A macskák szájüregi daganatai gyakori, gyors lefolyású betegségek, amelyek főként idősebb állatoknál jelentkeznek, és többnyire rosszindulatúak.
Mivel a macskák száját az ellenkezés miatt nehéz megvizsgálni, náluk a betegséget többnyire előrehaladott stádiumban veszik észre.
A betegség helyileg igen gyorsan terjed, távoli áttéteket lassabban ad.
A száj belsejében bárhol (íny, nyelv, szájzug, nyelv alatt, stb.) előbb pár milliméteres, gyakorlatilag csak véletlenül észrevehető foltocska, vagy duzzanat keletkezik.
A betegség a nyálmirigyekből is kiindulhat.
Ez igen gyorsan növekvő duzzanattá változik, mely későbbi stádiumban kifekélyesedhet és vérezgethet is.
Antibiotikumos kezelésre nem, vagy csak minimális mértékben javul.
Sokszor csak annyit venni észre, hogy a kutya, vagy macska nehézkesen, féloldalasan eszik, erősen nyálzik, szája, vagy a nyelve kissé félre van húzódva, esetleg az itatótáljában vérnyomokat látni, vagy vérzik a szája, rossz szagú a lehelete.
A betegség lokálisan igen gyorsan terjed.
Attól függően, hogy a száj, vagy fej melyik irányában terjed, változó tünetek lehetségesek.
A nyálzás és evési nehézség szinte minden esetben tapasztalható.
A torok irányába terjedve nyelési nehézség, öklendezés, köhögés, hortyogó légzés, az orr irányába terjedve gennyes, véres orrfolyás, tüsszögés, a szem irányába terjedve a pofa féloldalas megnagyobbodása, a szem kidülledése és a szemhéjak gennyes letapadása, a nyelv irányában terjedve a nyelv oldalra tolódása tapasztalható.
A környéki, főként állkapocs alatti nyirokcsomók általában duzzadtak, jól kitapinthatók.
Vérzés esetén a folyamatos vérveszteség miatt vérszegénység jelentkezik, látható tünete a szem nyálkahártya halványabb színe.
A rágási és nyelési nehézség, később képtelenség miatt gyors ütemű lesoványodás jelentkezik.
A betegség igen gyors terjedése miatt nagyon fontos az időbeni felfedezés és az érdemi kezelés időhúzás nélküli elkezdése.
Lehetséges megelőzése az okok között megemlített rizikófaktorok elkerüléséből áll.
Korai felfedezését a kutya és macska szájának rendszeres átvizsgálásával érhetjük el, ez kutyáknál többnyire könnyű, macskáknál házilag sokszor reménytelen.
Amennyiben a fentebb említett tüneteket tapasztaljuk, vagy szájban a fentebb felsorolt elváltozásokat találjuk, sürgősen forduljunk állatorvoshoz.
A gyanús képleteket, duzzanatokat, elszíneződéseket, fekélyeket, vérzéseket alaposan meg kell vizsgáltatni, a rosszindulatú elváltozás legkisebb gyanúja esetén az időt húzó „kap egy injekciót és majd hozza vissza két hét múlva, addig figyelgesse” jellegű kezelés helyett a lehető leggyorsabban citológiai, vagy tűbiopsziás mintát kell vetetni.
A szájban talált gyulladásokat, rossz fogakat, jóindulatúnak bizonyult elváltozásokat kezeltetni kell.
Rosszindulatúnak bizonyult szövettani eltérés esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni egy teljes körű kezelésre képes onkológiai szakrendelésen.
Az állat száját kiterpesztve többnyire jól látható a problémákat okozó terület, de előfordulhat, hogy a nyelv alatt van és nehezebb észrevenni.
A vizsgálat nyugodt kutyáknál és macskáknál ébren is lehetséges, vadabbaknál sokszor enyhe bódítást kell alkalmazni.
A konkrét diagnózis citológiai kenet, vagy tűbiopsziás minta kielemzésével történik.
Az esetek túlnyomó többségében rosszindulatú sejteket találnak.
Az általános állapot felméréséhez vérvétel szükséges, de a lehetséges áttéteket is keresni kell ultrahangos és radiológiai vizsgálatokkal.
A háttérben esetleg húzódó leukózis felismeréséhez szűrést célszerű végezni.
Az alkalmazott kezelés az elváltozás helyétől, kiterjedésétől, szövettani típusától, az esetleges áttétektől és az állat általános állapotától függ.
Teljes gyógyulás csak igen korai stádiumban, apró, sikerrel operálható daganatnál várható.
Helyileg erősen szétterjedt daganat esetén olyan fokú csonkoló műtétet kellene végezni, ami után elfogadható életminőség nem várható.
Ilyen esetben daganattömeg-csökkentő műtétre és kiegészítő kezelésekre van lehetőség, de a teljes gyógyulás esélye már kevés.
Előrehaladott, esetleg áttétes esetekben már csak időlegesen életminőséget javító, roboráló, fájdalomcsillapító palliatív terápia történhet.
Műtét - hagyományos, vagy lézeres módszerrel végezhető.
Lehetőség szerint a teljes daganat eltávolítása a cél, de ez a fej és a száj területén sokszor nem végezhető el.
Ilyen esetben a daganat méretének a csökkentése a lehetséges cél.
Gyógyszeres terápia (kemoterápia) - az embereknél is alkalmazott szerekkel történik, de teljesen más protokoll szerint.
Az embereknél szokásos mellékhatások macskáknál jóval kevésbé jelentkeznek.
Lehet tablettásan, házilag adagolni, a gyógyszerrel és a kezelt állat vizeletével kemoterápia alatt kézzel nem célszerű érintkezni, gumikesztyű javasolt.
Az injekciós adagolás állatorvosnál történik.
A leghatékonyabb az infúziós adagolás, ebben az esetben az állatot több órára ott kell hagyni megfigyelésre.
Hipertermiás terápia - viszonylag új, magyar fejlesztésű kezelési módszer.
A daganat területét közvetlenül a kemoterápiás kezelés során egyfajta besugárzással melegítik, ezzel a kemoterápiás szer a rosszindulatú sejtekbe hatolását elősegítik.
Lágylézeres (Fotodinamiás lézerkezelés, PDT) terápia - intravénásan egy speciális fényérzékenyítő anyagot juttatnak a vérkeringésbe, mely a daganatsejtekhez fokozottan kötődik.
Megfelelő lézerfény hatására az anyagból oxigéngyökök szabadulnak fel, elpusztítva a rákos sejteket.
A kezelés után a legszigorúbb fényvédelem szükséges az állat számára, mely fokozatosan oldható fel két hét alatt.
A kezelés a kemoterápiával nem végezhető egyidőben, műtét sem ajánlott.
Immunerősítő szerek, pl. fájdalomcsillapító, csak az állatorvos utasítása szerint.
A deutériumszegény víz elve azon alapul, hogy a daganatsejtek elvileg nem tolerálják a deutériumszint csökkenését.
A deutériumcsökkentett víz hatásossága ugyan egyelőre hivatalosan nem bizonyított, de kockázatmentesen kipróbálható.
A deutériumszegény víz elméletileg mintegy két hónap után hat, amikorra a test teljes vízállományának deutériumszintje lecsökken.
A még önként evő állatoknál gondoskodni kell a jó minőségű, tápláló, de kevés rágást igénylő, könnyen nyelhető, szükség esetén pürésített táplálékról.
Ha az állat már magától nem eszik, de nyelni még képes, megkísérelhetjük tű nélküli fecskendőből etetni.
Ez kutyáknál általában könnyű, macskáknál sok esetben a tiltakozás miatt reménytelen.
Fecskendős táplálásnál ügyelni kell a fecskendőbe felszívott étel pürésítéséről, kellően folyékony állagáról.
Az állat szájába óvatosan, egyszerre csak kis mennyiséget és nem a torok irányába nyomva kell az ételt adagolni.
Nagyon ügyelni kell, nehogy megugorjon a fecskendő és az étel az állat légcsövébe kerüljön.
Az evést végképp megtagadó állatoknál a Calo Pet paszta napi többszöri szájba adagolása biztosíthatja a minimális szinten elégséges tápanyagokat, így néhány napra életmentő lehet.
Gondoskodni kell a megfelelő folyadékmennyiségről is.
Ez macskáknál lehetőleg érje el a napi egy decit.
Víz helyett meg lehet próbálni a jobb ízű és tápláló, kölyökmacskák számára gyártott tejporból kikevert italt.
Folyadékfogyasztás megtagadása esetén meg kell próbálni a fecskendős itatást.
Amennyiben ez is reménytelen, az állat ellenáll, a kiszáradás gyorsan bekövetkezik.
Ennek könnyen felismerhető tünete az állat bőrének fellazulása, a háton felhúzva redőben marad.
Az evést és ivást végképp megtagadó, vagy már már nyelésképtelen állatoknál a fecskendős etetéssel, itatással nem érdemes próbálkozni.
Ilyenkor utolsó lehetőség az állatorvosnál naponta, kétnaponta végzendő infúziós folyadékpótlás és táplálás.
Amennyiben a betegséget a legkorábbi stádiumban felfedezik, radikális műtét és optimális utókezelés mellett akár teljes tünetmentesség is elérhető.
Előrehaladott esetben, kevésbé agresszív daganatnál néhány hónappal lehet a macska életét meghosszabbítani a különféle tumortömeg-csökkentő kezelésekkel.
Gyorsan növekvő, agresszív tumornál a kezelés csak csekély javulást eredményez.
A betegséget többnyire előrehaladott állapotban diagnosztizálják, amikor kezelés nélkül a túlélési idő folyamatosan romló állapot mellett már csak néhány hét, esetleg néhány hónap.
Az állapot részben a betegség romboló hatása, részben az evési és ivási nehézség, majd képtelenség miatt kezelés nélkül akár pár hét alatt a teljes csonttá-bőrré fogyásig, teljes kiszáradásig, éhenhalásig romolhat.
Erősen előrehaladott és kezelhetetlen esetekben az életminőség súlyos és napról-napra történő folyamatos romlása, az evés és lélegzetvétel nehézsége, az erős és folyamatos fájdalmak, a gyors ütemű fogyás és legyengülés miatt az eutanáziát szokták javasolni.
Amennyiben valaki több állatot tart, azok közös etetővel és itatóval rendelkeznek, felmerül a kérdés, ha valamelyiknek szájüregi rosszindulatú daganata van, az a nyállal leváló daganatos sejtekkel képes-e megbetegíteni más állatokat, vagy embert, amennyiben a daganatsejtek szájba, vagy nyílt sebbe kerülnek.
Elméletileg az egészséges állat immunrendszere fel kell, hogy ismerje a beteg állatból mondjuk az itatón keresztül bekerülő rosszindulatú idegen sejtet, ezért egyes állatorvosok szerint ezen a módon nem lehet fertőződni.
Más állatorvosok szerint az erre vonatkozó kutatások még közel sem teljesek, vérző és nyálzó szájüregi rákos állatok esetén a rákos sejtek megtelepülése más állatokban, esetleg az emberben nem zárható ki teljesen, ezért biztonság kedvéért fokozott elővigyázatosság szükséges.
Végleges, bizonyos és megnyugtató álláspont egyelőre nem alakult ki.
A macskák nagyon fertőző megbetegedése a calicivírusos nátha.
Jól megfigyelhető nem vakcinázott macskáknál szaporítótelepeken, befülledt, koszos háztartásokban.
Az állatok minden életkorban megbetegedhetnek, de a legveszélyeztetettebbek a hathetesnél idősebb kismacskák.
A macskák közvetlen érintkezéssel, szájon át kapják el társaiktól a betegséget, gyakran menhelyeken vagy tenyésztelepeken.
Az FCV ellenálló minden fertőtlenítőszerrel szemben, emiatt az állatok akárhol találkozhatnak a vírussal.
A hiányos vagy teljesen elmaradt vakcinázást és az egyéb fertőzésektől legyengült immunrendszert tartják a legfőbb kockázati tényezőnek.
A betegség megállapításához alapos kórelőzmény ismeretére van szükség.
A vér- és vizeletvizsgálat eredménye nem specifikus, a betegség diagnosztizálásához nem elég, ezért FCV-ellenanyag-tesztet végeznek, amellyel a calicivírus antigénjének előfordulását és mennyiségét mutatják ki.
Sok esetben (jóval megbízhatóbb, ám időigényesebb) sejttenyésztési eljárásokra is szükség van.
A tüdőgyulladásra utaló jelek mellkasi röntgennel detektálhatóak.
Előrehaladott tüdőgyulladás vagy testszerte jelentkező súlyos vérzések esetén kórházi kezelés szükséges.
Nehezített légzés esetén oxigénpótlást végeznek, kiszáradás esetén pedig parenterális folyadékpótlásra van szükség.
Mivel vírusos fertőzésről van szó, az állatorvos tüneti kezelést végez.
A másodlagos bakteriális fertőzés elkerülésére különféle széles spektrumú antibiotikumokat kapnak az állatok; a szemgyulladás kezelésére szemspecifikus antibiotikumokat, a mozgásszervi szövődményekre pedig fájdalomcsillapítót ír elő az állatorvos.
A gyógyuláshoz szükséges megteremteni a kellő feltételeket.
Tartsuk a macskát tiszta, száraz fekvőhelyen, és biztosítsunk számára folyamatos meleget.
Fontos, hogy a beteg állatok szemét és orrát töröljük le, tartsuk tisztán, hogy a váladék felhalmozódását megelőzzük.
Az állatorvos diétát javasol ilyenkor: magas tápanyagtartalmú, könnyen emészthető tápot ajánlott adni - ezzel megelőzzük a hiánybetegségek kialakulását, de az elhízást is elkerüljük.
Ha a szájüregben fekélyek képződtek, akkor kapjanak az állatok ízletes pépes ételeket.
Előrehaladott légzőszervi problémák, légzési nehézségek esetén az orvos utasításainak megfelelően kell ápolni kis kedvencünket.
Az állatorvos inaktivált FCV-vírust tartalmazó injekcióval oltja kedvencünket: első alkalommal kétszer, pár hetes eltéréssel, majd ezt követően évente egyszeri ismétlésre van szükség.
A vakcinázással nem tudjuk a betegség megjelenését teljesen megakadályozni, mégis ajánlott oltatni a macskánkat, hiszen a kezelt állatok egy esetleges fertőzés esetén jóval enyhébb tüneteket mutatnak.
A betegség prognózisa nagyban függ a tünetek súlyosságától.
A calicivírus által okozott betegségek esetén a túlélési ráta nagyjából 50 százalék körüli.
Azok a macskák, amelyeknek szövődmény nélküli tüdőgyulladásuk van, a gyógyszeres kezelés hatására 3-4 nap alatt meggyógyulnak.
Ugyanakkor a tüdőgyulladás - elsősorban kiscicák esetén - sokszor járhat súlyos következményekkel: a prognózis ilyenkor végzetes is lehet.
A szájban, talpakon képződött fekélyek, illetve az ízületi gyulladások legtöbbször minden komplikáció nélkül meggyógyulnak.
Kedvenceink kalandvágyók, bátrak és vakmerők, így benti és kinti cicák esetében is előfordulhat, hogy megsérülnek.
A macskák esetében a hatékony sebkezelés életmentő is lehet, így nem érdemes elbliccelni.
Szúrt sebek: Ezeket a sebeket a bőrön áthatoló idegen tárgyak okozzák.
Ez lehet akár tövis, egy hegyes bot, üveg- vagy fémtárgy.
A szúrásnyomok lehetnek aprók, ám ha mélyre hatoltak a szövetekben, ott különösen nagy károsodást okozhattak.
Harapások: Ha harapást találsz macskád testén, azonnal orvoshoz kell vinni!
Különböző fertőzéseket, de akár veszettséget is terjeszthet az a másik állat, így kötelességed kivizsgáltatni a macskát még akkor is, ha semmiségnek tűnik az eset.
Kisebb vágások, horzsolások: A trauma gyakran felületes és csak a bőrfelszínre korlátozódik.
Tályogok: A macskáknál gyakran jelenhetnek meg tályogok, amelyek a bőr alatt található elzárt fertőzések.
Általában szúrt sebek miatt alakulnak ki, miután a bőr összehúzódott, de a baktériumok bent ragadtak.
A tályogok a gyulladás következtében lázat, letargiát is okozhatnak.
Az érintett terület duzzadt, meleg és fájdalmas; a bőr alatt mozgatni lehet.
A nyomás hatására kipukkad egy idő után, így a véres-gennyes, kellemetlen szagú folyadék kiürül belőle.
Ezt a típusú sérülést nem lehet otthon kezelni; kifejezetten fájdalmas és hatással van a cica életvitelére.
Sérülések, hólyagok: Egyes krónikus betegségek okozhatnak sebeket vagy hólyagokat a cica bőrén.
Ha nagyobb kiterjedésű, vagy a test több helyén megjelenő foltokat, sebeket, hólyagokat vélsz felfedezni, mindenképpen vidd el az állatot orvoshoz!
Ha a seb vérzik, egy tiszta ruhával vagy steril gézzel gyakorolj rá nyomást, amit tarts körülbelül 5 percig.
Ha ezt követően sem szűnik meg a vérzés, a cicának sürgősségi orvosi ellátásra van szüksége!
Ha a seb felületesnek tűnik és nincs vérzés sem, fertőtlenítő oldattal vagy vízzel finoman tisztítsd meg a sebet.
Egy fecskendő segíthet a seb vízzel vagy sóoldattal történő leöblítésében.
Semmiképpen se használj a sebkezeléshez alkoholos szert vagy hidrogén-peroxidot!
Hatóanyagként jód vagy klórhexidin alkalmazható.
Így akadályozd meg, hogy a macska nyalogassa a sebét: Ahhoz, hogy a sebgyógyulás gyors legyen, elengedhetetlen, hogy a macska ne nyalogassa a sérülést.
Hogy ezt megakadályozd, gallér használatára lesz szükség.
Semmiképpen ne tegyél kötést a macskára!
A nem megfelelően felhelyezett kötés további, akár visszafordíthatatlan szövetkárosodáshoz vezethet.
Ezekre figyelj otthon: Ha úgy ítélted meg, hogy szükséges elvinni kedvencedet az orvoshoz, akkor ott biztosan kaptál tanácsokat és utasításokat arra nézve, hogy mire kell odafigyelned az ápolást és a sebkötözést illetően.
Ezeket nagyon fontos betartani cicád egészségéért!
Ha teljes mértékben betartod az utasításokat, a következő jelekre akkor is oda kell figyelned.