Újszülöttkori rángatózás: Mikor aggódjunk és mikor nem?

Az újszülöttek és csecsemők világa tele van újdonságokkal és kihívásokkal, mind a kisbabák, mind a szülők számára. Különösen az első gyermekes szülők tapasztalhatnak számos olyan jelenséget, ami aggodalomra adhat okot. Teljesen érthető, hogy szeretnék a legjobbat a kisbabájuknak, és minden apró fejlődési lépcsőfoknál figyelnek, hogy minden rendben van-e. Nappal azon aggódunk, vajon miért sír, amikor pedig alszik, azon, vesz-e levegőt.

Természetes mozdulatok alvás közben

Ha megfigyeljük a kisbabánkat alvás közben, észrevehetjük, hogy nem teljesen nyugodtan fekszik: rugdos, arcmimikája változik, mozgásokat végez, és néha apró megrándulások is előfordulnak. Ezeket a finom mozdulatokat, vagyis az úgynevezett mikro-mozdulatokat nem véletlenül végzik a babák, sőt, nagyon fontos szerepük van a fejlődésükben. A csecsemők alvása nem ugyanolyan, mint a felnőtteké. Az alvási ciklusuk még kialakulóban van, és több aktív (REM) fázisból áll, amikor az agyuk nagyon intenzíven dolgozik. Ezek a mikro-mozdulatok - mint például a kézrángás, lábrúgás vagy arckifejezések - normálisak és egészségesek.

Dr. Wendy L. Hunter sürgősségi gyerekorvos és két gyerek édesanyja a parents.com-on arra hívja fel a figyelmet, hogy bár lehetnek valódi vészhelyzetek, de meglepő, hány olyan dolog van, ami egyáltalán nem veszélyes, a szülőket mégis nagyon megrémíti. Ilyen például a kontrollálatlan remegés, alvás közbeni rángatózás csecsemőknél. Bár a felnőtteknél ez valóban komoly tünet lehet, babák esetében az alvás közbeni rángatózás oka a csecsemő fizikai éretlensége, illetve a hormonok játéka. A jelenséget jóindulatú alvási myoclonusnak hívja a szakirodalom, és valójában nem veszélyesebb, mint az egyszerű csuklás.

• A csecsemők idegrendszere még éretlen, mozgásuk alvás közben még kontrollálatlanabb, mint ébren.
• Ezek a rángatózó mozgások nem különböznek attól, melyeket a felnőttek is tapasztalnak olykor elalváskor.

Dr. Michael Zimbric gyerekneurológus megállapítása szerint a csecsemők éretlen idegrendszere és koordinálatlan mozgása gyakoribbá teszi ezt az állapotot. Egészen addig nem kell a kórházba rohanni vele, amíg ezekhez a mozgásokhoz nem társul ébrenlét, kóros szem- és testmozgás, esetleg légzési nehézségek, kékülés. A babák alvás közbeni mikro-mozdulatai természetesek, és az egészséges fejlődés fontos részei. Ezek a finom mozgások az agy fejlődését, az izmok erősödését és a koordináció kialakulását segítik.

Moro-reflex (Startle reflex)

A Moro-reflex egy hirtelen mozdulat, mintha a baba megijedne vagy meglepődne. Ébrenlétben gyakran a bizonytalan testhelyzet, erős hang, rázkódás, vagy a leeséstől való félelem válthatja ki. Ilyenkor a baba a karját két oldalra hátradobja, a tenyerét szétnyitja, a térdét felhúzza, majd hirtelen a két karját maga elé zárja (ez néha elmarad). Mindehhez általában ijedt arcot vág, vagy pár másodpercig nem vesz levegőt. Sokszor ezt sírás is követi. Ilyenkor vedd fel és nyugtasd meg.

Egyéb jóindulatú rángatózások

• Fej- és végtagrázás (6 hónapos kortól): Előfordulhat, hogy a kicsi csak a saját maga szórakoztatására rázza a fejét vagy a kezét, lábát, ez azonban általában csak átmeneti jelenség, ami csak néhány hétig tart.
• Remegés a nagy "akarás" miatt (6-8 hónapos kortól): A kicsi szeretne valamit megcsinálni vagy elérni, erőlködik, koncentrál, de nem sikerül neki, ilyenkor nyögés és sírás helyett remegéssel is reagálhat erre a helyzetre. Ilyenkor hagyhatod egy kicsit erőlködni, de ha nagyon felhergeli magát, lehet segíteni neki egy kicsit.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ugyanakkor, ha a mozgások túlzottak vagy szokatlanok, érdemes szakember segítségét kérni. Az újszülöttnél sok aggodalmat keltő furcsasággal találkozhat a szülő a szopizási nehézségtől a gyakori csukláson át a hirtelen összerándulásokig. Mind közül talán az idegrendszert érintő betegség gondolata a legijesztőbb. Különösen a születés utáni első hetekben fordul elő, hogy furcsa rángásokat produkálhat a baba, de később is előfordulhat. Ijesztő ez az anyukának, nem tudja mire vélni a dolgot, aggódva tűnődik rajta, vajon milyen betegség állhat a háttérben.

Görcsrohamok

Talán nincs annál ijesztőbb, mint átélni egy lázgörcsöt a kisgyerek mellett. A szülő tehetetlen, és egyben rémült. A központi idegrendszer születés után is sokat érik, fejlődik. Görcsroham többféle formában jelentkezhet, de klasszikusan a következőképpen zajlik:

1. A gyerek pár pillanatig elrévülve néz maga elé.
2. Apró rángások láthatók a szem környékén.
3. Testszerte összehúzódnak az izmok, rángatózás fut végig a végtagokon és a törzsön is.
4. Előfordulhat, hogy rövid időre a gyerek légzése is kimarad.
5. Pulzusa szapora lesz, bőre sápadt, vagy éppen kipirosodik.
6. A görcs pár másodperc vagy néhány perc múlva oldódik, a gyerek nem emlékszik semmire.

Fontos, hogy a szülő a roham alatt a gyerek mellett maradjon, ne hagyja őt magára. Fordítsa oldalfekvésbe, és figyelje meg, hogy a légutak szabadon maradtak-e. Tegyen a kis beteg köré párnákat, hogy meg ne üsse magát a gyermek. Ha már gyakorlott a szülő, akkor tudja, hogy az otthon tartott görcsoldó kúp is segíthet. Görcsroham esetén mindig orvoshoz kell fordulni.

A remegés és rángás elkülönítése

A remegés (tremor) általában nagyobb frekvenciájú és lecsengő jellegű, tehát a mozgás amplitúdója néhány másodperc alatt csökken, majd a jelenség megszűnik. A rángás ennél monotonabb megjelenésű, általában elhúzódóbb jelenség. Az elkülönítésben segít, ha megpróbálunk a babával kapcsolatot teremteni, megsimogatni, finoman megfogni a kezét, figyelni, hogy a végtag mozgása ennek hatására megszűnik-e. Ha ez nem sikerül, továbbra is össze-összerándul, akkor rángásról lehet szó, ami felveti epilepsziás görcs lehetőségét.

Dr. Zimbric szerint egészen addig nem kell a kórházba rohanni, amíg ezekhez a mozgásokhoz nem társul ébrenlét, kóros szem- és testmozgás, esetleg légzési nehézségek, kékülés. Megtörtént, hogy a szülők pánikban vitték a gyerekorvoshoz egyhetes babájukat, aki álmában rángatózott, mintha rohama lenne. Miután az orvos látta a görcsökről készült videót, azonnal továbbküldte őket a kórházba. A sürgősségi ambulancián intenzív osztályra helyezték a kicsit, akiről az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy teljesen egészséges, csak az alvási myoclonus tüneteit produkálta, azaz önkéntelen meg-megrándult alvás közben, ami egészséges embernél nem veszélyesebb, mint a csuklás.

Lehetséges okok és diagnózis

Az egyszerű lázgörcs mellett többféle állapot okozhat görcsös rohamot.

• Lehet, hogy a vércukor, a kalcium, a magnézium, a B6 vitamin vagy a nátrium szintje eltér a normálistól.
• Igen magas láz is lehet kiváltó ok.
• Egyes idegrendszeri eltérések (jó és rosszindulatú daganat, agyhártya vagy agyvelőgyulladás stb.) is állhatnak a háttérben.

Az orvos kikérdezi a szülőket arról, mit láttak pontosan, hogyan zajlott a görcsroham, és vizsgálatokat javasol. Vérvétel és vizeletvizsgálat elkerülhetetlen. Bizonyos esetekben lumbálpunkcióra (gerinccsapolásra) is szükség lehet. Lehet, hogy a központi idegrendszer vizsgálatára CT vagy MRI vizsgálat is szükség lesz. Az orvos a vizsgálatok alapján megállapítja, mi a magasabb görcskészség oka.

Fontos tudni, hogy a várandósság vagy szülés körül volt-e valamilyen nehézség, illetve a családban előfordul-e idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedés (pl. mozgáskorlátozottság, értelmi fogyatékosság, epilepszia, örökletes rendellenesség stb.). A szakember is nagyobb jelentőséget tulajdonít egy-egy tünetnek, ha olyan csecsemőt vizsgál, akinél a terhelő a családi előzmény, vagy a szülés során fellépett valamilyen komplikáció.

Egy olvasói levélből: "6 hetes kislányom furcsa módon rángatózni kezd, miután elalszik: hirtelen emelgeti a kezét, csapkod vele, rángatja a száját, fejét és kinyílik a szeme, de nem ébred fel igazán. Ez kb. 5 percenként ismétlődik, nem tud rendesen aludni. Közben nyög, köszörüli a torkát, de nem sír. Gyermekorvoshoz is fordultunk: először a szokásos dolog: biztos fáj a hasa: kapott espumisant, Papaverint. Nem segített, majd jött a következő feltevés: refluxos, mivel a torokköszörülés erre utal, illetve úgy tűnt, hogy bébihordozóban elalszik. Így kapott sűrítőt, és megemeltük az ágyát. Ennek olyan 5 napja, de nem segített. Tegnap éjszaka rohamszerűen csapkodta a fejét, kezét, nyitogatta a szemét, de nem volt magánál! Próbáltuk ébresztgetni, mert nagyon megijedtünk. Ez tartott 3-4 percig, utána ezt a rohamot abbahagyta, de folytatódott az 5 percenkénti rángatózás, bárhová tettük (kiságy, bébihordó, babakocsi, ezúttal az sem segített, hogy kézbe vettük)."

Dr. [Név] válasza a fenti levélre: "Ha a kicsi nem reagál semmire miközben rángatózik az sajnos lehet kezdődő epilepszia is. Bár elég fiatal még a baba ehhez, de nem tudom volt e valami gond a terhesség, szülés alatt: elhúzódó szülés vagy kitolási szakasz vagy bármi ezek hajlamosíthatnak oxigénhiányos állapotra, ami később epilepsziát okozhat. Éretlen anyagcsere is okozhat furcsa dolgokat babáknál az is állhat a háttérben, de ott a baba rohamja külső ingerre pl. lefogják a rángatózó végtagot abbamarad. Azt javaslom keressenek meg egy gyermekideggyógyászt a problémával, remélem előrébb jutnak."

Idegrendszeri eltérések és fejlődési késések

Tisztában vagyunk vele, hogy az idegrendszeri eltérések nagy mértékben befolyásolhatják gyerekeink életét. A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet.

Ha az összerándulás külső, vagy vélhető belső inger nélkül, sorozatosan, többször egymás után jelentkezik, esetleg napról napra egyre több alkalommal észlelhető, akkor érdemes neurológushoz fordulni.

Izomtónus-zavarok

Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Akár túl feszesnek, akár túl lazának érezzük a baba izomzatát, nem elég csak a tünetekkel foglalkozni, és vizsgálatok nélkül gyógytornászhoz fordulni. A laza és a feszes izomtónus is lehet alkati adottság, de bizonyos esetekben súlyos idegrendszeri vagy izom betegség állhat a háttérben.

• Laza izomzat (hipotónia): Már abban is megmutatkozhat, hogy a gyermek magzat korában is keveset mozgott. Legsúlyosabb esetben már néhány hetesen etetési, légzési nehezítettség áll fenn, ilyenkor mihamarabb neurológiai vizsgálatra van szükség. Enyhébb esetekben a vontatott mozgásfejlődés hívja fel a figyelmet arra, hogy a baba izomzata túl laza. Bizonyos esetekben a fejemelés, vagy a későbbi nagymozgások (forgás, kúszás, mászás) késése abból fakad, hogy nem megfelelő az izmok szerkezete (ezeket izombetegségnek nevezzük). Más esetben a laza izomzat, megkésett mozgásfejlődés a későbbi értelmi probléma első figyelmeztető jele.
• Feszes izomzat: A legtöbben akkor gyanakszanak, amikor a baba hasra fekve (vagy akár a szülő karjában) hátra feszíti magát, kezét, lábát megemeli, azaz „repülőzik”. Ez nagyon sok kisbabánál megfigyelhető jelenség, nyugtalanság kapcsán fokozódhat, nyugodt állapotban el is tűnhet. Önmagában a “repülőzés” nem betegség, de ennek mielőbbi megszűnéséhez, a megfelelő mozgásfejlődési ütem érdekében érdemes a babát hason fekvéshez szoktatni. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez, például a guruláshoz és a kúszáshoz. Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt.

Megrázott baba szindróma

A megrázott baba szindróma egy kisgyermek vagy csecsemő erőteljes rázása által okozott súlyos agysérülés, amely károsítja a csecsemő agysejtjeit, és megakadályozza, hogy a gyermek agya megfelelő oxigénhez jusson. A megrázott baba szindrómát megrázott ütközés szindrómának, ostorcsapás shake szindrómának, fejsérülésnek vagy bántalmazásnak is nevezik. Általában a szülők vagy az orvosok meggondolatlan bánásmódja okozza a babát, ami súlyos agykárosodáshoz vezet. Mivel a rázott baba szindróma károsítja az agyat, a külső sérülések nem láthatók. Az újszülöttek nyaki csontjai és izmai fejletlenek. Ebben az esetben, ha a csecsemőt meggondolatlanul kezelik vagy erősen megrázzák, a gyenge agya belülről ismételten ide-oda mozog, ami duzzanatot, zúzódást vagy akár vérzést okozhat, mivel a szervek már törékenyek, érzékenyek és fejletlenek. A rázott baba szindrómában szenvedő csecsemők legtöbbször nem élik túl. Nyak- vagy gerincsérülés gyanúja esetén azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

A megelőzés jobb, mint a gyógyítás, mivel a csecsemők agykárosodását nem lehet kezelni. A gondos kezelés, a baba ismételt és erőteljes rázásának elkerülése megelőzheti a megrázott baba szindrómát. Hányás, görcsök, vagy rohamok az azonnali következmények, amelyeket ellenőrizni kell. A babák törékenyek, és a lehető legnagyobb gondossággal kell kezelni őket. Nem minden típusú remegés okoz megrázott baba szindrómát. Lassan és finoman rázhatod, dobálhatod a levegőben, ugrálhatod a babát a levegőben. De még mindig legyen óvatos, miközben ezt teszi.

Egyéb ijesztő, de általában ártalmatlan tünetek

Dr. Wendy Hunter sürgősségi gyerekorvos hét olyan tünetet mutat, amelyek ugyan elsőre nagyon ijesztőek lehetnek, ám általában nem jelentenek komoly problémát a csecsemőknél. Azaz nem kell rögtön a mentőket hívni, vagy telefonon zaklatni az ilyenkor mindig elérhetetlennek tűnő gyerekorvost.

• Hangos légzés és orrdugulás: Az őszi időszakban a babák egészen hamar benáthásodhatnak. Ám időnként vírusfertőzés nélkül is szokatlanul vehetik a levegőt, apró orruk pedig mintha nem szelelne rendesen. Légzésük alvás közben hangos, főleg lányok esetében. Ezt akár az ösztrogén is okozhatja, ami egyfajta orrjáratzáró stimulánsként működik. A hormonkoktél terhesség alatt és szoptatás közben érkezik a kis testbe, de jellemzően csak két hónapig okoz tüneteket. Hat hónapos korban pedig, amikor az orrjáratok már tágabbak, szinte teljesen eltűnik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eldugult orrocskát ne nézessük meg gyerekorvossal, és ne zárjuk ki a fertőzés lehetőségét.
• Mellnövekedés és tejszerű váladék: Az ösztrogén nem csak a lányokra hat: a fiúk szervezete még különösebben reagálhat rá. Megduzzadhatnak, olykor ki is vörösödhetnek a mellbimbó körüli területek. A különös állapotot az anyai ösztrogén fokozatosan csökkenő hatása adja, ami a prolaktin nevű hormon átmeneti emelkedését okozza. Emiatt alakul ki az átmeneti mellnövekedés. A jelenség olyan gyakori, hogy az egészséges kisfiúk és kislányok ötven százalékánál megfigyelhető, gyakran aszimmetrikusan. A fiúk öt százalékánál még tejszerű anyag termelése is megfigyelhető, de szerencsére három hónapos kor után ezek a furcsaságok már elmúlnak.
• Vér a bukásban: Az egyik legijesztőbb anyag, amit felfedezhetünk az újszülött bukásában, az a vér. Azonnal belső vérzésre, súlyos allergiára gyanakszunk, ám nem mindig ez áll a háttérben - sőt. Normálisan fejlődő és viselkedő csecsemő esetében némi vér teljesen normálisnak mondható: származhat az anyai mellbimbóból vagy a baba szájából, nyelőcsövéből egy-egy nagyobb korty vagy erőteljesebb bukás után.
• Narancssárga bőr (karotenémia): Születés után a sárgaság normális folyamatnak mondható, és általában még a kórházban kezelik. A színt a vörösvérsejtekben található hemoglobin bomlásterméke, a bilirubin okozza, ami könnyen felhalmozódik a kis szervezetben. Az éretlen máj és vese még nem tudja hatékonyan kiválasztani és lebontani, erre segítenek rá fényterápiával. Ugyanakkor a sárgaság később, otthon is jelentkezhet, akár erős narancssárga színű bőrt eredményezve. Ilyenkor karotenémiáról beszélünk, azaz túl sok béta-karotin kerül a kicsi szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után nemcsak az édesburgonya vagy a sárgarépa okozhatja ezt, béta-karotin található a spenótban és a brokkoliban is, csak a zöld színű klorofillpigmentek miatt nem látszik. A felesleges narancssárga anyag az izzadsággal távozik, ezért jelentkezhet akár foltokban is.
• Szabálytalan légzés alvás közben: Az egyik legijesztőbb tünet mind közül. Mindannyian tartunk a bölcsőhaláltól vagy bármilyen légzési rendellenességtől. Nem csoda, hogy a sürgősségin találtak egy aggódó nagymamát, akinek unokája alvás közben húsz másodpercig gyorsan lélegzett, majd jókora szünetet tartott a levegővételben. Olybá tűnt, mintha a babának alvási apnoéja lenne. De az orvosok megnyugtatták a nagyszülőt, hogy semmi probléma nincs a kicsivel: időnként előfordul, hogy így veszik a levegőt. Tüdejük a testükhöz képest kicsi, a szén-dioxidot jelző kémiai érzékelők pedig fejletlenek. Néha az apró szervezet nem veszi észre, mikor kéne levegőt venni, és addig tartja ki a szünetet, amíg a szén-dioxid magas szintje nem ad végre jelzést. A baba bőre ilyenkor nem szürkül, nem kékül, nem kapkodja a levegőt fulladozva.
• Székrekedés: Szintén nagyon gyakori probléma. Miközben az anyatejes széklet rakétaként lövell ki a babából, beterítve mindent, később előfordul, hogy napokig nem történik ürítés. Mielőtt a népi tanácsokat követve hőmérőzni kezdenénk, előbb kérdezzük meg a gyerekorvost, meddig normális a széklet elmaradása. Egyes babáknál öt nap is belefér. Közben látni, hogy vöröslő fejjel, morogva küzdenek és nyomnak, hasuk feszülhet, de ez még nem feltétlenül jelent akkora bajt, amivel orvoshoz kell rohanni. A fekvő testhelyzet, amiben a csecsemők idejük nagy részét töltik, eleve nem tesz jót a bélmozgásoknak. A záróizom irányításának képessége is hiányzik.

tags: #ujszulott #baba #rangatozas