Az újszülött érkezése minden család életében az egyik legfontosabb esemény. A hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - hallani a baba első hangját felejthetetlen élmény. Ilyenkor világszerte az édesanyák legfontosabb kérdései: „Ugye egészséges? Megvan mindene?” Cikkünkben ezekre és más érdekes kérdésekre próbálunk választ adni, hangsúlyozva, hogy szövődménymentes, eseménytelen várandósságból, komplikációmentes hüvelyi szülésből, vagy nagyobb rizikó nélküli császármetszés során megszületett babákról van szó. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.
A koraszülöttség és az életképesség fogalma
Általában véve a várandósság 37. hete előtt világra jött babák számítanak koraszülöttnek. Hazai statisztikai adatok szerint a terhességek nagyjából 8-10 százaléka fejeződik be korábban a kelleténél. Magyarországon évente nagyjából 1200-1500 igen kis súlyú koraszülött születik. A csecsemőhalálozások 80 százalékáért a koraszülés tehető felelőssé, de az azt túlélőknél is olyan komoly problémák alakulhatnak ki, mint az érzékszervi, értelmi és idegi rendellenességek, fogyatékosság, vagy a figyelemzavar, magatartás- és tanulási problémák.
A koraszülöttség kategóriái a gesztációs kor és súly alapján
A születési hetek és az éretlenségi fok alapján a 22-27. héten született magzatok az extrém koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. héten érkezők alacsony gesztációs korúnak számítanak, míg a 32-36. héten születettek az "enyhe" koraszülött kategóriába esnek.
A koraszülöttek túlélési esélye a születési súllyal arányosan változik:
- Extrém, igen-igen kis súlyú koraszülött gyermekeknek számítanak az 1000 gramm alatti tömegűek, ők a legnehezebb esetek. Az 500 gramm alatti magzatok alig tíz százaléka marad életben, az 500-1000 grammosok között 45-70 százalék ez a ráta.
- A nagyon koraszülött vagy igen kis súlyú koraszülöttek 1000-1500 grammosak, túlélési esélyük 86-94 százalék.
- A kis súlyú koraszülöttek a maguk 1500-2500 grammjukkal már 98-100 eséllyel rendelkeznek az életben maradásra.
Elmondható tehát, hogy egy 35. hétre született, 2000 grammos koraszülött általában ugyanolyan életkilátásokkal rendelkezik, mint egy időre született, megfelelően érett baba.
Az életben tarthatóság határai
A koraszülött babák életben tarthatóságának alsó határát országonként eltérően határozzák meg. Számos európai országban a koraszülött csecsemők életben tarthatóságának alsó határa a magzati kor 22. hetének elérése és a legalább 500 grammos testsúly, de ettől szerte a világban számos helyen eltérnek. Hazánkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően a koraszülöttek életben tarthatóságának határa a 24. hét. Összességében ahhoz, hogy az egész szervezete összehangoltan és megfelelően működjön, legalább a 34. hetet el kellene érnie egy magzatnak. Ha ez előtt jön világra, esélye az egészségre és az életre olyan arányban zuhan, mint amekkora a tényleges születés és a várt időpont között a különbség.
Az újszülött vizsgálatok és szűrővizsgálatok
Amikor a baba világra jön, hirtelen hatalmas mennyiségű inger éri a külvilágból. A meleg, csendes és sötét anyai hasból „kiesnek” egy mesterségesen és vakítóan világos, műszerektől hangos, idegen illatoktól hemzsegő környezetbe, és ezzel párhuzamosan megszűnik idilli együttélésük az édesanyával. Agyuknak fel kell készülnie erre a nyüzsgő és idegen világra, alkalmazkodnia kell hozzá. A magzatok agyi aktivitásáról különösen nehéz felvételt készíteni, hiszen sokat mozognak az anyaméhben. A kutatók ezért az anya hasára helyeztek egy puha mágnestekercset, a mesterséges intelligencia segítségével kiküszöbölték a magzat mozgásának hatásait, és így sikerült megvizsgálni a magzat agyát. A zaj kiiktatásával rekonstruálhatták a magzat agyi idegi tevékenységét, majd új tanulmányukban 140 magzatról és csecsemőről gyűjtöttek össze 184 agyfelvételt a fogantatás utáni 25. és 55. hét között. Ezek a területek magukban foglalják a szenzomotoros hálózatot, amely a külső ingerek - például látvány és hang - feldolgozásáért, valamint a mozgások koordinálásáért felelős. A szenzomotoros és a kéreg alatti hálózatokban megfigyelt hatások mellett a kutatók azt is észrevették, hogy az agyi aktivitás a frontális kéreg felső részén is szignifikánsan megnőtt. Ez az agyterület összetettebb kognitív készségeket szabályoz, például a rövid távú memóriát. A sokk ekkor jött, ugyanis eddig úgy vélték, a homloklebeny csak később, gyermekkorban fejlődik ki, és a neuronok közötti kommunikáció nem ilyen erős és szoros. A kutatók most azt tervezik, hogy összehasonlítják a koraszülött csecsemők agyhálózatának időzítését és növekedését a 37. héten született babákéval.
Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ebből a szempontból nagy különbség lehet az egyes helyek gyakorlatai közt, hiszen a kifejezetten bababarát intézmények az anya-baba azonnali kontaktust mindennél előbbre sorolják, vagyis a megszületést követően a kicsit azonnal az édesanyára teszik, ami miatt a baba alapos vizsgálata egy későbbi időpontra tolódik. Természetesen, amikor bármilyen probléma gyanúja felmerül akár a baba, akár az anya részéről, akkor itt is az azonnali vizsgálat vagy beavatkozás mellett döntenek. Akik esetleg otthonukban, vagy egyéb, különleges helyszíneken születtek, azok is a kórházba érkezést követően azonnal, de legkésőbb 12-24 órás korukon belül átesnek az első kötelező orvosi vizsgálatokon.
Vizsgálatok a megszületés után
A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.
Apgar-teszt
Az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozása”, az úgynevezett Apgar-rendszer. A megszületést követően az újszülött állapotának gyors megítélésére használják az ún. Apgar-értéket, melyet egy amerikai aneszteziológus nő, Virginia Apgar vezetett be, és mára szinte a világ összes országában használják. A megszületés utáni 1., 5. és 10. percben 5 fő paraméter alapján 2, 1 vagy 0 pontszámot, azaz maximum 10 pontszámot adnak az orvosok az újszülöttnek.
Az Apgar-teszt során a baba szívfrekvenciáját, légzését, bőrszínét, izomtónusát, reflexingerlékenységét és bőrszínét pontozzák 0-1-2-ig terjedő skálán, minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kapva. Ezekből az értékekből a kicsi külvilághoz való adaptációjáról, illetve súlyos kórállapotok meglétéről vagy épp hiányáról szereznek információt a szakorvosok. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében, azonban a 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra van szüksége (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére). A 8-10 közötti érték azt jelenti, hogy az újszülött jól van, az alacsonyabb pontszám esetén az újszülött további sürgősségi ellátást igényel.
Egyéb fontos vizsgálatok
- Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet.
- Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát is. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben.
- A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki.
Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban
A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Ennek módja az, hogy meghatározott korukban még az intézményben vért vesznek: egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben.
- Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz.
- Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.
- Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.
- A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát.
Újszülöttkori anyagcserevizsgálat
Fejlődési paraméterek és percentilis kalkulátor
A terhesgondozás kapcsán számos adat alapján tippelik meg a születendő gyermek paramétereit, ugyanakkor a fejlett ultrahang technika és szakmai hozzáértés ellenére, valós képet a születést követően kapunk a gyermekről, mely gyakran érdekes meglepetéseket tartogat. A születés a magzat világra jövetele, melynek méhen belüli eltöltött korát az utolsó menstruációtól számítjuk és gesztációs hetekben számoljuk. Normál időben született az újszülött, ha a szülés a betöltött 37. és 42. hét közé esik. Hazánkban az újszülöttek 8-10 %-a kis súlyú koraszülött, melyek egy része korábban, azaz a 37. gesztációs hét előtt születik, másik részük viszont a méhen belüli növekedésében marad el, emiatt a születési súlya az elvárthoz képest kisebb marad.
Az újszülöttek súly szerinti csoportosítása
- Alacsony születési súlyú, azaz 2500 g alatti
- Igen kis születési súlyú, azaz 1500 g alatti
- Extrém kis születési súlyú, azaz 1000 g alatti
A kisebb (az irodalomban IUGR =intraurein növekedési retardál - de ez az elnevezés kezd kikopni, helyette a SGA=gesztációs korhoz képest kisebb súlyú elnevezést használjuk) újszülöttek születési súlya az azonos korú magzatok súlyának 10 percentilis értéke alatt van, melynek oka lehet a magzati korban elszenvedett korai fertőzés vagy genetikai defektus, de a terhesség alatt fogyasztott kábítószer, alkohol vagy rendszeres dohányzás is ezt eredményezheti. A terhesség későbbi szakaszaiban megjelenő magasvérnyomás, cukorbetegség vagy elégtelen méhlepény működés ugyancsak a magzat súlyának stagnálását eredményezi, ilyenkor a gyermek a hosszához viszonyítva aránytalanul sovány, „öreg küllemű” lesz. A születést követően ezek az alultáplált újszülöttek felzárkóztató súlynövekedést (catch-up growth) mutatnak, ugyanakkor nagyon fontos a mérték. Az első életévben történő túlzott kalóriabevitel megnöveli a felnőttkori civilizációs betegségek kockázatát (elhízás, inzulin-rezisztencia, magasvérnyomás betegség). 10-20 %-ban nem történik meg a behozó növekedés 2-3 éves korukig, ezek a gyermekek 3-4 cm-rel alacsonyabbak maradnak a szülők alapján várható mértéknél.
Érdemes megemlíteni a méhen belüli fokozott növekedést (LGA - large for gestational age) is, melyről a születési időhöz viszonyított 90 percentilis érték feletti súly és hossz esetén beszélünk. Oka leggyakrabban anyai gesztációs diabétesz (GDM), de egyéb szindrómák (pl. Beckwith-Wiedemann szindróma) is állhatnak a háttérben.
A 42. hét után túlhordás történik, ami ugyancsak veszélyeket rejthet magában, a túl nagy magzat nehezebben születik meg, gyakoribb a császármetszések száma. A nagy baba akár el is akadhat a szülőcsatornában és oxigénhiányos állapot is jelentkezhet, mely következtében a magzat székletet ürít a magzatvízbe, azaz mekóniumos, sötétzöld magzatvízből születik meg. Ez egy részről utalhat arra, hogy a gyermeknek már nem volt komfortos odabenn, de önmagában még nem akkora baj. Az igazi problémák a zöld magzatvíz félrenyeléséből adódhatnak, ami a baba súlyos légzési elégtelenségét eredményezheti és életveszélyes tüdőgyulladást, keringés összeomlást is okozhat.
Percentilis táblázatok és a gyermek fejlődése
A növekedési ütem érzékeny mutatója a gyermek egészséges fejlődésének, így az életkornak megfelelő hossz és súlyértéket mutató percentilis táblázatok követése kiemelt fontosságú. A percentilis kalkulátor - vagy más néven növekedési kalkulátor - segítségével követheted gyermeked fejlődését. A percentilis kalkulátor hasznos iránymutatás, de mielőtt kipróbálod az eszközt, vedd figyelembe, hogy minden kisbaba fejlődése egyedi. Ha bizonytalan vagy gyermeked fejlődésével kapcsolatban, mindenképpen kérd ki a gyermekorvos vagy védőnő véleményét az értékek értelmezése során. Az eszköz az aktuális magyar szabályozásnak megfelelően, sok-sok ezer magyar kisbaba adatait elemezve készült. A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorban lévő, azonos nemű gyermekek testtömeg és testmagasság paraméterei hogyan viszonyulnak a megadottakhoz. Amennyiben gyermeked értékei nem jelennek meg a táblázatban, mert a legfelső határérték felett vagy a legalsó határérték alatt található, mindenképpen fordulj gyermekorvoshoz, védőnőhöz. Normál tápláltsági zónába esik a 3 év alatti gyermek, ha a testhossz percentilise 10 és 90 percentilis közé esik (10 alatti érték alultápláltságra, 90 feletti pedig túlsúlyra utalhat).
Jó tudni, hogy a gyermekek fejlődésének követésére gyakran használunk ún. percentilis táblázatokat. Ezek a grafikonok több ezer gyermek adatait vizsgálva készültek, és azt mutatják, hogy pl. a gyermek magassága, vagy hossza hol helyezkedik el ebben az átlagot mutató összesítésben. Mivel jelentős eltérések lehetnek a lányok és fiúk között, így külön táblázat mutatja a nemek szerinti értékeket. A legfelső és legalsó (97-es és 3-as) percentilis érték tehát azt jelzi, hogy adott életkorban mekkora testsúly vagy testmagasság volt, amit a gyermekek csupán 3 %-a ért el, vagy haladott meg.
Csak nem régen állnak rendelkezésre a csecsemők, ill. 0-3 éves korúak fejlődését nyomon követő új táblázatok, amelyek a testhossz, a testtömeg, a testtömeg index, a fej- és felkar-körfogat adatait tartalmazzák.
Az érett újszülött paraméterei és a súlygyarapodás
Az érett, átlagos, „tankönyv szerinti” újszülött születési paraméterei: súlya 3300 g, hossza 50 cm, fejkörfogata 35 cm. Természetesen a legtöbb gyermek nem ismeri a tankönyvet. :)
A születést követően normál jelenség az újszülött súlyának 5-(10) %-kal való csökkenése, amely a 3-4. napon a legkifejezettebb, 10 % felett kórosnak tekinthető. A gyakori mellre tétel a legtöbb esetben megoldja a helyzetet, szükség esetén azonban folyadékpótlás is szükséges lehet. Az újszülött a születési súlyát a 7-10. napra nyeri vissza.
Általában az újszülött súlya 150-200 grammal növekszik hetente, ennek megfelelően az első 4 hétben körülbelül 400 gramm (az első hetes súlyvesztés miatt), majd a 2-4. hónapban is fenntartható ez a gyarapodás. A második négy hónapban csökken a hízási ütem, hetente már csak 100-125 g az elvárt. Ezt követően a nagymozgások több kalória igénye miatt a gyarapodási ütem már csak 60-75 g egy éves korig. Fontos megjegyezni, hogy a csecsemők súlyát nem érdemes naponta mérni, mert nem egyenletes a hízási ütemük - elegendő heti rendszerességgel követni, később, 2-3 hónapos kortól pedig havi mérlegelés javasolt.
A születési hossz nem tükrözi a gyermek későbbi testmagasságát, inkább az anyai tápláltsági állapottal mutat szorosabb összefüggést. Az első életévben a növekedés kb. 25 cm/év, majd 15 cm/év a második életévben. A fejkörfogat meghatározása az első két évben az általános csecsemővizsgálat része, a gyermek fejlődésének fontos paramétere. Az újszülött fejkörfogata kb. 2 cm-rel nagyobb a mellkörfogatnál (a szülőcsatornán való akadálymentes áthaladás érdekében), ami egy éves korra kiegyenlítődik (kb. 46 cm).
A csecsemők mérése
Az újszülöttek, csecsemők mérlegelése lehetőség szerint mindig azonos időpontban történjen, azaz vagy reggel, vagy az esti fürdés előtt és a következő etetés előtt. Levetkőztetve, vagy egy tiszta pelusban kell a súlyt mérni és legalább 2 alkalommal, hogy a mérleg ingadozásait kiküszöböljük. A hossz mérése fekve, egyenletes felületen javasolt, a fejtetőhöz egy könyvet támasztva, a centiméter szalagot a gyermek alatt kifeszítve, a lábakat kinyújtva, a talpnál leolvasva. A fejkörfogat mérése szabály szerint a legnagyobb occipitofrontalis körfogat, azaz a gyermek homloka és koponyája tarkó feletti részének körfogata.
Az újszülött táplálása és a későbbi egészség
Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut, de a baba is küld jeleket az anyának, amik hatnak az anya fizikai és érzelmi állapotára. A közös harmónia megjelenhet az anya és a baba álmaiban, érzéseiben. A terhesség minősége, majd a magzat nagysága és életképessége, életkilátásai szoros kapcsolatban áll az anya előzetes egészségi és tápláltsági állapotával. A rosszul táplált anyának kisebb az újszülöttje, megbetegedési, elhalálozási hajlama nagyobb fokú. A rossz szociális körülmények között élő, rosszul táplált, elégtelen tápanyagraktárakkal rendelkező nő nem tudja hátrányát a terhesség folyamán behozni. Amerikai kutatók megállapították, hogy a fogantatás időpontja befolyásolja a babák egészségét. A májusban fogant babák például nagyobb valószínűséggel korábban születnek a tervezettnél, és ez hátrányosan befolyásolhatja az újszülött egészségi kilátásait. A Proceedingsben megjelent tanulmány szerint az idő előtti születés oka valószínűleg az, hogy a terhesség végén, januárban és februárban nagy az influenzafertőzések aránya, ami pedig elindíthatja a szülést. A szakértők úgy látják, a nyári hónapokban fogant, áprilistól kezdve születő gyermekek átlagosan 8-9 grammal nehezebbek a máskor fogant babáknál. Ez az anyák nagyobb mértékű súlygyarapodásával van összefüggésben.
Az anyatejes táplálás jelentősége
Az újszülött ösztönösen viselkedik, a szopóreflexnek köszönhetően tud szopni, keresi édesanyja emlőjét. Az igény szerinti szoptatás lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, ami nem csak táplálkozási, hanem biztonság, fájdalomcsillapítás, immunizáció és kontaktus is. Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, összetétele és mennyisége mindig alkalmazkodik a gyermekhez! Amennyiben az első 4-6 hétben megvan a napi 5-6 pisis és 3-4 kakis pelenka, az újszülött a 2. hétre elérte a születési súlyát, a folyadékbevitel elegendő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával egybehangzóan úgy véljük, hogy az anya a csecsemőjét lehetőleg 6 hónapos koráig (5-7 kg testtömeg elérése) kizárólag szoptassa, 6 és 12 hónapos kora között (tehén-, kecske-) tej helyett tápszert adjon. A szoptatás idején az anyának 2-2,3 MJ/nap többletenergia bevitele ajánlott, csak így lehetséges a terhesség alatt raktározott súlyfelesleg felhasználása, a kívánatos testtömeg visszaállítása.
Az anyatejes csecsemőket összehasonlítva a tápszerrel tápláltakkal az első 2-3 hónapban a növekedési ütemük megegyező, de azután kissé lassúbb. Így van ez a súlyfejlődésükkel is az első életévben. A szoptatott csecsemők növekedési üteme két éves kor után már megegyezik a tápszerrel tápláltakéval. Súlyfejlődésük azonban mindig kissé alacsonyabb marad, ami kedvezőnek tekinthető. Az anyatejes táplálásnak különös jelentősége van a későbbi betegségek megelőzésében is, mint pl. a cukorbetegség, de a kövér gyermekek fele nem kapott, vagy csak rövid ideig anyatejet. Az újszülött energiaigénye az élet első hónapjaiban a legnagyobb, majd kissé csökken. Újabb adatok azt mutatják, hogy a csecsemőknek kevesebb táplálékra van szükségük, mint korábban gondoltuk. 6 hónapos korig ez kb. 600 kcal naponta. A nagy energiaigény féléves kor körül csökken, majd miután a csecsemő aktivitása folyamatosan nő, az energiaszükséglet a 6-7. hónapban már 800 kcal is lehet.
Újszülöttkori anyagcserevizsgálat
Túlsúly és elhízás csecsemőkorban
Tápszerrel, üvegből könnyebb túltáplálni a csecsemőt, és a szülő persze örül, ha gyermeke gyorsan fejlődik. Anyatejes csecsemő is elszenvedhet túltáplálást. Különösen az első napokban-hetekben gyakori a túltáplálás nem sokkal a szülészetről való hazajövetel után, amikor a család nem ismeri még egymást - különösen az első gyermeknél - és az újszülöttet minden hangadására megszoptatják, mert azt hiszik, hogy éhes. Természetesen fontos a csecsemő súlyfejlődése, hiszen, ha nem szabályszerűen gyarapszik a súlya, “ha nem tudja a könyvet”, akkor megbújó betegségre kell gondolnunk.
Az emberi élet során vannak kritikus időszakok. A zsírszövet a magzati élet 25-30. hetében alakul ki. A zsírszövet tömege egyrészt úgy gyarapszik, hogy a zsírsejtek száma szaporodik, másrészt úgy, hogy a meglevő zsírsejtekben több zsír tárolódik. A zsírsejtek számának szaporodása és növekedése szorosan összefügg a várandós anya szénhidrát- és zsírfogyasztásával. A magas születési súly azután magában hordja az elhízás kockázatát. Az elhízás megelőzését már az igen korai gyermekkorban el kell kezdeni, amikor kialakítjuk az életre szóló szokásokat. Nehéz elfogadtatni, hogy a család öröklődő betegségei a helytelen táplálkozás következményei (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) Pedig a kövér gyermek sikeres kezelése a család részvétele nélkül kilátástalan.
Szerencsére a csecsemőkori kövérség ritkán vezet később kövérséghez. A csecsemőkori elhízás 4-5 éves korra többnyire megszűnik, mintegy 3%-uk marad csak kövér. Más adat szerint a 6 hónapos korukban elhízott csecsemők 14%-ából lesz kövér felnőtt 20-30 éves korukra. A 2 éves kor körüli kövérség már figyelmet érdemel, de az igazi kövérség leggyakrabban majd csak 4-11 éves kor körül kezdődik, és csak ekkor fenyeget élethosszig tartó kövérséggel.
tags: #ujszulott #eltekepesseg #index