Újszülöttkori sárgaság: okok, tünetek és kezelési módok

Az újszülöttkori sárgaság, orvosi nevén neonatalis icterus, a bőr és a szem fehérjének sárgás elszíneződése, amely a vérben felhalmozódó sárga pigmentnek, a bilirubinnek köszönhető. Ez a jelenség az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaságként jelentkezik, és a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan, normál élettani jelenségről van szó. Fontos azonban tudni, hogy bár a legtöbb sárgaság ártalmatlan, vannak olyan ritka formái, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.

Mi okozza a sárgaságot újszülöttkorban?

A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása a felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át.

• A magzati vörösvértestek lebomlása: Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A méhen belül több vörösvértestre van szüksége a magzatnak ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigénhez jusson. Amikor megszületik, a légzés útján kevesebb vörösvértestet használva jut elegendő oxigénhez. A felesleges vörösvértestek elkezdenek lebomlani, ennek a folyamatnak a mellékterméke a bilirubin.
• Éretlen máj: A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van. Mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, és megemelkedik a vérben mérhető szintje. Az újszülött éretlen mája viszont nem tudja ezt a viszonylag nagyobb mennyiségű bilirubint feldolgozni. Így a bilirubin a bőrben lerakódik, és a szemfehérjét is megfesti. A baba bőre ezért narancssárgás színű. Mindez természetes és átmeneti állapot, amely a baba fejlődésével rendeződik.

Vannak azonban olyan tényezők, amik hozzájárulhatnak az újszülöttek természetes sárgaságához:

• elégtelen szájon keresztüli táplálás,
• a szülés során a köldökzsinór késői lefogása,
• ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre.

A sárgaság három csoportja

A sárgaságok három csoportját különböztetjük meg:

1. Máj előtti fázis (prehepaticus icterus): Ebben az esetben a fokozott vörösvérsejt-pusztulás okoz emelkedett bilirubin-szintet a vérben. Ezt az állapotot vérképzőszervi és immunbetegségek okozhatják.
2. Májeredetű sárgaság: A sárgasággal, lázzal, májenzimértékek emelkedésével járó vírusos májgyulladások 95 százalékát az öt kifejezetten májspecifikus vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza. Gyakori oka az sárgaságnak a máj toxikus sérülése, melyet akár gyógyszerek, akár tartós alkoholfogyasztás válthat ki.
3. Elzáródásos icterus (posthepaticus): Az epefelvétel, átalakítás, kiválasztás zavara örökletes enzimhiány következménye is lehet. Leggyakoribb ilyen szindróma a Gilbert-kór, mely a lakosság 5 százalékát érinti. Éhezés, fizikai terhelés hatására megjelenő enyhe sárgaság jellemzi.

Az epe elzáródásának leggyakoribb okai:

• Epeúti kövesség: Az elzáródás leggyakoribb oka (az esetek 40 százalékáért felelős).
• Rosszindulatú tumoros folyamatok: Az esetek 35 százalékában okozzák az epeutak kompresszióját.
• Nyirokcsomók duzzanata: A májkapuban elhelyezkedő nyirokcsomók megduzzadása is gyakran jár epevezeték-elzáródással.
• Jóindulatú szűkületek, gyulladások: 15-20 százalékban állnak a panaszok hátterében.

Kóros sárgaság újszülötteknél

Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része, hanem kezelendő problémát jelez. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mindig figyelemmel kell kísérni a sárgaságot, valamint a bilirubinszint alakulását! Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinémia), akkor a bilirubin az agyba átjut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.

Kóros sárgaságra utaló tünetek:

• A bőr és szemfehérjéje kifejezetten sárgás színű lesz.
• A sárgaság sokszor már a születés utáni első napon jelentkezik, gyorsan erősödik, majd nem indul meg a normál esetben látható csökkenés.
• A baba aluszékonnyá válik, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz.

A kóros sárgaság lehetséges okai:

• fertőzések, akár szepszis
• a mama és a baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség
• pajzsmirigy-alulműködés
• belső vérzés
• veleszületett májbetegség
• epeútfejlődési rendellenességek
• kóros vörösvértesteket eredményező hematológiai megbetegedések

Az epeelfolyási rendellenesség ritka, de veszélyes oka lehet a sárgaságnak. Felismerésére a magzati korban nincs lehetőség, a születés utáni első 2-3 hét tünetei hívhatják fel rá a figyelmet: jelezheti a sárgaság mellett a sötét színű vizelet és a világos, agyagszerű széklet és a súlygyarapodás elmaradása.

Az újszülött sárgaság tünetei

A sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

• Sárgás bőrszín és szemfehérje: A baba bőre narancssárgás színű, a szemfehérje is megfestődik. Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik. Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed. Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz. Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb.
• Aluszékonyság: A baba aluszékonnyá válhat, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz. Mivel a baba aluszékonysága miatt kevesebbet eszik, kevesebb folyadékhoz is jut, a bilirubin lebontási folyamatai tovább lassúbbodnak, a bilirubinszint tovább emelkedik, amely az előbb leírt folyamatokra kedvezőtlen hatással bír.
• Világos széklet, sötét vizelet: Az elzáródásos sárgaságra utal, ha széklet nagyon világos, a vizelet pedig nagyon sötét színű.
• Étvágytalanság és súlyvesztés: A besárgult babák nagyobb súlyvesztést mutathatnak. Általában megközelíti vagy meghaladja a születési súly 7-10%-át.
• Viszketés: Az epefesték bőrben való lerakódása gyakran erős viszketést okoz.
• Egyéb tünetek: Láz, hasmenés, hányás és hányinger, hasi fájdalom, fejfájás.

Az újszülött sárgaság diagnosztizálása és kezelése

Diagnosztizálás

A diagnózis és kezelés szigorú protokollok szerint történik, amelyek figyelembe veszik a baba életkorát órában, a gestációs kort és a kockázati tényezőket.

• Fizikális vizsgálat: Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. Világos, természetes fényben finoman nyomjuk meg a baba bőrét az orrán vagy a homlokán. Ha a nyomás felengedésekor a bőr sárgának tűnik, valószínűleg emelkedett a bilirubin szint.
• Transzkután bilirubin mérés (TcB): Ez az elsődleges szűrővizsgálat, amit már a kórházban alkalmaznak. A bilirubinmérő készülék egy kis érzékelővel érintkezik a baba bőrével (általában a homlokon vagy a szegycsonton), és a bőrön keresztül mért fényvisszaverődés alapján becsli meg a bilirubin szintjét.
• Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat: Amennyiben magas értéket mérünk, vagy a gyermek aluszékony, szopási készsége rosszabb, táplálhatatlan, vérvétel, laboratóriumi vizsgálat segítségével pontosan megállapítható a bilirubinszint. A vérképből megállapíthatók a májfunkciós értékek, a májenzimek szintje, valamint a retikulocitaszám, ami jelezheti a vörös vértestek szétesési arányát. Vérvétel segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy normális sárgaságról, vagy pedig kóros formáról van-e szó. Ha az utóbbiról, akkor további vizsgálatok (például hasi ultrahang elvégzése az elzáródás kizárásához) következnek.

Kezelés

A kezelés az alapbetegség függvényében történik. A sárgaság egy része nem igényel beavatkozást, magától rendeződik, de ha a bilirubin elér egy szintet, akkor közbelépés szükséges.

1. Gyakori szoptatás és táplálás: Mindenekelőtt a szájon át táplálást kell előnyben részesíteni, ezzel a bilirubin széklettel való távozását segítjük elő. Az aluszékony babát különböző trükkökhöz folyamodva ébresztgetni kell és rábírni arra, hogy egyen. Az újszülöttnek naponta legalább 8-12 alkalommal kell ennie, függetlenül attól, hogy szoptatásról vagy tápszeres etetésről van szó. A magzatszurkot pedig az előtej vagy más néven a kolosztrum hajtja ki a leghatékonyabban. Ritkán találkozhatunk azzal, hogy az anyatejes táplálás fokozza a sárgaságot. Ilyen esetben pár napig tápszeres táplálásra szükséges áttérni, de utána vissza lehet térni az anyatejes tápláláshoz.
2. Fényterápia (fototerápia): A terápia másik része a fénykezelés (fototerápia). Ez azt jelenti, hogy a babákat speciális kék fény alá helyezik, melynek hullámhossza (általában 460-490 nm) a legoptimálisabb a bilirubin molekula elnyelésére. Ez a fény a bőr felszínén lévő indirekt bilirubint vízoldékony formává (lumirubinná és fotobilirubinná) alakítja át, és így könnyen kiürül a széklettel, valamint a vizelettel a szervezetből. A kékfénykezelés során a szemet gondosan letakarják, hogy a kék lámpa ne károsítsa, és a nemi szerveket is eltakarhatják. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a szájon át történő táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges. Létezik már kékfényt kibocsátó takaró is (BiliBlanket), aminek előnye, hogy a baba a kezelés teljes ideje alatt az anyukája kezében lehet, szopizhat.
3. Intravénás immunglobulin (IVIG) kezelés: Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye.
4. Vérátömlesztés (cseretranszfúzió): Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét. A cseretranszfúzió a legsúlyosabb esetekben alkalmazott eljárás, amely során a baba vérének egy részét vagy egészét fokozatosan lecserélik donorvérre.
5. Oki terápia: A bilirubin távozását elősegítő kezelési módok mellett a sárgaságot kiváltó ok függvényében fontos az oki terápia is. Ez jelentheti immunglobulin intravénás adását (vércsoport-összeférhetetlenség esetén), hormonpótlást (pajzsmirigybetegség esetén), antibiotikumos kezelést, operációt is.

tags: #ujszulott #hirtelen #besargul