Kaszó, Somogy megye szívében, a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében található apró település, amely szenzációs látványosságokat rejt, ha tudunk róla. Nem is gondolnánk, mennyi mindent rejthet a somogyi erdő! A természet feltölti a merülő akkumulátorainkat, így kirándulásra fel hát! Kaszó Somogyország "zöld szíve", mert Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében található. Az apró településen tanösvények, különleges tó, víz feletti sétaút, kisvasút, lombkorona tanösvény, ökoturisztikai látogatóközpont, rengeteg erdő és persze vadászati lehetőség is van.
Hol található Kaszó és megközelítése?
Kaszó Magyarországon, Somogy megyében, Iharosberény és Somogyszob (Nagyatád) között, valahol a sűrű erdőben található. Megközelíthető Iharosberény felől egy kb. 11 km hosszú, elég rossz minőségű betonúton, vagy Somogyszob felől egy kb. Az erdő közepén fekvő, csendes, nyugalmas hely, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó terület ráadásul védett is.
Tömegközlekedéssel Kaszó megközelítése meglehetősen nehézkes. Megbeszélés alapján Somogyszobig vasúttal vagy autóbusszal, majd a KASZÓ Zrt. járművével lehetséges. Autóval Budapest felől az autópályáról a 206-os kijáratnál kell lehajtani, 7. út/Nagykanizsa kelet/61. út/Kaposvár irányába, majd a 61-es számú úton kell haladni Pogányszentpéter-Iharosberény települések felé. Iharosberényben a Szabadság térnél kell letérni a 61-es sz. útról enyhén jobbra a Kossuth utca felé. Somogyszobról a Kossuth Lajos, majd Rákóczi utcán kell elindulni nyugatra, amelyről a Szabadság utcán jobbra kell fordulni, és ezt az utat kell követni egészen Kaszóig. A somogyszobi vasútállomástól a Keleti közön kell nyugatra sétálni, aztán a Petőfi utcán északnak, majd a Kossuth Lajos utcán balra fordulni.
Kaszó, vagy Kaszópuszta az erdő közepén fekszik, ennél csendesebb, nyugalmasabb hely kevés van. E páratlan kiterjedésű és szépségű terület a KASZÓ Zrt. tulajdonában van.
A KASZÓ Zrt. tevékenysége és az erdőgazdálkodás
A KASZÓ Zrt. hazánk egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, természetföldrajzilag a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Nyugat-Belső-Somogy kistájba tartozó változatos tájú homokvidékén, közel 15 ezer hektáron folytat erdőgazdálkodást és megközelítőleg 25 ezer hektáron vadgazdálkodást. Az összefüggő erdők centruma Kaszópuszta. A dombokkal tarkított, rinyákkal (vízfolyásokkal) szabdalt somogyi tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket, akik szeretik és értik is az erdei mesterséget. Az egykori lápvidék mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont erdő- és vadgazdálkodásra kiváló lehetőségeket kínál. A terület talaját elsősorban futóhomok alkotja, a buckasorok közötti mélyedésekben lápi anyagok, tőzegmaradványok fordulnak elő. Az 1-3 méter mélyen található talajvíz néhol a felszínre tör, és a pangó vizekkel együtt mocsaras, vizenyős foltokat alkot. A HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőkben a gyertyán és a cser gyakori kísérő fafajai a kocsányos tölgyek, a nyír. A nyír a somogyi homokon, a felhagyott területek első megtelepülő fafaja. A vadgyümölcsök pedig nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem több szempontból is növelik az erdő értékét. Az erdei vadfajok és a madarak eleségeként szolgálnak például a vadcseresznye, a vadalma és a vadkörte.
Vadgazdálkodás Kaszó környékén
Kaszó körül kb. 22 ezer hektáron folytatnak vadgazdálkodást. A vadászterület 70 %-a erdő, sok a vízfolyás, a terület kiváló élőhelyet biztosít a vadállománynak. A területen kiváló minőségű gímszarvas állomány él, a bikák trófeája 7 kg körül van, de akadnak 10-13 kg-os példányok is. A dámbika állomány közepesnek mondható, de távlati cél a minőség javítása. A hivatásos vadász az erdő vadállományával foglalkozó szakember, aki a vadat, mint a jó gazda ápolja, gondozza, védi és gazdálkodik vele. Etetőket épít, szórókat, sózókat üzemeltet, ahol a vad az egész év folyamán találhat táplálékot. A bajba jutott vadnak segítséget nyújt. A területén magasleseket épít, cserkelő utakat alakít ki. A kaszói nagybirtok megalakulása Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen hercegnek köszönhető. A szenvedélyes vadász szerezte meg a gazdag gímszarvas-állománnyal rendelkező terület vadászati jogát 1909-től, és miután elejtett egy rendkívüli trófeával rendelkező bikát, elhatározta, hogy meg is vásárolja a területet. A vadászház mellett áll az 1913-ban téglából épült, 23 méter magas víztorony. A herceg vadászat iránti szenvedélye a környéken egyedülálló európai infrastruktúrát teremtett az erdő közepén, nemcsak a vízvezeték-rendszert építtette ki, hanem telefont hozatott a vidékre, villanytelepet csináltatott, áramfejlesztőt a világításhoz. A víztorony szomszédságában még megtalálható a hajdani uradalmi személyzet lakhelye. Az egykori cselédszállások egy részéből alakították ki a Főherceg Fogadót. A tisztásról látható egy kereszt néhány öreg tölgy alatt, mely nem más, mint a terítékek helyszínéül is szolgáló Hubertusz emlékhely. Mivel Kaszó neve a vadászattal és a hazai vérebes találkozókkal szinte összeforrt, 2003-tól a Nemzetközi Véreb Fővizsga helyszíne lett. A háromnapos rendezvényen nem csak a magyar vadászati kultúra és a kaszói vadászterület értékeit mutatják be, a Hubertusz keresztet évről évre ünnepélyesen megáldják.
A Kaszó tábla után már meg is állhatunk, mert itt található egy kis vadaspark. Az elkerített részen látható szarvasok vadak, félnek az embertől, nem lehet kézből etetni őket. A 2,5 hektáros Kaszói Vadaspark lakói, vaddisznók, gím- és dámszarvasok élnek. Amíg körbejárjuk a „kertet”, az állatok mint jó házigazdák, végigkísérnek bennünket, közben pedig több információs tábla mutatja be részletesen nagyvadfajainkat és a KASZÓ Zrt. vadgazdálkodását.
Látnivalók és programok Kaszóban
Kaszóban a látványosságok felé útbaigazító táblák is egészen egyediek, és a helyhez, az erdőhöz illőek. Az apró településen tanösvények, különleges tó, víz feletti sétaút, kisvasút, lombkorona tanösvény, ökoturisztikai látogatóközpont, rengeteg erdő és persze vadászati lehetőség is van. A somogyi erdők rendkívül gazdag erdei gombapopulációval bírnak, a legnemesebb, legfinomabb gombák -mint a Tinórú-, vagy a Vargányagombafélék- találhatóak szép számmal.
Kaszói Kirándulóközpont és Ökoturisztikai Látogatócentrum
A Kaszói Kirándulóközpontot 2013-ban adták át. Kialakításánál arra törekedtek, hogy kicsiktől a nagyokig, minden túrázó és kiránduló jól tudja érezni magát. A Kirándulóközpont közelében tanösvények, vadaspark, lombkorona ösvény, az Ökoturisztikai Látogatócentrumban kiállítás színesíti a kínálatot. A környéken számtalan látnivaló és túralehetőség csalogatja az idelátogatókat, akik a Kirándulóközponthoz visszatérve kellemes pihenőhelyeket, hintaágyat, vasúti színt találnak, de lehetőség van arra is, hogy valamelyik kiépített tűzrakóhelynél elkészítsék uzsonnájukat. A gyermekeket fantasztikus játszótér várja, ahol a szórakozás és játék mellett próbára tehetik ügyességüket.
A magyar kapuval szemben találjuk a 2012-ben átadott Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrumot. Az ökocentrum a természet tiszteletére és védelmére nevelés céljával jött létre, látogatói ma is többnyire az iskolások. Az ökocentrum teraszán kilépve a Sakáltanya Erdei Táborban találjuk magunkat.
A Kaszói Erdei Vasút
A település központjából hangulatos kisvasúttal juthat el a közeli Baláta-tavat övező lápvidékre. A somogyi megyei kisvasutak sorában a legfiatalabb a Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a kaszói erdőben működő erdei vasút. A teljes hosszában erdőben futó vasútvonal csodálatos tájon halad át. A menetrend szerinti járat jegy ára 3-14 éves kor között, valamint 65 éves kor felett oda-vissza 1800 Ft/fő, 14-65 éves kor között 2400 Ft/fő. 3 éves kor alatt ingyenes.
Az erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A vasút őse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1,8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság nagyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. 1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt. A Karácsony névre keresztelt gőzös 1997. Jelenleg kisvasút az Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik, az állam tulajdonában lévő és a KASZÓ Zrt. által üzemeltetett saját használatú, keskeny nyomtávú vasútjához tartozik. A jelenlegi vonal hossza (Kaszó-Szenta) 8 km. Innen indul a kisvasút is, amivel elmehetünk a Baláta-tóhoz.
A Kaszói Erdei Vasút jegyárai
| Korosztály | Jegyár oda-vissza (Ft/fő) |
|---|---|
| 3 év alatt | Ingyenes |
| 3-14 év között és 65 év felett | 1800 |
| 14-65 év között | 2400 |
A Kaszói Lombkorona Tanösvény
2017 májusától kibővült az Öregerdő tanösvény a Lombkorona Tanösvénnyel, mely különleges módon, a lombok közt sétálva enged betekintést az erdőbe. A lombkorona tanösvényt 2017. májusában nyitották meg a Madarak és Fák napján. A 124 méter hosszú hídszerkezeten közel 10 m magasban sétálhatunk. A lombkorona tanösvény interaktív, játékos módon mutatja be a Belső-Somogy vidékének, azon belül is "Somogyország zöld szívének" élővilágát. Mindezt egyedülálló módon, a fák koronája között sétálva ismerhetjük meg. Már lent a bejárat mellett kezdődik a játék és a tanulás. Nagy táblán bemutatják az erdő szintjein élő állatokat. A lombkorona szintre sok lépcső vezet. A legérdekesebb tabló talán az, ami bemutatja, ki hogyan töri fel a mogyorót. Nem is gondoltam volna, hogy a mogyoró héján lévő lyukból akár az is megállapítható, hogy milyen állat dézsmálta meg a magot. Aztán vannak forgatós játékok az erdő növényeivel. Egy pillanatra sem lehet unatkozni, alig fejtjük meg az egyik rejtvényt, vagy olvassuk ki a táblákat, máris jön a következő. A kettő között pedig gyönyörködhetünk a fák lombjában. Kis "távcsővel" leshetjük a fák lomja között élő madarakat, vagy a lombkorona sétányon sétálókat. És hogy mit figyelhetünk meg a "távcsővel"? Hát a fák ágain ülő madarakat. Hogy biztosan ne maradjon ki az élmény, és minden kíváncsiskodó biztosan lásson maradat a távcsővel, tettek is párat a fákra. A következő táblán jól meg is figyelhetjük őket, hogy néznek ki, hogy aztán a távcsőben megpillantva felismerjük a cinkét, a csuszkát, a galambot, a szajkót. Csodálatos, ahogy a lombkorona tanösvény kialakításakor felhasználták a meglévő fákat. Az ösvény elágazásánál pedig egy izgalmas szakasz következik. Nem kötelező arra menni, van stabil út is tovább, de aki szeretné kipróbálhatja a függőhidakat is. A lombkorona tanösvény másik végén fedett házikó van, ami a széltől, esőtől is megvéd. Elég zárt a lépcső lefelé is, nem annyira lehet kilátni belőle. A lombkorona tanösvény tehát 2017-ben épült, Hent László építész tervei szerint 200 köbméter faanyag felhasználásával. Apró érdekesség, hogy a lombkorona tanösvény interaktív tábláit és játékait ugyanaz a cég készítette, akik a Tisza-tavi vízi-sétány és tanösvény tábláit is. Leérve a lombok közül, lent már az erdő nagyvadjait nézhetjük meg. Alulról talán még látványosabb a függőhíd. A lombkorona tanösvény mellett a sok látnivaló után egy hallanivaló is akad. A dendrofon segítségével meghallgathatjuk a fák hangját. A fakalapáccsal megütögetve egészen más hangot ad a csertölgy, a bükk, az éger, a nyár, a gyertyán.
Tanösvények Kaszóban
- Öregerdő Tanösvény: Végigsétálhatunk a közel 1 kilométer hosszú, 15 tájékoztató táblával ellátott Öregerdő Tanösvényen.
- Fafaj- és vadismereti Tanösvény: 3,520 m hosszú, 16 db információs tábla segítségével mutatja be a terület fontosabb őshonos fafajait.
- Erdőkerülő Tanösvény: A Kűvölgyi-tó körül 2016-ban kialakított Erdőkerülő Tanösvény az erdő hasznát, a benne zajló munkákat, az erdész feladatait, a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás kapcsolatát, azok fontosságát mutatja be 960 méter hosszú, 10 állomásból álló útvonalon.
A Baláta-tó Természetvédelmi Terület
A Baláta-tó Somogy megye egyik kiemelkedő természeti értéke, nemzetközi jelentőségű vízi élőhely és madárrezervátum. A Kaszótól dél-nyugatra húzódó Baláta-tó a legjelentősebb a több száz lápfolt közül. Körülbelül 174 hektáron terül el, és mintegy 300 hektár védőzóna övezi. A lefolyástalan, elláposodott tavat élővilágának megőrzése érdekében már 1942-ben védetté nyilvánították, így ez lett a megye első természetvédelmi területe, 2008-ban pedig a környéket felvették az erdőrezervátumok sorába is. A tó kutatójáról, az 1950-es években az ősláp gerinces élővilágáról doktori disszertációt is író dr. Marián Miklós (1914-2011) emlékét egy kis tábla őrzi a házikóban.
A Baláta-tó vízellátása a csapadék és a talajvíz mennyiségétől függ. A vízszint magassága az éves csapadék mennyiség alapján változik. Átlagos időjárási viszonyok között a vízmélység 2-3 m, erősen csapadékos esztendők után akár 5-6 m is lehet. Nagy szárazságok miatt azonban volt, hogy csaknem teljesen kiszáradt a tó. A Baláta-tó keletkezésének magyarázata, hogy a területen jelen levő agyagborítású, pleisztocén kori eredetű homokbuckák mélyedései nem engedik elszivárogni a vizet, így az összegyűlik. Ma a tó lefolyástalan, de a múltban feltételezések szerint volt lefolyása. A csapadék és a párolgás mennyisége erősen befolyásolja a vízszintet, így a tó területe is gyorsan tud változni. A nyílt vízfelület általában kicsi, a legnagyobb rész zsombékos, nádas. A legbelső lápterületet azonban még a legnagyobb aszály idején is nehéz megközelíteni.
Növényvilágából az ingólápok ritkasága, a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, más néven hólyagos aldrovanda a legnevezetesebb, illetve a szíveslevelű hídőr. Nyáron a növényvilág is nagyon gazdag. A tó felszínét helyenként sűrűn borítja a gyökér nélküli úszó páfrány a rucaöröm, amit a vízitök sárga virágai tesznek színesebbé. A tó környékét többféle növénytársulás jellemzi. Előfordulnak a lebegőhínár-vegetáció úszó lápszigetei, a zsombékos, gyékényes ingólápok, a tőzegmohás fűz-ingólápok, a tőzegmohás égerlápok és a genyőtés cseres-tölgyesek egyaránt. Egyik különlegessége a csalános égerláp. Az égerfák lápi viszonyoknak megfelelően fejlődött gyökérzete a talaj fölött szétágazik, jelezve az egy-egy időszakban mérhető legmagasabb vízszintet. A fahíd melletti fákon érdekes "dolgot" figyelhetünk meg: zuzmókat. A zuzmók két élőlény szoros együttműködésén alapuló életközösségek: gombák és algák élnek együtt szimbiózisban.
A tónál állandóan fészkelő fajok közé tartoznak a tőkés réce, a szárcsa és a kis vöcsök. Időnként megjelenik a nagy kócsag, a szürke gém, a vörös gém és a hattyú, de ezen a területen találja meg táplálékát a fekete gólya, és bíbic is megfigyelhető a tónál. Vonulási időszakban a tó pihenő és táplálkozóhelyet biztosít több madárfajnak is, például a kanalas récének, a nyílfarkú récének és a böjti récének is. A víz felett gyakoriak a szitakötő, mint például az amúgy ritka tócsa szitakötő, de megtalálható a lápi szitakötő is.
A Baláta megállóhoz is nagyon hamar megérkezünk, hiszen nagyon közel van, kb. 1,5 - 2 km. Itt már vannak útbaigazító táblák, így könnyebben megtaláljuk a Baláta-tavat. A tónál felmehetünk a madármegfigyelőbe, vagy végigjárhatjuk a Dr. Marián Miklós sétányt. A sétány a fokozottan védett Baláta-tó területén épült, azzal a céllal, hogy közelebbről is megismerhessük ezt a természeti értéket. A sétány egy kb. 540 méter hosszú, vörösfenyőből épült dr. Marián Miklós sétány. Természetvédelmi előírások okán, a nyílt vízfelületet sokáig csupán több száz méterről, a madármegfigyelő toronyból tekinthették meg a látogatók, a KASZÓ Zrt. a tó flórájának és faunájának közelebbi megismerésére építette meg 2014-ben a stégrendszert. A kilátóba érdemes távcsövet is vinni, hogy a távolabb lévő nyílt víz virágait, madarait is megfigyelhessük. A Somogyi Hírlap és a Sonline.hu közös szavazásán, ahol Somogy megye hét csodáját keresték, a páratlan madár-, és növényvilággal rendelkező Baláta-tó lett az egyik győztes.
Kűvölgyi-tó
Az útról letérve kisétálhatunk a Kűvölgyi-tóhoz. A varázslatos, erdőkkel övezett, mintegy 15 hektáron elterülő Kűvölgyi-tavakat sok fiatal pár zárta egy életre a szívébe, miután a tó vize felett fogadtak örök hűséget egymásnak. Az első két tavat már a herceg idején is halastóként használták, még egy vízimalom is üzemelt rajta, de 1924-ben elvitte a víz, így csak a zsilip betonfalába vésett évszám emlékeztet rá. Azóta két újabb tóval bővült a rendszer a LIFE+ támogatás keretében. A tóparti park helyén egykor a herceg konyhakertje és veteményese volt, később csemetekertté alakították.
Egyéb programlehetőségek
A túrázás és kerékpározás szerelmesei kiépített séta és kerékpárútvonalak segítségével fedezhetik fel a környező erdők rejtett zugait, sajátos atmoszféráját, lenyűgöző állatvilágát. A kaszói erdő és a környék családtagjaiknak, vagy a természet szerelmeseinek is sok rendkívül színes és élvezetes programot kínál. Kiváló program a környék bejárása a ház saját profi quadjával, egy 750cc-s Yamaha Grizzlyvel. Az erős, nagy teljesítményű jármű számára nincs leküzdhetetlen akadály, a környező erdős, mezős területek könnyen bejárhatók vele, egy izgalmas kirándulás alkalmával. A környék rengeteg kirándulási, és sportolási lehetőséget rejt, melyhez több területen biztosítunk használati eszközöket. A Deer Forest Residence olyan egyedülálló időtöltési, szórakozási lehetőséget kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt, amely felejthetetlen élményt nyújt mind a kikapcsolódásra vágyóknak, mind az autós túrázók szerelmeseinek.
tags: #kaszopuszta #lomb #tan