A csecsemő táplálása, valamint a hozzátáplálás sorrendje és időzítése alapvető hatással van a baba immunrendszerének érésére és hosszú távú egészségére. Az első 1000 életnap, a várandósság időtartamát és az első két életévet számítva, meghatározó jelentőségű a növekedés, az agy és az immunrendszer fejlődése, valamint az anyagcsere szempontjából. Ebben az időszakban alakulnak ki azok a táplálkozási szokások és az immunrendszer toleranciája, amelyek a későbbi felnőttkor egészségügyi problémáiért, mint például az allergiás betegségek, asztma, ekcéma, elhízás vagy autoimmun betegségek, akár 70%-ban felelősek lehetnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Gyermek Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) és a hazai szakmai szervezetek ajánlása alapján kizárólagos anyatejes táplálás javasolt közel 6 hónapos korig. Az anyatej a legmegfelelőbb táplálási forma, mivel minden szükséges tápanyagot tartalmaz, támogatja az egészséges bélflóra kialakulását és minimálisra csökkenti az idegen allergén fehérjék bejutását a baba szervezetébe, ezzel védelmet nyújtva az allergiás betegségekkel szemben.
A hozzátáplálás optimális időzítése és az ételallergiák megelőzése
A hozzátáplálást ideálisan 17-26 hetes kor között kell megkezdeni, azaz nem korábban, mint 4 hónapos korban és nem később, mint 6 hónapos korban. Ez az időszak az úgynevezett "tolerancia ablak", amikor a csecsemő immunrendszere a legjobb eséllyel alakít ki toleranciát az adott táplálékfehérjékkel szemben.
Régebben sok szakember allergiára hajlamos babáknál azt javasolta, hogy bizonyos élelmiszerek - főleg tej, liszt, tojás - bevezetését egészen 1 éves korig vagy tovább is érdemes késleltetni. Azonban az újabb tudományos vizsgálatok szerint sem a késleltetve, jóval 6 hónapos kor után elkezdett hozzátáplálás, sem bizonyos konkrét élelmiszerek kerülésének nincs allergiát megelőző hatása. Épp ellenkezőleg, a vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a hozzátáplálás túl késői elkezdése éppúgy fokozza a táplálékallergia kockázatát, mint a túl korai.
Az ételallergia az immunrendszer téves reakciója, amikor a szervezet a szokványos élelmiszerek elfogyasztásakor is úgy reagál, mintha számára káros, idegen anyag jutott volna be, és védekező, vagyis immunreakciót produkál. Ahhoz, hogy ez az immunreakció ne alakulhasson ki, meg kell tanítanunk, hozzá kell szoktatnunk a bélcsatornánkat és immunrendszerünket az egyes tápanyagokhoz.
Miért fontos a megfelelő időzítés?
- Immunrendszer érése: A csecsemők emésztőrendszere és bélnyálkahártyája nagyjából 6 hónapos korra éri el azt a fejlettségi szintet, amikor már képes megvédeni a kicsit a kórokozóktól és allergénektől.
- Vashiány megelőzése: 6 hónapos korra a kisbaba vasraktárai kimerülnek, így innentől ez külső pótlásra szorul, amit a táplálékon keresztül tudunk biztosítani számára.
- Energia- és tápanyagszükséglet: Nagy mozgásfejlődés indul, illetve az agy fejlődése nagyon energiaigényes: megugrik az energia- és tápanyagszükséglet, amit az anyatej már nem tud fedezni.
- Fejlődés: A táplálkozás változása a gyermek fejlődésében nem csak a bevitt tápanyagok tekintetében fontos, hiszen az újdonságok bevezetésével, az új ingerekkel, az egyre önállóbb étkezéssel fejlődik az agya, idegrendszere, emésztőrendszere is.
A túl korai hozzátáplálás kockázatai (4 hónapos kor előtt):
- A csecsemő emésztőrendszere még éretlen.
- Nagyobb a táplálékallergiák kialakulásának veszélye, mert az ételben található allergének egyenesen a kicsi véráramába jutnak.
- Emésztési problémák miatti alvászavarok jelentkezhetnek.
- Tápszeres babáknál nagyobb valószínűséggel híztak el a későbbiek során.
A túl késői hozzátáplálás kockázatai (6-7 hónapos kor után):
- Növeli a táplálékallergia kockázatát, mert nem ad lehetőséget az immunrendszernek a tanulási folyamatra.
- Fejlődési, növekedési elmaradást okozhat.
A hozzátáplálás alapelvei és bevezetése
A hozzátáplálást legkésőbb a baba 26 hetes koráig el kell kezdeni, de ez még inkább kóstoltatás legyen, kezdetben kis adagokkal. Ha a baba nem kéri, legközelebb ismét meg kell próbálni. Az egyes ételcsoportok bevezetése fokozatosan történjen, legalább 3-3 nap különbséggel, közben figyelve a tüneteket. Az új ételek bevezetése mellett a szoptatás folytatása gátolja az allergiás folyamatokat az anyatejben levő számos immunológiailag aktív anyag előnyös hatásán keresztül. Igazolt, hogy az így megkezdett hozzátáplálással alacsonyabb az ételallergia előfordulása.
A hozzátáplálás megkezdése
A hozzátáplálást kezdjük gyümölccsel, zöldséggel, majd gabonapéppel. A gabonafélék, lisztes ételek tehát szintén adhatóak már a 17-26. héttől kezdődően. A 4 hónapos életkornál korábbi bevezetés komoly panaszokat okozhat, ugyanakkor 6 hónapos kortól napi kb. 100 mg glutén bevezetése előnyös a lisztérzékenység (cöliákia) megelőzése céljából. Erre a búzapehely, zabpehely vagy tönkölypehely is alkalmas, lefejt anyatejben elkeverve.
6 hónapos kortól adhatóak húsfélék, hal és tojás is, utóbbiaknál figyelve az esetleges allergiás reakciókat.
Fontos tudnivalók:
- Ne csak édes gyümölcsöket, zöldségeket kapjon a baba, hanem semleges, akár kesernyésebb ízeket is, pl. cukkini, brokkoli, spárga, avokádó.
- Sót, cukrot, erős fűszereket, édesítőszert és mézet ne használjunk.
- Lehetőség szerint vegyszermentes zöldség-gyümölcsöt válasszunk.
- A vasbevitel érdekében kínáljunk vasban gazdag élelmiszereket: bab-, borsó-, lencsefélék (pürésítve), hajdina, amaránt, húsfélék (vörös hús) és máj, valamint vasban gazdag bogyós gyümölcsök.
Tejtermékek bevezetése
Az állati tej bevezetése nagyobb körültekintést igényel. A tehéntej halasztása 1 éves korig, illetve egyes ajánlások szerint akár 2-3 éves korig nem az allergia megelőzést szolgálja, hanem azon az megfigyelésen alapszik, hogy a natúr tehéntej a csecsemő szervezetét túlterheli zsírral és fehérjével, viszont igen alacsony a szénhidrát-, ásványianyag-, valamint vitamintartalma, továbbá gátolja a vasfelszívódást.
A hazai ajánlások szerint 6 hónapos kort követően a hozzátáplálási időszakban adhatóak tehéntejalapú termékek, ez azonban ne natúr tej formájában történjen, hanem joghurt, kefir, főzelékbe kevert túró, reszelt sajt formájában, legfeljebb 100 ml mennyiségben. Az erjedés (fermentáció) és a főzés során a tejfehérje és a laktóz részben lebomlik, így könnyebben emészthetővé válik, ugyanakkor a csecsemő immunrendszere mégis megismeri a tejfehérjét.
Allergének bevezetése és a tévhitek
Korábban úgy tartották, hogy az allergének bevezetésével jobb várni 1 éves korig vagy azon túl is, minél később találkozik velük a szervezet annál jobb. Mostanra azonban már tudják, hogy éppen ennek az ellenkezője az igaz: az allergiáknál a szervezet az élelmiszerre úgy reagál, mint valamilyen számára káros, idegen anyagra és emiatt immunreakciót produkál, védeni kezdi magát. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, hozzá kell szoktatni a bélcsatornát és az immunrendszert a különféle tápanyagokhoz. Erre a tanulásra az optimális időszak 4-7 hónapos korban van, amikor a legnagyobb eséllyel alakul ki tolerancia az élelmiszerekkel szemben.
Az allergének kerülése ugyanis nem hogy csökkenti, de fokozottan növeli az allergiák kialakulásának kockázatát. 6 hónapos kor előtt nem ajánlott az allergének bevezetése, később viszont, még 1 éves kor előtt be kell vezetni ezeket.
Gyakori allergének és bevezetésük:
Allergia szempontjából a leginkább kockázatos ételek a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a diófélék és olajos magvak, valamint a halak és a tenger gyümölcsei. Ezek bevezetésénél különösen figyelmesnek kell lenni.
Baba első ételei - A szilárd ételek elkezdésének teljes útmutatója
Tápszerek és allergiamegelőzés
A tehéntej helyett ajánlott tejalapú csecsemőtápszerek, illetve az egyéves kortól javasolt „babatejek” gyártásakor az alapul szolgáló tejport dúsítják a baba igényeinek megfelelően, de az allergén tejfehérjét ezek teljes egészében tartalmazzák, tehát tudnunk kell, hogy allergia tekintetében tejterméknek számítanak. A hipoallergén (HA) tápszerek a tejfehérjét részlegesen lebontott formában tartalmazzák, tehát elvileg csökkentik a tejallergia veszélyét.
Klinikai vizsgálatok alapján az allergiára hajlamos csecsemőknél a HA tápszerek valóban csökkentik a korai csecsemőkori ekcémás tünetek gyakoriságát, de 2 éves korra ezek az előnyök megszűnnek és későbbi hatásuk allergia megelőzés szempontjából nem jelentős. Allergiás szülők kisbabájánál tehát lehet némi előnye a hipoallergén tápszer adásának, de ezek rutinszerű adása egészséges csecsemőknek anyatej pótlásaként, allergia megelőzése céljából nem tűnik indokoltnak.
Nitráttartalom a zöldségekben
A nitrát a talajban is megtalálható szervetlen vegyület. A csecsemők szervezetében felhalmozódott nitrát methaemoglobinaemiát okoz, ami fulladáshoz vezethet. A leginkább veszélyt hordozó zöldségek a cékla, sárgarépa, a zöldbab és a spenót.
Javaslatok a nitrátbevitel csökkentésére:
- Használjunk lehetőleg vegyszermentes termelésből származó zöldségeket.
- A felső és alsó végeket távolítsuk el és úgy főzzük meg.
- Ne önmagában, hanem mással keverve adjuk.
- Az elkészítés után maximum 12 órán belül fogyassza el a kisbaba a zöldségpürét, mert a hűtőben tárolás során is növekedhet benne a nitrát tartalom.
- Nem ajánlott az otthon termesztett zöldség felhasználása.
A hozzátáplálás további fontos szempontjai
A baba jelzései
Általánosságban elmondható, hogy a hozzátáplálás megkezdhető kb. a 6. hónaptól (anyatej hiányában a 4-5. hónaptól) ha a baba már stabilan tudja tartani a fejét, nyakát, illetve (segítséggel) stabilan tud ülni. Kezével a szájához tud emelni dolgokat, azokat “kóstolgatja”, fel tudja magát tolni hason fekvésből és így nézelődik. Emellett az is látszik, hogy érdeklődik az étel felé, amikor mi eszünk nyitogatja a száját, előrehajol.
Hagyományos és BLW (Baby Led Weaning) módszerek
A hozzátáplálás kérdéskörében 2 tábor alakult ki: a hagyományos hozzátáplálás a pépes ételek, zöldség-gyümölcspürék bevezetésével indít, míg a BLW ezt a részt átugorva, a darabos, falatkás hozzátáplálás és egy sokkal kevésbé alapanyag-korlátozott módszert alkalmaz. A BLW lényege, hogy a kisbaba a család által fogyasztott ételekből kap kis mennyiségben, falatkákban, darabokban, nem pépesítve, szabadon használva a kezét. A két irányzat kombinálása is megvalósítható.
Gyakori hibák és tévhitek a hozzátáplálás során:
- Túl sok édes vagy sózott étel adása: Káros hatással lehet a csecsemők egészségére és fejlődésére.
- Túl nagy darabok adása: Fulladásveszélyt rejthet.
- Figyelemelterelés evés közben: Megnehezítheti az étkezést és a baba ételhez való viszonyát.
- Az anyatej kevés vasat tartalmaz: Valóban, de az anyatejben található vas jobban felszívódik, és 6 hónapos kortól a külső pótlás szükséges.
- „Ha elkezdem hozzátáplálni, jobban fog aludni éjjel”: Tévedés, az anyatej zsírosabb estefelé, a baba gyakori szoptatással is jól lakhat.