Az újszülött körömápolása és bőrének védelme

Amikor először látjuk újszülöttünk apró ujjait, azonnal beleszeretünk a tökéletes részletekbe. Ám hamar feltűnik egy apró, de annál nagyobb kihívást jelentő tényező: a baba körmei. Ezek a piciny, hajlékony, ám meglepően éles kis lemezek komoly fejfájást okozhatnak a szülőknek, hiszen a csecsemők gyakran karmolják meg magukat, vagy éppen az arcunkat, miközben felfedezik a világot.

A biztonságos és hatékony körömápolás nem csupán esztétikai kérdés, hanem a higiénia és a sérülések megelőzésének alapvető eleme. A biztonságos körömápolás elsajátítása minden szülő számára elengedhetetlen.

Miért okoz gondot a baba körme?

A babaköröm ugyanis nem olyan, mint a felnőtté: sokkal puhább, hajlékonyabb, de a széle rendkívül vékony és éles. Ennek több oka is van:

• Kiforratlan mozgáskoordináció: A csecsemők mozgáskoordinációja még kiforratlan. A kezüket kontrollálatlanul csapkodják, és mivel a körmök gyorsan nőnek és rendkívül vékonyak, könnyedén okoznak felszíni karcolásokat az érzékeny bababőrön.
• Szoros körömágy és körömlemez kapcsolat: A csecsemőknél a körömágy és a körömlemez kapcsolata rendkívül szoros. A köröm vége alatt található bőr (a hyponychium) nagyon közel van a köröm vágási vonalához. Ezért a legkisebb hiba is könnyen vérzéssel járhat.
• Higiénia: A körmök alatt könnyen megtelepednek a szennyeződések és baktériumok. Mivel a babák mindent a szájukba vesznek, a tiszta és megfelelően rövidre vágott köröm elengedhetetlen a betegségek megelőzéséhez.

Ahhoz, hogy hatékonyan és biztonságosan végezzük a csecsemő körömápolását, meg kell értenünk, miben különbözik az ő körme a miénktől.

A babakörmök jellemzői

A babakörömlemez még nem teljesen keratinizált, ami azt jelenti, hogy puhább, hajlékonyabb és átlátszóbb. A körmök növekedési üteme meglepően gyors. A kézkörmök átlagosan 1-3 mm-t nőnek havonta, de csecsemőknél ez az arány a kezdeti időszakban még gyorsabbnak tűnhet a kis méretek miatt.

Külön figyelmet érdemel a körömágy körüli bőr, az eponychium (kutikula). Ez a terület rendkívül érzékeny. Soha ne próbáljuk meg visszatolni vagy eltávolítani a babák kutikuláját, mert ezzel megnyitjuk az utat a fertőzések előtt, és sérthetjük a köröm mátrixát, ami a köröm növekedéséért felelős.

Mikor és hogyan vágjuk a baba körmét?

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a szülőkben felmerül, az a mikor vágjuk a baba körmét. Az időzítés kulcsfontosságú, hiszen nagyban befolyásolja a művelet sikerét és a baba együttműködési hajlandóságát.

Ideális időzítés

• Alvás közben: A körömvágás alvás közben a legbiztonságosabb és legstresszmentesebb módszer. Várjuk meg, míg a baba mély álomba merül, általában az etetés utáni első órában. Ekkor az izmai ellazulnak, és kisebb az esélye annak, hogy hirtelen mozdulattal elrántja a kezét. A művelethez használjunk jó megvilágítást, de ne túl éles fényt, hogy ne ébresszük fel a kicsit.
• Ébrenléti állapotban: Ha a baba már nagyobb, és az alvás közbeni vágás nem megoldható, ébrenléti állapotban is lehetséges a biztonságos körömápolás. Ebben az esetben a kulcs a figyelem elterelése és a megfelelő pozíció. Válasszunk olyan időpontot, amikor a baba jóllakott, nyugodt és elégedett - például fürdetés után, amikor a körmök is kissé felpuhultak.

Sok újszülött már hosszú körmökkel érkezik a világra. Az első hetekben azonban a körmök annyira puhák és szorosan tapadnak a körömágyhoz, hogy sok gyermekorvos és védőnő azt javasolja, hogy ne ollót vagy csipeszt használjunk. Ehelyett a körömreszelő használata a javasolt, legalább az első 4-6 hétben. Ez a módszer lassabb, de minimálisra csökkenti a sérülés kockázatát. Az újszülött babák körmét nagyon nehéz levágni. Az első körömvágással várni kell, mert a vékony kis körömlemezek szinte hozzá nőttek a bőrhöz. Magától, szépen lassan majd elkezdenek elválni és felfelé kunkorodni. Általában 1-2 hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy a bőr és a körömágy megfelelően elváljon egymástól, az olló biztonságosan bevezethető legyen a köröm alá, a körmök már ne legyenek olyan puhák.

Milyen gyakran vágjuk?

A baba körömvágásának gyakorisága a növekedési ütemtől függ. A kézkörmök rendkívül gyorsan nőnek, ezért gyakran 2-3 naponta szükség lehet a rövidítésre. A lábkörmök lassabban nőnek, ezeknél elegendő lehet heti vagy kétheti ellenőrzés és vágás. Legalább hetente egyszer vágjuk le a kis körmöket az ujjakon és a lábakon is.

Körömvágó eszközök

A szülői piac tele van különböző körömápoló eszközökkel, de melyik a legmegfelelőbb a csecsemő érzékeny körméhez? A választás a baba életkorától, a szülő tapasztalatától és a személyes preferenciáktól függ.

1. Babaolló: A babaolló a leggyakrabban használt eszköz. Fő jellemzője, hogy a hegye lekerekített, ami megakadályozza a véletlen szúrásos sérüléseket, ha a baba hirtelen megmozdul. Ezek az ollók általában rozsdamentes acélból készülnek, és viszonylag rövid pengéjűek, ami lehetővé teszi a precíz vágást. Mindenképpen olyan ollót használjunk, amelynek lekerekített a vége, de erős anyagból készült, azaz jól viszi a baba körmét. Olyan ollót használjunk, ami csak a kisbabáé.
2. Körömcsipesz: A hagyományos körömcsipesz kisebb, bababarát változata. A legtöbb csipesz ergonomikus fogantyúval rendelkezik, és egy kis mélyedést tartalmaz a vágó részen, ami segít elválasztani a körmöt a bőrtől. Sokan gyorsabbnak és könnyebben kezelhetőnek találják, mint az ollót, különösen a nagyobb babák esetében.
3. Körömreszelő: A körömreszelő, különösen az üveg vagy a nagyon finom szemcséjű papír reszelő, az újszülöttek körmének ápolására az egyik legbiztonságosabb megoldás. Bár időigényes, teljesen kizárja a vérzés kockázatát. A reszelővel lassan és fokozatosan távolíthatjuk el az éles széleket, megakadályozva, hogy a baba megkarmolja magát.
4. Elektromos körömreszelő: Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált az elektromos körömreszelő. Ezek az eszközök csendes motorral működnek, és különböző finomságú csiszolófejekkel rendelkeznek, amelyeket a baba korához igazíthatunk. Az elektromos reszelő a legtöbb szülő számára a legbiztonságosabb választás, mivel szinte lehetetlen vele megsérteni a bőrt. Ha a csiszolófej hozzáér a baba ujjbegyéhez, azonnal megáll, vagy csak finoman dörzsöli azt. Fájdalommentes és halk működése miatt akkor is könnyen használható, amikor a pici alszik.

Bármelyik eszközt is választjuk, kulcsfontosságú a sterilitás. Érdemes fertőtleníteni előtte az ollót. Az elektromos reszelők csiszolófejeit rendszeresen cserélni kell, vagy legalábbis le kell törölni.

A biztonságos körömvágás technikája

A sikeres és biztonságos körömvágás nem a szerencsén múlik, hanem a technikán és a felkészültségen.

1. Időzítés és előkészület: Válasszuk ki a megfelelő időpontot (alvás vagy nyugodt ébrenlét). Győződjünk meg róla, hogy a helyiség jól megvilágított, de a fény ne legyen zavaró.
2. Pozicionálás: Ha a baba alszik, helyezzük kényelmesen a térdünkre vagy a kiságyba. Ha ébren van, tartsuk magunkhoz közel, úgy, hogy a keze stabilan a mi kezünkben legyen. A körömvágás során a legfontosabb, hogy a baba ne tudja hirtelen elrántani a kezét. Testközelség mindig megnyugtatja a babákat, vegyük ölbe, ha már akkora.
3. Ujjbegy elmozdítása: Ez a lépés a legkritikusabb. Fogjuk meg a baba ujját, és határozottan, de finoman nyomjuk hátra az ujjbegyet a körömágytól. Ez a mozdulat eltávolítja a puha bőrt a köröm vágási vonalától, minimalizálva a sérülés kockázatát.
4. Vágás: A kézkörmöket érdemes az ujjbegy ívét követve, félkör alakban vágni. Ez segít elkerülni, hogy a baba megkarmolja magát. Ne próbáljuk meg egyetlen mozdulattal levágni az egész körmöt. A lábkörmöket ezzel szemben egyenesen kell vágni. Ez a technika kulcsfontosságú a benőtt köröm (onychocryptosis) megelőzésében, ami gyakori probléma lehet, ha a sarkokat lekerekítjük. Nem kell ívet vágni a körömben: úgy vágjuk, amilyen a köröm természetes formája. Figyeljünk oda arra is, hogy ne tudjon benőni a köröm.
5. Finomítás: Miután levágtuk a körmöt, ellenőrizzük, maradt-e éles szél vagy kiálló rész. Ha igen, használjunk finom szemcséjű reszelőt a szélek óvatos simítására. A reszelő különösen hasznos a kézkörmöknél, hogy elkerüljük az esetleges karcolásokat.

A kézkörmök vágásakor a fő cél a karcolások megelőzése. Mivel a babák folyamatosan mozgatják a kezüket, a körmöknek puhának és simának kell lenniük. Az íves vágás segít abban, hogy a köröm széle ne legyen éles, és kövesse az ujjbegy formáját. A kézkörmök vágásakor ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk lógó, leszakadó darabokat. Ezek könnyen beakadhatnak, és fájdalmas szakadást okozhatnak, ami a körömágyig hatolhat.

A lábkörmök lassabban nőnek, de a velük kapcsolatos fő kockázat a benőtt köröm. Amikor a köröm sarka benő a bőrbe, fájdalmat, gyulladást és fertőzést okozhat. Ennek elkerülése érdekében a lábkörmöket mindig szigorúan egyenesen kell vágni, nem pedig lekerekítve. Fontos, hogy a babacipők vagy zoknik ne legyenek túl szorosak, mivel a folyamatos nyomás is hozzájárulhat a benőtt körmök kialakulásához.



Mit tegyünk baleset esetén?

Még a legóvatosabb szülővel is előfordulhat, hogy a baba hirtelen mozdulatot tesz, és a körömvágás során enyhe vérzés keletkezik. Fontos, hogy ne essünk pánikba. Ha a körömágy megsérült és vérzik, azonnal fogjunk egy tiszta, steril gézlapot vagy vattakorongot, és gyakoroljunk enyhe nyomást a sebre. A vérzés általában gyorsan eláll.

Fontos, hogy ne használjunk fertőtlenítőszereket, amelyek csíphetnek (például alkoholos oldatokat). A sebre ne tegyünk ragtapaszt. A ragtapaszok könnyen leválhatnak, és a baba lenyelheti, ami fulladásveszélyt jelent. Ráadásul a ragtapasz a vérzést követően rátapadhat a sérült bőrre, és eltávolításkor újabb fájdalmat okozhat. A legjobb, ha hagyjuk a sebet szabadon gyógyulni.

A legfontosabb lépés a fertőzés megelőzésében a higiénia. Győződjünk meg róla, hogy a körömvágó eszközök tiszták voltak. Ha a seb bepiszkolódik, nagyobb az esélye a bakteriális fertőzésnek. Ha a sérülés friss, és úgy látjuk, hogy szennyeződés kerülhetett bele, mossuk le a területet tiszta, meleg vízzel és gyengéd szappannal. Ha a szennyeződés (pl. homok) mélyen bejutott, vagy ha a seb fertőzés jeleit mutatja (pirosság, duzzanat, genny), azonnal forduljunk orvoshoz.

Benőtt köröm (onychocryptosis)

Ahogy már említettük, a benőtt köröm gyakrabban fordul elő a lábkörmökön, de a kézen is kialakulhat, ha túl rövidre, ívesen vágjuk a sarkokat. Enyhe esetekben segíthet, ha a baba lábát naponta többször meleg, szappanos vízben áztatjuk, hogy felpuhuljon a bőr. Ezután óvatosan próbáljuk meg egy tiszta vattadarabbal vagy gézzel megemelni a benőtt köröm szélét, hogy elválasszuk a bőrtől. Ha a gyulladás nem múlik el néhány nap alatt, vagy ha gennyet látunk, pedikűrös szakembert vagy gyermekorvost kell felkeresni.

Körömrágás

Néhány nagyobb csecsemő és totyogó elkezdheti rágni a körmét, vagy a kézszopás részeként a körmeit a szájába venni. Bár a körömrágás általában csak 3 éves kor körül válik problémává, a szájba vétel a higiénia szempontjából már korábban is aggályos lehet. A rágás megakadályozása érdekében tartsuk a körmöket mindig röviden és simán reszelve. A körömrágás a legtöbb esetben a stressz vagy az unalom jele.

Az újszülött bőrének egyéb védelme

Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Az újszülött bőre vékonyabb, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötő-szövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb. A verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki.

Magzatmáz (vernix caseosa)

Születéskor a bőrt szürkés, faggyúszerű, sűrű anyag borítja (vernix caseosa). Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. A zsiradék orvosi neve - vernix caseosa - túróra (kazein) emlékeztető halmazállapotát emeli ki. Lehámlott bőrpikkelyekből és faggyúmirigyek olajos váladékából áll össze. Ezek a szőrtüszőkhöz kapcsolódó mirigyek fokozottan működnek a terhesség utolsó hónapjaiban.

A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik. Sok anyának azonban kellemetlen látvány a „maszatos” újszülött, és minél előbb tisztába téve szeretné látni.

Milia és újszülöttkori akné

A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, a milia, az újszülött életének első három hetében jelenhet meg az orrán és az arcán. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.

A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban.

Bőrhámlás

A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.

Köldökzsinór csonk ápolása

Mikor az újszülött világra jön a köldökzsinór még lüktet. Kb. 4-5 perc telik el amíg a lüktetés abbamarad, ekkor a köldökzsinórt két helyen elszorítják és átmetszik. A csecsemőtestén 3-4 cm -es csonk marad, erre kerül a köldökcsatt, a testfelülettől kb. 1,5 cm-re. Születéskor a köldökzsinór, fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, amikor száradni kezd, sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy.

A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.

A gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta ezt a nevet - a köldök granuloma, ami egyszerű vadhús -, nem ritka elváltozás.

Újszülöttkori emlőduzzanat

Néha a mirigyekből tejszerű váladék is ürül. Az emlők duzzanata fokozatosan csökken és megszűnik.

BCG oltás reakciói

A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat.

Fokozott izzadás csecsemőkorban

Csecsemő és kisdedkorban gyakran fordul elő, hogy elalváskor, szopás, evés közben a kicsi feltűnően izzad. Ez a legritkábban jelent betegséget, inkább gondozási problémát jelent. Pl. a már alvó kisgyermeket átöltöztessük-e? Óvodáskor körül ennek intenzitása csökkenni szokott, majd eléri a normál szintet. Persze előfordulhat, hogy a fokozott izzadásra való hajlam családi, öröklött adottság.

A hideg jelei

Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak. A teendőket a fennálló ok határozza meg. Ha fázik, jó melegen bugyoláljuk be, a fürdetés, tisztázás utáni teendőket pedig minél gyorsabban végezzük el, ill. a fürdetés idejére kapcsoljunk be egy hősugárzót.

Anyajegyek és érfejlődési rendellenességek

• Mongolfolt: A mongolfolt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék, - keresztcsonttájon észlelhetők.
• Tejeskávé foltok: A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
• Tűzfoltok: A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
• Hemangiómák: A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát, vénát tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes. Valószínű, hogy genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák. Ezek közül is leggyakrabban a szederszerű hemangiómák fordulnak elő, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő. Ezek többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek. Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer, vagy a krio (fagyasztás) terápia. Ezt elsősorban kozmetikai szempontok miatt alkalmazzuk. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.: háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.

Pelenkakiütés (pelenkadermatitisz)

A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.

A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.



A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.

Koszmó (seborrhoeás dermatitis)

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.

Ekcéma (atópiás dermatitis)

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.

Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.

Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

tags: #ujszulott #korom #vedo