A magyartarka szarvasmarha hazai tenyésztése közel 150 éves múltra tekint vissza. Az első szimentáli vérségű tehenek már Mária Terézia uralkodása idején bajor és sváb telepesek lévén jutottak el Magyarország területére. Országos elterjedése azonban csak a XIX. század második felében megvalósuló nagyarányú szimentáli (hegyitarka) tenyészállat importnak köszönhető. Ezt követően egészen az 1970-es évekig hazánk meghatározó szarvasmarha fajtája volt. Ezt elsősorban jó alkalmazkodóképességének, kiváló vágóértékének, valamint húsminőségének és nem utolsó sorban magas beltartalmi értékű tejének köszönhette. A fajta legnagyobb erőssége napjainkban is sokirányú hasznosíthatóságában rejlik, így fejt és nem fejt (húshasznosítású) változata is méltán népszerű a tenyésztők körében.
A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, amelynek 2023. december 31-i taglétszáma 1.117 fő (28.356 tehén). Örvendetes tény, hogy évek óta stabil azon gazdák száma, akik a fajta tenyésztésében látják maguk és családjuk megélhetését, boldogulását.
A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tevékenységei és eredményei
Az 1989 óta működő, jelenleg 1447 tagot számláló Magyartarka-tenyésztők Egyesülete szigorú tenyésztési alapelveket és szabályokat alakított ki, valamint megkezdte a magyartarka-programot. Ennek egyik fontos eleme a fajta nemesítése, a másik pedig az állatállomány megnövelése a tiszta vérvonal megtartása mellett. A program részeként a tenyésztők azt is vállalták, hogy 2015-re a 87,5 százalékban tisztavérű magyar tarka marhák száma eléri az ötezret az országban.
Az egyesület továbbra is a kettőshasznosítású vonal erősítésére koncentrál, egyszerűen azért, mert gazdaságilag ez éri meg jobban. Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a tarkának van egy kimondottan húshasznosítású változata, ahol nem fejik a tehenet. „Ez a fajta a jó beltartalmú tejtermelés mellett képes minőségi húst is termelni. Példaként említhetem a Pannónia Zrt. Ez a tej azonnal a sajtvonalra kerül a tejiparnál. Mindemellett a bikaborjaik ugyanolyan áron keltek el, mint a húshasznosítású változat bikái. Csak számolni kell, mi éri meg jobban, mik a lehetőségek, és a szerint kell dönteni a csak hús, vagy a kettős mellett!” - tette hozzá.
A magyartarka tenyésztés aktuális helyzete
A járványhelyzet, az egyre mélyülő gazdasági válság nehéz helyzetbe sodorja az állattartókat. Szinte nincs olyan nap, hogy ne kapnánk valamilyen áremelésről értesítést. Egekbe szöktek a takarmányárak, jó munkaerőt szinte már nem is lehet találni. Ez óriási kihívás elé állítja a magyartarka-tartókat és a tenyésztő szervezetet is. Ha valaki az extenzív tartás mellett dönt, nem tud annyi jövedelmet termelni, hogy fejlődni tudjon. Számukra marad a helyben topogás és a mindennapi robot. Az előre menekülők fejlesztenek, a legkorszerűbb eszközöket és a legújabb technológiai megoldásokat szeretnék használni. Ennek is ára van, de legalább társul hozzá sikerélmény is. A tenyésztésnek, a tenyésztő szervezeteknek ezeket a gazdákat kell kiszolgálni. Intenzív termelési körülmények között helytálló, robotfejésre alkalmas, magas szinten és gazdaságosan termelő magyartarkát kell tenyésztenünk.
A tenyésztési program végrehajtása és az ÍTV indítások, a támogatások ügye is folyamatos napirendi pont volt az elnökségi üléseken. Egyesületünk elnöksége 2020-ban öt ülést tartott, és az egyesületi munka szervezése érdekében 55 határozatot hozott. A Felügyelő Bizottság elnöke minden elnökségi ülésen jelen volt.
Genomvizsgálat és biotechnológia
E cél elérése érdekében gőzerővel folyik az állomány genomvizsgálata. Már több mint 8000 mintát küldtünk el Csehországba SNP-meghatározásra. Hamarosan genomikai tenyészértéket is számolnak az állatainknak Németországban. Akár már a néhány hónapos bikáról is tudni fogjuk, hogy milyen utódokat várhatunk tőle. A minél gyorsabb előrehaladás érdekében egyre nagyobb jelentősége lesz a legkorszerűbb biotechnológiai módszerek alkalmazásának. A mesterséges termékenyítést, embrió-átültetést, a szexált sperma használatát mindennapos gyakorlattá kell tenni a magyartarka tenyésztők körében is. Ebben óriási segítséget nyújt számunkra a Génbank-Semex Magyarország Kft.-vel folytatott, immár több mint 15 éves együttműködés. Elmondhatjuk, hogy a Génbank vezetőivel és szakembereivel nagyon korrekt, a kölcsönös előnyökön alapuló munka folyik. A fő cél a tenyésztők minél magasabb szintű kiszolgálása. Várhatóan ősztől már magyar bikáktól is tudunk szexált spermát kínálni, elérhető áron.
Laktációs átlagtermelés
A kettőshasznosítású termelés-ellenőrzött magyartarka állomány 2020. évi laktációs átlagtermelése 7.089 kg tej 3,96 tejzsír %-kal, 3,55 tejfehérje %-kal. Immár négy olyan tenyészetünk van, amelyben a laktációs átlagtermelés 8.000 kg felett van! A 100 tehénnél nagyobb állománnyal rendelkező gazdaságok közül az országban a legjobb laktációs tejtermelési eredményt hosszú ideje a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. éri el. 2016-ban először itt lépte át a fajta tejtermelése a 8000 kilogrammos lélektani határt, egészen pontosan 8049 kilogramm volt az eredmény, 3,91 százalék tejzsír és 2,48 százalék tejfehérje mellett.
A magyartarka átlagos laktációs tejtermelése 2000 óta több mint 1500 kilogrammot nőtt, 2016-ban már elérte a 6401 kilogrammot. Tavaly a kettőshasznú magyartarka- állományok átlagos laktációs termelése 6329 kg tej volt, 3,98 százalékos zsír- és 3,48 százalékos fehérjearány mellett. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a termelés növekedése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a reprodukciós eredmények javítására. Igen találó adattal támasztotta ezt alá: a magyartarkaállományok két ellése közti időtartam átlagosan 409 nap, míg a 7 ezer kg feletti átlagos laktációs termelést elérő állományokban 385 nap!
Ez jól mutatja, hogy milyen nagy genetikai potenciál van ebben a fajtában. Egyes szakemberek szerint további 400-500 kilogramm teljesítménynövekedésre képes a fajta, de hogy ez mikor jön elő, még nem tudni. Az 50-100 tehénnel rendelkező gazdaságok közül Róka Istvánné Tiszavasváriban található tenyészete volt a legeredményesebb. Az állomány 7199 kilogramm tejet termelt, amiben a tejzsír és a tejfehérje aránya egyaránt 3,69 százalék volt. Az ötvennél kevesebb tehenet tartó gazdák közül 2016-ban Szunyi Jánosné Nagypál Emília került az élre Mindszentről, akinél a standard laktációs termelés 7159 kilogramm volt 3,66 százalék tejzsír és 3,46 százalék tejfehérje mellett.
A TOP 5 tenyészet laktációs eredménye (2020)
| Tenyészet | Tej kg | Zsír kg | Zsír % | Fehérje kg | Fehérje % |
|---|---|---|---|---|---|
| Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft., Hajdúböszörmény | 8894 | 312 | 3,51 | 301 | 3,38 |
| Pannónia-Állattenyésztő Kft., Bonyhád | 8364 | 324 | 3,87 | 300 | 3,59 |
| Teveli Mg. Zrt., Tevel | 8273 | 290 | 3,51 | 305 | 3,72 |
| Húshasznú Bt., Vép | 8197 | 330 | 3,99 | 275 | 3,49 |
| Martinek Imre, Hajdúnánás | 7866 | 347 | 4,23 | 274 | 3,48 |
Húshasznosítás és testtömeg-gyarapodás
A húshasznosítású tenyészetek 2020. évi induló tehénállományra vonatkoztatott szaporulati mutatója átlagosan 70% volt, ez az előző évinél valamelyest jobb, de még mindig nagyon alacsony, ha a legjobb tenyészetet nézzük, akkor mindenképpen alacsony ez a szám! A legjobb tenyészet - Gégény Tünde, Panyola - 106%-ot ért el. Gratulálunk a szép eredményhez! A 205 napra korrigált választási súly az elmúlt évben bikáknál 255 kg, míg üszőknél 239 kg volt. A legjobb tenyészet Gégény Tünde panyolai tenyészete, eredménye bikánál 366 kg, üszőnél 329 kg volt. A borjak a borjúóvodában kiegészítő abrakot kapnak.
Hol tartunk a testtömeg-gyarapodással? Több üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat adatai alapján nem ritka a 2200-2400 gr/nap testtömeg-gyarapodás a hizlalási idő alatt, de átlagos üzemi körülmények között is teljesíthető az 1500-1700 grammos napi testtömeg-gyarapodás. Húsz évvel ezelőtt még általános tendencia volt, hogy egy magyartarka hízóbikát 600-650 kilogrammig hizlaltunk, de ma már 700-750 kilósan értékesítjük őket. A piac ezt sokkal jobban kedveli.
A hústenyészérték-indexet (HTI) három tulajdonság alapján állapítják meg. Az egyik közülük a nettó súlygyarapodás. Ekkor a hasított féltest súlyára vonatkoztatják az életnapi súlygyarapodást, vagyis gyakorlatilag a súlygyarapodásnál figyelembe veszik a vágási veszteséget. A másik tulajdonság a színhúskitermelés, a harmadik pedig az EUROP-izmoltság. Tavaly változott a hústenyészérték-indexet alkotó résztulajdonságok súlyozása, ami a tenyészcél változását jelzi. Az átalakítással az volt a cél, hogy azok a tulajdonságok domináljanak, amelyek az árat jobban befolyásolják. 2016 áprilisa előtt a nettó súlygyarapodás tenyészértéke kétszer akkora súllyal szerepelt a hústenyészérték-indexben, mint a színhúskitermelésé és az EUROP-izmoltságé. A változtatással megfelezték a nettó súlygyarapodás tenyészértékének indexen belüli súlyát, míg a másik két tulajdonságét az addigi kétszeresére növelték.
„A fajta súlygyarapodásával nincs gond. Úgy gondoljuk, hogy bőven jó nekünk az 1500-1600 grammos súlygyarapodás, amit a bikáink egy életnap alatt el tudnak érni, ha hizlaljuk őket. Ennek további növelésénél fontosabb, hogy a színhúskitermelés és az EUROP-izmoltság tenyészértékekben javulni tudjunk, mert ezek az igazán zsebre menő tényezők, a gazdákat egyre inkább ezek alapján fizetik ki.”
A fajta fenntartása és jövőbeli kihívások
A magyar tarka fajta nemzeti kincsünk, fenntartása nem pusztán a magyartarka tenyésztők, hanem az egész magyar állattenyésztés érdeke. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete a tenyésztési programjában és szabályzataiban lehetőséget teremt a tenyésztési munka hatékonyságának javítására. Felismerve azt a tényt, hogy a modern Európa hegyitarka tenyésztésében egy kiegyensúlyozott tejtermelés mellett, ökológiailag stabil, kiváló ellenálló képességgel és hosszú hasznos élettartammal bíró tehénállományok jelentik a versenyképesség határait, tenyészbikáink már nemcsak a tej- és hústermelésre vonatkozóan rendelkeznek tenyészértékkel, hanem valamennyi fontos fitnesz tulajdonság esetében is (szomatikus sejtszám, hasznos élettartam, ellés lefolyás, holtellés, perzisztencia, termékenység).
A fajta erőssége nemcsak a koncentrált tejtermelésben és a jó szervezeti szilárdságban, hanem a kiváló vágóértékben és a korszerű húsminőségben (márványozott, porhanyós) is megmutatkozik. A magyartarka e tekintetben felveszi a versenyt a nagytestű húsmarhafajtákkal, ezért húshasznú anyatehéntartásban is versenyképes alternatívát jelent. A fajta a hízóalapanyag előállításban fontos értékmérő tulajdonságokban is jeleskedik; kiváló borjúnevelő képesség, jó legelő- és gulyakészség jellemzi.
A magyartarka tenyésztés nagy kihívása, hogy a tejtermelést gyakorlatilag úgy akarjuk javítani, hogy közben a fajta másik értéke, a hústermelés se romoljon. Tudjuk, hogy a tejtermelő és a hústermelő tulajdonságok között negatív korreláció van. Ahogy a tejtermelés emelkedik, úgy nő a tőgy kapacitása is, a nagy tőgykapacitás pedig a magyartarkánál is egyre inkább a teknő alakú tőgy irányába tolja el a tenyésztést. Ez azt jelenti, hogy a combközelítő izmokról a teheneknél le kell faragni ahhoz, hogy ez a tőgy elférjen. Márpedig a comb hatalmas hústömeg a vágótesten belül, és ha a comb izmoltságából visszaveszünk, akkor értelemszerűen az állat teljes vágóértéke romlik. A válasz lényege az, hogy sohasem szabad egyetlen tulajdonságot túlsúlyozni, mert akkor a vele negatív korrelációban lévő tulajdonságok - értelemszerűen - túlságosan leromlanak, és lehetetlen lesz a genetikai előrehaladás. Az egyensúlyra kell törekedni, tulajdonképpen az egésznek ez az egyik fő trükkje.
A Szakbizottság online tartotta meg üléseit. A megbeszélésükön javaslatot adtak az elnökségnek a forgalmazható tenyészbika körre vonatkozóan, és a tavaszi és őszi tenyészértékbecslés eredményeit tárgyalták meg. A tenyészértékkel rendelkező bikáink tulajdonságonkénti értékelése évjáratonként folyamatosan javuló képet mutat, mely növekedés az Egyesület megalakulása óta tart.
A klímaváltozás hatásai a tenyésztésre
A mai állattartóknak számolniuk kell a klímaváltozás hatásaival is, mind tartástechnológiai, mind takarmányozási szempontból. A szarvasmarha-tenyésztésben szintén foglalkozni kell a klímaváltozás kihívásaival, és e téren szintén jó pozíciót foglalnak el a hegyi tarkák. A világ szinte minden vidékén tartják és tenyésztik őket, kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, ezért állattenyésztési szempontból a klímaváltozás egyik nyertesei lehetnek. Az egyre szélsőségesebb és hektikusabb időjárás miatt a tömegtakarmánybázis biztosítása változtatásokra készteti az állattartókat. A kukorica alapú szilázsok helyett nagy jövőt jósolnak a különböző pázsitfűfélékből, a pillangósokból vagy ezek keverékéből származó erjesztett tömegtakarmányoknak.
A magyartarka hús fogyasztása
A gasztronómiával foglalkozók nagy része egyetért abban, hogy a hazánkban elterjedt szarvasmarhafajták közül a magyar tarka lenne igazán alkalmas egy jó minőségű, márványos húst adó fajta kitenyésztésére. A magyar tarka igazi húsipari sikersztori lehetne: a svájci szimentáli és a szürke marha kitartó fajtanemesítő keresztezéséből jött létre még a múlt század első harmadában. Igen jó húsminőségű és tejhozamú állat, ráadásul megfelelő tenyésztési körülmények között úgy márványosodik a húsa, mint a jobb húsmarháknak. Minden adott lenne tehát ahhoz, hogy itthon a magyar tarkán keresztül ismertessék meg az embereket a jó minőségű, márványos, szaftos marhahússal, és ne kiöregedett-kizsigerelt tejmarhák húsát kapjuk a hentespultok legnagyobb részében.
„A hazai húsmarha tenyésztésben a hangsúlyt a magyar tarkára kellene helyezni. Ez a fajta - ha jól tartanák - kifejezetten alkalmas lenne arra, hogy jó minőségű, márványos húst adjon” - mondta Molnár B. Tamás is (Bűvös Szakács, Gault & Millaut). Füller Imre elmondta, hogy idehaza nagyon keveset vágnak, hiszen a marhahúsfogyasztás alacsony Magyarországon. A jó minőségű áru exportra megy. Jelenleg a zöme Törökországba, de vágnak Ausztriában is. „Mi a magyartarka-húsprogramban heti 10 bika körül vágunk. Nagyon érdekes, hogy a Magyarországon meghizlalt bikákat Ausztria vágóhídjain vágják le, majd féltestként felkerülnek a bécsi nagybanira, onnét pedig a magyar éttermek visszahozzák haza a húst, és itthon megesszük” - tette hozzá. A 27 százalékos áfa miatt ez így olcsóbb.
tags: #magyartarka #laktacios #atlag