Az állatok életének humánus kioltásával kapcsolatban az a legfőbb követelmény, hogy az állat eközben ne szenvedjen. Ezért ez a beavatkozás altató injekció beadásával kezdődik.
Az altatás szó önmagában kissé félrevezető lehet, hiszen nem pusztán annyi történik, hogy a kutyus egy időre elalszik. Ez az állapot egy ájulás-szerű, kissé inkább a kómára emlékeztető dolog, nem hétköznapi szunyókálás. Ennek megfelelően az előidézése is egy komplex folyamat.
A gazdik körében kifejezetten gyűlölt téma a kiskedvencek altatása, így ebben a cikkben szeretnénk alaposan körbejárni a témát.
Milyen helyzetekben van szükség anesztéziára?
Vannak olyan kisállatok, akik annyira izgatott természetűek, hogy egy precízebb, alaposabb vizsgálat, amihez szinte mozdulatlannak kellene lenniük, éberen nem kivitelezhető. Például ilyen lehet egy kölyök, aki a saját labdájához hasonlóan pattog, és a toklász szezonban elkezdi rázni a fejét és vakarni az egyik fülét. Előfordulhat, hogy esélyünk sem lesz alaposabb otoscopos vizsgálatra, hogy megítéljük, van-e idegen test a hallójárat mélyén.
Másik viszonylag gyakori indikáció, ha a kedvenc agresszívan viselkedik, és a saját, a rendelő dolgozói és a gazdi épségének megőrzése érdekében kerül sor az anesztéziára. Az eddigi példák jelentősebb diszkomforttal nem járó procedúrák.
Egy állatorvosi rendelőben nyilván a fájdalmas beavatkozások is mindennaposak. Ezek során egyértelmű, hogy különböző hatóanyagokat használunk a kedvencek kímélése érdekében. Ide soroljuk a komolyabb, műtéti beavatkozásokat, de a fogkőszedést, tályog felnyitást is.
A kutya altatás csak műtéteknél lehet rá szükség? A válasz: nem! Persze a legtöbb esetben valóban kisebb-nagyobb műtétteknél kerül rá a sor, de vannak olyan vizsgálatok, melyekhez a betegnek teljesen nyugodtan és mozdulatlannak kell lennie. Ilyen például egy fogkőszedés, vagy röntgen is, amikor az állat rövid altatása válhat szükségessé. Ritka eset, de előfordulhat, hogy egy kutyus annyira kezelhetetlen, hogy már az alapvető kivizsgáláshoz is ehhez a módszerhez kell folyamodni.
Az anesztézia formái: "bódítás vs altatás"
Ugyan számos hatóanyag áll az állatorvosok rendelkezésére, alkalmazásukra két leggyakoribb módszert szoktunk alkalmazni. Együttműködőbb kedvencek esetében vénakanült behelyezve, vénás úton alkalmazzuk a nyugtató, fájdalomcsillapító és altató szereket. Ha a kisállat például agresszív és ez nem kivitelezhető, izomba adva szintén hasonló hatású gyógyszereket tudunk használni.
Ezek után már igazából minden annak a függvénye, hogy hosszabb vagy rövidebb illetve mennyire fájdalmas procedúráról beszélünk. Például egy toklász eltávolításához ez mind elegendő is, ám ha műtéti beavatkozásról esik szó, ezen lépések után a kisállatnak behelyezünk egy légcsőtubust és azon keresztül kapja az altatógáz és oxigén keverékét.
Gyakran érkezik a gazdiktól a kérdés: “Ugye ez csak egy kis bódítás”? Az alábbi sorokat olvasva talán már mindenkinek egyértelmű, hogy a felhasznált hatóanyagokban nincs is különbség a kettő közt, hiszen a kezdő “koktél” mindkét esetben nagyjából ugyanazt jelenti.
A tulajdonosok bódításnak a rövidebb, pár perces, kisebb fájdalommal járó kezeléseket szokták nevezni, altatásnak pedig a műtéti beavatkozásokat.
A cél az idegrendszer külső ingerekre adott válaszainak blokkolása, az izomreflexek megszüntetése, illetve a beavatkozás időtartama erejéig beálló emlékezet- vagy eszméletvesztés. Az operáció történhet helyi érzéstelenítésben vagy bódításban is, ilyenkor a kutya kábító hatású gyógyszert kap, és csak felületes szendergésben vészeli át a műtétet.
Kockázatok és megelőzés
Azt mondani, hogy az altatás teljesen veszélytelen és abszolút nem jár semmilyen kockázattal, hazugság lenne. Sajnos teljes mértékben még a legnagyobb gondosság mellett sem lehet kizárni, hogy az állat rosszul reagál a beadott gyógyszerek valamelyikére. Ha ez megtörténik, annak sajnos lehet az a következménye, hogy a kutya még a műtét előtt vagy az alatt életét veszíti, esetleg az eljárást követően nem ébred fel. Fontos azonban, hogy ennek az esélye elenyésző! Ahogy az embereknél, úgy az állatoknál is felléphetnek komplikációk, melyeket senki nem láthat előre.
Becslések szerint 100 ezerből 1 kutya produkál rendellenes reakciót az altatószerekre, ennek valószínűségét növelik bizonyos háttérbetegségek, az idősödésből fakadó egészségügyi zavarok, a kutya kis mérete, illetve a túlsúly.
Mit tesz az állatorvos a kockázat csökkentésének érdekében? Az orvosok természetesen tisztában vannak a veszélyekkel és mindent el is követnek annak érdekében, hogy semmi baj ne történhessen. Az előre tervezett műtétteknél ebből a szempontból könnyebb a helyzet: ilyenkor több és alaposabb vizsgálatra is lehetőség van, felmérhetik a belsőszervek állapotát és működését akár vér-és laborvizsgálatokkal, esetleg röntgen felvételekkel és ultrahanggal. Ezekből, az állat életkorából és a korábbi betegségeiből már elég tisztán látható, mennyire veszélyes az altatás egy-egy kutyus esetében.
Életmentő beavatkozásoknál a lehetőségek sajnos jóval korlátozottabbak, hiszen az állat állapota miatt nem biztos, hogy van idő többféle vizsgálat elvégzésére. Ilyenkor a gazdi vagy elhalasztja a műtétet, de ezzel hatalmas kockázatot vállal, vagy inkább az altatás esetleges következményeivel néz szembe.
Az állat gyors vizsgálata és a kórtörténetének ismerete ad ilyenkor az orvosoknak támpontot, de ebben a helyzetben a gazdinak mindenképpen nehéz döntést kell meghoznia.
Egy kockázat azonban alapos vizsgálatok ellenére sem zárható ki, ez pedig nem más, mint az altatószerre való érzékenység, allergia. Sajnos ez bármelyik kutyánál megjelenhet és akár a kedvenc elvesztésével is járhat.
Előkészületek a műtét előtt
A műtétet megelőzően legyünk figyelemmel az állat közérzetére, étvágyára, mozgására, bélsár és vizeletürítésére.
Gondolja át, hogy az állat átesett-e már korábban altatással járó beavatkozáson, műtéten, jelentkezett-e bármilyen komplikáció a korábbi beavatkozásoknál, illetve tapasztaltak-e védőoltás vagy gyógyszer beadását követően allergiás reakciót. Ezek mind fontos információk az állatorvos számára a beavatkozás megkezdése előtt.
A megbeszélt műtéti időpont előtt az állat 12 órát koplaljon. Ettől egyes esetekben eltérhetünk, de ezt mindig külön jelezzük. Ivóvíz korlátlanul adható műtét előtt is.
Legyen figyelemmel arra, hogy az állatnak a műtét előtt lehetősége legyen vizelet- és bélsár-ürítésre!
Az állatorvosok természetesen tisztában vannak a veszélyekkel és mindent el is követnek annak érdekében, hogy semmi baj ne történhessen. Az előre tervezett műtéteknél ebből a szempontból könnyebb a helyzet: ilyenkor több és alaposabb vizsgálatra is lehetőség van, felmérhetik a belsőszervek állapotát és működését akár vér-és laborvizsgálatokkal, esetleg röntgen felvételekkel és ultrahanggal. Ezekből, az állat életkorából és a korábbi betegségeiből már elég tisztán látható, mennyire veszélyes az altatás egy-egy kutyus esetében.
Az állat gyors vizsgálata és a kórtörténetének ismerete ad ilyenkor az orvosoknak támpontot, de ebben a helyzetben a gazdinak mindenképpen nehéz döntést kell meghoznia.
Minden bódításban vagy altatásban végzett beavatkozás kockázattal jár. Az orvosi és állatorvosi ellátás kapcsán előfordulhatnak nem várt események, szövődmények, melyek sajnos a leggondosabb ellátás mellett is jelen lehetnek. Ezeket azonban minimálisra lehet csökkenteni.
Tervezett beavatkozások előtt a legtöbb esetben a bódítást vagy műtétet megelőzően vérvizsgálatot végzünk. Kivételt tehetünk fiatal, egészséges állatok rövidebb műtétei előtt.
Az állat átvételével egy időben, minden állatnak külön műtéti lapon rögzítjük az adatait, a beavatkozás módját, a testtömegét és a legfontosabb kórelőzményi adatokat. Tájékoztatjuk az állattartót a beavatkozás várható időpontjáról, és arról, hogy mikor fejezzük be.
Amennyiben az állatot már ismerjük, már a megérkezését követően megtervezzük a bódítását vagy altatását a beavatkozás jellege, az állat egészségi állapota és kora alapján.
Minden kutya és macska bódítás vagy altatás előtt fizikális vizsgálaton esik át (testhőmérséklet mérés; a szájüreg és nyirokcsomók, nyálkahártyák vizsgálata; a szív és a tüdő hallgatózásos vizsgálata; a has áttapintása; nemi szervek vizsgálata). Ha a fizikális vizsgálat során bármilyen eltérést észlelünk, a beavatkozást nem kezdjük el, a tulajdonost tájékoztatva kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, és a bódítást vagy műtétet elhalasztjuk.
A legtöbb állatot műtét előtt premedikáljuk, azaz olyan gyógyszereket adunk be, melyek oldják a szorongásukat, csökkentik a félelemérzetet, és a további gyógyszerek vagy altatógáz felhasználást csökkentve az anesztézia biztonságosabb, az ébredési szakasz lerövidül. A beavatkozás jellegétől függően, megfelelő hatáserősségű fájdalomcsillapítót minden állatnak adunk.
Vénakanül behelyezésével az altatás bevezetésére és fenntartására alkalmazott gyógyszerek kiszámíthatóbban adagolhatók. Infúzió adása azért szükséges, mert az altatószerek általában csökkentik a vérnyomást és a vér átáramlást az egyes szervekben, az ennek következtében kialakuló oxigén- és táplálóanyag-hiány a későbbiekben káros folyamatokhoz vezethet.
Kutyáknál minden esetben, macskáknál magasabb kockázati csoportban a légcsőbe légcsőtubust vezetünk, intubáljuk. Gépi altatásnál ezen keresztül kapja az állat az altatógázt és az oxigént, injekciós altatásnál pedig szükség esetén az oxigént.
A kutya altatás folyamata
A műtét menete: Az orvos először egy kis injekcióval elbódítja a kutyust, illetve intravénás kanült ültet a testébe, hogy azon át adagolhassa a fájdalomcsillapítót, a megfelelő infúziós oldatokat, illetve az altatás mélységét is szabályozhassa. Az érzéstelenítés altatógázzal történik, emellett a légcsőbe helyezett tubuson át oxigéngázos lélegeztetésben részesül a kutya. Mindezzel egy időben a műtéti bőrfelületet leborotválják, letisztítják, fertőtlenítik.
A gazdának az állat bódulása után el kell hagynia a kezelő helyiséget. A kezelő helyiségben gondosan lenyírjuk, a műtéti felületet, majd behelyezünk egy kanült a beteg valamelyik vénájába, általában a mellső lábán. Ezek után kedvencük átkerül a műtőasztalra, ahol lábait rögzítjük, majd fertőtlenítjük a műtéti területet.
Rendelőnkben a kutyáknak és a nagyobb kockázati csoportba tartozó macskáknak is, a légcsőbe légcsőtubust vezetünk, intubáljuk.
Az állat testhőmérsékletének megfelelő szinten tartása érdekében műtét közben és után minden állat alatt melegítőtakaró van.
Figyelik műtét közben, hogy az altatás rendben zajlik-e? Természetesen! Az altatás megkezdése után az állatorvosok figyelemmel kísérik a kutya pulzusát, légzését, véroxigén szintjét és a vérnyomását is, így, ha bármilyen változást észlelnek, azonnal be tudnak avatkozni.
Az állatokat a műtét után általában éber állapotban adjuk haza. Előfordulhat azonban, hogy még a műtét napján és az azt követő napon az állat kábult, mozgása koordinálatlan.
A műtétet követően az állatot a teljes ébredéséig felügyeljük, nem hagyjuk magára.
Műtét után az állatot a teljes ébredéséig felügyeljük, nem hagyjuk magára. Ebben a periódusban kezd a kölyök alkalmazkodni az élet alapvető feltételeihez: kialakul benne a táplálkozási reakció, a szopási reflex, majd a hőszabályozás, a látás és a hallás. Megjelennek a mozgás első elemei.
A műtétek műtőben végezzük, a műtéti sterilitás betartásával. Minden műtét során minimum egy állatorvos és egy asszisztens van jelen.
Altatás alatt az állatokat monitorozzuk. Ez azt jelenti, hogy műtét közben műszerrel folyamatosan figyeljük az állat szívverését, légzését, vérének oxigén telítettségét, és EKG-görbéjét.
Az állatok végleges elaltatását minden esetben általános érzéstelenítésben hajtjuk végre. Mikor elértük a teljes érzéketlenség állapotát, az állat megkapja a végleges altató injekciót. Ekkor néhány másodpercen beül leáll a légzés és az agyműködés, az izmok elernyednek.
Az előzetes kivizsgálás és teendők: Az altatás előtt a legtöbb esetben javasolt kardiológiai, valamint vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni az állatorvossal, aki a kutya egészségi alapfelmérését természetesen a kezelési terv részeként elvégzi. Az állat műtét előtti utolsó étkezése a beavatkozás előtt 6-12 órával történjen (ezt az orvos határozza meg), vizet pedig 3 órával az operáció előtt igyon utoljára. Ez azért fontos, mert ha az altatásnál alkalmazott gyógyszerek hatására a kutya visszaöklendezi gyomortartalmát, az a légutakba szivároghat. Ez félrenyelést, fulladást, illetve aspirációs pneumóniát eredményezhet. Utóbbi olyan tüdőgyulladás, melyet idegen test jelenléte idéz elő, s ez az állapot akár életveszélyessé is fajulhat.
Közvetlenül az operáció előtt mindenképp sétáltasd meg a kutyust, hogy kiüríthesse magából a fölösleges salakanyagokat!
Az orvos elmondása szerint már ettől el kellett volna aludnia örökre, hiszen ő maga csak 10 kg-os volt. Nem így történt, de mi is számítottunk rá, hogy a halálos injekciót csak másodjára fogja megkapni. Az orvos elkezdett keresgélni az autójában a másik injekció után, majd nagy sokára meg is találta azt. Egy hatalmas (15 cm-es tűvel ellátott) fecskendőt hozott be, elvileg beleszúrta kéts részletben a kutyus szivébe. A fecskendőbe vér szivárgott vissza. A kutyus továbbra is lélegzett, szive dobogott. A fecskendőt újra feltöltötte, újabb adag szert kapott. Ekkor úgy tűnt, leállt a légzése, de egy pár perc múlva újra lélegzett. Csak a harmadiknál sikerült szegénykémnek végleg elaludni. Az egész ”művelet” másfél (!) órán át tartott.
Az izomba adáskor sajnos előfordulhat, hogy egy rossz keringésű egyedben extrém hosszú időbe telik, amíg a szer felszívódik és kifejtheti a hatását. Mindenképpen meg kell várni, hogy beálljon a narkózis, utána folytatható a beavatkozás.
Az orvos akkor követett volna el nagy hibát, ha bead egy gyorsan ölő mérget úgy, hogy a betege még nem alszik. Az Önök esetében történtek biztosan megviselték a jelenlévő családtagokat, de a kutya legalább nem szenvedett.
A bódításon vagy műtéten átesett állatot otthon felügyelni kell, és az állat a hazaérkezést követő 24 órában nem hagyható magára. Kérjük, biztosítson az állatnak zárt, télen fűthető helyet, ahol az állatot felügyelni tudja a műtét utáni órákban.
Az állatokat a bódítás, illetve operáció után legalább két óra elteltével adjuk haza, általában éber állapotban. Előfordulhat azonban, hogy a műtét napján és az azt követő napon az állat kábult, mozgása koordinálatlan. A bódítást vagy altatást követően előfordulhat, hogy az állat nyálzik, öklendezik, többször hány, remeg.
A műtétről hazatérve 12 órán belül ne egyen az állat, vizet viszont ihat. Elesége ezt követően lehet valamilyen könnyen emészthető táplálék: leves, sovány hús, rizs vagy beáztatott kutyatáp, illetve kutyakonzerv. Kerülendő eleségek a csont, zsíros ételek, nyers hús, tej.
Puha és meleg fekhelyet kell biztosítani a kutya/macska számára, melegítőpárnát vagy melegítő lámpát azonban nem javaslunk.
Az állat sebét az állatorvos javaslata szerint védeni kell, leggyakrabban kötéssel, műtét utáni ruhával vagy védőgallérral. Ha az állat védőgallért visel, figyelni kell, hogy tud-e a gallértól enni és inni, és érdemes megemelni az állat tálját, hogy hozzáférjen az eleséghez/vízhez.
A legtöbb műtéti beavatkozást követően a műtét másnapján kontrollvizsgálatot javaslunk. Varratszedésre a műtét jellege szerint, de általában a 10-14. napon kerül sor.
Amennyiben megoldható, az állat hazaszállítását autóval kell végezni, hazaéréskor pedig ne ugorjon ki az autóból, hanem kiemeléssel segítsük.
Fájdalomcsillapítót minden operáció közben, illetve után adunk az állatoknak. Gyógyszer adása a műtétet követően az állatorvos utasítása alapján történik, amelyről mindig adunk otthonra leírást segítségképpen.
A műtétet követő első napokban az állat nem megszokott módon, esetleg agresszívan reagálhat érintésre, mozgatásra. Ilyenkor a balesetek megelőzése érdekében erre fokozottan ügyelni kell!
Bizonyos műtéteket követően az első kontrollvizsgálatig a vénakanült az állat lábában hagyjuk, amely nem okoz fájdalmat az állatnak, legfeljebb az azt fedő kötés okozhat egyes egyedeknél nyugtalanságot. Ha a kutya mégis eltávolítja a lábából a kanült, nem történik tragédia, arra azonban figyelni kell, hogy ne egye meg a műanyag kanül vagy a kötszer darabjait!
Varratszedésig a kutya sétáltatható, de komoly fizikai terheléstől óvni kell, más kutyákkal való játék nem ajánlott.
Bizonyos műtéteket követően a fent leírtaktól eltérő ellátást igényelhet az állat, ilyen esetekben erre külön felhívjuk a figyelmet.
Mikor szükséges állatorvost értesíteni műtétet követően?
Az állatot elbocsátó állatorvos vagy asszisztens a műtétet követően tájékoztatja a tulajdonost, hogy probléma esetén melyik állatorvos, meddig és milyen telefonszámon érhető el.
Szerencsére ritkán, de bármilyen beavatkozást követően adódhatnak olyan váratlan események, amelyre nem számít sem az ellátó személyzet, sem az állattartó, ezért felsorolunk néhány olyan tünetet, amikor az állatorvost értesíteni kell, illetve ügyeletes állatorvost kell keresni:
- A műtéti sebből származó nagyfokú (folyamatosan szivárgó, csepegő) vérzés esetén.
- Ha az állat, szólításra, érintésre nem reagál, elájul.
- Ha hasa felpuffad, dobszerűen feszessé válik.
- Fentieken kívül bármilyen, a tulajdonos számára aggodalmat okozó tünet esetén.
Ritkán a műtétet követő napokon is adódhatnak komplikációk, ezek általában nem igényelnek azonnali ellátást, de értesíteni kell az állatorvost. Ezek közül a leggyakoribb a műtéti seb duzzanata, kipirulása, esetleg gennyesedése. Ez adódhat a seb nyalása, dörzsölése, vakarása miatt, előfordulhat nagyon ritkán egyedi érzékenység, akár a felhasznált fertőtlenítő szerekre, varróanyagokra vagy a sebet fedő kötszerre is.
A második leggyakoribb komplikáció a bőrvarratok kinyalása, kiszakítása. Ennek elkerülése miatt fontos a seb védelme kötéssel, műtét utánii ruhával, védőgallérral. A legtöbb sebet rétegesen zárjuk, így a tulajdonos által látható bőrvarratokon kívül egy, két (esetleg három) varratsor van. Így, ha az állat a bőrvarratokat kinyalja, kitépi, a seb ettől még nem nyílhat meg, de az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.
Az eutanázia folyamata
Az állatok életének humánus kioltásával kapcsolatban az a legfőbb követelmény, hogy az állat eközben ne szenvedjen. Ezért ez a beavatkozás altató injekció beadásával kezdődik.
Az állatorvos akkor követett volna el nagy hibát, ha bead egy gyorsan ölő mérget úgy, hogy a betege még nem alszik. Az Önök esetében történtek biztosan megviselték a jelenlévő családtagokat, de a kutya legalább nem szenvedett.
Az állatorvosi műtétetek nagyobb része tervezett műtét, így van lehetőség arra, hogy mind az állat mind a gazdija felkészüljön a műtéti beavatkozásra. A betervezhető, nem sürgősségi műtéti beavatkozásokat előzetes időpont-egyeztetés alapján végezzük.
A műtét előtti napokban fokozottabban figyeljük az állatot és műtét előtt minimum 12 órán keresztül ne adjunk neki semmit enni.
Minden altatás bizonyos kockázatokkal jár, hisz előfordulhatnak nem várt események, szövődmények, melyek sajnos bármilyen gondos ellátás mellett is megtörténnek. Minden altatás előtt az állatorvos megvizsgálja a beteget az altatás biztonságossága szempontjából. Ezzel együtt előfordulhat, hogy bizonyos egészségügyi problémák rejtve maradhatnak. Az altatás megterheli a vérkeringést, a szívműködést, a tüdőt és a légzőszerveket. Bizonyos esetekben javasoljuk a műtét előtt az állat vér- és vizeletvizsgálatát is elvégeztetni.
Az állatorvosok természetesen tisztában vannak a veszélyekkel és mindent el is követnek annak érdekében, hogy semmi baj ne történhessen. Az előre tervezett műtéteknél ebből a szempontból könnyebb a helyzet: ilyenkor több és alaposabb vizsgálatra is lehetőség van, felmérhetik a belsőszervek állapotát és működését akár vér-és laborvizsgálatokkal, esetleg röntgen felvételekkel és ultrahanggal. Ezekből, az állat életkorából és a korábbi betegségeiből már elég tisztán látható, mennyire veszélyes az altatás egy-egy kutyus esetében.
Az állat gyors vizsgálata és a kórtörténetének ismerete ad ilyenkor az orvosoknak támpontot, de ebben a helyzetben a gazdinak mindenképpen nehéz döntést kell meghoznia.
A belgyógyászati rendelés keretében az állatok végleges elaltatását csak indokolt esetben végezzük. Indokolt esetnek minősül kutyák és macskák esetében a 2002. évi LXVII. Törvény értelmében a súlyos, gyógyíthatatlan betegség vagy sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok elleni védekezés, illetve a másként el nem hárítható támadás megakadályozása. Egyéb esetekben az állatorvos megtagadhatja az állat végleges elaltatását. Nem altatható el az az állat, amelyik 14 napon belül ember harapott vagy karmolt.
Igény szerint a gazdi jelen lehet kedvence elaltatásakor.
Az altatás megkezdésétől számítva kb. fél-háromnegyed óra múlva adta be az eutanáziás szert.
Néhány évtizeddel ezelőtt egy bénító hatású szert használtak az állatok végleges elaltatására. Az állat kapott egy injekciót izomba, majd perceken belül minden izma megbénult. Az állat szépen lefeküdt, és nem mozdult, nem lélegzett, nem pislogott tovább. Szerencsére ez a szer már nincs forgalomban. Ugyanis a tudatot nem kapcsolja ki, csak a mozgást. Azaz az ilyen bénító szerrel kezelt állatok csendben, mozdulatlanul, de ép tudattal megfulladtak, mivel megállt a légzésük és a szívük. Az azóta történt változásnak az a lényege, hogy az állatot a beavatkozás előtt érzéstelenítjük. Így biztosítjuk azt, hogy ne szenvedjen tovább.
Az altatás megkezdésétől számítva kb. fél-háromnegyed óra múlva adta be az eutanáziás szert.
Az állatok végleges elaltatását minden esetben általános érzéstelenítésben hajtjuk végre. Mikor elértük a teljes érzéketlenség állapotát, az állat megkapja a végleges altató injekciót. Ekkor néhány másodpercen beül leáll a légzés és az agyműködés, az izmok elernyednek.
Az altatás után a tetem sorsáról a tulajdonos rendelkezik: haza kívánja vinni eltemetni, vagy kórbonctani vizsgálatot, közös hamvasztást, egyedi hamvasztást kér. Amennyiben szervezési okok miatt nem tudja megoldani a tetem azonnali elszállítását - 1500 Ft díjazás ellenében - 24 óráig tudjuk biztosítani a tetem tárolását. Ezt követően, amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik, a tetemet közös hamvasztásra küldjük.
Az állatorvosi műtétek nagyobb része tervezett műtét, így van lehetőség arra, hogy az állat tulajdonosa felkészítse az állatát a műtéti beavatkozásra, illetve maga is felkészüljön erre.
