Újszülött újraélesztés: lépések, következmények és megelőzés

Az emberi egészségben és biológiai működésben bekövetkező legsúlyosabb változás, károsodás a légzés- és keringésmegállás, azaz a klinikai halál, amely gyors beavatkozás nélkül biztosan, rövid időn belül az élet visszafordíthatatlan elmúlásához vezet. Szerencsére elmondható, hogy az emberek többsége csak nagyon ritkán, talán sosem kerül olyan helyzetbe, hogy a közvetlen környezetében egy gyermek hirtelen meghal, és újraélesztésre szorul. Azonban ha mégis megtörténik a baj, tudnunk kell cselekedni.

Az újszülöttkori oxigénhiány egy olyan állapot, amelyben a csecsemő nem kap elég oxigént a születést megelőzően, annak során vagy közvetlenül azt követően. Az újszülöttkori oxigénhiány egyéb elnevezései a perinatális vagy újszülöttkori asphyxia. A szervezet elégtelen oxigénellátása következtében a baba véroxigénszintje alacsony lehet (hypoxia), vagy túl sok sav halmozódhat fel (acidózis) a baba vérében. Ez az állapot súlyos szövődményeket okozhat, és akár életveszélyes is lehet, ezért azonnali kezelést igényel.

Az újszülött újraélesztés fontossága és a laikus segítségnyújtás

Sok tanulmányból ismert, hogy minden korosztályban, de különösen csecsemő- és gyermekkorban a közterületen vagy lakásokban történt légzés- és keringésmegállás kimenetele, azaz hogy a gyermek szövődmények nélkül túlél-e, javarészt a nem egészségügyi képzettségű emberek által végzett (ún. laikus) újraélesztésen múlik. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek halálát közvetlenül észlelő emberek, családtagok, járókelők nem kezdik meg a gyermek újraélesztését, akkor a kiérkező mentő által nyújtott ellátás már csak minimálisan tudja növelni a gyermek túlélési esélyeit. Tehát nekünk kell elkezdenünk az újraélesztést, és nem szabad arra várnunk, hogy kiérjen a mentő. Az újraélesztés során a befújásos lélegeztetésnek sokkal nagyobb szerepe van a gyerekeknél, mint a szívmasszázsnak.

A gyermek alapszintű újraélesztés minden szülő, pedagógus és gyermekekkel bármilyen formában kapcsolatba kerülő ember számára elengedhetetlen. A légzés- és keringésleállás az első néhány percen belül visszafordítható, később azonban maradandó károsodást, illetve a gyermek halálát okozza. Emiatt fontos az első percekben az újraélesztés lépéseinek magabiztos ismerete és a gyors beavatkozás, mellyel a gyermek élete is megmenthető. Ritkán fordul elő, hogy a tudásunkat éles helyzetben is alkalmaznunk kell, viszont soha nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk.

Sok gyermek újraélesztése nem történik meg időben, mert az ellátók félnek, hogy ártanak a gyermeknek, lévén nem kaptak külön képzést gyermek újraélesztésből. Ez a félelem alaptalan: sokkal fontosabb, hogy bátran használja a felnőtt BLS algoritmust (újraélesztés lépéseit) gyermekek esetében (is), mintsem, hogy semmit se tegyen. Az oktatás hatékonysága és az egyszerűség érdekében, laikusoknak eszméletlen, nem normálisan légző gyermek ellátására a felnőtt BLS algoritmust alkalmazza. A felnőtt újraélesztés lépéseinek néhány módosításával azonban, a gyermek újraélesztések hatékonysága eredményesebb lehet.

A felnőtt újraélesztési ajánlás biztonsággal használható eszméletlen, nem normálisan légző gyermekek esetében is. Ha azonban egy felnőtt személyt tévesen gyermek algoritmussal újraélesztenek, kevés vagy semmilyen kár nem történik, mivel a vizsgálatok kimutatták, hogy a szívmegállás gyermekkori okai fiatal felnőttkorban is hasonlóak.

Mikor hívjunk segítséget?

Amennyiben az újraélesztés megkezdésekor több személy van a helyszínen, egyikük azonnal hívja a mentőszolgálatot a 112-es telefonszámon, a másik személy pedig közben haladéktalanul kezdje meg a csecsemő újraélesztését. Ha viszont a csecsemőhalál észlelésekor egyedül vagyunk a helyszínen, az újraélesztés megkezdésével nem szabad késlekednünk, még egy telefonhívás idejéig sem. Ilyen esetben a mentőszolgálat riasztásának ideje egy perc szakszerűen végzett újraélesztés (lélegeztetés és mellkasi kompresszió) után jöhet el.

Ha a bajbajutott ingerekre nem reagált, kérjen meg egy jelenlévőt, hogy hívjon mentőt (112)! Ha senki nincs a közelben, hívja Ön a mentőket (112)! Ha lehetséges, maradjon a bajbajutott mellett! Ha van mobiltelefonja, kapcsolja be a kihangosító módot! Ha egyedül van és nincs mobiltelefonja, vagy nincs mobiltelefon-hálózat/műholdas kapcsolat, segítségért kiálthat. A mentődiszpécser segíti a légzésvizsgálatban, illetve szükség esetén segíti az újraélesztést.

Az újszülött újraélesztés lépései

A legelső és legfontosabb szabály: ha nem tanultunk újraélesztést, hívjuk a mentőket, és kövessük az utasításaikat. Ha például a jogosítvány megszerzésekor szert tettünk a tudásra, használjuk a tanult technikát, ám legyünk tekintettel arra, hogy a gyermek teste kisebb, mint a felnőtteké. A kialakult helyzet ijesztő lehet, ám igyekezzünk megőrizni nyugalmunkat, így hatékonyabban tudunk segíteni. Mérjük fel a helyzetet, ellenőrizzük, reagál-e a kisgyermek, valóban leállt-e a légzés és a szívmozgás. Ezt követően hívjunk segítséget és kezdjük meg az újraélesztést.

1. Hőmérséklet biztosítása és légutak tisztítása

Az újszülöttkori reszuszcitációt legtöbbször a megszületést követő percekben vagy órákban alkalmazzuk. A megfelelő hőmérséklet biztosítása elengedhetetlen 36,6°C-37,5°C között. Az újszülöttet szárazra töröljük, majd a nedves törlő eltávolítása után előmelegített, száraz textíliával takarjuk be. A kissúlyú koraszülötteket szárazra törlés nélkül, hőálló polietilén fóliába csomagoljuk (melyet az ellátás során sem távolítunk el), majd így helyezzük a sugárzó hőforrás alá.

A felső légutak leszívására először száj, garat majd orr, csak akkor van szükség, ha azokban légúti akadályt jelentő váladék van. A feleslegesen végzett garatszívás késleltetheti a spontán légzés beindulását, laryngospasmust, és vagus-izgalom miatt bradycardiát okozhat. A szívás során a szívóerő ne haladja meg a -100 Hgmm-t.

2. Ingerek alkalmazása és légzésvizsgálat

A jól beállított légzésfigyelő monitor nagy segítséget nyújt a légzésleállás azonnali észleléséhez, ezért a veszélyeztetett csecsemők esetén használata egyértelműen javasolt, de egészséges babáknál is indokolt lehet az alkalmazása. A baba alá tett érzékelővel összekötött monitor a baba mozgását (tehát a légzését is) figyeli, 20 másodperces mozdulatlanság esetén riaszt. Ha a csecsemő mozdulatlan, mellkasa nem emelkedik és süllyed, először próbálkozzunk erősebb bőringerek alkalmazásával. Iránymutatásban nem szereplő javaslat, hogy érintse meg (ne rázza) a gyermek vállait! Kerülje a felnőtteknél alkalmazandó megrázást! Ha a bajbajutott NEM reagál, hívjon segítséget!

Lélegeztetés: csecsemőnél orrba és szájba. Ha továbbra sem lélegzik, nézzünk bele a szájába, hogy nem látunk-e benne hányadékot (anyatejet vagy tápszert), vagy a szájba került idegen testet, ami a légzést akadályozná. A légutak megnyitásához, átjárhatóvá tételéhez fordítsuk a baba fejét középre, egyenes állásba, az állát pedig emeljük fel. Egyik kezét helyezze a csecsemő homlokára és óvatosan hajtsa ún. neutrális helyzetbe, ekkor az arca közel párhuzamos a talajjal! Ezzel együtt az ujjai hegyével emelje előre a csecsemő állcsontját. Ne nyomja a lágyrészeket az állcsont alatt, mivel ez elzárhatja a légutakat! Ez különösen csecsemők esetén fontos!

Fülét tegye a csecsemő orra elé, így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével figyelje a mellkas mozgását! A vizsgálatot maximum 10 másodpercig végezze! Ez alatt legalább két légzést kellene tapasztalnia. A pulzus tapintásával (pl.: nyaki ütőér / a. carotis) a keringésmegállás nem ítélhető meg biztonsággal. A keringésmegállások kb. 40%-ában jelentkezik ún. agonális légzés ("gaspolás", terminális légzés). Görcstevékenység esetén is gondolni kell a keringésmegállás lehetőségére!

3. Mesterséges lélegeztetés

Amennyiben a baba saját légzése még mindig hiányzik, mesterséges lélegeztetéssel kell levegőt (és a benne lévő oxigént) a csecsemő tüdejébe juttatni. Óvatosan hajtsa neutrális helyzetbe a csecsemő fejét az áll előre emelésével! Vegyen egy normál légvételnyi levegőt, ajkait helyezze légmentesen a csecsemő szája és orra köré! Amennyiben ez egyszerre nem lehetséges, akkor vagy csak a csecsemő orrára, vagy csak a szájára illessze az ajkait (amennyiben az orrát választja, csukja be a csecsemő száját, hogy minél kevesebb levegő szökhessen el).

Figyeljen arra, hogy jól illeszkedjenek az ajkai a csecsemő arcára, a lehető legkevesebb levegő szeleljen el a lélegeztetésnél! Folyamatosan, egyenletesen fújjon annyi levegőt a csecsemő szájába / orrába kb. 1 másodperc alatt, hogy a mellkasa láthatóan emelkedjen! Tartsa meg a csecsemő fejét neutrális pozícióban, emelje el az ajkait a csecsemő arcától és figyelje, hogy a levegő távozik-e a mellkasból (mellkas lesüllyed)! Vegyen újabb levegőt és ismételd meg a fentieket összesen ötször! Ha a mellkas nem emelkedik fel, a légút elzáródhatott. Nyissa ki a csecsemő száját, tekintsen bele. Ha a légúti idegentest jól látható és egyetlen mozdulattal eltávolítható, távolítsa azt el! Ne nyúljon vakon a csecsemő szájába!

Az 5 befújásos lélegeztetés elégséges a csecsemő oxigénhiányának átmenetileg enyhítésére, ezért most elérkezett az idő a szívműködés és a vérkeringés gyors értékelésére. Gyermek újraélesztésnél fontos a szájból szájba lélegeztetés alkalmazása, hiszen ebben a korcsoportban a legtöbb keringésmegállás légzési elégtelenségre vezethető vissza.

4. Mellkaskompresszió

A mellkaskompressziókat szilárd felületen kell végezni. A ruházatot csak akkor szabad levenni, ha az akadályozza a mellkaskompressziókat. Csecsemőknél is a szegycsont alsó felét kell komprimálni, ennek több technikája ismert. Laikusoknak a két hüvelykujjas, körbefogó technikát javasolják. Kezeivel fogja közre a csecsemő mellkasát, hüvelykujjait helyezze egymásra, a mellbimbókkal egy vonalba, a mellkas középvonalába. A lenyomásokat szilárd felületen végezze! Azok mélysége legalább a mellkas átmérőjének egyharmada legyen! Teljesen engedje fel a mellkast a lenyomás után, és törekedjen a 100 - 120 / perces frekvenciára. Amennyiben tanult csecsemő újraélesztést, 15 mellkasi lenyomást végezzen. Ha nem tanult, alkalmazható a felnőtt iránymutatás, 30 lenyomás.

15 (30) mellkasi lenyomást 2 befújás kövessen. A 30 mellkompressziót és 2 lélegeztetést addig folytassuk, amíg a mentő meg nem érkezik! Figyeljünk arra, hogy ne fejtsünk ki túl nagy erőhatást, de érjük el a megfelelő nyomásmélységet. Ha a baba az újraélesztés során életjeleket mutat, az akut életveszélyes állapotot sikerült elhárítani.

5. Defibrillálás (AED használat)

A külső automata/félautomata defibrillátorok (AED) biztonságos és megbízható eszközöknek bizonyultak olyan laikusok kezében is, akik egyáltalán nem, vagy csak rövid ideig tanultak újraélesztést. AED használattal megvalósítható a korai defibrillálás még a mentő kiérkezése előtt. A legtöbb AED 8 éves kor felett alkalmazható. 8 éves kor (25 kg) alatt speciális gyermek elektróda használata javasolt - amennyiben az rendelkezésre áll. Ha 1 és 8 éves kor közötti gyermeknél csak felnőtt elektróda áll rendelkezésre, azt a felnőtt ábrának megfelelően helyezze a gyermek mellkasára. 1 éves kor alatti AED használatra kevés tapasztalat áll rendelkezésre, de használatuk elfogadható - amennyiben nincs más lehetőség.

Kapcsolja be a készüléket és kövesse az utasításait! Aktiválja a készülék gyermek üzemmódját (25 kg alatti gyermeknél) (vagy átkapcsoló gombbal vagy a gyermek elektróda csatlakoztatásával). Helyezze fel az elektródákat az ábrának megfelelően.

Az újszülöttkori oxigénhiány okai és tünetei

Az újszülöttkori oxigénhiány súlyos szövődményeket okozhat, és akár életveszélyes is lehet, ezért azonnali kezelést igényel. Enyhe vagy közepesen súlyos esetekben a csecsemők teljes mértékben felépülhetnek. Súlyos esetekben azonban az újszülöttkori oxigénhiány maradandó károsodást okozhat a központi idegrendszerben, a különböző szervekben és akár végzetes is lehet.

A legfrissebb adatok szerint a fejlett országokban az újszülöttkori oxigénhiány aránya alacsonyabb, 1 000 születésből 2 esetben fordul elő. A fejlődő országok azon térségeiben, ahol az újszülöttek ellátáshoz való hozzáférése korlátozott, ez az arány akár ennek tízszerese is lehet.

Oxigénhiányhoz vezető okok

Többféle tényező is okozhat újszülöttkori oxigénhiányt, melyek kapcsolódhatnak az édesanyához és a magzathoz:

• Gyógyszerhatás
• Köldökzsinór-előesés vagy összenyomódása
• Túlhordás (következtében felléphet pl. meconium-aspirációs szindróma)
• A méhlepény leválik a méhfalról
• Fejlődési rendellenességek
• Koraszülés: ha a csecsemő a 37. hét előtt születik
• Magzatvíz-embólia
• Méhrepedés
• Fertőzés a szülés során
• Hosszan tartó vagy nehéz szülés
• Az édesanya magas vagy alacsony vérnyomása a terhesség alatt
• Vérszegénység: a vérszegénységben szenvedő édesanya és/vagy csecsemő esetében a vérsejtek nem szállítanak elegendő oxigént

Rizikófaktorok

Az újszülöttkori oxigénhiány rizikófaktorai:

• A várandós személy életkora 20-25 év között van
• Ikerszülés
• A várandós személy nem vesz részt a terhesgondozásokon
• Alacsony születési súly
• A magzat rendellenes helyzete a szülés során
• Preeclampsia (terhességi toxémia), vagy eclampsia (eszméletvesztéssel járó rángógörcs)
• Kórelőzményben szereplő (korábbi szülés alkalmával előforduló) újszülöttkori oxigénhiány

Tünetek és az APGAR-pontozás

A születés során előforduló tünetek a következők lehetnek:

• Szokatlan bőrszín
• A baba erőtlenül sír fel vagy nem sír fel
• Alacsony pulzusszám
• Gyenge izomtónus
• Renyhe reflexek
• Légzés hiánya vagy légzési nehezítettség
• Magzatszurokkal szennyezett magzatvíz
• Rohamok
• Elégtelen keringés
• A baba erőtlen vagy letargikus
• Alacsony vérnyomás
• Vizeletürítés hiánya
• Véralvadási zavar

A születést követő oxigénhiány súlyosságának megítélésére az APGAR-pontozást (0-10 pont) használják az egészségügyi szakemberek. Vagyis, minden megszületett csecsemőt a lenti öt funkció alapján 0-2 pont között értékelnek, az első, az ötödik és a tizedik percben. Ez a mozaikszó az alábbiakból áll össze:

• Appearance: arc- és testszín
• Pulse: pulzus
• Grimace: grimasz (pl. légutak leszívására adott válasz)
• Activity: aktivitás, izomtónus
• Respiration: légzés

Amennyiben ez a pontérték 0-3 közötti, akkor súlyos, ha 4-7 közötti az érték, akkor közepes-enyhe fokú hypoxiás állapotról beszélünk.

Az újszülött újraélesztés következményei

Az újszülöttkori oxigénhiány azonnali kezelése segíthet csökkenteni a hosszú távú szövődmények megjelenésének kockázatát. Az élettani légzés visszatérése előtt eltelt idő és az oxigénhiány súlyossága befolyásolhatja a rövid- és hosszú távú hatásokat.

A csecsemő- és gyermekkori hirtelen keringésmegállás patofiziológiája jelentősen eltér a felnőttkoriétól, és ritkábban is fordul elő. Sajnos a sikeres gyermekkori újraélesztések aránya alacsony, az idegrendszeri kimenetel pedig sokszor kedvezőtlen. Az eredmények javításához a keringésmegállás megelőzése, hatékony alap- és emelt szintű újraélesztés, valamint korai agresszív intenzív terápia, neuroprotektív posztreszuszcitációs ellátás szükséges. A csecsemő- és gyermekkori hirtelen keringésmegállás és újraélesztés a felnőttkori esetekkel összehasonlítva sokkal ritkább, ugyanakkor mind a keringés visszatérése, mind az idegrendszeri kimenetel tekintetében rosszabb kimenetelű.

Rövid távú hatások

Az újszülöttkori oxigénhiány rövid távú hatásai:

• Acidózis - a szervezet sav-bázis egyensúlyának veszélyes felborulása
• Légzési elégtelenség
• Magas vérnyomás
• Véralvadási zavarok
• Veseproblémák

Hosszú távú hatások

Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai vagy szövődményei az oxigénhiány súlyosságától függően eltérőek lehetnek. Ha a baba körülbelül 5 percig nem lélegzik, fennáll az agykárosodás kockázata. A súlyos fokú oxigénhiány hosszú távú hatásai lehetnek: értelmi fogyatékosság, cerebrális parézis (agyi bénulás), epilepszia, látás- vagy halláskárosodás.

Enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány

Egy 2011-es kutatás szerint az enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány kognitív és viselkedésbeli változásokat okozhat gyermekkorban, kamaszkorban és felnőttkorban is. A hosszú távú hatások a következőket foglalhatják magukba:

• Hiperaktivitás
• Autizmus spektrumzavar
• Figyelemzavar
• Alacsony intelligenciahányados
• Skizofrénia
• Pszichotikus zavarok felnőttkorban

A megrázottbaba-szindróma (Shaken Baby Syndrome - SBS)

Világszerte sok ezer kisbaba hal vagy sérül meg a megrázottbaba-szindróma (Shaken Baby Syndrome - SBS) miatt, amelyet csak néhány évtizede azonosítottak, és amelyről napjainkban még mindig kevesen tudnak, pedig a több információ életeket menthetne meg. A szindróma úgy jön létre, hogy a szülők, anélkül, hogy tudnák, mit tesznek, súlyos károsodást okoznak a gyermeküknek. Általában arról van szó, hogy a kisbaba nagyon sír, emiatt a szülő, vagy az, aki éppen vigyáz rá, elveszíti a türelmét, felkapja, és durván megrázza. Mivel a babák feje a testükhöz képest nagy és nehéz, a nyaki izmaik pedig még nem elég erősek, a gyermek feje rendkívül erősen, gyakorlatilag csillapítatlanul előre-hátra leng, az agya pedig a koponyán belül nekiütődik a csontnak. Ennek az a következménye, hogy a koponyán belül vérzés alakul ki, illetve az agy állományában súlyos károsodások jönnek létre. Úgy kell elképzelni, mintha egy felnőttnél egy frontális ütközéses karambol történne. Mindezek a csecsemő halálához, vagy súlyos, maradandó károsodásához - például mozgásbeli, illetve szellemi fejlődésének elmaradásához, bénuláshoz, a vakságig terjedő látásromláshoz - vezethetnek.

Legtöbbször kezdetben nincsenek drámai tünetek: a gyermek letargiássá, aluszékonnyá válik, esetleg hány, görcsöl, majd fokozatosan egyre súlyosabb tudatzavar, majd kóma alakul ki, a csecsemő kutacsa elődomborodik, feszül. Ilyenkor már életveszélyes állapotban van, és sajnos általában csak ekkor szokták orvoshoz vinni. Nagyon jellemző - az esetek 80 százalékában -, hogy a szemfenéken is vérzést talál a szemészeti vizsgálat.

Oxigénhiány esetén szükséges kezelés

A kezelés típusa az újszülöttkori oxigénhiány súlyosságától és kiváltó okától is függ. Az azonnali kezelések az alábbiakat foglalhatják magukba:

• Extra oxigén biztosítása az édesanyának, ha az újszülöttkori oxigénhiány a szülést megelőzően jelentkezik
• A szülés sürgősségi megindítása vagy császármetszés
• Meconium-aspirációs szindróma esetén a folyadék leszívása a légutakból
• Az újszülött lélegeztetőgépre helyezése

Az újszülöttkori oxigénhiány súlyos eseteinek kezelése:

• Az újszülött hiperbárikus (magas nyomású) oxigéntartályban történő elhelyezése, ami 100% oxigént biztosít a baba számára
• Indukált hipotermia a szervezet hűtésére és az agykárosodás megelőzésére
• Dialízis a veseműködés támogatására és a felhalmozódott salakanyagok szervezetből történő eltávolítására
• Gyógyszeres kezelés a vérnyomás szabályozására és a rohamok oldására
• Parenterális táplálás
• Lélegeztetés endotracheális tubussal
• Életfolyamatok fenntartása szív-tüdő gép segítségével

Posztoreszuszcitációs ellátás

A sikeres újraélesztést követően kialakuló, keringésmegállás utáni tünetegyüttes (PCAS) korai kezelése a másodlagos agykárosodás megelőzésének, csökkentésének záloga. Egyéb kritikus állapotú betegek ellátásához hasonlóan az ABCDE séma szerint járunk el. Kiemelten fontos a normoxia, normocapnia, valamint a megfelelő perfúziós nyomás biztosítása, illetve a megfelelő görcsgátlás és vércukorkontroll.

A gyermekkori keringésmegállás leggyakrabban oxigénhiányos eredetű, így kezelésében elsődleges a mielőbbi 100% O2-vel történő hatékony lélegeztetés. Az oxigenizáció monitorizálása a sürgősségi ellátásban pulzoximetriával (SpO2) történik, ami kórházon belül kiegészülhet egyéb (vérgáz, agyi oxigenizáció stb.) monitorizálási lehetőségekkel.

Az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) ajánlása alapján az életkori normál értékek 5-ös percentilis alatti tartomány kerülendő, lehetőleg az 50-es percentilis feletti értéket javasolt tartani. Hipotenzió, illetve a keringési instabilitás egyéb jeleinek észlelésekor korai intravénás vagy intraossealis folyadékbólus (alkalmanként 10 ml/kg cukormentes krisztalloid oldat), illetve helyi protokoll alapján vazoaktív kezelés megkezdése javasolt. A gyógyszeres keringéstámogatás részletes leírása a gyermekintenzív terápia tárgykörébe tartozik.

A sikeres újraélesztést követően észlelt tünetegyüttes (PCAS) egyik legfontosabb eleme az idegrendszer sérülése. Fontos dokumentálni a pupillák tágasságát és reakcióképességét is, azonban a keringő nagy mennyiségű katecholamin miatt közvetlenül az újraélesztés után ez még nem informatív. Lényeges az ágymelletti vércukorszint-meghatározás és annak követése. Az újraélesztett gyermek esetében a görcsroham a korai idegrendszeri károsodás oka és következménye is lehet, mindenképpen korán és agresszívan kezelendő.

Középsúlyos vagy súlyos hypoxiás-ischaemiás encephalopathia esetében, szükség lehet 36. gesztációs hetet betöltött újszülötteknél a terápiás hipotermia alkalmazására. A sikeres újraélesztést követő órákban gyakori a láz, amely a szakirodalom alapján egyértelműen káros a sérült agyra nézve. Logikus következtetés lehet tehát a testhőmérséklet-csökkentés kedvező hatása. Jelen adatok alapján tehát gyermekeknél mindkét megoldás egyformán jó lehet: egyes centrumok továbbra is alkalmazzák újraélesztett gyermekek esetében is a terápiás hipotermiát, mások normotermiát tartanak.

Prevenció és Prognózis

Az újszülöttkori oxigénhiány megelőzése nem egyszerű feladat, mivel az állapot hirtelen és minden előjel nélkül beállhat. A megfelelő terhesgondozás és rendszeres ellenőrzés a szülés előtt és azt követően létfontosságú. Egy friss cikk szerint az alábbi lépések alapvető fontosságúak az oxigénhiány megelőzésében:

• Hatékony újraélesztés, testhőmérséklet-szabályozás
• Megfelelő felszerelés biztosítása
• Megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberek jelenléte minden szülés alkalmával
• Bizonyos gyógyszerekkel, például barbiturátokkal történő előzetes kezelés, az agysérülés kockázatának csökkentése érdekében
• Speciális kezelések, pl. a test hűtése a toxinokat kibocsátó károsodott sejtek miatt fellépő oxigénhiány okozta másodlagos szövődmények megakadályozása érdekében

Prognózis

Azok az enyhe vagy közepesen súlyos újszülöttkori oxigénhiányos csecsemők, akik azonnali kezelésben részesülnek, teljes mértékben felépülhetnek. Időnként azonban az újszülöttkori oxigénhiány halálos kimenetelű lehet. Azoknál a csecsemőknél, akiknél újszülöttkori oxigénhiány fordul elő, a halálozási ráta legalább 30% a születést követő első néhány napban. Az újszülöttkori oxigénhiánynak lehetnek hosszú távú szövődményei is, és az enyhétől a súlyosig terjedő idegrendszeri rendellenességeket, például rohamokat, agyi bénulást vagy fejlődésbeli visszamaradást is okozhat. A megfelelő ellátás és ellenőrzés a szülést megelőző és az azt követő időszakban bizonyos esetekben segíthet csökkenteni az újszülöttkori oxigénhiány kockázatát.

tags: #ujszulott #kisbabat #ujraelwszteni #marad #valami #kovetkezmenye