Újszülött érettségének meghatározása és az első napok ellátása

Az újszülöttkor a baba életének első hónapját (tágabban a második is beletartozik) jelenti, orvosilag azonban szűkebb értelemben az első hat napot nevezzük újszülöttkornak. Ez az időszak tele van izgalommal, kérdésekkel és sokszor bizonytalansággal is. A szülők számára kulcsfontosságú, hogy megértsék az újszülött érettségének jeleit és a születés utáni ellátás folyamatát, amely nagymértékben befolyásolhatja a baba életkezdését és a szoptatás sikerességét.

Az újszülött érettségi kritériumai és az Apgar-érték

Orvosilag érettnek számít a baba, ha a terhesség 37. hete után jön világra és a súlya több, mint 2 és fél kiló. Egy átlagos újszülött az édesanya utolsó menstruációjának első napját követő 37-42. hét között látja meg a napvilágot (ezt nevezzük gesztációs hétnek). Az érett, egészséges újszülött a 37. és 42. hét között születik. A 37. hét előtt koraszülöttről, 42. hét után túlhordott babáról beszélünk.

Apgar-érték: Az újszülött állapotának gyors felmérése

Virginia Apgar, egy amerikai altatóorvos talált ki egy, az újszülöttek állapotának felmérésére létrehozott pontrendszert, ez az Apgar-érték. Minden újszülöttet a megszületését követően öt paraméter alapján (légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflex/ingerlékenység) értékelnek az első és az ötödik percben (ha probléma volt, akkor a tizedikben is).

Paraméterenként 2 pont adható, így normál esetben a maximális pontszám 10. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében, azonban a 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége.

Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása

Hazánkban az újszülöttek 8-10%-a kissúlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.

• Alacsony születési súlyú, azaz 2500 g alatti
• Igen kis születési súlyú, azaz 1500 g alatti
• Extrém kis születési súlyú, azaz 1000 g alatti

Az ún. SGA (gesztációs korhoz képest kisebb súlyú) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magas vérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz.

Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.

Az újszülött fizikai jellemzői és élettani folyamatai

Az érett, egészséges újszülöttek számos apró, de megfigyelhető jellegzetességgel bírnak. Bőrük rózsaszín, puha és vékony, piheszerű szőrszálak fedik a hátat, ez a lanugo. A fejbőrt és a hajlatokat magzatmáz fedi, amelynek feladata a magzatvídtől való bőrvédelem és a születés segítése. Koponyájuk olykor kissé deformált, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor idomulnia kell a csecsemő fejformájának. Az újszülöttek feje rendkívül puha (a koponyacsontok még nem forrtak össze) és törzsükhöz viszonyítva aránylag nagy.

Légzés és keringés

A babák nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! Légzésük során nem láthatóak a nehézlégzés jelei, egy újszülött átlagosan 40-60-szor vesz levegőt egy perc alatt. Az első pár órában kis szívzörej még hallható az anyai keringésről való leválás utóhatásaként, ami később megszűnik.

Újszülöttkori sárgaság

Az újszülötteknél igen gyakori a sárgaság. Érett újszülöttek 60%-ánál látunk sárgaságot; a kizárólagosan anyatejjel táplált újszülöttek 10%-a még 1 hónaposan is sárga. Normális körülmények között az 1. életnap után kezdődik, és az 1. élethéten tart a sárgaság, csúcsa a 3-5. napon alakul ki. A magzat még másik oxigénszállító molekulával rendelkezik, melyet fokozatosan felvált a felnőttéhez hasonló szállítómolekula. Ezek a molekulák a májban bomlanak le, de a máj működése még átmenetileg nem alkalmazkodott a fokozott terheléshez. A vérben felszaporodó oxigénszállító molekula bomlási terméke okozza ezt a normális sárgaságot. Ha a bilirubin szintje a vérben meghaladja a normál értéket, akkor kezelni kell a sárgaságot.

Vizelet és széklet

A kicsi születése után szinte azonnal pisil. A vizelet mennyisége kevés, színe és szaga nincs. Az első egy-két napban a széklet még nem a klasszikus értelemben vett széklet, hanem ún. magzatszurok, vagyis mekónium. Ez egy szurokra hasonlító anyag, ami feketés-zöldes színű, ragacsos állagú, epefestéket, hámsejteket és nyákot tartalmaz. Később, úgy a harmadik naptól már az anyatej miatt a széklet és a magzatszurok keveredik, a széklet színe emiatt zöldes-sárga. Ha tápszert kap a kisbabád, akkor széklete világosbarna, barnás színű és szilárdabb állagú.

Érzékelés és reflexek

Az újszülött nem egy tehetetlen és érzéketlen élőlény, aki egy zárt buborékban éli a világát. Számos érzéke és reflexe fejlett már a születéskor.

Látás és hallás

Szemüket még ritkán nyitják, napjuk nagy részében alszanak. A kicsi csak bizonyos távolságban, a szemétől úgy 20-50 cm-re lát jól. Az újszülöttek látórendszere még kevéssé fejlett, vagyis látásélességük és fókuszálási képességük is korlátozott. A hallása nem éles még a születés utáni időszakban, ugyanis a hallójáratában váladék van, ami blokkolja a hallást. Az újszülöttek hallásának kifinomultságát jelzi, hogy meg tudja különböztetni az emberi és állati hangokat, sőt az egymáshoz nagyon hasonló hangok között is tud már különbséget tenni.

Tapintás, ízlelés és szaglás

Újszülöttkorban a tapintás, az ízlelés és a szaglás mind kifejlettek, érettek. Ezek az érzékek segítik a babát a külvilághoz való alkalmazkodásban és az anyához való kötődésben.

Reflexek

A babáknál már születésüktől fogva megfigyelhetőek az ún. feltétlen reflexek, amelyek a környezet hatására váltódnak ki. Ezek közül a szopó- és keresőreflex az, ami a megszületés utáni órákban a legerősebb. Ha megérinted az arcát vagy a száj környékét, akkor az inger irányába fordítja a fejét, száját kinyitja és szopó mozdulatot tesz. Az újszülötteknél megfigyelheted a kapaszkodó ösztönt is (Moro-reflex), ami - bár erős ösztönkésztetés, és régen a túléléshez volt nélkülözhetetlen - valódi funkciója már nincs.

Kórházi ellátási szokások és azok hatásai

A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik bizony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Nézzünk meg néhányat ezek közül:

Légutak leszívása és „gyömöszölés”

Valójában a légutak leszívása és a baba gyömöszölése felesleges egy egészséges, normál időben, hüvelyi úton született kisbabánál. A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! A légutak leszívása pedig a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz.

Fürdetés

Sajnos sok kórházban a köldökzsinór elkötése után következik a fürdetés. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására! Ráadásul a bőrükön még van a vernix cremosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta a méhedben. A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a „jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amik az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki.

Szemcsepp

Az USA-ban és még sok más országban a születés utáni eritromicin szemcsepp része az újszülött protokollnak, hogy a bakteriális eredetű komoly, vakságot is okozó kötőhártya-gyulladást megelőzzék. Magyarországon azonban nem egységes az újszülött-ellátás. Az eritromicin szemcsepp csak a ritkább, tripper által okozott szemfertőzéstől véd meg, a clamidiával szemben kevésbé hatékony és sok babánál maga a szemcsepp okozhat szempirossággal, erős váladékozással járó szemgyulladást.

Közvetlen bőrkontaktus (skin-to-skin)

A közvetlen bőrkontaktusnak nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is! A szülés után a pocakodon és a mellkasodon vérbőség és ezáltal helyi felmelegedés alakul ki, a tested úgy viselkedik, mint egy természetes melegítőpárna! Így közvetlenül a tested segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, hogy ne kelljen a saját hőmérsékletére értékes energiát pazarolnia és ezáltal stabilizálódjon a vércukorszintje.

A babád jobban érzi magát és hamarabb szopizni kezd, ha érzi a tested melegét és illatát, ha hallja a szívverésedet és ha érzi a bőrén az érintésedet: a születés drámai változásai után hamarabb megnyugszik, hogy a méhen kívüli élet is biztonságos. A legtöbb kórházban a baba ellátásával kapcsolatban van több-kevesebb rugalmasság, és igenis alakíthatod az első órák eseményeit a Te igényeid szerint!

Császármetszés utáni ellátás

Magyarországon tízből négy baba műtéti úton születik. Ilyenkor a baba megszületés után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár még egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. A mérés, a mosdatás, szemcseppezés, felöltöztetés is ugyanúgy része lehet az újszülött procedúrának, de az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőrkontaktus lenne az első órákban. Ilyenkor meg lehet kérni azt, hogy ha édesanyaként a közvetlen bőrkontaktus Veled nem is biztosított, legalább a férjed kapja meg a kisbabát közvetlen bőrkontaktusra!

Fontos vizsgálatok és oltások a kórházban

A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek, mely a vérképzéshez elengedhetetlen.

Szűrővizsgálatok

• Anyagcsere-szűrővizsgálat: Egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik.
• Hallásvizsgálat: Az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését.
• Csípőszűrés: Az ortopédiai rendelőkben végzik, mely során a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát.

Oltások

Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.

Újszülött táplálása és gondozása

Az újszülött számára legideálisabb táplálék az anyatej, amit igény szerint kell számára biztosítani. Egy egészséges baba az első életnapon körülbelül 5 ml-t, a másodikon 10 ml-t, a harmadikon körülbelül 20 - 25 ml-t szopik, a negyediken 40 ml-t, az 5. naptól 60 ml-t szopizik alkalmanként. Az újszülött gyomra kezdetben csak akkora, mint egy dió, ami hamar telítődik és gyorsan ki is ürül. Emiatt sokszor fog kis mennyiségeket szopizni.

Súlygyarapodás

A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza. Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni.

Bőrápolás és hőmérséklet-szabályozás

Az újszülöttek bőre rendkívül érzékeny és sérülékeny, ezért óvnod kell a külső környezeti ártalmaktól. Ebben segítenek a fürdés után alkalmazott bababarát emolliens készítmények. Az újszülöttek még nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, így könnyen kimelegednek vagy kihűlnek, ezért nagy gondosságot igényel öltöztetésük.

Alvás

A nap nagy részében alszik a baba, a szemét nem sokat tartja nyitva. Az újszülöttek akár 16-18 órát is aludhatnak egy nap, általában csak enni kelnek fel. Az első hetekben gyakran összekeverednek számukra a nappalok és az éjszakák is, hiszen tanulásra van szükségük ahhoz, hogy alvási szokásaikat kialakítsák.

tags: #ujszulott #erettsegenek #meghatarozasa