A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik.
Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. Ez a speciális támogatás több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED) gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
Fogalmilag meg kell különböztetni azoktól az esetektől is, amikor az édesanya jó néhány évig egyszerűen otthon marad a gyermekével, mert az apa keresete ezt lehetővé teszi számára. Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak.
Főállású anyaság és a nyugdíjhoz szükséges jogviszony
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit jelent valójában a főállású anyaság, vagyis miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka.
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
Lássunk egy példát! A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma.
A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
Az anyák SZJA-mentessége és a gyermekgondozási támogatások
A 2025-ben és 2026-ban életbe lépő jelentős változások az anyák SZJA-mentességében érintik a négy vagy több gyermeket nevelő nőket, a háromgyermekes anyákat, valamint a kétgyermekes anyákat is. A szabályok célja a gyermekvállalás támogatása és az édesanyák nettó jövedelmének növelése.
A kedvezmény lényege, hogy az arra jogosult anyák munkával szerzett jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Például egy havi bruttó 400.000 forintos bér esetén nettóban akár 60.000 forinttal több maradhat, mert a 15%-os SZJA nem kerül levonásra.
2025. október 1-jétől minden háromgyermeket nevelő anya mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól, életkortól függetlenül. Ezt követően 2026. január 1-jétől elindul a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége is: elsőként a 40 év alattiak részesülnek benne, majd évről évre újabb korosztályokra terjesztik ki a kedvezményt.
A mentesség kizárólag a munkával szerzett jövedelmekre vonatkozik: ilyen például a munkabér, megbízási díj, egyéni vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, valamint a mezőgazdasági őstermelő bevétele. Nem alkalmazható azonban passzív jövedelmekre, például ingatlan bérbeadásából, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó bevételre.
A mentesség összege nincs felső korlátban maximalizálva, így bármilyen magas munkaviszonyból származó jövedelem esetén is 0% személyi jövedelemadó fizetendő. A 2 gyermek utáni szja-mentesség érvényesítésének egyik fontos feltétele, hogy a kedvezmény igénybevételéhez adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtani a munkáltató vagy kifizető részére.
A szja-mentesség bevezetése 2 gyermek után hosszú távon jelentős mértékben növeli a családok nettó jövedelmét. Egy átlagbért kereső édesanya esetében ez akár havi 60-100 ezer forint megtakarítást is jelenthet, adómentes jövedelemként.
2025. október 1-jétől minden dolgozó háromgyermekes édesanya élethosszig tartó szja-mentességre válik jogosulttá. A kedvezmény nemcsak az életkortól függetlenül jár, hanem azok számára is elérhető, akik örökbe fogadtak gyermekeket, vagy korábban legalább 12 éven keresztül jogosultak voltak három gyermek után családi pótlékra.
A szabály szerint a mentesség kizárólag a munkával szerzett jövedelmekre vonatkozik. Ez lehet munkaviszonyból származó bér, egyéni vállalkozói kivét, mezőgazdasági őstermelői jövedelem, vagy megbízási díj. Nem alkalmazható viszont olyan bevételekre, mint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség.
A legalább négy gyermeket nevelő édesanyák már 2020. január 1. óta élhetnek a teljes személyijövedelemadó-mentességgel, amely életre szól, és nem szükséges hozzá a jogosultság folyamatos fennállása sem. Ez azt jelenti, hogy azok az anyák is élhetnek a mentességgel, akiknek már nem minden gyermekük él velük egy háztartásban, de korábban jogosultak voltak legalább négy gyermek után családi pótlékra.
Az anyák szja-mentességének kiterjesztésével egyre gyakoribb élethelyzet, hogy az édesanya munkajövedelme után nem keletkezik fizetendő személyi jövedelemadó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a családi kedvezmény elveszne: a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a kedvezményt családi járulékkedvezmény formájában a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesítsék. Amennyiben az anya járulékalapja sem elegendő a családi kedvezmény teljes kihasználásához, a kedvezmény megosztható a másik szülővel.
Az anyák szja-mentessége 2026-ban több, egymásra épülő szabályból áll: a jogosultságot a gyermekszám, az életkor és a családi kedvezmény fennállása együtt határozza meg, miközben az érvényesítés módja (adóelőleg-nyilatkozat, éves bevallás, megosztás a másik szülővel) döntően befolyásolja a tényleges pénzügyi eredményt.
Munka és magánélet egyensúlya: kedvezmények és szabályok kismamáknak és kisgyermekes szülőknek
Nem ritka manapság, hogy az édesanyák nem maradnak otthon a fizetés nélküli szabadság végéig, a gyermekük 3 éves koráig, hanem hamarabb állnak újra munkába, legyen ennek anyagi, vagy egyéb oka. Amennyiben a munkába való visszatéréskor az édesanya még anyatejjel táplálja gyermekét, megilleti őt a szoptatási munkaidő-kedvezmény. Eszerint a női munkavállaló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezményre jogosult. Ikrek esetében - a gyermekek számától függetlenül - a munkaidő-kedvezmény mértéke a hat hónapos korig napi kétszer két, illetve a kilencedik hónapig napi két óra.
A másik korlátozáscsoport a munkaidő beosztására vonatkozik, ami érthető, ha belegondolunk, hogy egy kisgyermekes munkavállalók a gyermekekkel kapcsolatos feladatok, teendők miatt sokkal kevésbé tudnak rugalmas lenni. Az egyik ilyen korlátozás, hogy a munkavállaló várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig, gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén - azaz egyedül nevelő édesapák is ide tartoznak - szintén a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható.
Segíti a munka és a magánélet összeegyeztetését az is, hogy a fenti munkavállalói csoportok számára a heti pihenőnapok és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
Kisgyermek mellől dolgozva sokszor nehéz a korábban megszokott napi 8 órát teljesíteni, így nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a kérésünkre részmunkaidőben kell, hogy foglalkoztassanak minket. A munkaszerződés módosítása kötelező jelleggel kell, hogy megtörténjen, ha a munkavállaló kezdeményezi a gyermeke négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermeke hatéves koráig.
Végül két új elemmel bővíteném még a kisgyermekes dolgozók számára fontos tudnivalók listáját, ami 2023. év elejétől jelent meg a hatályos Mt.-ben: munkavállalóként gyermekünk hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg minket, melynek igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszonyunk már legalább egy éve fennálljon.
A másik újdonság a munkaszerződés-módosítási jogosultság az Mt.-ben. E szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti, hogy a munkavégzési helyét, a munkarendjét módosítsa a munkáltató, illetve kérheti a távmunkavégzésben, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól kiindulhat a mi oldalunkról is egy módosítási igény, egy írásbeli kérelem formájában, aminek indoklást és a változtatás időpontját is kell tartalmaznia.
A benyújtott kérelmünkre a munkáltatónak tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia, s ha a munkáltató válasza elutasító, azt megfelelően, azaz valós, okszerű, világos módon indokolnia kell. Fontos azt megérteni, hogy ez - az előzőekben bemutatott részmunkaidős foglalkoztatással ellentétben - nem jog, hanem egy lehetőség, amit igényelhetünk, s vagy megadja a munkáltatónk, vagy nem. Ha úgy véljük, hogy az elutasítás jogellenes, vagy eleve nem foglalkozik a válasszal a munkáltatónk, 30 napon belül bírósághoz fordulhatunk, s a bíróság pótolja a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Nemzetközi és hazai kitekintés az anyaság védelmére
Az anyaság védelme nemcsak magyar, de nemzetközi kérdés is. 1952-ben elfogadták az anyaság védelméről szóló 103. Nemzetközi Egyezményt, amely Magyarországon 1957-ben lépett hatályba. Az egyezmény szellemét tükrözik az anyasággal kapcsolatos, Magyarországon hatályban lévő jogszabályok.
Az anyaság fontosságának elismerése megmutatkozik abban is, hogy jogszabályaink törvényi szinten szabályozzák a szülő nők számára biztosítandó jogosultságokat. Tekintettel arra, hogy a várandós kismamák fokozott gondoskodást igényelnek, a Munka Törvénykönyve 85. §-a előírja, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani. Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére azonban nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.
Fontos továbbá megemlíteni, hogy a terhes nő ideiglenesen más munkakörbe kizárólag hozzájárulásával helyezhető át. Míg az egyezmény a szülési szabadság tartamát legalább 12 hétben állapítja meg, a Munka Törvénykönyve 138. §-a szerint a szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
Az egyezmény kimondja, hogy ha valamely nő szülési szabadság miatt hagyja el a munkáját, munkaadója nem mondhat fel neki jogszerűen sem távolléte alatt, sem olyan időpontra, hogy a felmondási idő az említett távollét tartama alatt járjon le. Ez a rendelkezés is beépült a magyar jogszabályi rendelkezésekbe.
A gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából a munkavállalót (tehát a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőt) fizetés nélküli szabadság illeti meg. A munkáltató a munkavállaló kérésére köteles a fizetés nélküli szabadságot kiadni.
Sok nő anyagi vagy más okból arra kényszerül, hogy a szülést követő rövid időn belül, azaz még a szoptatási időszak alatt visszamenjen dolgozni.
Gyermekgondozási segély (GYES) és egyéb támogatások
Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal részt vett a terhesgondozáson.
A gyermekgondozási segély ("gyes") a gyermek harmadik életévéig jár, havi rendszerességgel. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár a gyes. A gyes folyósítása alatt a jogosult szülő nem vállalhat munkát a gyermek egyéves koráig, egyéves kora után pedig csak napi négyórás munkát, illetve időkorlátozás nélküli otthoni munkát (például távmunkát) végezhet. Gyest írásban a területileg illetékes Magyar Államkincstár kirendeltségénél lehet igényelni.
A gyermek születése után családi pótlék is megilleti a családot, amelynek havi összege 2005-ben egygyermekes családoknál 5000 forint, kétgyermekes családoknál gyermekenként 6000 forint, míg három- és többgyermekes családoknál gyermekenként 7000 forint. A kormány tervei szerint azonban 2006-tól emelkednek ezek az összegek.
Családi adókedvezmény adóköteles jövedelem esetén vehető igénybe, azaz a szülőnek olyan jövedelmével kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi az adókedvezmény levonását a személyi jövedelemadóból. A családi adókedvezmény mértéke 2005-ben egygyermekes családoknál havi 3000 forint, kétgyermekes családoknál gyermekenként havi 4000 forint, míg három- és többgyermekes családoknál gyermekenként havi 10 000 forint. A kormány tervei szerint a családi adókedvezményt 2006-tól további gyermekek után is lehet igénybe venni.
A terhességi-gyermekágyi segély annak a kismamának jár, aki a gyermeke születését megelőző két évben legalább 180 napig biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély 168 napos időtartamának lejártát követően gyed igényelhető a gyermek kétéves koráig.
Gyedet bármelyik szülő igényelhet a saját háztartásában élő gyermeke után. További feltétele, hogy a gyed igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, illetőleg a gyermeket szülő nő esetén a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. Nem jár gyed annak a szülőnek, aki ezen időszak alatt munkát végez és díjazásban részesül (kivéve a szerzői díjat), valamilyen jogcímen teljes keresetében részesül, egyéb rendszeres pénzbeli ellátásban részesül, gyermekét bölcsődébe vagy bármely más napközbeni ellátást biztosító intézménybe helyezte el.
Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik, és a jogszabályok értelmében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
tags: #anyasagi #kedvezmenyes #szabadnap