Évtizedeken keresztül azt hallhatták a szakemberek és az édesanyák is, hogy „egyszer császár, mindig császár”. Ezekben az időkben a császármetszés esetén többnyire hosszanti metszést ejtettek a méhen (többnyire a hasfalon is). Azonban az 1980-as években felvetődött ennek a dogmának a megkérdőjelezése, miszerint valójában szükséges-e minden esetben császármetszés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1985 áprilisában egy brazíliai konferencián amerikai és európai szakemberek bevonásával megállapította, hogy nincs olyan területe a világnak, ahol indokolt lehetne a 10-15% feletti császármetszés gyakoriság. Nem tartották indokoltnak azt, hogy előzetes császármetszést automatikusan újabb császármetszésnek kell követnie.
A VBAC fogalma és térnyerése
A VBAC, azaz Vaginal Birth After Caesarean (hüvelyi szülés császármetszés után) egyre elfogadottabbá válik világszerte. Hazánkban is nő azoknak a nőknek a száma, akik császármetszés után szeretnének hüvelyi úton szülni, bár a támogatottsága rendkívül orvos- és kórházfüggő.
Francia szülész-nőgyógyász, Odent is meglepetéssel tapasztalta, milyen könnyű lehet egy szülés császármetszés után, különösen, ha az előző műtétet fájásgyengeség vagy elhúzódó tágulás miatt végezték. Sok nő, akinél az előző császármetszést azért végezték, mert a baba nagy volt a medencéhez viszonyítva, a következő hüvelyi szülésüknél nagyobb gyermeket szültek. Nincs arra evidencia, hogy a baba súlya önmagában császármetszést tenne szükségessé.
Lehetséges kockázatok és rizikófaktorok
Mégis melyek azok az esetleges rizikók, ami miatt egyes szakemberek vagy szülészeti osztályok nem vállalják egy császármetszéses előzménnyel rendelkező várandós nő szülésének hüvelyi úton való megtörténtét? A legnagyobb aggodalom az előző császármetszés hegének szétválása. Az adatok azt mutatják, hogy a méhrepedés esélye TOLAC (Trial of Labor After Caesarean) esetén magasabb, mint ERCD (Elective Repeat Caesarean Delivery) esetén. Annak a nőnek, akinek hegszétválása van, magasabb a rizikója az anyai és magzati morbiditásra, mortalitásra. Fontos azonban leszögezni, hogy a császármetszés hegének szülés alatti szétválása szerencsére igen ritkán következik be, különösen, ha kellően óvatosan történik a szülésvezetés. Ha ez mégis bekövetkezik, sajnos az esetek zömében egy elég veszélyes helyzet alakul ki, ahol egy gyors császármetszésre van szükség.
Rizikófaktorok:
- Nem volt megelőző hüvelyi szülés: Ha már volt hüvelyi szülés, az kb. 50%-kal csökkenti az esélyt.
- Többszörös megelőző császármetszés: Egyes tanulmányok szerint szignifikáns különbség volt azok között, akiknek egy vagy több megelőző császármetszése volt.
- Indított vagy gyorsított szülés: Az oxytocinos fájáserősítés hatása a méh hegének megnyílására gyakorolt hatása még nem világos, ez nyilván az adagolástól is függ.
- A méh hegének vastagságmérése: Ez a módszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a heg rugalmasságát nem tudjuk mérni.
- Rövid idő telt el az előző császármetszés óta: Közvetlenül egy császármetszés után, 1 éven belül szülést vállalni magas rizikónak számít. Optimális esetben legalább 18 hónapnak, de leginkább 24 hónapnak kell eltelnie.
A hegmegnyílás esélyét csökkentő tényezők:
- A szülés spontán indul be.
- Az előző metszés low transversal (alacsony keresztirányú) volt.
- Oxytocint csak nagyon válogatott esetekben és óvatosan adagolnak.
VBAC vagy választható császármetszés: Az orvos elmagyarázza a kockázatokat
Orvosi és pszichológiai szempontok
Egy előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülés mindig magas kockázatú szülés, melyet minden esetben kórházi körülmények között kell levezetni. A magzati szívfrekvencia csökkenés jellemző megjelenési formája a hegszétválásnak, bár a megnyílási folyamat kezdetén még akár tökéletes CTG regisztrátumot is láthatunk. A perinatális morbiditás (megbetegedés) és mortalitás (halálozás) akkor a legmagasabb, ha a magzat kikerül a hasüregbe.
A sikeres VBAC biztonságosabb, mint a tervezett császármetszés. Amennyiben nem állnak fenn azok a körülmények, amelyek az előző várandósságnál, a várandós nő nyugodtan választhatja a hüvelyi szülést. A „próba-szülés” a szülésorvosok elnevezése, melyet gyakran a heg próbájának is neveznek. Ezek a kifejezések sok nőben kételkedést keltenek a siker tekintetében. Mivel a sikeresség fontos eleme a hüvelyi szülés iránti elkötelezettség és hit, ezek megingatása magában rejti a sikertelenség kockázatát.
Társadalmi trendek és hiedelmek
A császármetszések száma nemcsak világviszonylatban, hanem hazánkban is emelkedik évről évre. Míg bő 30 éve csupán 10% volt a császármetszések aránya Magyarországon, addig napjainkban 35-40% közé tehető ez a szám, ami nagyjából minden negyedik szülést jelent. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felmérései alapján elmondható, hogy az utóbbi 12 évben duplájára nőtt a császármetszések száma Magyarországon. Látható az adatokból, hogy óriási különbségek vannak az egyes megyék adatai között: van ahol a szülések számához viszonyítva kiemelkedően sok és van ahol kiemelkedően kevés császármetszést végeznek évente.
A kismamák körében főleg azok a hiedelmek váltak elterjedtté, amelyek szerint a császárral elvégzett szülés jóval kíméletesebb a hüvelyi szülésnél, sőt, egyes nők kifejezetten a hüvely, közvetve pedig a szexuális élet megóvása érdekében szeretnének így dönteni. Egy másik gyakori érv a császármetszés mellett, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás, amire a természetes szülésnél lehet némi esély. Ezt az indokot azonban nem igazolják a számok: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya több szakember szerint sem változott. Hiedelem továbbá, hogy a császárral született baba szebb, mert nem viselte meg a szülés. Lehet ugyan, hogy az ilyen újszülöttnek gömbölyűbb a feje, mivel a babának nem kell a szülőcsatornán áthaladnia, azonban a hüvelyi szülést követő rövid idő alatt ez minden babánál rendeződik.
Császármetszési arányok Magyarországon (példa)
| Év | Császármetszések aránya (%) |
|---|---|
| 1990 | 10 |
| 2000 | 15 |
| 2010 | 25 |
| 2020 | 35-40 |
A női lélek és a szülésélmény
Sokan érzik úgy, hogy „nem teljesítettek jól” az előző szüléskor, ha császármetszésre került sor. Ez az érzés gyakran nem belülről fakad, hanem a környezet véleményéből táplálkozik. A császármetszés nem a gyengeség, hanem az orvostudomány fejlődésének eredménye. A cél mindig az anya és a gyermek biztonsága.
Sok nőnek a műtét egy álom végét jelenti, s vannak, akiknek pozitív élményt hoz. Egyes nők úgy érzik, hogy becsapták őket és a következő várandósságnál mindent megtesznek annak érdekében, hogy babájukat hüvelyi úton hozzák világra. Sok nő évekig, évtizedekig erős érzéseket folyt magába szülésével kapcsolatosan, melyek gátlásokat, szégyenérzetet válthatnak ki. A bűntudat elfojtásához vezethet az, ha a nők el tudják fogadni saját maguk számára azt, hogy nincs közük a szülészeti beavatkozásokhoz, nem tudták volna befolyásolni az eseményeket, nem volt ráhatásuk a történésekre.
VBAC vagy választható császármetszés: Az orvos elmagyarázza a kockázatokat
Az orvos szerepe a döntéshozatalban
Dr. Gidai János szülész-nőgyógyász véleménye szerint az orvosi támogatás alapfeltétele a bizalom, a közös gondolkodás és a józan egyensúly keresése. Természetes lehet, ha egy nő szeretne megélni egy „igazi szülésélményt”, és az is fontos, hogy nem jó, ha érzelmi vagy társadalmi nyomás hatására hoz meg olyan döntést, amely túlmutat az ésszerűség határain.
„Ha az édesanya úgy jön, hogy ő császármetszést szeretne, és ettől nem tántorítható el, ki vagyok én, hogy ebben a döntésében 180 fokos fordulatra beszéljem rá?” Az orvos feladata az őszinte, részletes tájékoztatás, a lehetséges kockázatok és előnyök ismertetése. De a döntés végső soron a nő kezében van - vallja a szakorvos.