A kisbabák gyors ütemű fejlődése - különösen a születést követő első időszakban - nagyon érdekes és izgalmas megtapasztalás lehet az újdonsült szülők számára.
A hazaérkezés után semmi sem lesz már olyan, mint régen. Az életed gyökeresen megváltozik, és a következő években minden a gyermeked körül forog majd. Biztosan készültetek erre az elmúlt kilenc hónapban, de még így is érhetnek meglepetések.
A babák születése utáni néhány hónap kétségtelenül a legszebb, de egyben az egyik legnehezebb időszak is, amely még a rutinos anyáknak is kihívást jelent. A kezdő szülők ritkán magabiztosak. Sokat kell tanulniuk arról, hogyan öltöztessék fel megfelelően babájukat, hogyan pelenkázzák, fürdessék, altassák, etessék, nyugtassák meg sírás közben.
A csecsemő szükségletei természetesen első helyen állnak a szülés utáni időszakban, de a második (vagy akár az elsővel egy szinten) helyen az anyuka egészségének kell lennie.
Minden csecsemő más és más ütemben fejlődik, így az egyéni különbségek megjelenése esetén még nincs ok az aggodalomra.
A fejlődés folyamatának megértése
Az idő múlásával a csecsemő érzékei fokozatosan egyre fejlettebbé válnak - ezzel párhuzamosan pedig önállósodni kezd, és lassan kialakul a rá jellemző egyedi személyiség is. A fejlődés folyamán vannak bizonyos fejlődési mérföldkövek, amelyek nagy pillanatok mind a baba, mind pedig a szülők életében.
Minden ilyen mérföldkő elérése várakozással teli, a szülők pedig sokszor hasonlítgatják saját gyermeküket a vele egykorúak fejlődési üteméhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy minden csecsemő egyedi, így a fejlődésük is. Minden mérföldkő időben el fog jönni - pontosan akkor, amikor a kisbaba készen áll rá, hogy elérje.
A mozgás, látás és hallás fejlődésében nagyon fontos szerepet játszik a csecsemők játéka. A játékkal töltött idő segíti a gyermek testi és lelki fejlődését - a játék menetének megfigyelése pedig fontos információkkal szolgálhat a szülőknek, illetve a szakembereknek a fejlődés ütemének nyomon követésében.
A csecsemő érzékszerveinek fejlődése
Hallás
A hallás az egyik legelső érzék, amely kifejlődik. Tulajdonképpen a magzat már a születése előtt is képes hallani - az első hangokat magzati korban, nagyjából a terhesség 18. hetében kezdik el érzékelni, a 25-26. héten már a szülei hangját is megismeri a gyermek. Ez azt jelenti, hogy a várandósság harmadik trimeszterében érdemes és hasznos elkezdeni beszélni a magzathoz.
A hallás fejlesztésére a nyugodt, pihentető zene hallgatása is jótékony hatással van. Ez némiképp felkészítheti a csecsemőt a világrajövetelt követően hirtelen felerősödő és megsokszorozódó zajok befogadására is.
A megfelelő hallás jelei megfigyelhetők a gyermek viselkedésében: reagál a hangokra, a fejét a hang irányába fordítja, az édesanyja hangjára mosolygással, gügyögéssel, illetve a hangos zajokra sírással, összerezzenéssel reagál.
A beszéd kialakulásának általános ritmusa az alábbiak szerint alakul: 6-10 hónaposan már figyel a nevére. 11-12 hónaposan már egyszerű utasításokat is megért. 2 hónaposan egyre több hangot kezd kiadni. 4-6 hónaposan gagyog. 1 évesen pedig már kimond egyszerű szavakat.
Látás
A születést követően a látás teljes kifejlődéséhez még viszonylag sok időre van szükség. Az újszülött perifériás látással születik, hónapokba telik, mire megtanulják, hogyan fókuszáljanak a látóterük közepén lévő tárgyakra. Az első időszakban a kisbabák, bár érzékelik a fényt és a mozgást, de formákat és színeket még nem tudnak felismerni és megkülönböztetni (mindent a szürke árnyalataiban látnak). Az arcuktól 20-30 cm-nél távolabbi tárgyakra sem tudnak fókuszálni, és homályosan látnak.
A látásuk két hónapos kor körül kezd el élesedni, egyéves korukra pedig eléri a teljes látásélességet, továbbá képessé válik tárgyak felismerésére és a távolságuk meghatározására.
A látás fejlődésének üteme nagyjából az alábbi szerint alakul: 8 hetes korban a csecsemő felismeri a körülötte lévő arcait, a tekintetével azt keresi. 3 hónapos korban a látás és a kéz koordinációja összekapcsolódik, így a csecsemő képessé válik a körülötte lévő dolgokra fókuszálni. 4 hónapos korban körülbelül már egy méterre is ellát, a gyorsabban mozgó tárgyakat is képes követni. 5 hónapos korban a mélységérzékelés és a színlátás nagymértékben fejlődik. 12 hónapos korban a kisbaba képessé válik távolságok felmérésére, a látás pedig tökéletesen élessé válik.
A látás fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni: például, hogy a csecsemő képes-e tekintetével a mozgó tárgyakat követni, 5 hónapos korára pontosan nyúl-e értük.
A csecsemő látása 1 éves korára már teljessé válik, tökéletesen élesen lát, és a látóterében lévő tárgyakat, embereket is felismeri.
Mozgás
A csecsemő mozgásának fejlődésében is vannak bizonyos mérföldkövek, amelyeket a legtöbb szülő számontart és nagyon vár. Ilyen például a hasra fordulás, a kúszás és a felállás. A csecsemő mozgásának fejlődését azonban nagyon sok tényező befolyásolhatja. Az azonos korú gyermekek akár igen eltérő ritmusban is fejlődhetnek, így az egyes mozgások kivitelezéséhez fűzött életkor csak tájékoztató jellegű.
Egyes mozgások, mozdulatok első megjelenésének átlagos életkora:
- Az 1 hónapos csecsemő hason fekve az állát megemeli, a fejét átfordítja.
- A 2 hónapos csecsemő a fejét már mozgatja, főleg mozgó tárgyak, emberek irányába, amit a végtagjainak helyzete is követ: amelyik irányba fordul a feje, azon az oldalon a karját és a lábát is kinyújtja, míg az ellentétes oldalon behajlítva maradnak a végtagjai („vívóállás”).
- 3 hónapos korban hason fekve a fejét képes megtartani, az ujjaival játszik.
- 4-6 hónapos korában már képes hasra fordulni, tárgyak után nyúlni.
- 7-10 hónapos korában kezd el kúszni, az ujjait pedig egyre ügyesebben használja fogásra.
- 1 éves korára támaszkodva fel tud állni.
Beszéd
A beszéd az a fejlettségi terület, ahol talán a legnagyobb különbségek lehetnek a kisgyermekek között. A gyermekek átlagosan 12-18 hónapos koruk körül kezdenek el beszélni, de előfordul, hogy csak jóval később. Az első szó kimondása után azonban általában meglehetősen gyorsan fejlődik a beszédkészség.
A csecsemő nyelvi fejlődésének elengedhetetlen eleme a megfelelő hallás. Ezért 4 hetes korban szokás elvégezni az ún. BERA-vizsgálatot az esetleges halláskárosodás kizárása céljából, illetve 1 éves korban a BOEL-tesztet.
Az első napok és hetek otthon
Éppen most tértetek haza a szülészetről, és a kiságyban ott fekszik a legapróbb, legvédtelenebb kis csoda. Nézed, és hirtelen elkap a pánik. Hirtelen ráébredsz, hogy mostantól egy újszülöttel vagytok odahaza, teljesen ketten a pároddal. Nincs senki a közelben, se nővér, se orvos.
A legboldogabb - és talán a legnehezebb, tele kétséggel. Hazaadást követően igyekszünk a védőnővel mihamarabb meglátogatni az új családot és eloszlatni a kételyeket, aggodalmakat. Ismét megvizsgáljuk az újszülöttet, és megbizonyosodunk arról, hogy növekedéséhez, fejlődéséhez minden adott.
Az első hetekben az újszülötteknél gyakran előfordulnak különböző egészségügyi változások. Néhány babát sárgaság, hasfájás vagy a köldök gyógyulásával kapcsolatos problémák érinthetnek. Éppen ezért fontos, hogy ne maradjatok otthon bezárva aggodalmaskodva, hanem rendszeresen látogassatok el a gyermekorvosi tanácsadóba.
Újszülött helyes fektetése / AZ ELSŐ HETEKBEN - Babadoktor
Etetés
Az újszülött gyomra körülbelül egy pingponglabda méretű, ezért a kicsinek 2-4 óránként szüksége lesz enni. Nem kell rögtön pontos etetési napirendet írnod, inkább próbáld meg a babát igény szerint etetni. Az etetés során nemcsak a szükséges tápanyagokat adod neki, hanem kielégíted a közelség, a melegség és a szopási reflex iránti igényét is.
Figyeljünk rá, hogy csecsemőnk ne egyen túl sűrűn. Ha rendszeresen 1-2 óránként kap enni, gyomra nem tud kiürülni, a folyamatos ráetetés pedig fájdalmas tüneteket okozhat.
Alvás
Ha az újszülött épp nem eszik, nagy valószínűséggel alszik. A születés után a babák naponta többször, 2-3 órás etapokban alszanak. Fontos, hogy három óránként ébresszük, és etessük meg, így kialakíthatjátok a közös ritmust, és elkerülhetitek, hogy a hosszú alvás után a baba levert legyen.
Készülj fel rá, hogy a pici alvás közben különféle hangokat adhat ki: horkolásra, böfögésre vagy akár sípolásra emlékeztetőket.
Mindenki tapasztalta már, hogy ha nem alszik eleget, sokkal nehezebben megy minden: a hétköznapi tevékenységek, a koncentráció és a problémafelismerés is. Kevesebb a türelmünk, ingerültebbek vagyunk és hajlamosabbak felnagyítani a kisebb problémákat is. Akárhogy szépítjük azonban: az alváshiány gyakorlatilag elkerülhetetlen része a gyermekvállalás kezdeti szakaszának.
Pelenkázás és higiénia
Egy egészséges újszülöttet elég gyakran kell pelenkázni - akár napi 12-szer is. Előfordulhat, hogy etetés előtt és után is cserélni kell, ezért érdemes beszerezni.
Az első két napban a pelusban mekóniumot, azaz a baba első székletét találod majd, de hazaérkezés után a széklet színe zöldes, később sárgás lesz.
A baba kemény matracon feküdjön, párna nélkül, jelen ajánlás szerint oldalfekvésben. Feje alá maximum egy kis textilpelenkát tegyünk. Hátát legegyszerűbben egy összegöngyölt kis pléddel támaszthatjuk meg.
A babaszoba hőmérséklete kb. 22-24 ˚C legyen, fürdetéskor a fürdőszobáé 24 ˚C, a víz hőmérséklete pedig testhőmérsékletű, melyet vagy könyökünkkel ellenőrizzünk vagy vízhőmérővel (36 ˚C). Vizébe a fehér tégelyes „Ung. Hydrophilicum Nonionicum” fürdetőt oldjuk fel.
Köldökápolás: A garnitúrából 2 dologra is szükség lesz: az alkoholra és a hintőporra. Először az alkoholba mártott fültisztító pálcikával körbetöröljük a köldököt, ujjunkkal kissé megemelve, hogy a csonk alatti, mélyebb területeket is ki tudjuk tisztítani. (Ne aggódjunk, az baba fájdalmat nem érez köldöke körül, csak az esetleges nyomást!) A küldök legmélyebb, legeldugottabb pontja a kiindulópontja az esetleges gyulladásnak, azért különösen fontos tisztántartása. Ha alkohollal kitisztítottuk a területet, akkor jöhet a hintőporozás, ügyelve, hogy lehetőleg csak a köldökre szóródjon a por, mert a baba bőrét száríthatja.
Sóoldat (Sol. Natrium Chloratum 0,9%): ha a baba szipogna, szinte „halljuk” a váladékot az orrában, szopizás előtt mindkét orrlyukába egy-egy csepp sóoldatot cseppentünk, majd pár perc múlva kiszippantjuk azt a feloldódott váladékkal együtt. Így könnyebben kap majd levegőt szopizás közben, könnyebben lesz táplálható. Ugyanezt a sóoldatot - ha a baba szeme váladékos - használhatjuk a szem tisztán tartására is, bele cseppentve. A váladékot kívülről befelé haladó mozdulattal töröljük le.
Sírás és kommunikáció
A szülők nem mindig örülnek az újszülött sírásának, de fontos tudni, hogy ez az egyetlen módja, ahogy a baba kommunikál. Idővel megtanulod felismerni a különböző sírásfajtákat, és aszerint reagálni rájuk. A gyerek abbahagyja a sírást, amikor kielégíted a szükségleteit.
Amiatt tartanak, hogy nem ismerik fel időben, ha baj van, ráadásul az első időszakban még nehéz különbséget tenni a babák különböző sírásai között is, amelyek a későbbiekben adhatnak némi támpontot.
Különleges állapotok és teendők
Hasfájás (Kólika)
Ha azt vesszük észre, hogy az éjszakai virrasztások egyre inkább elhúzódnak, kisbabánk alvás helyett keservesen sír, és csak nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk megnyugtatni, akkor nagy valószínűséggel kólikával küzd. Az akár alig néhány hetes csecsemőkre jellemző kólikás, azaz hasfájásos rohamok rendszerint az esti órákban jelentkeznek. Ilyenkor a baba nyugtalanul fészkelődik, ingerlékennyé válik, vigasztalhatatlanul sír, miközben felhúzza a lábait, hasa pedig érezhetően megkeményedik.
Tartsuk szem előtt, hogy a csecsemőkori hasfájás átmeneti panasz, ám amíg fennáll, igyekezzünk enyhíteni. A babamasszázs, a meleg borogatás, a szélhajtó és nyugtató teák, valamint a feszítő fájdalmat okozó puffadás ellen vény nélkül kapható készítmények hatékonyan segíthetnek abban, hogy ezt az időszakot mindenki számára könnyebbé tegyék.
A babák hasfájásának több oka lehet: az egyik ilyen az édesanyák táplálkozása. Bár van, aki szoptatási időszak alatt gond nélkül ehet puffasztó ételeket, mert anyatejen cseperedő kisbabáját egyáltalán nem viseli meg, más csecsemőknél már erős tüneteket okozhat.
Az érzékenyebb emésztőrendszerű babáknak akár már az édeskömény- és ánizstartalmú tejszaporító teáktól is fájhat a hasuk.
Akár anyatejet, akár tápszert kap kisbabánk, ha hasfájással küzd, a szimetikontartalmú készítményeket már újszülött korától kezdve megkaphatja étkezés közben. Ezek úgy hatnak, hogy a belekben lévő, habszerű kis buborékokat naggyá alakítják, így megkönnyítik a fájdalmas tüneteket okozó szelek távozását.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha úgy érzed, valami nincs rendben, vagy valamivel nem tudsz mit kezdeni, mindenképp keresd fel a gyermekorvost, vagy súlyosabb esetben a gyerekügyeletet.
Ha azonban az alábbiak a csecsemő 3 hónapos korában is fennállnak, forduljon házi gyermekorvosához:
- A babának nem javul a fejtartása.
- Nem reagál a hangos zajokra.
- Nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem.
- Nem követi a szemével a mozgó tárgyakat.
- Nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.
Ne halogasd az orvos felkeresését, ha lázas vagy, golflabda nagyságú vérrögöd van, hirtelen fáj a fejed vagy a mellkasod, vagy pisilés közben égető fájdalmat érzel. Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a hüvelyi folyás kellemetlen szagú, ami fertőzés jele lehet, vagy ha csökken a hasad érzékenysége.
Az első séta
Az újszülött babát fokozatosan kell hozzászoktatni a levegőztetéshez: az első néhány napban semmi esetre se vigyük ki a lakásból, a második héten csak nyissuk ki az ablakot a szobában 5-10 perc erejéig, arra pedig folyamatosan figyeljünk, a pici ne legyen huzatban! A fokozatosság elvét kövessük, néhány nap után már hosszabb időt is eltölthet az ablak közelében.
Alkalmazkodjunk az időjáráshoz: tiszta és száraz idő esetén próbáljunk minél gyakrabban kimozdulni a picivel, azonban nyirkos, szeles viszonyok mellett nem tanácsos elhagyni a lakást! A csecsemőre minden esetben adjunk sapkát, vagy bármilyen fejfedőt, a szája elé viszont soha ne tegyünk semmit. Ennek oka az, hogy a kilélegzett, nyirkos levegőben a kórokozók sokkal könnyebben és gyorsabban telepszenek meg.
A szülők testi és lelki állapota
A terhesség nagy dolog a női testnek, de ami a szülés után történik, az egészen más. A szülés egy igazi atlétikai teljesítmény, így nem csoda, ha még napokig fáj minden testrészed. A legrosszabb talán “odalent”. A test másik része, ami változik, a mell. Nehéz, tele van tejjel, és már azelőtt is fájhat, hogy a babád hozzáérne. A szülés utáni nőket gyakran kínozza a székrekedés is, és legalább néhány nap kell, míg a emésztőrendszer újra rendbe jön. A székrekedést okozhatják aranyerek, szülés utáni gyógyszerek vagy a gátmetszés.
A legtöbb esetben a lelki oldal sokkal többet szenved, mint a fizikai, és a tükörbe nézve a saját tested sem dobja fel a kedved. Állítólag a legnehezebb az első 24 óra. A hormonok csak úgy hullámvasutaznak: egyszer örülsz, hogy a baba már a karodban van, máskor kimerült, féltékeny, ingerlékeny, stresszes, fáradt és fájdalmas leszel. A test minden erejével azon lesz, hogy a hormonok szintjét normalizálja, de ez általában időbe telik. Ebben az időszakban gyakran jelentkezik a baby blues és a szülés utáni depresszió.
Bár nem ő hozta világra a babát, ez nem jelenti azt, hogy a partner az első napokban (vagy hetekben) a baba mellett lelki és fizikai szempontból is rendben lesz. Ő is szenved a kialvatlanságtól, kimerült lesz, és rá is zúdulnak az érzelmek.
A frissen párból családdá avanzsált helyzetű szülők helyzetét sokszor a környezetükből kapott - kért vagy kéretlen - tanácsok sem könnyítik meg, hiszen ezek gyakran kifejezetten ellentmondanak egymásnak, ami csak még tovább növelheti bennük a bizonytalanságérzetet . El kell telnie jó néhány hónapnak, hogy szerezzenek némi rutint, kialakítsanak saját módszereiket, nevelési elveiket, és elinduljanak a szülővé válás rögös útjain.
tags: #ujszulott #legnehezebb #idoszak