A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések sokféle megjelenési formával bírhatnak, némelyikük csupán esztétikai problémát jelent, míg mások súlyos, akár életveszélyes állapotra is utalhatnak. A szülők számára fontos tudni felismerni a különböző tüneteket, hogy időben orvoshoz fordulhassanak.
A kiütések gyakori kiváltó okai közé tartoznak fertőző megbetegedések, allergiás reakciók, bőrgyógyászati problémák, valamint a csecsemőkori hormonális változások. Fontos megkülönböztetni a fertőző és nem fertőző eredetű kiütéseket, valamint a viszketéssel vagy lázzal járó állapotokat a tünetmentesektől.
Fertőző eredetű kiütések
Számos vírusos és bakteriális fertőzés okozhat kiütéseket gyermekkorban. Ezek az állapotok gyakran járnak lázzal, rossz közérzettel és néha viszketéssel.
Meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis) és agyhártyagyulladás
A legsúlyosabb kiütéseket okozó betegségek közé tartozik a meningococcus által okozott vérmérgezés (szepszis) és az agyhártyagyulladás. Ha a gyermeknek magas láza van, étvágytalan, érzékeny a fényre, akkor felmerül a meningitis gyanúja. Ennek súlyosabb formája a meningococcus szepsis, mely jellegzetes kiütésekkel is jelentkezhet. Ilyenkor a pohárteszt is segíthet: egy tiszta üvegpohár talpát helyezzük a gyermek bőrére, finoman nyomjuk rá a kiütéses területre. Ha a kiütés színe nem változik, tehát a nyomás ellenére sem lesz világosabb, akkor az meningococcus szepsis jele lehet. A meningococcus betegség két formában jelentkezhet: az egyik az agyhártyagyulladás, a másik pedig a szepszis. Ha a gyerek lázas és nagyon levert, esetleg fejfájásra panaszkodik, akkor érdemes figyelni a bőrét, mert lila pöttyök jelenhetnek meg a testén, amelyeket nem lehet eltüntetni úgy, hogy széthúzzuk a széleit. Ilyenkor azonnal gyerekosztályra kell vinni a gyereket, érdemes akár mentőt is hívni. Ezek a bevérzések a bőrön akkor jelentkeznek, ha meningococcus okozta szepszisfertőzésről van szó. Az agyhártyagyulladás rendkívül agresszív betegség, a kórházban azonnal antibiotikumot kap a beteg, és remélhetőleg jól reagál rá, és meggyógyul. A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ábécé betűivel jelölt csoportjai ismertek. Leggyakoribb formája az agyhártyagyulladás. Magyarországon évente körülbelül 50 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A meningococcus-baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Bárki hordozhatja a baktériumot a torkában, orrában anélkül, hogy megbetegedne. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában, agyhártyagyulladás, illetve vérmérgezés (szepszis) képében jelentkezhet. Az agyhártyagyulladás (meningitisz) az agyvelőt körülvevő burok gyulladása. A vérmérgezés (szepszis) úgy alakul ki, hogy a baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut. Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. Csecsemőknél a láz nem mindig magas. A „rosszullétre” utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel-, szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. A koponyában lévő nyomásfokozódás miatt a fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs feszes, elődomborodik. A csecsemő aluszékony, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gyakran gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok. Gyermekek és felnőttek erős fejfájásra, hányingerre, gyengeségre, ízületi fájdalomra panaszkodnak, lázuk magas, a fényt kerülik, fejüket nem lehet előre hajtani (tarkómerevség). Az egyetlen lehetséges megelőzés a védőoltás, és nagyon fontosnak tartom, hogy erről a szülők is értesüljenek, mert érdemes beadatni. Jövőre a meningococcus C elleni védőoltás 2 éves kor alatt ingyenes lesz, a B típusú agyhártyagyulladás elleni szer is elérhető már, ez viszont most 25 000 forintba kerül oltásonként. Kamaszkorban ebből kettőt kell beadatni, vagyis kétszer kell kifizetni a fenti összeget. Kisgyermek- és serdülőkorban különösen veszélyes lehet, hiszen ebben az életkorban töltenek a gyerekek és a kamaszok sok időt közösségben. Szerencsére a kollégák gyorsan felismerik a betegséget, de fontos lenne, hogy a szülők is tudjanak a tünetekről.
Erythema infectiosum (ötödik betegség, pillangóvírus)
Az erythema infectiosum, ötödik betegség vagy ismertebb nevén pillangóvírus, lepkehimlő általában óvodás, kisiskolás korú gyerekeket érint. A lázzal járó betegség nevét jellegzetes tünetéről, az arcon pillangó alakú folt formában megjelenő piros kiütésekről kapta.
Kéz-láb-száj betegség
A kéz-láb-száj betegséget is vírus okozza, elsősorban gyermekközösségekben fordul elő, gyorsan terjed, mivel nagyon fertőző. Enyhe hőemelkedést, lázat követően, a rossz közérzet mellett gombostűnyi kiütések, hólyagok jelennek meg a szájpadon, szájnyálkahártyán, majd hasonló tünetek alakulnak ki a tenyereken és a talpakon is.
Rózsahimlő
A rózsahimlő fertőző, vírus okozta betegség, mely nátha-szerű tüneteket és maga lázat is okozhat. A mellkas, has és hát területén kezdődő rózsaszín kiütések később a végtagokon is megjelennek.
Otvar (impetigo)
Az ótvar, vagy impetigo igen fertőző, gennyes bőrbetegség, mely legtöbbször gyermekeknél, az arcon fordul elő. Viszkető hólyagos kiütésekről és mézsárga pörkökről ismerhető fel. 2-6 éves korban fordul elő leggyakrabban, rendszerint enyhébb lefolyású betegség, ám újszülöttkorban komoly szövődményei lehetnek. Az impetigo antibiotikus krémekkel vagy gyógyszerrel kezelhető, 7-10 nap alatt gyógyul.
Nem fertőző eredetű kiütések és bőrproblémák
Számos más ok is állhat a csecsemő- és gyermekkorban megjelenő kiütések hátterében, melyek nem fertőző jellegűek, de odafigyelést igényelnek.
Ekcéma
Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakori bőrtünet az ekcéma. A vörös foltokban jelentkező kiütések erős bőrszárazsággal és viszketéssel járnak, mely sok esetben az éjszakai alvást is megnehezíti. A bőrviszketés okai közül az ekcéma már pár hónapos korban is jelentkezhet: a táplálékallergia mellett tusfürdő, mosószer, öblítő is kiválthatja a tüneteket. Az ekcéma kezelésében fontos a bőr rendszeres hidratálása, a tünetek enyhítésére szteroidos krémek átmeneti használatára is szükség lehet. Az atópiás ekcéma száraz, vörös és viszkető foltokkal jár együtt. A kellemetlen tünetek általában a környezetre adott reakcióként ütik fel a fejüket (gyakran már az egy éves kor betöltése előtt), de kialakulhatnak öröklött hajlam miatt is. Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök,- és térdhajlat a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjék. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző steroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a steroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet. Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés, vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett. antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Tinea (gombafertőzés)
A tinea a bőr gombás, fertőző megbetegedése. A gombák a nyirkos, meleg helyeken tudnak jól elszaporodni, gyerekeknél a fejbőrön, lábon vagy az ágyék területén alakulhat ki. Jellegzetes tünete a nagyobb kiterjedésű, belül üres, piros kör alakú bőrtünet. A tineának egy emberek és állatok között egyaránt terjedő gombás fertőzés az okozója. A bőrelváltozások ebben az esetben nagyon viszketnek, és idővel egyre csak növekednek. A kiütések legtöbbször hámló, pirosas, viszkető, kör alakú bőrfoltok a gyerek lábán, lábfején, karján (tehát a végtagjain), illetve a mellkasán és az arcán jelennek meg. Ebből is jól látszik, hogy egyszerre nagyon sok kiütés lehet a gyerek testén,
Melegkiütések
Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen. Amikor a baba még nehezen tudja szabályozni a testhőmérsékletét, akkor a párás meleg miatt a testén, megjelenhetnek az úgynevezett melegkiütések. A bőrön található, piros köralakú foltok elsősorban a mellkason, a popsin, a lábon, a torokban és a hónaljban figyelhetők meg. A hirtelen kialakuló kiütések általában ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint ahogy megjelentek, és szerencsére teljesen ártalmatlanok.
Pelenkakiütés
Ha a pelenka területén vörös, gyulladt és fájó a bőr, akkor pelenkakiütésekkel van dolgunk. A pelenkakiütés elkerülése érdekében a legfontosabb, hogy a pelenkával fedett bőrt tisztán és szárazon kell tartani. A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkakiütés, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal. A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.
Csalánkiütés (urticaria)
Az ekcéma mellett a másik gyakori bőrtünet a csalánkiütés gyerekeknél. A kiváltó ok keresését nehezíti, hogy a tünetek gyakran megszűnnek, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Sok esetben nem is térnek vissza, előfordul azonban, hogy a csalánkiütés krónikussá válik. "A csalánkiütést gyermekkorban leggyakrabban vírusok okozzák, de többek közt ételek, pollenek és kozmetikumok is előidézhetik, okainak felderítése ezért néha komplex kivizsgálást igényel. A csalánkiütés általában nagyon viszket a kicsiknek, mert ilyenkor nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel a szervezetükben. Jellegzetes látványos képe miatt a szülő gyakran vissza tudja idézni mi okozta a kiütéseket.
Molluscum contagiosum (uszodaszemölcs)
A molluscum contagiosum, uszodaszemölcs néven is ismert vírusos bőrfertőzés. Érintkezéssel terjed, de a közös medence- vagy törölközőhasználat során is terjedhet a kórokozó. A kezdetben pattanásra emlékeztető kiütések kerek gyöngyszerű, 2-5mm nagyságú csomókká nőnek, melyek viszkethetnek.
Keratosis pilaris (csirkebőr, grízes bőr)
A keratosis pilaris, csirkebőr vagy grízes bőr néven is ismert jelenség. Elsősorban a felkar és a comb hátsó felszínén jelennek meg az apró fehér, pattanásra hasonlító dudorok, kiütések foltokban. A bőr érdes tapintatúvá válik, libabőrösnek tűnhet. Legtöbbször az igény szerinti hidratáláson kívül egyéb kezelést nem igényel.
Milia
Apró, 1-3mm nagyságú apró fehér vagy sárgás pöttyöket okoz a csecsemő arcán - főként az orr két oldalán, de a szem környékén is megjelenhetnek - a milia. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
Csecsemőkori akne
A csecsemőkori akne tünetei, az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
Koszmó (seborrhoeás dermatitis)
Az újszülöttkori koszmó, vagy seborrhoeás dermatitis, lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
A cianózis (lila elszíneződés) és gyermekkorban
A cianózis a bőr vagy nyálkahártya kék illetve lila elszíneződése, amely a bőrfelszín közeli szövetek alacsony oxigénszintjének következménye. A cianózis kezdete 2,5 g/dl dezoxihemoglobin.[1] A kékes elszíneződés magas hemoglobin szinttel rendelkezők esetén könnyebben észrevehető, mint az anémiások esetén. Ugyanakkor a kékes színt erősen pigmentált bőrön nehezebb felfedezni. A cianózis elnevezés szó szerinti jelentése „a kék betegség” vagy „a kék állapot”. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik. A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. A kék bébi szindróma, vagyis a csecsemőkori methemoglobinémia oka, hogy a kisgyerek vérében lecsökken a hemoglobin mennyisége. Ez a protein szállítja az oxigént a sejtekhez és szövetekhez, és ha nincs belőle elegendő a vérben, akkor az oxigénellátás is elégtelenné válik. A kék bébi szindróma elsődleges oka a nitrátokkal szennyezett ivóvízben keresendő: ha ezt a vizet megitatják a kisbabával, esetleg ezzel készítik el a tápszerét, ételét, akkor a nitrátok a szervezetben nitritekké alakulnak, melyek a hemoglobinhoz kapcsolódva átalakítják annak szerkezetét, így az nem tudja oxigénszállító feladatát ellátni. A három hónaposnál fiatalabb babák vannak a legnagyobb veszélyben, de tulajdonképpen bármely korosztályt, még a felnőtteket is érintheti a methemoglobinémia. A legjellegzetesebb tünet a bőr elszíneződése. Természetesen, nem az egész gyerek lesz rikitó kék, hanem általában csak a száj körüli terület, a kezek és a lábak színeződhetnek el. A methemoglobinémia kezelése természetesen a kiváltó októl függ, így a terápia lehet műtét vagy gyógyszer. Ha a szennyezett víz okozza, akkor biztosítani kell a tiszta ivóvizet és kerülni kell a nitrátos vizet! Az érintett gyerekeket általában a szokásosnál többször kell orvoshoz vinni, hogy a szakemberek megbizonyosodhassanak arról, hogy nincsenek-e további problémái és rendben fejlődik. Szerencsére, a kék bébi szindróma meglehetősen ritka. Hogy a kialakulásának esélyét a lehető leginkább lecsökkentsük, egy éves korig lehetőleg ne adjunk bizonytalan eredetű (pl. A cianózisnak két fő típusa létezik: a központi (törzs és az ajkak) illetve a perifériás (csak a végtagokat érinti). A központi cianózis gyakran keringési vagy légzési zavar, azaz a tüdőben lévő vér nem megfelelő oxigénellátása miatt alakul ki. Akkor alakul ki, amikor az artériás vér oxigénszaturációja (telítettsége) 85% alatti. A perifériás cianózis a kéz illetve a végtagok elkékülése, a nem megfelelő vérkeringés eredménye. A végtagokat elérő vér nem oxigén-gazdag, a bőrön át nézve kék színűnek látszódik; amelyhez több tényező vezethet. A központi cianózist kiváltó bármely ok előidézheti a perifériás cianózis tüneteit, azonban a perifériás cianózis anélkül is előfordulhat, hogy a beteg bármilyen szív- vagy tüdőbetegségben szenvedne. Az újszülöttek a keringésszabályozásuk fejletlen volta miatt hajlamosabbak rá, ezért érezhetjük a kis végtagokat a megfelelő környezeti hőmérséklet ellenére is hűvösebbnek. Ehhez hasonlóan az ajkak körül is előfordulhat erőteljes síráskor ún. szájkörüli sápadtság, szederjesség, ami szintén nem kóros, mert ebben az esetben sem kékül el az ajakpír! Bármely életkorban bekövetkezhet perifériás szederjesség hideg környezeti hőmérséklet hatására, ami a kis erek erőteljes összehúzódása miatt alakul ki. Hideg vízben való fürdőzés esetén az ajkak is szederjessé válhatnak, de a szájnyálkahártya, nyelv nem. Jellegzetessége, hogy az ujjpercek érösszehúzódás következtében először elfehérednek, majd a rossz szöveti oxigénellátottság miatt szederjessé válnak, végül pedig az érösszehúzódás megszűntével kipirosodnak. Gyakran mindkét kézen megfigyelhető, átmeneti fájdalommal jár, és hideg, vagy érzelmi izgalom provokálhatja. A szervezet oxigénhiányos állapota több szervrendszer megbetegedésének, működési hibájának folyományaként is kialakulhat, más és más mechanizmussal, de végeredményben mindegyik az elégtelen oxigénellátottságot eredményezi. Többségükben a bőrelváltozáson kívül a kiváltó ok függvényében egyéb kísérő tünetek is láthatóak (pl. A szívbeteg kisbaba is lehet cianotikus.
A kék baba - Újszülöttkori cianózis - Differenciáldiagnózis, élettan, vizsgálatok és kezelés
Egyéb, kevésbé gyakori, de fontos állapotok
Léteznek olyan bőrjelenségek, amelyek ritkábban fordulnak elő, de fontos tudni róluk.
Erythema toxicum neonatorum
Az újszülöttek 40-50%-ánál fordul elő, általában a 2-4. napon, de néha már születéskor is látható. Foltokban jelentkező bőrpírrel, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jár. Jóindulatú állapot, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg. A hormonkiütés - avagy az erythema toxicum - a baba bőrének reakciója a pocakon kívüli világra. A gyermek bőrén a kiütések ilyenkor pattanásszerűek, tetejük kicsit sárgás. Az elváltozások száma igencsak változó, mert amíg az egyik kicsi pár pöttyel megússza, másoknak az egész testét beborítják a kellemetlen tünetek.
Erythema multiforme
Fertőzések, gyógyszerek és betegségek is okozhatják az erythema multiforme nevű kórkép tüneteinek megjelenését. A kiütések a végtagokon jelennek meg, majd testszerte terjednek. Nem viszketnek, de a hólyagosak lehetnek.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a csecsemő- és gyermekkorban számos kiütés ártalmatlan és magától elmúlik, bizonyos esetekben elengedhetetlen a szakember felkeresése. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a kiütések:
- Magas lázzal, levertséggel, rossz közérzettel járnak.
- Gyorsan terjednek, vagy nagy kiterjedésűek.
- Hólyagosak, gennyesek, vagy vérző sebek alakulnak ki.
- Erős viszketéssel járnak, zavarják a gyermek alvását vagy nyugalmát.
- Lila vagy kékes foltok, pöttyök jelennek meg a bőrön, különösen lázas állapotban.
- A gyermek általános állapota romlik, étvágytalan, bágyadt.
A cikkünk a teljesség igénye nélkül osztotta meg veled a gyermekkiütések legtipikusabb eseteit. Természetesen emellett még számos bőrelváltozással találkozhatsz, ezért a gyermekeknél felbukkanó, piros kiütések esetén mindig érdemes szakemberhez fordulni. Tartsd észben, hogy a legtöbb probléma egy kis elővigyázatossággal el is kerülhető: a vírus okozta kiütések kockázata például a megfelelő higiénia fenntartása mellett azonnal csökken!