Amikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. A fentieket tetézi az is, hogy a leleteken a referenciatartomány (ami azt mutatja, hogy mennyinek kellene lenni az adott értékeknek) egyes esetekben a felnőttekre vonatkozó értékeket adja meg, amit mi nem is sejtünk. Jelen cikk segítséget kíván nyújtani, hogy egy kicsit jobban eligazodjunk a laborleletek útvesztőiben az újszülött ion értékek vonatkozásában.

Vérvétel és vérgázvizsgálat újszülötteknél
A vérgázvizsgálat során újszülöttek esetében legtöbbször a sarokból (kapilláriserekből) - de lehet vénából, vagy artériából egyaránt - vért vesznek, amiből egy gép meghatározza a baba szervezetének pH összetételét, oxigén és szén-dioxid szintjét, ion- (elektrolit) háztartását, vércukorértékét, laktát szintjét, hematokrit-értékét és némely gépek esetében a vérben található bilirubin értéket egyaránt.
A magzati fejbőr vérmintájának vizsgálata
Mikrovérvizsgálatot (MBU) végeznek annak megállapítására, hogy a magzat megfelelő oxigénellátással rendelkezik-e a születés során. Kapilláris vérmintát lehet venni a magzat fejbőréről. Hagyományosan a pH-t elemezték, de a POC készülékekkel végzett laktátanalízis előrehaladtával a tesztmenü nemrégiben két paraméterre bővült: a pH-ra és a laktátra. Mindkét teszt a sav-bázis egyensúly mutatója.

A magzat pulzusának rendellenes volta a vajúdás alatt azt jelezheti, hogy a baba nem képes alkalmazkodni a csökkent oxigénellátáshoz. Ez megnövelheti a vér laktátszintjét, és a magzat acidózist (alacsony pH-szintet) okozhat. Miután a méhnyak kb. 3 cm-re kiszélesedett, vérmintát lehet venni a magzat fejbőrének kis bemetszésén keresztül. Ez lehetővé teszi az orvos számára a laktát vagy a pH meghatározását. Az alacsony pH és a magas laktátszint acidózist jelez, ami viszont hypoxiához kapcsolódik.
A pH helyett a laktát elemzésének előnye, hogy sokkal kisebb mintatérfogatra van szükség. Számos tanulmány kimutatta, hogy a pH és a laktát azonos érzékenységgel bír a hipoxia jelzésében a vajúdás során. A pH meghatározása azonban viszonylag nagy mennyiségű vért igényel, és mintavételi hibaarányokról 11-20% -ot jelentettek. A laktáttesztek nagyobb valószínűséggel voltak sikeresek, mint a pH-tesztek, de az újszülöttek eredményei között nem volt különbség, ideértve az alacsony Apgar-indexű, alacsony vérzsinórvér-pH-értékű csecsemők számát vagy az újszülött intenzív osztályra való felvételt.
Fontos ion értékek és paraméterek
pH érték
A pH a minta aciditását vagy alkalitását jelzi. A mintától függően a rendszerszimbólum lehet pH(a) az artériás vér esetében, vagy pH(v) a kevert vénás vér esetében. A pH a hidrogén ion aktivitás negatív logaritmusa. A pH az acidaemia és az alkalaemia nélkülözhetetlen mértéke és ezért alapvető része a pH vérgázanalízisnek.
- Respiratorikus acidózis: Alacsony pH, magas pCO2 és normális SBE jellemzi. Ha az állapot hosszabb ideig fennáll, a veséken keresztül történő bikarbonát kiválasztás csökkenni fog és az acidózist részben vagy teljesen kompenzálni fogja a vér emelkedett bikarbonát koncentrációja.
- Metabolikus acidózis: Alacsony pH, alacsony bikarbonát koncentráció és normális vagy alacsony pCO2 jellemzi.
- Metabolikus alkalózis: Magas pH és magas bikarbonát koncentráció jellemzi.
pO2 érték (Oxigén parciális nyomás)
A pO2 az oxigén parciális nyomása a vérrel egyensúlyban lévő gáz fázisban. Az artériás vér magas és alacsony pO2 értékei hyperoxaemiát és hypoxaemiát jelentenek. A mintától függően a pO2(a) az artériás vér szimbóluma, míg a pO2(v) a kevert vénás véré. Fontos megjegyezni, hogy a magas pO2 a szabad oxigén gyökök termelődése miatt toxikus lehet. Ez különösen fontos újszülöttek esetében, s még ennél is jelentősebb koraszülötteknél.
pCO2 érték (Széndioxid parciális nyomás)
Meghatározás szerint a pCO2 a széndioxid parciális nyomása a vérrel egyensúlyban lévő gáz fázisban. A pCO2 artériás vérben mért magas és alacsony értékei a vér hypercapniáját illetve hypocapniáját jelzik. A mintától függően az artériás vér rendszerszimbóluma lehet pCO2(a) vagy a kevert vénás véré pCO2(v). A széndioxid azonnal átdiffundál a sejtmembránokon és koncentrációja a normál belégzett levegőben nullának tekintendő.
A pCO2 tükrözi, hogy kielégítő-e a pulmonális ventiláció. Ezért különbséget lehet tenni az elsődlegesen ventilációs eredetű respiratorikus problémák és az oxigenizációs problémák között. Gyakran a kezelési stratégia része, hogy olyan értékeket fogadunk el vagy éppen tűzünk ki célul, amelyek a referencia tartomány alá vagy fölé esnek. A hypercapnia vagy hypocapnia fontos okai az artériás pO2 változásainak.
Kálium (cK+), Nátrium (cNa+), Kálcium (cCa2+) és Klór (cCl-) koncentráció
- cK+(aP): A kálium koncentrációja a plazmában. Magas cK+ értéket okozhat a vérminta vörösvérsejtjeinek haemolízise.
- cNa+(aP): A nátrium (Na+) koncentráció a plazmában.
- cCa2+(aP): Az ionizált kálcium koncentráció a plazmában. A cCa2+ a nem-elektrolit kiegyensúlyozott heparin használatakor a legérzékenyebb elektrolit paraméter.
- cCl-(aP): A klór (Cl-) koncentráció a plazmában. A cCl- önmagában, mint különálló paraméter a legtöbbször nem jelentős. A cCl- legnagyobb jelentősége az anion rés kiszámolásában van.

Glukóz (cGlucose) és Laktát (cLactate) koncentráció
- cGlucose(aP): A glukóz koncentrációja a plazmában.
- cLactate(aP): A laktát koncentrációja a plazmában. Súlyos betegségekben ismert jelenlétén kívül emelkedett laktát koncentrációt találhatunk görcsrohamok alatt és után és fizikai munka végzése után. A veleszületett metabolikus zavarok ritka eseteiben szintén nagyon magas értékeket találhatunk. A kapillárisokból vagy a perifériás erekből nyert vér mintákban mért laktát koncentráció nem jellemzi az általános állapotot és ezért kerülendő.
Umbilical vessel catheterization
A nem kielégítő oxigén ellátás, a szervezet legtöbb sejtjében fokozott mennyiségű laktát termelést eredményez. Kritikus mértékű sejt hypoxia a normális aerob folyamatokat az anaerob metabolizmus felé tolja, ahol laktát termelődik. A laktát ezért a szöveti oxigén igény és oxigén ellátás közötti kritikus egyensúly felborulását jelző markerként szerepel. Az artériás vérgáz status monitorozásának végső célja az optimális artériás oxigén elérhetőség biztosítása. Általánosságban a fokozott, vagy emelkedő laktát koncentráció éberségre kell, hogy intse a klinikust. Súlyos betegségben a csökkenő, vagy folyamatosan alacsony vér laktát szint (cLactate(P)) a sikeres terápia jelzője.
Teljes hemoglobin (ctHb)
A ctHb a teljes haemoglobin koncentráció a vérben. A teljes haemoglobin elvben tartalmazza az összes haemoglobin fajtát, a desoxi-, az oxi-, a carboxi-, a met- és a sulfhaemoglobint. A ctHb a potenciális oxigén szállító kapacitás, míg az aktuális oxigén kapacitást az effektív hemoglobin (ctHb mínusz a dyshaemoglobinok) határozza meg. A magas ctHb értékek tipikusan magas vér viszkozitásra utalnak, mely növeli a szív utóterhelését és ezért előreható szívelégtelenséget okozhat. A normális teljes haemoglobin koncentráció nem garantálja a normális oxigén szállító kapacitást. Ha magas koncentrációban vannak jelen a dyshaemoglobinok, az effektív transzport kapacitás jelentős mértékben fog csökkenni.
Oxigenizált hemoglobin (sO2) és Total oxigén koncentráció (ctO2)
Az sO2 az oxigenizált haemoglobin százalékban kifejezett értéke az oxigén szállítására alkalmas haemoglobinhoz viszonyítva. Az aktuális oxigén transzport kapacitás kielégítő kihasználása. A dyshaemoglobinoknak és az alacsony haemoglobin koncentrációnak köszönhető csökkent oxigén tartalom még normális oxigén szaturáció mellett is előfordulhat. Jegyezzük meg, hogy ez a paraméter akkor nyújtja a legtöbb információt, ha a ctHb-hez viszonyítva használjuk.
A ctO2 a teljes oxigén koncentráció a vérben. A vér oxigén tartalma a vér oxigén szállító tulajdonságának kifejezője. Az alacsony ctO2(a) érték a szövetek számára szállított oxigén csökkenésével, s így a szöveti hypoxia veszélyével fenyeget, hacsak a perctérfogat növekedése nem kompenzálja.
Bikarbonát (cHCO3-) és Bázis felesleg (cBase)
- cHCO3-(aP): A bikarbonát (hidrogén karbonát) koncentrációja a minta plazmájában. A mért pH és pCO2 értékek segítségével számítjuk ki. Emelkedett cHCO3- érték metabolikus alkalózis következménye vagy respiratorikus acidózisra adott kompenzatorikus válasz lehet. A bikarbonátot mindig a pCO2-vel és a pH-val összefüggésben kell értelmezni.
- cBase(a): Az aktuális bázis felesleg a titrálható bázis koncentrációja, amikor a vért erős bázissal vagy savval az aktuális oxigén nyomáson 40 Hgmm-es (5.3 kPa) pCO2-n, 37oC-on 7.40-es pH-ra titráljuk.
Gyakori újszülöttkori állapotok és a laborértékek
Vérszegénység (Anaemia)
Az anaemia, a vér azon betegsége, amikor a vörösvértestek száma lecsökken. A vörösvértestek haemoglobint (ejtsd: hemoglobin) tartalmaznak, mely az oxigén szállításban is szerepet játszik. Koraszülött babáknál a vörösvértestek élettartalma rövidebb és a csontvelő vörösvértest-képzése is alacsony. Emellett az ismételt vérvételek során is jelentős mennyiséget veszítenek, ami szintén vérszegénységet okozhat.
Újszülöttkori sárgaság (Icterus)
Az icterus, a sárgaság az újszülöttek több mint felénél, a koraszülöttek kb. 80%-ónál jelentkezik. A koraszülött babák 80-90%-ának a bőre a születés után néhány nappal besárgul. A máj és a vese feladata az epefesték (bilirubin) kiürítése, ám a koraszülött babáknál e szervek „érésére” hosszabb ideig kell várni.

Az esetek többségében magától is rendeződik ez a helyzet. Ha nem, akkor a kezelés első lépéseként gondoskodnak a baba megfelelő folyadék-ellátásáról. Ha bizonyos szintet meghalad a vér bilirubin-szintje, akkor kék-fény terápiát kell alkalmazni. A lámpa megfelelő hullámhosszú és energiájú fény segítségével biztosítja az epefesték lebomlását és kiürülését a szervezetből. A terápia során a baba meztelenül fekszik az inkubátorban. Szemét letakarják. Amennyiben a sárgaság súlyos fokozata jelentkezik, a baba vércseréjére lesz szükség.
A bilirubin lebontását a baba éretlen mája nem „győzi” és a bilirubin egy része nem tud azonnal kiürülni, hanem felhalmozódik. Ez okozza az újszülött sárgaságot. A pici bőrét és szemfehérjéjét sárgásra színezi a bilirubin. Aluszékonnyá válhat. A besárgult baba vérében pedig kimutathatóan magasabb a bilirubin érték. A születés utáni 3-4. nap körül válik láthatóvá a babán. Az ennél korábban, az első, második életnapon jelentkező újszülött sárgaság esetében valószínűleg a sárgaságnak egyéb okai is vannak. Ez kívül esik a normál élettani sárgaságon, és ritkán fordul elő.
A bőr és a szemhéj sárgás elszíneződése, valamint a bilirubinnak a határérték feletti értéke az első 2-3 hétben gyakran megmarad, és elhúzódhat akár a 6-10 hétig is. Sok baba bőrén másfél hónapon át is látszódik a sárgaság. Ha minden rendben van a babával, jól fejlődik, nem aluszékony, a kontroll vérvételen a bilirubin érték nem túl magas, akkor nincs ok aggodalomra. A sárgaság idővel el fog múlni.
A megelőzés és kezelés legfontosabb eleme az igény szerinti, gyakori, jó mellrehelyezés, hogy az újszülött elegendő előtejhez jusson. A bilirubin a magzatszurokkal, azaz az újszülöttek jellegzetes fekete színű székletével együtt tud hatékonyan ürülni az újszülött szervezetéből. A magzatszurkot pedig az előtej vagy más néven a kolosztrum hajtja ki a leghatékonyabban.
Vérkép és vérszegénység paraméterei
A hemoglobin és a hematocrit érték szintén összetartozó paraméterek. Azt mutatja meg, hogy mennyire vérszegény gyermekünk. Erről tudni kell, hogy a hemoglobin értéke újszülött korban kifejezetten magas lehet, majd az élet 3-6. hónapja között csökken és ez általában magától korrigálódik és serdülőkor körül éri el a felnőttkori szintet. Ugyanakkor fiúknál ez az érték magasabb, mint lányoknál. Átlagos értéke 120-160 g/l között mozog. Ha ez az érték 120 g/l alá csökken, akkor a gyermek vérszegény, 80 g/l értéknél már vér adása is felmerül. Ha az érték 160 g/l felett van tartósan, akkor további vizsgálatok szükségesek.
Laborleleteken szokták még szerepeltetni az MCV, MCH, MCHC értékeket, ezek a Hgb, Htc-tal összefüggő elemek.

A vér oxigénszállító molekulája a hemoglobin.
Az általános vérképvizsgálathoz gyakran kéri még orvosunk a vérsüllyedés (We) és a CRP vizsgálatot.
| Normál vérkép részei | Rövidítések |
|---|---|
| Fehérvérsejtszám | FVS, WBC |
| Vörösvértestszám | VVT, RBC |
| Hemoglobin | HGB |
| Hematocrit | HTC |
| Trombocitaszám | THR, PLT |
| Lymphocyta | Ly |
| Neutrophil | Neu |
| Monocyta | Mo |
| Eosynophil | Eo |
| Basophil | Ba |
Fehérvérsejtszám (FVS, WBC)
Az FVS (fehérvérsejt) szám normál értéke 4-11 G/L. Ez az érték, ha emelkedett, akkor fertőzésre, kóros immunfolyamatokra stb. utalhat, illetve rossz esetben (de akkor már kifejezetten magas) fehérvérsejt eredetű daganatra. A FVS szám csökkenése előfordulhat vírusfertőzések kapcsán (pl. influenza vírus lecsapja a fvs számot) illetve bizonyos örökletes illetve szerzett betegségekben.
Az FVS számhoz szorosan hozzátartozik a Ly és a Neu aránya. Ha az ún. Ly sejtek száma emelkedett, akkor a szervezetben zajló fertőzés vírusos voltára utalhat, míg ha a Neu sejtek száma emelkedett, akkor bakteriális fertőzés zajlik a szervezetben.
Gyulladásos paraméterek (We és CRP)
Ugyancsak ide tartozó értékek a We és a CRP. Ezeket szokás gyulladásos paramétereknek is nevezni. A We értéke 10 mm/óráig normális. Ha efelett van az érték, akkor gyulladásos, illetve egyéb betegséget sejtet. A CRP 5 alatti értéke a normális. Általában 20-30-as értékeknél már felmerül a bakteriális fertőzés miatti antibiotikum terápia megkezdése.
Trombocitaszám (Thr, PLT)
A Thr (thrombocita, vérlemezke) szám normálisan 150-400 G/L. Ennek növekedése - akár 500-600 G/L-es érték - lehet gyerekeknél fertőző betegségek kapcsán, ettől tartósan magasabb értékeket követni kell a trombózisveszély miatt. A Thr szám csökkenése több dolog következménye lehet, ezért kontrollálni kell, mert nagyobb csökkenése (50 G/L alatt) vérzésekkel járhat.
Eozinofil (Eo), Monocita (Mo), Bazofil (Ba)
Az Eo szám ha nagyobb, az allergiás folyamatra, illetve bélférgességre utalhat. A Monocyta szám megemelkedése különböző gyulladásos folyamatokban lehet. Fontos azonban hozzátenni, hogy ha a Mo, Neu, Ly, Eo, Ba sejteket nem szakember nézi mikroszkóp alatt, hanem gép vizsgálja, akkor ezen értékek nem mindig megbízhatóak, tehát nem kell megijedni a látott értékektől, mindig beszéljünk orvosunkkal.
Tudni kell, hogy a felsorolt, leggyakoribb kórképek mellett számos más betegségben is megváltozik ezeknek a sejteknek a száma, éppen ezért ezeket mindig a tünetekkel, a vizsgálati eredményekkel együtt kell, hogy mérlegelje orvosunk.