Újszülött halála utáni ügyintézés és munkába állás tudnivalói

Amikor egy közeli hozzátartozó távozik az élők sorából, egyesek átmeneti vigaszt találnak abban, hogy elfoglalják magukat az elhunyttal kapcsolatos hivatalos teendőkkel, másoknak viszont csak fokozza a szenvedéseit a halottá nyilvánítás és a temetés megszervezésének procedúrája. Egy haláleset bekövetkezhet intézményben és intézményen kívül, lehet váratlan vagy előre látható. A családban történt haláleset, akármilyen körülmények között is történik, sok tennivalót, intézkedést von maga után a családtagok részéről. Különösen igaz ez egy újszülött elvesztése esetén, amely egyedi szabályokat is von maga után. Cikkünkkel ebben próbálunk segítséget nyújtani, összefoglalva a temetéshez szükséges intézkedéseket, az anyagi juttatásokat és a munkavégzés alóli mentesülés lehetőségeit.

Halottvizsgálat és kórbonctani vizsgálat

Az elhalálozás után első lépésben meg kell állapítani a halál tényét, amire orvos jogosult a halottvizsgálat keretében. A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. Az ügyintézést befolyásolja az elhalálozás helyszíne.

Intézményen kívüli haláleset

Ha a tragédia otthon következik be, a háziorvos vagy az ügyeletes orvos állapítja meg a halál beálltát, és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ilyenkor a haláleset bejelentését követő hat órán belül az orvosnak meg kell jelennie a helyszínen. Az ő kötelessége az illetékes temetkezési vállalat értesítése is, hogy minél hamarabb (legkésőbb tizenhat órán belül) elszállítsák a holttestet. A nyilvános helyen, közlekedési eszközön stb. történt halálesetnél is a területileg illetékes háziorvos vagy ügyelet állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ha a haláleset mentőszolgálat mentőfeladatot teljesítő járművén következett be, a halál bekövetkezésének tényét a mentőegység orvosa vagy a mentőtiszt állapítja meg, a helyszíni halottvizsgálat további teendőit a mentőorvos, helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt, ennek hiányában a haláleset helyéhez legközelebb eső, patológiai osztállyal rendelkező fekvőbeteg-gyógyintézet e feladattal megbízott orvosa végzi el.

Intézményen belüli haláleset

Ha egészségügyi intézményben vagy egészségügyi intézménybe (intézményből) betegszállító járműben történő szállítás közben történik a haláleset, akkor a helyszíni halottvizsgálatot a beteget ellátó vagy felvételére illetékes, továbbá a beteget elbocsátó fekvőbeteg-osztály vagy járóbeteg-ellátó egység orvosa, vagy az intézet vezetője által e feladattal megbízott orvos, ügyeleti időben az ügyeleti szolgálatot ellátó orvos, vagy a helyszínre érkezett mentőegység orvosa végzi el és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt és a halál bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet. A hozzátartozókat az intézmény értesíti, a halottvizsgálati bizonyítványt az intézmény állítja ki.

Halottvizsgálati bizonyítvány és kórbonctani vizsgálat

A halottvizsgálati bizonyítvány igazolja a halál tényét és okát, s ez alapján állítja ki az illetékes anyakönyvi hivatal a halotti anyakönyvi kivonatot, ami szükséges ahhoz is, hogy a halott eltemethető legyen. Ha a halál oka nem egyértelmű, a halottvizsgálati bizonyítványt csak a kórbonctani vizsgálat után adják ki. Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni az alábbi esetekben:

• ha a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,
• perinatális halál esetén (haláleset röviddel a születés után történik),
• ha az elhunyt szerv- vagy szövetátültetés donora vagy recipiense volt,
• ha az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,
• ha az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát,
• ha az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,
• ha az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve, ha az elhunyt még életében vagy a hozzátartozó írásban kérte, hogy boncolás ne történjen.

Kórházi haláleset esetén boncolás mellőzését kérheti a család, melyet a patológus főorvos, az osztályos főorvos és az orvos igazgató bírál el. Ha a halál oka egyértelműen megállapítható és a rendkívüli haláleset (pl. idegenkezűség, öngyilkosság) lehetősége is kizárható, a holttestet nem kell kórboncolásra beszállítani. Amikor baleset, öngyilkosság vagy gyilkosság következménye a tragédia, mindig végeznek igazságügyi orvostani boncolást. Ilyen esetekben a temetéshez, a hamvasztáshoz be kell szerezni a rendőrség engedélyét.

Külföldön történt haláleset

Ha egy magyar állampolgár külföldön hal meg, a konzuli tisztviselő felveszi a kapcsolatot legközelebbi ismert hozzátartozójával. Ha a holttestet Magyarországra kívánják szállíttatni, a konzuli tisztviselő segít felvenni a kapcsolatot a halottszállítást végző szervezettel, halottszállítási engedélyt állít ki és átveszi a magyarországi anyakönyvezésre vonatkozó kérelmet is. Elhunyt személy hamvainak urnában való hazaszállításához nem kell engedély. Magyarország adott országban működő külképviselete minden részletre kiterjedő tájékoztatást ad a helyszínre vonatkozóan. Ha egy magyar állampolgár külföldön hal meg vagy egy külföldi állampolgár Magyarországon, a temetkezési vállalat nemzetközi ügyintézői segítenek.

Halotti anyakönyvi kivonat és temetés szervezése

Miután a hozzátartozó birtokába került az elhalálozási jegyzőkönyv, illetve a halottvizsgálati bizonyítvány egy példánya, megtörténhet a halotti anyakönyvi kivonat kiállítása, amely szükséges a temetés és a hagyatéki tárgyalás lebonyolításához. Ezt az okiratot a haláleset helyszíne szerint illetékes önkormányzat anyakönyvi hivatala állítja ki.

Szükséges dokumentumok

A halotti anyakönyvi kivonat kiállításához feltétlenül szükségesek az alábbi iratok:

• halottvizsgálati bizonyítvány
• elhalálozásról szóló jegyzőkönyv (ha az illető egészségügyi intézményben hunyt el)
• az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
• az elhunyt személyi igazolványa
• az elhunyt lakcímet igazoló hatósági igazolványa
• ha az elhunyt házas volt, a házassági anyakönyvi kivonata
• ha az elhunyt elvált volt, a válást igazoló okirata
• ha az elhunyt özvegy volt, a korábban elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

Ha nem áll rendelkezésre valamelyik okirat, nem kell kétségbe esni, a hiányzó irat pótolható, mert az illetékes hivataltól másolatot lehet kérni. Fontos megjegyezni, hogy a Halotti Anyakönyvi kivonat nem feltétele a temetésnek!

A temetés megszervezése

Akár hagyományos, akár hamvasztásos temetésről van szó, a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása után a temetkezési vállalat gondoskodik a halott elszállításáról és a temetés lebonyolításáról. Annak kell gondoskodnia a temetésről, akit az elhunyt a végrendeletében arra kötelez. Gyakran hiányzik ez a végintézkedés, ilyenkor az elhunyt élő házastársára vagy élettársára hárul a feladat. Ha valaki a temetést szerződésben vállalja, illetve a törvényes öröklés rendje szerint hozzátartozója a halottnak, szintén köteles gondoskodni a végtisztesség megadásáról. A temetés intézőjének több kérdésben is döntést kell hoznia. Meg kell határoznia a temetési helyet, és ki kell választania a temetés módját. Vagy a hagyományos földbe temetés mellett dönt, vagy hamvasztásos temetést kér. Utóbbi esetében általában végeznek boncolást, és ilyenkor a halottvizsgálati bizonyítványon szerepelnie kell a hamvaszthatóságot igazoló záradéknak. A szertartás megvalósításakor a végrendeletben előre megfogalmazott igények, illetve a hozzátartozók kérései alapján járnak el. Ha a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása és a temetés megtörténte között 96 óránál több idő telik el, a vállalkozó naponkénti hűtési díjat számol fel, ugyanis kötelező hűtenie a testet.

Munkavégzés alóli mentesülés újszülött halála esetén

A munkavállaló gyermekének születés során, vagy azt követően rövidesen bekövetkező halála olyan különös sorscsapás, melyre tekintettel a Munka Törvénykönyve (Mt.) is tartalmaz speciális rendelkezéseket. A munkajog e helyzetekre tekintettel nem tartalmaz kiterjedt szabályozást, a néhány idevágó rendelkezés megtartásával ugyanakkor a munkáltató segítheti, hogy a munkavállaló a lehető leghamarabb visszatérhessen a megszokott kerékvágásba.

Apasági szabadság

Az Mt. 118. § (4) bekezdése alapján az apa akkor is jogosult gyermeke születéséhez kapcsolódóan apasági szabadságra, ha gyermeke halva születik, vagy születését követően csupán rövid ideig marad életben. Halva született gyermek esetén a szabadság igénybevételének érdekében a halvaszületés tényét igazoló okirat hiteles papíralapú másolatának, míg a gyermek születését követő halála esetén a születési anyakönyvi kivonat eredeti példányának bemutatása szükséges.

Pótszabadság gyermek halála esetén

Emellett a munkavállalót a gyermek születésének évében gyermek utáni pótszabadság is megilleti abban az esetben is, ha gyermeke élve született ugyan, de még születésének évében elhunyt [Mt. 118. § (3) bek.].

Szülési és fizetés nélküli szabadság

A szülési szabadságon lévő anya vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van gyermeke halálakor, az megszűnik a gyermek halva születésekor, továbbá az élve született gyermek halálát követő tizenötödik napon [Mt. 129. § (1) bekezdés a)-b) pont]. A szabadság időtartama viszont összességében el kell, hogy érje a 6 hetet, amelyet a szülés időpontjától kell számítani a 129. § (2) bekezdése szerint. Ez alapján tehát a halva született gyermek esetén a szülési szabadságon tartózkodó anya jogosult további 6 hét szülési szabadságra, míg a később elhunyt gyermek szülője 15 nap szülési vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a gyermek halálát követően, azzal, hogy amennyiben a gyermek születése és a halálát követő 15. nap között 6 hét nem telt el, a szabadság időtartama 6 hétre bővül.

Hagyatéki eljárás és anyagi juttatások

A hagyatéki eljárás általában hónapokig, bonyolultabb esetekben évekig is tarthat. Meggyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök együttműködnek egymással, illetve a jegyzővel és a közjegyzővel.

Hagyatéki eljárás megindítása

A hagyatéki eljárás automatikusan megindul, amikor az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvi kivonat kiállítása után értesíti az elhunyt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének jegyzőjét.

Hagyatéki leltár készítése

A jegyző felkeresi a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozót, és adatokat kér az elhunyt vagyonáról - például ingatlanairól, ingóságairól, értékpapírjairól -, tartozásairól, illetve meghallgatja az örökösöket. A jegyző ezután elkészíti a hagyatéki leltárt, amit átad az elhunyt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőnek.

Hagyatéki tárgyalás és hagyatékátadó végzés

A közjegyző értesíti az örökösöket, hitelezőket és egyéb érintetteket a hagyatéki tárgyalás időpontjáról. Ha nincsenek vitás kérdések, a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz, amely megállapítja az örökösök jogait és kötelezettségeit. Vita esetén az érdekeltek hagyatéki pert indíthatnak.

Örökség elfogadása vagy visszautasítása

Örökösként elfogadhatod vagy visszautasíthatod az örökséget. Visszautasítás esetén a hagyaték az örökös helyébe lépő örökösre száll.

Támogatások hozzátartozóknak

Az újszülött halála esetén, ahogyan más haláleseteknél is, a hozzátartozók anyagi juttatásokra lehetnek jogosultak, ha az elhunyt szülő megfelelt bizonyos feltételeknek.

Özvegyi ellátások

Az elhunyt özvegye pénzügyi ellátásra jogosult, ez az özvegyi nyugdíj. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki bejegyzett élettársi kapcsolatban élt az elhunyttal, vagy már elvált, de az elhunytnak tartásdíjfizetési kötelezettsége volt vele szemben. Az özvegyi nyugdíj megítélésének feltétele: az elhunyt nyugdíjasként hunyt el vagy már megszerezte a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt (amely életkortól függően változik 180 naptól 15 év munkaviszonyig).

A haláleset utáni egy éven át ideiglenes özvegyi nyugdíjat folyósítanak, amely az elhunyt nyugdíjának 60%-a. Az egy év lejárta után özvegyi nyugdíjat kaphat az, aki:

• maga is betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt;
• megváltozott munkaképességű;
• legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket nevel;
• árvaellátásra jogosult, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevel.

Ha az özvegy maga is nyugdíjas korú vagy megváltozott munkaképességű, özvegyi nyugdíjként az elhunyt nyugdíjának 60%-át kapja. Más esetekben az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 30%-a. Az özvegyi nyugdíjat nem folyósítják tovább, ha az özvegy a nyugdíjkorhatár előtt újabb házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot köt, vagy ha az árvaellátásra jogosult gyermekei már nem jogosultak arra.

Árvaellátás

A kiskorú vagy még tanuló gyermekek árvaellátásra jogosultak. Árvaellátást az kaphat, akinek szülője nyugdíjasként hunyt el, vagy már megszerezte a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt (amely életkortól függően változik 180 naptól 15 év munkaviszonyig). Az árvaellátás az elhunyt halála napjától 16 éves korig jár. Ha nappali tagozaton tanulsz, a tanulmányok ideje alatt, de legfeljebb 25 éves korig kaphatsz árvaellátást. Ha megváltozott munkaképességű vagy, életed végéig kaphatsz árvaellátást. Az árvaellátás bizonyos esetekben az elhunyt testvérének és unokájának is járhat.

Temetési segély

A temetés költségeihez a helyi önkormányzattól temetési segély kérhető. Egyes településeken a rászorulók rendkívüli települési támogatásra is jogosultak lehetnek közeli hozzátartozójuk elhunyta esetén. Ezek szabályozása önkormányzatonként eltérhet; a mértékéről és a feltételekről érdeklődjön a lakóhelyén. E mellett a Nyugdíjfolyósítónál is tud igényelni temetési támogatást - egyszeri segélyt - az özvegy.

Haláleset bejelentése hivataloknak, szolgáltatóknak

A halálesetet követően számos hivatalos és szolgáltatói értesítést kell megtenni:

• Bank értesítése: A halálesetről érdemes minél előbb, személyesen értesíteni az elhunyt bankját.
• Közüzemi szolgáltatók: A halálesetet ingyenesen bejelentheted az elhunyttal szerződésben álló közüzemi szolgáltatók felé az e-bejelentőn keresztül.
• Nyugdíj lemondása: Ha az elhunyt Magyarországon élt, nem kell lemondani a nyugdíjat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan értesül a halálesetről. Ha külföldön élt, 15 napon belül be kell jelenteni.
• Nyugdíj kifizetése: Az elhunyttal egy háztartásban élő rokon, illetve ennek hiányában az örökös kérheti annak a nyugdíjösszegnek a kifizetését, amelyet az elhunyt a halála miatt nem tudott átvenni.

tags: #ujszulott #elhalalozasa #utani #munkabaallas