Kevés dolog lehet szívderítőbb egy alom újszülött kiskutyánál, azonban a csöppségek gondozása olykor ijesztő is lehet. Fontos, hogy tisztában legyünk az utóellés időszak kihívásaival, és milyen jelentősége van az anyakutya egészségének figyelésének szülés után. Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az újszülött kiskutyák és anyjuk gondozásáról, különös tekintettel a gyengén született kölykök okaira, tüneteire és kezelésére.
Az újszülött kiskutyák élettana és fejlődése
A kölykök átlagosan 62-63 napos vemhesség után születnek. Gyakorlati szempontból a vemhesség időtartamának kiszámításához és az ellés előrejelzéséhez ajánlatos az utolsó aktust (fedezést) figyelembe venni. Ezután általában kockázatmentesen várhatunk a 67. napig. Érettségüket a legelfogadhatóbb módon a fajtára jellemző születési testsúlyuk jelzi, melyet kb. 10 napos korukig meg kell kétszerezniük. Az adott fajtára jellemző születési testtömegnél 25%-kal kisebb testsúly egyértelműen a magzat éretlenségét, és egyben életképtelenségét jelzi.
Egy-két napos korban a beszáradt köldök leesik. Egészen 4 hetes korig hosszú alvási és rövid szopási időszakok követik egymást. Egészséges kölykök a nap 90%-át nyújtott testtartással, alvással töltik. Az alvás során, kb. életük negyedik hetéig izomrángások figyelhetők meg rajtuk. Az izom-összehúzódások elmaradása az újszülött kölykök betegségének a jele. A 10. nap táján a szemek kinyílnak, megtörténnek az első felállási és futkározási kísérletek. A végbélben mért belső testhőmérséklet 35,0 és 37,8°C között változik. Az egészséges kölykök nem sírnak! A fokozódó és állandó mozgási kényszer, nyugtalanság többnyire fájdalom, kényelmetlenség, fázás, elégtelen anyai ápolás, éhezés vagy valaminő megbetegedés jele.

Az anyakutya gondozása szülés után
Az anyakutya egészségügyi ellátása az ellés után kritikus jelentőségű. Ebben az időszakban a szülési komplikációk hajlamosak megjelenni. A szülés utáni problémák időben történő felismerése életbevágó. Korai beavatkozás csökkentheti a súlyos egészségügyi kockázatokat, ezáltal javul az anya és a kölykök életminősége. A kölykök és az anya közötti erős kötelék kialakítása szintén kritikus. Az anya gondozásával és ellenőrzésével hozzájárulunk a családi harmóniához. A szülés utáni periódus rendkívül érzékeny szakasz. A megfelelő felügyelet és az anya orvosi ellenőrzése nélkülözhetetlen. A legapróbb tünetekre való odafigyelés megelőzheti az anya egészségügyi problémáit.
Figyelmeztető jelek és tünetek
Szülés után a kutyák egészségének követése kulcsfontosságú a potenciális komplikációk azonosítása végett. Célszerű kísérleti alapon megfigyelni őket a rendellenességek azonosítása céljából. A kutyaápolás utáni állapotukból eredő rendellenes jelek korai riasztást jelenthetnek. A figyelmeztető tünetek sora a magas testhőmérséklettől az apátiáig terjed. Ide tartozik az evés iránti vonakodás és a rendhagyó légzés is. Ha ilyen tünetek észlelhetők, sürgős állatorvosi látogatás válik szükségessé. Azonosítottuk továbbá az alábbi jeleket: túlzott hüvelyi vérzés, ami maradék placentadarabokra utalhat. Ez vagy más, belső fertőzések jele is lehet. Ha görcsök vagy erős fájdalom tünetei mutatkoznak kutyánkon, azonnal állatorvosi konzultációra van szükség. Ezek a tünetek súlyos állapotokra, mint toxémia vagy anyagcsere zavarokra utalhatnak.
Gyakori posztnatális problémák és kezelésük
Posztnatális problémák sokasága fenyegetheti az anyakutyát és az újszülött kiskutyákat:
- Vérzés: A szülés utáni vérzés az egyik leggyakoribb szövődmény. Lényeges, hogy tudjuk, mikor kell szakemberhez fordulni. A vérzés gyakorta normális körülmény, ami ellési komplikációkból adódik. Ha a vérzés heves és nem áll meg, azonnali állatorvosi beavatkozás szükséges. A szülést követő vérzés általában néhány nap alatt mérséklődik. Ha az anyakutya általános állapota romlik, például nem eszik, búskomor vagy lázas, az jelzi az utóellés problémáit.
- Tejhiány: A megfelelő tejtermelés elengedhetetlen az újszülött kiskutyák túléléséhez és növekedéséhez. Az anyakutyák szoptatási problémáinak megoldása elengedhetetlen. A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú a tejtermelés támogatásában. Az anyakutyáknak fehérje- és kalóriában gazdag étrendre van szükségük, hogy energiát biztosíthassanak a tejképződéshez. Az állatorvosnak fontos szerepe van az optimális táplálkozási terv kidolgozásában. A stressz minimalizálása és a nyugodt környezet kialakítása is kritikus az anyakutyák tejképződésének fokozásához. A helyes szoptatási technikák alkalmazása elengedhetetlen a tejhiány kezelésében.
- Mastitis (emlőgyulladás): A mastitis a kutyáknál az ellés utáni időszakban jelentkező gyakori állapot. Komoly fájdalommal járhat. Nem megfelelő higiénia, fertőzések és szoptatási problémák okozhatják. Időben kell felismernünk a mastitis jeleit, mint például az emlők duzzanata és vörössége. A fájdalom is szignifikáns tünet. Kezelés nélkül súlyosabb bajok léphetnek fel. A kezelés antibiotikumokat, emlő masszázst és megfelelő higiéniát foglalhat magában. Az anyakutya számára elegendő folyadék- és tápanyagbevitel garantálása kritikus.
- Láz: Az ellés utáni időszakban az anyakutyák hőmérséklete emelkedhet vagy lázas állapotba kerülhetnek. Ez komoly figyelmet igényel. Az állatorvosi beavatkozás nélkülözhetetlen a gyors gyógyulás érdekében. Ha a kutya hőmérséklete meghaladja a 39°C-ot, azonnal forduljunk szakemberhez. Hőemelkedés esetén a kutya számára nyugalmas és hűvös helyet kell biztosítani. Fontos, hogy elegendő friss vizet ihasson. Az állatorvos gyulladáscsökkentőket vagy antibiotikumokat írhat elő, hogy felgyorsítsa a gyógyulást.
- Bőrproblémák: Komoly kihívást jelentenek az anyakutyák bőrproblémái, különösen szülés után. Gyakran bőrirritáció, pirosodás és viszketés nyilvánul meg. Megannyi ok állhat a bőrirritáció hátterében, allergiás reakciók is közéjük tartoznak. Az allergia jeleinek megfigyelése kulcsfontosságú. Enyhe, hipoallergén samponok otthoni alkalmazása javasolt. Ezek hozzájárulhatnak a bőr megnyugtatásához és a bőrirritáció mérsékléséhez.

Miért pusztulnak el a kiskutyák? - A kölyökhalál okairól
A szakemberek a kutyatenyésztés legaktuálisabb kérdései között tartják számon az ún. kölyökhalált nemcsak hazánkban, de a külországokban is. Az angliai és németországi adatok a kölykök mintegy 20-30%-os ilyen elhullásáról adnak számot. A pontos diagnózishoz a kórboncolás mellett sokszor bakteriológiai, esetleg virológiai vizsgálatokat is kell végezni. A bajt kiváltó okok ismerete azért is fontos, mert amikor bekövetkezik a „katasztrófa”, vagy a megelőző nagyon súlyos állapot, már nem lehet a kis állatokon segíteni, de ha megismerjük a kiváltó okokat, az esetek jó részében megelőzhető a veszteség.
Nem fertőző okok
- Magzati fulladás: Közvetlenül a szülés után lép fel. A légzési nehézségek és végső soron a fulladás leggyakoribb oka a szülés elhúzódása, fájásgyengeség, nehéz ellés és a magzatvíz belélegzése folytán kialakuló oxigénhiány. A farfekvésben született kölyköknél gyakoribbak, mivel a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt leszorul, és a magzat légzőmozgásokat kezd, majd a magzatvizet aspirálja (=”belégzi”). A légutakba került magzatvíz oxigénhiányt és gyakran fulladást okoz. Ha a szuka a kölyök világrahozatala után nem tépi fel a magzatburkot, akkor ezt nekünk kell megtennünk. Vegyük kezünkbe a kiszabadított kiskutyát, esetleg csavarjuk be egy tiszta törülközőbe, nehogy kicsússzon a kezünkből, a fejét azonban hagyjuk szabadon. Ha nem lélegzik, ujjunkkal próbáljuk eltávolítani a magzatvizet a szájából, illetve a légutakból. Miután megtisztítottuk a légutat, törülközővel dörzsöljük meg a kölyök mellkasát és egész testét. Ha a kiskutya még most sem kezd sírni vagy lélegezni, vegyük tenyerünkbe, és mellkasát ütemesen, óvatosan összenyomva próbáljuk mesterségesen lélegeztetéssel életre kelteni.
- A kölykök kihűlése: Meglehetősen gyakran tapasztalható oka az elhullásnak. Az újszülöttek testhőmérséklete ugyanis hideg környezetben és padozaton igen gyorsan a normális alá csökken. Ezért van igen nagy jelentősége - főleg az élet első heteiben - a megfelelő környezeti hőmérsékletnek és az olyan padozatnak, amely nem hővezető. A Kennel Club szerint a kölykök három vagy négyhetes korukig nem képesek szabályozni testhőmérsékletüket, ezért ebben egy kis segítségre van szükségük. Kezdetben a doboz hőmérséklete 29°C és 32°C között legyen.
- Az ún. eléhezés (tejhiány): Akkor kell számolni az elégtelen táplálék felvételével, ha az anyaállatnak nincsen elegendő teje, vagy amikor túl népes az alom és nem jut minden újszülöttnek elegendő tej. Azonban akkor sem szopnak a kölykök elegendő tejet, ha valamilyen oknál fogva megbetegszenek. A tejhiány a szukáknál viszonylag csak ritkán fordul elő, de ha 12-24 órán belül az ellés után a tejtermelés nem indul meg, a kölykök mesterséges fölnevelésére vagy dajkásítására kell áttérni. A tejtermelés csökkenéséhez vagy teljes elapadásához vezethet az anyaállat súlyos, magas lázzal járó megbetegedései, puerperális („gyermekágy”) zavarai, emlőgyulladások. Ugyancsak a tejtermelés elmaradásával jár az emlőmirigyek hiányos kifejlődése, mely örökletes bántalom. Tejvisszatartásnál nyugtatók applikálása, a kíméletes és segítőkész bánásmód, valamint oxytocin gyakori adása vezethet eredményre. Nagyon fontos azok mielőbbi szopását akár kézzel is elősegíteni, mivel a kölyköknek 12-24 órán belül magas ellenanyag-tartalmú föcstejhez kell jutniuk.
- Nem fertőző oktanú hasmenés: Leggyakrabban a mesterségesen táplált újszülötteknél fordul elő, gyakran a tehéntej váltja ki. Ennek az a magyarázata, hogy a tehéntejben levő telítetlen zsírsavakat, és a viszonylagosan nagyarányú tejcukrot a kutyakölykök csak nehezen emésztik meg. Ha kölyökkutyájának hasmenése van, akkor jegyezze fel a dátumot, az időt és az állagot, hogy nyomon tudja követni a hasmenés alakulását, és megoszthassa a részleteket az állatorvossal.
- Kiszáradás: A kutyakölykök nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. A túlzott száraz környezetben jelentkező fokozott párologtatás, a csökkent folyadékfelvétel (pl. tejhiány), valamint a lázas állapottal és hasmenéssel járó megbetegedések gyors kiszáradáshoz vezetnek.
- Vérzéses szindróma: Ritkábban előforduló betegség, mely az 1-4 napos kölyköknél jelentkezik, és testszerte vérzésekkel és véres vizelet ürítésével jár. Oka az anyaállat elégtelen K-vitamin ellátottsága.
- Újszülöttkori sárgaság: Egyes A-vércsoportba tartozó kanok után lép fel. Tulajdonképpen genetikai összeférhetetlenségről van szó, mely az apaállat váltásával megelőzhető.
- Mérgező tejszindróma: A 3-14 napos kölykök gyors elhullását a látszólag egészséges, de mégis toxikus anyagokat tartalmazó tej okozza. Főként akkor fordul elő, amikor az anyaállat méhgyulladásban vagy emlőgyulladásban megbetegszik.
- Vérszegénység: Vas- és rézhiány következtében alakul ki, mely általában az egész alom kiveszéséhez vezet. A bántalom az anyaállat megfelelő vas- és rézellátásával megelőzhető.
Baktériumos fertőzések
Amikor az anya és a kölykök ellenálló-képessége a hiányos táplálás és a nem megfelelő higiéniás viszonyok következtében lecsökken, könnyen bekövetkezhet a baktériumos fertőzés. Különösen ki kell hangsúlyozni a vemhes és szoptató anyaállatok higiénikus tartásának a szükségességét. A kölykök fertőzési bántalmait okozó baktériumok többfélék lehetnek, például E. coli, streptococcusok, staphylococcusok, Bordatella bronchiseptica és klebsiellák. A fertőződés bekövetkezhet a szülőútban a szülés folyamán, az ellés után pedig a fertőzött tejjel. A szennyezett környezet ugyancsak kiválthatja a fertőzést. A fertőzött magzatok leggyakrabban egy-két napos korukban hullanak el.
Tünetek és megelőzés
Gyakran megfigyelhető a kölykök sírása, az alacsony testhőmérséklete, étvágytalanság, elesettség, hányás, nehezített légzés, kiszáradás, olykor csapzott szőrzet. A betegség megállapítása és az antibakteriális kezelés azonnali megkezdése állatorvosi feladat. Legfontosabb feladat a tenyészállatok tartási körülményének és ellési higiéniájának a javítása. Igen fontos a külső nemi szervek és az emlők tisztántartása, valamint az újszülöttek köldökének a fertőtlenítése is.
Vírus okozta elhullások
Mindenekelőtt az ún. fertőző kölyökhalált, a HERPESVIRUS-fertőzést kell megemlíteni. A herpesvírusos fertőzés rendszerint az alom heveny lefolyású megbetegedését és hirtelen elhullását okozza. A vírushordozó vagy fertőzött felnőtt állatok ugyanakkor nem mutatják a megbetegedés jeleit. A magzatok fertőződése már a placentán keresztül is bekövetkezhet. A méhen belül fertőződött magzatok gyakran csökkent életképességgel születnek, jellemző hogy kezdettől fogva alig vagy egyáltalán nem szopnak és egy-három nappal születés után elpusztulnak. A lappangási idő 8-10 nap, a megbetegedés és az elhullás az élet első két hetében gyakorlatilag 100 százalékos. Jelenlegi ismereteink szerint megfelelő gyógykezelési eljárás nem áll rendelkezésre.
Egyéb vírusos betegségek is megtámadhatják akár már a szoptatási idő alatt is a kiskutyákat, például a parvovírusos bélgyulladás, a vírusos májgyulladás, a szopornyica. Amennyiben a vírusos bántalomban már megbetegszik a kiskutya, még a legjobb hozzáértés és lelkiismeretes kezelés esetén sem sikerül mindig megmenteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezen betegségek ellen megbízható oltóanyagok vannak forgalomban, melyekkel viszont a bántalmak megelőzhetők, kivédhetők.
Megelőzés vakcinázással
A vírusos betegségek megelőzhetők a szukák megfelelő időben történő vakcinázásával, mely folytán a tejben megjelennek e bántalmakkal szemben a maternális ellenanyagok, melyek megvédik a kölyköket a vírusos bántalmaktól. Az első oltást 6-8 hetes koruk között kaphatják, 8 hetes korban érdemes őket leghamarabb elválasztani, az előtt nem javasolt. Az első oltás után két héttel következik a második, ez után két héttel a harmadik. A harmadik után egy héttel jelenthető ki, hogy a kiskutya védett a leggyakoribb betegségekkel szemben.
Két hete születtek a kutyámnak kölykei (golden retriever) az anyakutya beteg lett (megfázott), kapott injekciót meg gyógyszert, viszont két kiskutya is beteg lett, köhögnek és szipognak. Mivel még olyan picik a kölykök, hogy csak anyatejjel táplálkoznak, ezért a legjobb, ha a mamakutyának ad homeopátiás szereket, és ez a a tejen keresztül a kiskutyák gyógyulását is segíti. A két szer, amit javaslok: Echinacea D4, Sulphur D6, napi 3x egy héten át.

Az újszülött kiskutyák etetése és gondozása
Az alomnak és az anyának is nyugodt, meleg, védett helyre van szüksége, olykor melegítő lámpát is érdemes használni a megfelelő hőmérséklet fenntartásához. Az újszülött és néhány napos állatokat az anyjuk általában maradéktalanul ellátja, ilyenkor általában nem is szükséges beavatkoznunk.
Az első 3 hét - szukatej és tejpótlás
Ebben az időszakban mindenképpen a szukatej az elsődleges tápláléka a kiskutyáknak. Az anyakutya egészsége szempontjából kiemelkedően fontos a megfelelő táplálás, nehogy energia- vagy kalciumhiányos állapot alakuljon ki, mert akkor az esetek nagy részében abba kell hagynia a szoptatást. Ha valamilyen váratlan esemény vagy például viselkedési probléma (elutasítás) miatt az anyakutya nem tudja ellátni a kölyköket, akkor állatorvosi felügyelettel és útmutatással, mi magunk is tudjuk táplálni az apróságokat.
A legfontosabb, hogy kifejezetten kutyák számára készült tejpótló tápszert vegyünk és megtaláljuk azt a cumisüveget, amit elfogadnak a kölykök. Fontos, hogy a kicsiknek nappal és éjjel is két, maximum három óránként enniük kell. A tejpótló tápszert megfelelően melegen kell adni: ha a kezünkre cseppentjük, akkor picit langyosnak kell érezni. A kiskutyákat csak úgy szabad etetni, ha a hasukon fekszenek, más pozícióban könnyen félrenyelhetnek és megfulladhatnak. 2-2,5 óránként a hasukat puha, meleg és nedves kendővel át kell finom, körkörös mozgással törölni, hogy segítsük az ürítést.
Az alábbi táblázat összefoglalja a tejpótló tápszerek összetevőinek arányát (ZÖLDÁG professzor ajánlása):
| Összetevő | Mennyiség |
|---|---|
| 3%-os zsírtartalmú tehéntej | 400 ml |
| Tojássárgája | 80 g |
| Szójaolaj vagy kukoricacsíra | 50 g |
| Sovány túró | 450 g |
| Vitamin (A,D,E és B vitaminok) és ásványi anyag (Ca, P) kiegészítés | 20 g |
Hozzátáplálás és az elválasztás
Körülbelül 3 hetes korukban a kiskutyákat elkezdi érdekelni a szilárd táplálék. Nagyjából 4 hetes korukra az emésztőrendszerük is éretté válik arra, hogy megeméssze ezeket a táplálékokat. Kifejezetten jó minőségű és kiegyensúlyozott beltartalmú tápot/konzervet érdemes választani már ebben a korban is. Eleinte a puha konzerv vagy pép nyalogatása sem könnyű a kölyköknek, azonban hamarosan (az 5. hétre már mindenképp) képesek lesznek erősebben rágni és egy picit darabosabb ételt is megenni. Az elválasztás folyamata általában 4-6 hétig tart, 9 hetes korukban már nem szoktak szopni a kutyakölykök. Körülbelül, amikor elérik a négy hetes kort, el lehet kezdeni őket fokozatosan szoktatni az etetéshez.

Szocializáció és a környezet
Nagyon fontos, hogy újszülött koruktól kezdve foglalkozzunk a picikkel. Ez nem órákat jelent, hanem rendszeres, rövid interakciókat (egy kis simogatás közben beszélünk hozzájuk). Ahogyan elkezdenek érdeklődni a környezet iránt, minél több dologgal érdemes megismertetni őket. Sokféle, természetes alapanyagú rágókát adhatunk nekik, rongyokat, kutyajátékokat, műanyagpalackot stb. Az a lényeg, hogy ne tudjanak belőle apró darabokat lenyelni, sem pedig úgy szétrágni, hogy esetleg sérülést okozzon a nyelvben vagy a pofákon.
Lehetőleg 4-5 hetes koruktól minél többféle hanggal, zajjal, tárggyal és emberrel találkozzanak a kutyusok azért, hogy kiegyensúlyozott és jól alkalmazkodó felnőtt kutyává válhassanak. A PDSAszerint a negyediktől a tizenkettedik hétig tartó időszak kritikus, mert ezidő alatt kell a kölyköknek megtanulni alkalmazkodni a külvilághoz, hogy boldog kutyákká váljanak. A rosszul szocializálódott kutyusok később félős kutyákká válhatnak, akiknek viselkedési zavaraik lehetnek.
Állategészségügyi teendők és paraziták elleni védelem
A rendszeres állatorvosi felügyelet elengedhetetlen az élet első időszakában is. Az ellés utáni időszakban végzett állatorvosi ellenőrzések alapvető jelentőséggel bírnak. Ezek a vizsgálatok hozzájárulnak az esetlegesen felmerülő komplikációk megelőzéséhez. Elsődleges vizsgálat általában az ellést követő héten történik.
A féreghajtási programot 14 napos korban kell megkezdeni a megfelelő szerrel. Fontos, hogy a megfelelő szert a megfelelő mennyiségben használjuk. Ezután 14 naponként kell adni féreghajtót, az elválasztás utáni második hétig, majd havonta fél éves korig.
A kölyökkutyákban leggyakrabban előforduló élősködők a bolhák, amelyek viszketést, gyulladt bőrt és allergiát is okozhatnak. A kullancsok is olyan külső élősködők, amelyektől meg kell óvnia a kölyökkutyáját. A belső és külső élősködők ellen a legjobb gyógymód a védekezés. És mivel a kölyökkutyák érzékenyebbek az élősködőkre, fontos, hogy rendszeresen kapjanak megelőző kezeléseket.
CricksyDog termékek az anyakutya és a kölykök egészségéért
Az ellés utáni időszakban az anyakutya táplálkozási igényei drasztikusan megváltoznak. A CricksyDog kutyaeledel választéka kiemelkedő minőségű, hipoallergén formulával kínál megoldást kedvenceink táplálkozására. A Juliet száraztáp speciálisan kistestű kutyák igényeire tervezték. A Ted száraztáp a közepes és nagytestű kutyáknak szól, változatos ízvilágú. Az Ely nedvestáp a kutyák energiaszintjét hivatott magas szinten tartani fehérjedús összetétele révén. A MeatLover falatok kizárólag húsból készülnek és többféle ízesítésben érhetők el, biztosítva ezzel kutyáink étrendjének sokféleségét.
A CricksyDog termékcsalád kiemelt figyelmet szentel a kutyák érzékeny bőrére. Ebbe a kategóriába tartozik a CricksyDog Chloé sampon, ami óvatosan tisztítja és ápolja a szőrzetet. Termékekük közül kiemelkedik a mancs- és orrbalzsam is, amely kifejezetten hasznos a kutyaápolás során. Ez a balzsam intenzíven hidratál és védelmet nyújt a kutyák mancsainak és orrának, elkerülve a repedéseket és szárazságot.