A 2011-es csecsemő- és gyermekgyógyászati kollégium: átalakulások és szakmai hozzájárulások

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium vezetőségének, tagozatvezetőinek és tagjainak mandátuma 2011-ben, majd tavaly május 13-án járt le. A kétszintű kollégiumi struktúrát 2011-ben Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár alakította ki. Akkor ünnepélyes keretek között, nyilvánosan adták át a tagozatok képviselőinek a megbízóleveleket, amelyek négy évre szóltak. A grémium lejárt mandátumát tavaly nyáron hosszabbította meg Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, azonban a tagság megújítása elmaradt. Időközben január 1-jével hatályba lépett az a miniszteri rendelet, amely átalakított néhány tagozatot, a ma kinevezettek már eszerint kaptak megbízatást.

Új tagozatok és személyi változások

Három új tagozat alakult: az egynapos sebészet és a hospice ellátás mellett külön grémium képviseli a védőnőket, akik eddig a gyermek alapellátási tagozathoz tartoztak. Az új tagozat vezetésére azt a Bábiné Szottfried Gabriellát kérték fel, aki mint Fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri megbízottként a védőnői szolgálat átalakítására tett javaslatot több hónapnyi országos roadshowját követően, ám ennek nyomán azóta sem alakult meg a Nemzeti Védőnői Szolgálat. A 61 tagozat munkáját továbbra is prof. dr. Fülesdi Béla irányítja. A tagozatok több mint felében, 34 testületben történt kisebb-nagyobb személyi változás, a többiek a régi felállásban folytatják a munkát.

Bár a szakmai kollégium tagozatainak túlnyomó többsége nem fogalmazott meg markáns szakmai véleményeket az elmúlt négy és fél évben, többször is élni kívánt tanácsadói funkciójával a Menedzsment és egészséggazdaságtan tagozat, amely többek között szót emelt az OEP finanszírozási módszertana ellen, amely megyei szintre delegálta volna a források és kapacitások lakosságarányos szétosztását, és amely megalapozta Zombor Gábor akkori államtitkár struktúraátalakítási terveit. A kérdés most már csak az, hogy Ónodi vajon igényt tart-e a szakma véleményére, hiszen 2012 óta, amikor kijelölték a kórházi progresszivitási szinteket, újrafogalmazták a minimumfeltételeket és a szakképzési rendeleteket, nemigen tartottak igényt a kollégium munkájára.

Dr. Oláh Éva professzor és a klinikai genetika fejlődése

Oláh Éva professzor, aki 1943-ban Berettyóújfaluban született, egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1968-ban avatták orvosdoktorrá „Sub auspiciis rei publicae popularis” kitüntetéssel. Ebben az évben nyert kinevezést a DOTE Gyermekklinikájára, ahol azóta megszakítás nélkül dolgozott. 1972-ben csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 1980-ban humángenetikából, majd klinikai genetikából szerzett szakorvosi képesítést. Érdeklődése a klinikai genetika, ezen belül az onkogenetika. E témakörben védte meg 1981-ben kandidátusi, majd 1991-ben MTA doktori értekezését.

A Gyermekklinikán klinikai gyakornokként, osztályvezető tanársegédként, egyetemi adjunktusként, 1989-től egyetemi docensként, és a klinika 1973-ban általa alapított genetikai laboratóriuma és genetikai munkacsoportja vezetőjeként működött. Szakmai tapasztalatait a dániai John F. Kennedy Intézetben szerezte. 1992-ben egyetemi tanárrá és a Gyermekklinika igazgatójává nevezték ki. Tizenöt éven át irányította a Gyermekklinika betegellátó, oktató és tudományos munkáját.

Klinikai fejlesztések és beruházások

Klinikaigazgatóként a gyógyító munka színvonalának emelésére, a szükséges feltételek megteremtésére törekedett. Tizenöt éves igazgatói periódusa (1992-2007) idején létrehozott beruházások és fejlesztések közül kiemelkedő jelentőségű a gyermeksebészeti osztály és a műtőblokk felújítása, valamint a sebészeti munkacsoport újjászervezése. E periódus fontos beruházása a Gyermekklinika nyugati szárnyának megépülése, amely négy szinten az új pulmonológiai osztály és járóbeteg rendelők, diagnosztikus egységek korszerű körülmények közötti elhelyezését tette lehetővé. A tetőtérben orvosi szobákat, valamint egy oktatószobát, a Kövér Béla termet is kialakítottak. A földszinten egy ökumenikus kápolnát rendeztek be a beteg gyermekek és szüleik számára.

Az Intenzív Osztály rekonstrukciója mellett a Szontágh Könyvtár és a klinika többi osztályának felújítására, anya-gyermek szobák kialakítására, a gyermek művese-állomás korszerűsítésére, és új dializáló készülékekkel való felszerelésére is sor került. Ekkor került a korábbinál nagyobb kubatúrába a gyermekhematológiai-onkológiai osztály. Az anyagi forrást az egyetemtől kapott támogatás mellett műszerpályázatok, a klinika általa alapított „Gyermekeinkért” alapítvány, más alapítványok és civil szervezetek adományai, jótékonysági rendezvények bevételei tették lehetővé.

A Klinikai Genetikai Központ megalapítása

2007. július 1-től, klinikaigazgatói megbízatása lejártát követően, a Gyermekklinikán létesített Klinikai Genetikai Központ szakmai igazgatója. 2014-től Professor emeritaként folytatta oktató munkáját, segítette a betegellátást és munkatársai tudományos munkáját. 2010-ben megbízást kapott a ma már hét éve működő DE Professzori Klub működésének beindítására és az elnöki funkció betöltésére. A központ diagnosztikus, kutató és oktatómunkát végez. A betegellátás terén feladata a veleszületett rendellenességek és az infertilitás genetikai hátterének tisztázása, a malignus vérképzőszervi betegségben szenvedő gyermek és felnőtt betegek specifikus genetikai eltéréseinek kimutatása és azok klinikai, diagnosztikus és prognosztikai szerepének tanulmányozása. A hagyományos kariotipizálást korszerű molekuláris citogenetikai, majd molekuláris genetikai módszerekkel egészítették ki.

Oktatói és tudományos tevékenység

Oláh Éva széles látókörű, tapasztalt klinikus, nagy tudású orvos volt. Gyógyítómunkájának középpontjában a beteg gyermekek - és szüleik - állottak. Odafigyelt minden egyes részletre, apró jelekre is, ám sohasem tévesztette szem elől az egészet. Aktív részese volt a klinika graduális és posztgraduális oktató munkájának. Évtizedeken át oktatta a gyermekgyógyászatot és a klinikai genetikát magyar és külföldi általános orvostanhallgatóknak, és más karok hallgatóinak egyaránt. Igényes előadó volt. Előadásaira intenzíven, nagy odafigyeléssel készült, azokban véletlennek, rögtönzésnek, tévesztésnek nem volt helye. Elsőként vezette be hazánkban az onkogenetika oktatását. Kreditkurzusai kedveltek voltak a hallgatók körében. Igazgatói periódusa alatt a szakorvosképzésben grémiumvezetőként szervezte és irányította a régió gyermekgyógyászainak szakorvosképzését és továbbképzését, valamint a klinikai genetika szakorvosképzését.

Munkatársainak továbbképzését és a régió gyermekgyógyászaival való kapcsolatteremtést szolgálta az általa bevezetett „Nagyerdei Gyermekgyógyászati Esték” üléssorozat, amelynek rendezvényein a gyermekgyógyászat aktualitásai mellett helyet kaptak a képzőművészet és az előadóművészet értékei is. Tartós szakmai kapcsolatot épített ki a New-Brunswick-i St. John-i Egyetemmel. Az általa írt és szerkesztett könyvek (A klinikai genetika alapjai, Medicina, 1999, Gyermekgyógyászati kézikönyv (Medicina, 2004, 2008), majd a Klinikai genetika, Medicina, 2015) a hallgatók és szakorvosjelöltek képzését segítették. Jelenleg a Gyermekgyógyászati kézikönyv 3. kiadásán dolgozott. A Tudományos Diákkör munkájában témavezetőként, bírálóként, a helyi és országos Tudományos Diákköri Tanács tagjaként, illetve az Orvostudományi Szakbizottság elnökeként vett részt.

Kutatási területek

• a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek szerzett genetikai jellemzőinek kimutatása és diagnosztikus és prognosztikai jelentőségük vizsgálata.
• A veleszületett rendellenességek klinikai és genetikai diagnosztikája.

2011-ben a Ritka Betegségek Tanszékkel együttműködve létrehozta az MTA DAB Klinikai genetikai és ritka betegségek munkacsoportját az egyetemen folyó genetikai kutatások és diagnosztikai munka harmonizálása érdekében. Oláh Éva professzor akkreditált PhD témavezető volt, közvetlen irányításával 2 kandidátusi, valamint 7 PhD értekezés született. A klinika munkatársai által igazgatói periódusa alatt megszerzett tudományos fokozatok száma: két MTA doktori, három habilitáció és 11 PhD értekezés. Saját publikációs aktivitását az öt könyv és 66 könyvfejezet mellett 167 in extenso közlemény (83 magyar, 84 angol nyelvű) jelzi. Irányításával számos országos és nemzetközi kongresszus megrendezésére került sor Debrecenben.

Szakmai közéleti szerepvállalás

Közösségünk számára emlékezetes marad, hogy rendszeresen és aktívan részt vett az MGYT GYOSZ, később MGYGYT tudományos és továbbképző rendezvényein, munkacsoport ülésein. Évtizedeken át dolgozott számos egyetemi, centrum- és kari szintű bizottságban, a Klinikai Etikai Albizottság elnöki funkcióját 20 éven át töltötte be. A hazai szakmai közéletben a Magyar Gyermekorvosok Társasága vezetőségi tagja, majd elnökeként (1995-99), a Magyar Humángenetikai Társaság elnökeként (2001-2004), a Genetikai és a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium tagjaként, majd a 2011-2016 között Szakmai Kollégium Klinikai Genetikai Tagozata elnökeként vett részt. Tagja volt az MTA Orvosi Osztálya I. és II. sz. Doktori Bizottságának (2000-2008), valamint három ciklusban az MTA Doktori Köztestületének (1999-2005), részt vett az OTKA és ETT Bíráló Bizottság munkájában.

A nemzetközi gyermekgyógyászati szakmai közélet aktív részeseként több mint 10 évig képviselte a magyar gyermekorvosokat az Európai Unió gyermekgyógyászati szervezetében (European Academy of Pediatrics: EAP). 2003-2007 között az Európai Gyermekgyógyász Társaság (European Pediatric Association: EPA) társelnöke, majd 2007-2010 között a gyermekgyógyász világszervezet (International Pediatric Association) európai régiót képviselő választott elnökségi tagja. 2019 áprilisában, 76. életévében hunyt el.

PK vélemények és jogi relevanciájuk

Az alábbi táblázat összefoglalja a 2010-2011-es PK véleményeket és azok relevanciáját a régi és új Ptk., valamint a régi és új Pp. alkalmazása körében:

tags: #2011 #csecsemo #es #gyermekgyogyaszati #kollegium