Az újszülött baba megérkezése hatalmas öröm a család számára, de egyúttal normatív krízist is jelent, ami sok bizonytalanságot és tanácstalanságot okozhat az újdonsült szülőknek. A kora gyermekkori fejlődés rendkívül gyors ütemű, szinte állandó a változás, így a szülőknek is folyamatosan alkalmazkodniuk kell az újabb és újabb helyzetekhez, kihívásokhoz.
Miért sír a kisbaba és miért csak kézben nyugszik meg?
Az újszülött baba nagyon kevés kifejezőeszközzel rendelkezik - a sírás az egyik. Ez a hangos figyelemfelhívás sok mindent jelenthet:
- Fizikai okok:
- Éhes
- Szomjas
- Fájdalom gyötri (pl. a „három hónapos kólikás hasfájás” miatt, amikor a baba bélrendszere még nem fejlődött ki teljesen)
- Melege van
- Fázik
- Fáradt
- Érzelmi okok:
- Szeretne közel lenni hozzád
- Túl sok inger érte (például túl erős zaj, fény)
- „Blokkok” vagy születési trauma (például nagyon gyors lefolyású természetes szülés vagy császármetszés)
Gyakran több tényező is közrejátszik abban, hogy a baba nyugtalan. A „nyűgös” babák általában érzékenyek, de lehetnek akár temperamentumosak is, akik erősebben reagálnak a hasi görcsökre vagy más szenzoros ingerekre, mint a „csendes” kisbabák. A nyűgös babák közös jellemzője, hogy viszonylag keveset alszanak és/vagy általában nehezen nyugtatják meg magukat és nehezen alszanak el.
Az újszülöttkorban fellépő hosszan tartó és vigasztalhatatlan sírás az egyik legnehezebb kihívást jelenti a szülők számára. Nagyon elbizonytalanító, sokszor kétségbeejtő tapasztalat, amikor a kisbabájuk keservesen sír, és nem tudják, mi lehet a baj, mi lehet a sírás oka, hogyan tudnának segíteni a gyermeküknek.
Excesszív sírás és regulációs zavarok
Excesszív (erőteljes) sírásról akkor beszélünk, amikor a csecsemő az első három hónapban legalább napi 3 órán át sír a hét legalább 3 napján, legalább 3 héten keresztül. A sírásnak ebben az esetben nincs szervi oka, nem valamilyen betegség, vagy egészségügyi állapot váltja ki a sírást. A csecsemő jellemzően nehezen megnyugtatható, sok esetben az ilyen babát nem lehet letenni, csak kézben, testközelben (függőleges testhelyzetben) szeret lenni. Sokszor nyűgös, könnyen (túl)ingerelhető, gyakran elsírja magát. Főként az első 3 hónapban jelentkeznek ezek a sírással kapcsolatos tünetek, amit legtöbbször hasfájásnak, kólikának tulajdonítunk.
Összefoglalóan regulációs zavaroknak hívjuk a korai életévekben (3 éves kor alatt) megjelenő viselkedésszabályozási, önszabályozási nehézségeket. De regulációs zavarnak tekinthető tágabb értelemben véve a játéktevékenység iránti érdeklődés csökkenése, a heves, elhúzódó testvérféltékenység, az extrém dac, túlzott, erőteljes szeparációs szorongás, kötődési problémák, nem szervi eredetű székrekedés, székletvisszatartás, heves ellenkezés, erős érzelmi kitörések, indulatok (dührohamok, agresszió). A kisgyermekkori regulációs zavarok előfordulási aránya az első évben kb. 5-10 %, később 16-18%. Ugyanakkor ennél nagyobb arányú lehet azoknak a családoknak a száma, akik valamilyen nehézséget élnek meg az alvás, evés, sírás, az érzelem- és viselkedésszabályozás területein.
Miért sír a baba? Okok és válaszok - HelloBaby TOP 10
A sírás evolúciós funkciója és a szülői reakció
A sírás alapvető evolúciós funkciója az, hogy a gondozót odahívja a gyermekhez, azzal a céllal, hogy a felnőtt segítsen kielégíteni a gyermek azon szükségletét, melyet a sírással kommunikálni próbál (pl. éhség). Ha a gyermek a szülő közbenjárására megnyugszik, pozitív reakciót adva ezáltal a szülő segítségére, az növeli a szülő magabiztosságát, és pozitív kapcsolódást, élményt jelent a gyermek számára is. A szülőben a tartós sírás elhúzódó izgalmi-éberségi állapotot okoz, mely a társuló alváshiánnyal együtt kimerültséghez, magas stressz-szinthez, ingerlékenységhez vezethet.
Alvási nehézségek és az alvás regressziója
Az alvásproblémák a leggyakoribb kora gyermekkori nehézségek közé tartoznak. Az alvás területén jelentkező regulációs nehézség, ha a gyermek sokszor ébred éjszaka (óránként-kétóránként), és csak szülői segítséggel tud minden alkalommal visszaaludni. Előfordulhat, hogy a gyermek nehezen, lassan alszik vissza, akár éjszaka hosszabb ideig ébren van. Problémát jelenthet az esti altatás, ha nehezen alszik el a gyermek, fél óránál hosszabb ideig tart az elalvás. Előfordulhat, hogy nem alakul ki a nappal és éjszaka ritmusa, illetve a napszakok felcserélődnek. Az ébredésekhez, altatásokhoz heves sírások társulhatnak, nehezen lehet megnyugtatni ilyenkor a kisgyermeket. Előfordul, hogy olyan alvási szokások alakultak ki, amelyek egy idő után már megterhelőek és a szülők változtatni szeretnének.
A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető, és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. 4 hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Alvás beborulásnak is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hogy hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő. A regresszió kifejezés visszatérést jelent valamilyen korábbi, a mostaninál kevésbé fejlett állapothoz. Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Nem történtek ez idáig olyan, megfelelő esetszámot felmutató kutatások, amelyek elégséges alapot szolgáltatnak a várva várt bizonyítékokhoz. Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép. Nappal a 2-4 hónapos babák már aktívabbak. A mikroébredések, melyek a felnőttek alvásában is megvannak 4-6 hónapos kor között jelennek meg. Ez egy fejlődési lépés, természetes folyamat tehát. Ilyenkor a baba felébred, sír, nem tud könnyen visszaaludni. Mivel a baba fejlődésének természetes velejárói ezek az alvási nehézségek, ezért nem számíthatunk arra, hogy véglegesen kinövi őket. Eltűnhetnek, majd újra visszatérhetnek.
Táplálkozási és gyarapodási zavarok
Aggasztó a szülők számára, amikor a táplálás/evés területén szembesülnek nehézségekkel, mert például a gyermekük elutasítja a táplálást (akár a szoptatást/tápszeres táplálást vagy később a hozzátáplálást) és a szülő tart attól, hogy a gyermeke nem gyarapodik megfelelően. Táplálkozási és gyarapodási zavarokról akkor beszélhetünk, ha az evési problémák legalább 4 hétig fennállnak, tehát az átmeneti, akár betegséghez, fogzáshoz kapcsolódó visszaesésekre nem tekintünk evészavarként. Előfordulhat, hogy amikor nagy fejlődési mérföldkövek vannak a táplálkozásban, például a hozzátáplálás elején, vagy a pürés táplálásról a szilárd ételekre való átállás során, akkor átmeneti nehézségek jelennek meg, melyek idővel maguktól is rendeződnek. Egyes ételek, ételcsoportok visszautasítása is előfordulhat. Általában ezekben az esetekben az étkezési helyzetek feszültek, elhúzódóak, akár konfliktusosak lehetnek. A szülők sokszor akkor keresnek szakembert, amikor a gyermek gyarapodása elmarad az elvárttól, de nem minden esetben járnak együtt a táplálkozási nehézségek alacsony testsúllyal, alultápláltsággal. Előfordulhat, hogy a gyermek tartja a súlyát, de problémát jelentő evési szokásai vannak.
A baba biztonságérzete és a testi kontaktus fontossága
Alapvetően a baba biztonságérzete az a pillér, ami azt a bizalmi légkört tudja létrehozni számára, melyben nyugodtan el tud lazulni. Születése után a baba még nagyjából 6 hónapig úgy gondolja, hogy „odabent van”, nem érzi jól magát, ha nincs testközelben. Kezdetben néhány baba torkaszakadtából üvölt, ha leteszik, mások csendben elnézelődnek és csak néha kívánkoznak ölbe.
A kontinuum elv
Jean Liedloff, az "Elveszett boldogság nyomában" című könyvében bemutatja a kontinuum elvet, amely szerint a csecsemők és kisgyermekek folyamatosan testközelben vannak anyjukkal. Ha az anyáknak szükségük van a két kezükre, a gyereket a hátukra kötik, aki a válluk fölött kukucskál ki, teljes nyugalomban. Liedloff szerint a civilizált ember elfelejtett vagy nem mer az érzéseire, ösztöneire hallgatni. Kétségbe vonja, hogy vannak ösztönei, és hogy érzései - például az anya-gyerek viszonylatban - megbízhatóbbak, mint az intellektusa. A kontinuum, ha jól értem, egyrészt azt a folyamatosságot jelenti, amivel a gyerek és anyja természetes módon illeszkedhetnének be a törzsfejlődésbe, és jelenti az anyával való folyamatos fizikai kapcsolatot is, melyet a csecsemők élveznek és igényelnek. A gyerekek tehát az emberi, biológiai tapasztalat folyamatosságába születnek bele, és ebből helytelen őket kiragadni.
„A gyerekeket nem védi törvény, hogy ne legyenek kitéve az anyjuk utáni sóvárgásból eredő kínnak, vagy hogy ne hagyják őket válasz nélkül zokogni fájdalmukban” - mondja Liedloff.
Az anyja karjában, az anyja testén növekvő gyerek nem félénk és függő lesz, hanem épp ellenkezőleg: a természetes önállósodással nagyon gyorsan „mély és teljes önállóság” fejlődik ki. Liedloff szerint, ha a karon ülő tényleg a karon ülhet, a karban van, vagy kendővel az anyjára kötve élvezheti az anyai test biztonságot adó melegét, akkor bármi, amit az érzékszerveivel felfog, stimulálja fejlődését és gazdagítja. Ilyenkor nem zavarja meg a mennydörgés, a villámlás, a kutyák ugatása, a vízesés fülsiketítő robaja, a váratlanul fellobbanó tűz fénye vagy a testét váratlanul érő eső vagy folyóvíz.
Tippek és praktikák a nyugodt babáért
Altatás és alvás
- Ha gyakrabban lakik jól napközben, akkor éjszaka jó eséllyel hosszabban és nyugodtabban alszik.
- Megfelelő a levegő páratartalma? Nincs alvás közben melege? Ha a pici túl van öltöztetve, esetleg műszálas ruhákat hord, akkor könnyen előfordulhat, hogy alvás közben bemelegszik, leizzad, és kellemetlenül érzi magát.
- Ha a gyermek túl sok szénhidrátot (cukros, lisztes) ételt eszik, akkor ez túlpörgést okozhat nála, ami miatt nyugtalanul alhat.
- Legyen napi rutinotok, amelyhez család szintjén alkalmazkodtok.
- Ha a baba túl sok ingert kap, akkor az idegrendszere terhelődik, ami miatt ingerlékenyebbé válik és éjszaka nyugtalanul alszik.
- Sok baba jobban érzi magát az anyaméhhez hasonló helyzetekben: bölcsőben vagy mózeskosárban, ahol szűkebb a hely, félig besötétített szobában, ahol kevesebb inger éri, zúgó, sisegő hangok közelségében (pl. tengerzúgás, háztartási gépek zúgása) és hordozókendőben.
- Jó segítséget nyújthat altatáshoz a laza pólyázás is (a hanyattfekve altatott baba így nem tud csapkodni a kezével, ami megijeszti őt és emiatt megnehezítheti az alvást) vagy a rugalmas pólya is.
Etetés
- Szopizzon annyit, amennyit szeretne és akkor, amikor csak szeretne, legyél vele nagyon türelmes ebben! Ha kivárod, amíg megeszi a maga adagját, akkor is, ha közben be-be alszik (ilyenkor felveheted büfizni, ettől általában megébred és utána újra szopizni kezd), akkor sokkal nyugodtabb lesz, mintha 20 perc után leveszed és cipeléssel, ringatással próbálod megnyugtatni.
Napközbeni tevékenység és fejlesztés
- Nem kell a babát mindig szórakoztatni. Kezdettől úgy szervezd az életet, hogy amikor a baba felébredt, evett, büfizett és éppen jó kedve van, akkor tedd le játszani, nézelődni és te menj a dolgodra.
- Ha már nagyon unatkozik, de neked még dolgod lenne, vidd magaddal kendőben vagy hordozóban, beszélgess hozzá, amíg végzed a házimunkát!
- A 8 hónapos babáknál jelentkező szeparációs félelem természetes. Játsszatok kukucskát! Nem véletlen, hogy ezt a játékot ebben a korban ennyire élvezik a babák, hiszen ebből tanulják meg, hogy attól, hogy valamit nem látnak (pl. anya), az attól még létezik.
- Minden babának vannak extrán nyűgös, sírós napjai (a fogzás, a frontok, betegség - sok minden okozhatja). Ilyenkor legyél türelmes vele, ha nem lázas, menjetek ki a szabad levegőre! Nincs rosszabb, mint egész nap a lakásban szenvedni és találgatni, mi lehet a gond, a jó levegő még nyűgösebb napokon is segíthet kizökkenni és jobb kedvre derülni. A hordozókendő ilyenkor is csodákat tehet.
Szülői szerep és önbizalom
Az anyai ösztönök ilyenkor folyamatosan azon dolgoznak, hogy maradj a babád mellett. Ezt érzékelheted is, amikor olyan gondolataid vannak, hogy „mi lenne a babámmal, ha most a fejemre esne a tégla?”. Sokan elkezdenek rutinszerűen extrém lassan vezetni, nehogy valami bajuk essék, mások szélsőségesen aggódnak a babájuk miatt, apróságokat is elkezdenek felfújni.
Hetty Van De Rut Ph.D. és Frans Plooij. PhD „A nyűgös baba” című könyve bemutatja azt a 10 fejlődési ugrást, amely a gyermek első 20 hónapjában történik, az alvási változásokra is kitérve. A La Leche League kiadásában is olvashatunk egy angol nyelvű könyvet, Sweet Sleep címmel, mely az alvás változásokat írja le időszakonkénti bontással.