítják az összehúzódásokat hullámokhoz, ami nagyon plasztikus asszociáció! A hullámok is kifejlődnek majd elhalkulnak és közöttük nyugodt a vízfelszín: pontosan ilyen az összehúzódás is!

A vajúdás kezdeti szakaszában a mi hullámaink még csak inkább vízfodrozódások! Mozog a nádas és fúj a balatoni szellő, de még mindenki vidáman fürdik és senki nem gondol a viharra! Amíg ilyen a vajúdásod, a legjobb stratégia az, ha egyáltalán nem veszel róla tudomást Te sem! Ne fecséreld erre még sem az energiádat, sem a figyelmedet, hanem egyszerűen söpörd a szőnyeg alá az egészet! Ahogy telnek az órák, a hullámok szépen lassan erősödnek és az érzeted már olyasmi, mint egy komoly menstruációs görcs. Ha folyamatos lenne, már biztosan fájdalomcsillapító után néznél! Valószínűleg a hasad alsó részében és a derekadban érzed erősen a fájdalmat, esetleg a hüvelybemenet környékén és a szeméremcsont környékén is, mert az összehúzódások alatt azok a méhet tartó szalagok feszülnek, amik a szeméremcsont környékén és a derekad környékén kapcsolódnak a medencéd belső részéhez. Ebben az állapotban még az a jó, hogy az összehúzódások még nem túl hosszúak, 30-40 másodpercig tartanak és még elég sok szünet is van!

A Balaton már eléggé hullámzik, már fellőtték a piros jelzést, de az emberek még csak nem akarnak kijönni a vízből! Ilyenkor még mindig csináld azt, amit máskor is szoktál és csak a hullámok érkezésekor kapaszkodj meg valamiben, támaszkodj rá valamire és lélegezd át az összehúzódást, orron be, szájon ki, szépen lassan! A hullámokat már nem tudod elrejteni a külső szemlélő előtt, már a családod is látja és tudja, hogy Te bizony már vajúdsz, de a szünetekben még mindig zavartalanul tudod csinálni a szokásos dolgokat! De a legfontosabb, hogy figyelj arra, hogy amikor jön az összehúzódás, ne tartsd vissza a lélegzetedet! Amikor hirtelen fájdalmat érzünk, elég automatikus reakció, hogy visszatartjuk a lélegzetünket! Az összehúzódással járó fájdalomra készülj fel gondolatban. Készülj fel azzal, hogy szépen lassan, folyamatosan vegyél levegőt! Bár ideig-óráig a lélegzetvisszatartós stratégia akár működhet is még ebben a fázisban, de ez izomfeszüléssel jár, ami fokozza a fájdalmat! Ráadásul a lélegzetvisszatartással járó időszakos oxigénhiány a méhben idejekorán izomláz szerű állapotot idéz elő és természetesen a kisbabádnak sem a legjobb, , ha időnként megvonod tőle az oxigént!

Ahogy telik az idő, telnek az órák, egy idő után már nem fogod tudni az összehúzódások között sem folytatni a szokásos tevékenységedet, mert a vajúdás már egyre jobban igényli a figyelmedet. Az összehúzódások hosszabbodnak, az fájdalomérzet erősödik és a szünetek rövidülnek! Ez már valóban a vihar! A fájdalmat ilyenkor már az egész hasadban érzed és nagyon erős a deréktáji fájdalom is, égnek a combjaid és esetleg a hüvelybemenet környéke is. Egyre nagyobb hullámok jönnek és egyre sűrűbben! Gondolj arra, hogy egy kis falevél vagy, ernyedten lebegsz a hullámokon és akármilyen nagy a hullám, akkor sem kell félned, mert majd kivisz a parta és nem fogsz elsüllyedni. Lélegezz nyugodtan! A hullámok tovább sűrűsödnek, már komoly tengeri viharban vagy, egyik nagy hullám szinte rögtön a másik után jön, már a szemedet sem nagyon nyitod ki a hullámok között sem. Az egész hasad fáj, a derekad feszül a fájdalomtól, nagyon erősek a hullámok! De Te is erős vagy! Ki fogsz érni a partra, csak hagyd, hogy vigyenek a hullámok! Ne küzdj a viharral! Add át magad a természet erőinek, merülj bele a vajúdásba és lélegezz folyamatosan. Már alig egy-két perc szünet van az összehúzódások között, a vihar a maximum erősségen van de már nem erősödik tovább! Valószínűleg azt is érzed, mintha kakilnod is kellene ... Az egyik hatalmas hullám alatt elreped a magzatburok és elönt a magzatvíz, de már nem is érdekel, hogy tocsogsz a magzatvízben, csak a hullámokra figyelsz. Egyre erősebben érzed, hogy kakilnod kell...Jön egy újabb nagy hullám, átlélegzed és készülsz a következőre...de nem jön. Eltelik két perc. Nem jön. Három perc...Négy perc és talán öt vagy még több is! Vajon miért nem jön a következő? Kinyitod a szemed, talán egy kicsit megijedsz, hogy most akkor megállta vajúdás? Aztán mégiscsak jön egy nagyon erős hullám, de valahogy mégsem fáj annyia! Valahogy ez más! Pedig a CTG még nem is mutatott ennyire erőset eddig, de ez most valami egészen más! Egyre jobban kell kakilnod, talán az összehúzódás alatt jól esne egy kicsit nyomni is hozzá... a méhnyak eltűnt, a méh kijárat teljesen nyitva! Az összehúzódások most mintha a pocakod legtetejéről indulnának, a méhed nyomja ki a kisbabát! Ne felejts el most sem levegőt venni! Még ha a nyomás alatt valamennyire vissza is tartod a lélegzetedet, azt nagyon röviden tedd, hogy a kisbabád elég oxigénhez jusson. Próbáld ne összeszorítani a szádat! Sokkal jobb és sokkal hatékonyabb, ha kilégzésre nyomsz, nyitott szájjal, ami megerősítheted morgásszerű, hörgésszerű hangokkal is. A tolófájások annak ellenére, hogy erősebbek a vajúdási összehúzódásoknál, sok nő mégis kevésbé fájdalmasnak vagy akár teljesen fájdalmatlannak éli meg őket. Ilyenkor a gondolataink már annyira a születendő babára összpontosítanak, hogy talán a fájdalom-gondolatnak nem is marad hely? Vagy az aktív munka izgalma feledteti velünk a fájdalomérzetet? A természet csodálatosan alkotta meg a testünket, csodálatosan alkotta meg a kisbabánkat. A vajúdás, a szülés nem könnyű, de gondolj arra, hogy a tested csodát visz végbe!

A szülés megindulásának tünetei körülbelül három héttel a szülés előtt jelentkeznek. A harmadik trimeszterben a méhnyak rövidülni kezd. Ez a baba ránehezedő súlya miatt történik. Mindez helyes és természetes. Mindazonáltal orvos felügyeletet és folyamatos kontrollt igényel a méhnyak megjelenésére és egyéb paraméterekre vonatkozóan, hogy biztosra mehessünk annak kapcsán, hogy a baba időben, azaz a 38. terhességi hét után megszületik. Hogyan lehet felismerni, hogy bizony közeledik a szülés, és mik lehetnek az első jelei?

A szülés megindulásának jelei

Jósló fájások: Már 2-4 héttel a várható szülés előtt megjelenhetnek. Nem okozhatnak gondot, ha gyakoriságuk nem haladja meg a 10 percenként mért maximum egy összehúzódást. A jósló fájások esetén fellépő méhösszehúzódások több óráig is eltarthatnak, majd egyszerűen elmúlnak. Pontosan olyanok, mint egy téves riasztás.

A magzatvíz elfolyása: A magzatvíz elfolyása egyértelmű jele annak, hogy hamarosan megindul a szülés. Amikor a magzatburok megreped, és elfolyik a magzatvíz, ideje elindulni a kórházba. Nem kell azonban rohanni, ha a méhösszehúzódások még nem túl intenzívek.

A nyákdugó távozása: Ez a vajúdás egyik első jele, amely a szülés előtti hetekben már megjelenhet. Ez annak a jele, hogy a szervezet már készül a folyamat beindulására és a baba születésére. Ilyenkor a nyákdugó vastag nyálkaként látható a fehérneműn, mennyisége változó.

A pocak süllyedése: A has süllyedése már körülbelül 3 héttel a szülést megelőzően látható. Ez a méhfenék csökkenésével jár. Ez a tünet gyakran enyhülést jelent a nők számára, mert a baba már nem nyomja annyira a belső szerveket, ami megkönnyíti a légzést vagy csökkenti a fájdalmat.

A méhnyak rövidülése és a méhszáj tágulása: A közelgő szülés tünetei közé tartozik a méhnyak megrövidülése. Ez fokozatosan történik. A méhnyakat a vizitek során az orvos mindig ellenőrzi, mert idő előtti megrövidülése veszélyes lehet a terhességre. Ez egy természetes szülési tünet közvetlenül a szülés előtt.

A babamozgás gyakoriságának csökkenése: Közvetlenül a születés előtt a baba mozgása kevésbé erőteljes. A babának már tényleg nincs sok helye. Ha azonban aggódsz, érdemes orvoshoz, szülésznőhöz fordulni. Te is számolhatod babád napközbeni mozgását. Tíz különálló mozdulat 12 óra alatt teljesen normális eredmény.

Néha a vajúdást szokatlan tünetei előzik meg, mint például hányás vagy hasmenés. Ezek a valódi szülés teljesen normális jelei. Előfordulhat hátfájás és megnövekedett nyomás a húgyhólyagban, ami fokozott számú WC-látogatást tehet szükségessé. Ha azonban kétségeid adódnának, mindig érdemes orvoshoz fordulni.

Szülésfelkészítő csomag

A közelgő szülés megindulásának időpontjának és tüneteinek ismeretében érdemes előre elkészíteni egy táskát a szükséges kiegészítőkkel, amelyekre a szülés és a kórházi tartózkodás során szükséged lehet. Emlékezned kell a gyermekre vonatkozó dolgokra is. Érdemes utánajárni, hogy mik állnak rendelkezésre a kórházban, és mit érdemes magunkkal vinni.

Mit legyen a táskában?

• Dokumentumok - terhességi kártya, legfontosabb vizsgálatok, személyi igazolvány.
• LANSINOH HPA lanolin bimbóvédő krém - 100% tiszta lanolin az irritáció enyhítésére és a mellbimbók repedezésének megelőzésére.
• Papucs és meleg zokni - szülés közben és után fokozottan fázol majd.
• AKUKU Prémium eldobható szülés utáni higiéniai bugyi - optimális légáramlást biztosít és támogatja a perineum gyógyulását. Minden méretben kapható.
• Zuhanyzáshoz papucs.
• Törölközők.
• AKUKU szülés utáni betét - olyan anyagokból készült, amelyek biztonságot és kényelmet biztosítanak a szülés után. Szuper nedvszívó és vékony.
• Kozmetikumok - ápoláshoz és sminkhez egyaránt, amelyeket akkor alkalmazhatsz, ha már jobban érzed magad.
• Víz és rágcsálnivalók.
• LANSINOH szülés utáni kézi zuhany - növeli a szülés utáni kényelmet, lehetővé téve a perineum minden alkalommal történő mosását, amikor WC-t használsz. A kellően erős vízsugár nem irritál, hanem gyengéden tisztít.
• Telefontöltő.
• Szoptatós melltartó.
• Hajgumik - szülés közben és utána is lehetővé teszik a frizura megfelelő szabályozását, javítva a kényelmet.
• Fürdőköpeny.
• Boho Garden & Ecru Velvet Babapólya - megkönnyíti a baba melegen tartását, de a gondozás első napjait is.
• Eldobható pelenkák.
• Savanna Tetra Mosható Pelenka.
• Babaruhák - az évszaktól függően ezek lehetnek nadrágok, bodyk vagy rugdalozók, amelyek puha, légies és kényelmes anyagokból készülnek.
• Újszülött takaró - a kétoldalú JUKKI takaró már az élet első napjaitól kezdve körülöleli a babát, és gondoskodik róla, hogy kényelmesen és biztonságban érezze magát.
• Bepanthen Baby védőkrém - megelőzi a pelenkakiütést.

Készülj fel babád születésére a JUKKI márkával!

tags: #szules #korulmenyei #es #a #mozgasfejlodes