A méhnyak, latinul cervix, a méh alsó része, amely a hüvelyt és a méhtestet köti össze. Körülbelül 3 centiméternyire benyúlik a hüvelybe. A méhtest-méhnyak határán találjuk a belső méhszájat, ezután kifelé haladva a nyakcsatornát, majd ennek alsó nyílását, a külső méhszájat. Átjáró a kinti és a benti világ között, a spermiumok a méhszájon át úsznak be a nyakcsatornába, amelyben apró redők segítik az előrejutásukat, és ezen keresztül jutnak el a méhbe.
A méhnyak folyamatosan mozgásban van és visszajelzést ad arról, hogy éppen hol tartunk a ciklusunkban. Az ösztrogén hormon hatására folyamatosan változtatja pozícióját, állapotát, nyitottságát, zártságát. Ezért is lehet a tüneti hőmérőzés-módszerben a harmadik, kiegészítő jel, amelyet figyelünk a nyákon és a hőmérsékleten kívül.
A méhnyak vizsgálata terhesség alatt
Dr. Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa hangsúlyozza: ideális esetben a várandósság alatt terminusig, vagyis a terhesség 37. hetéig a nyakcsatornának zártnak, a méhnyak hosszának pedig megtartottnak kell lennie.
A méhszáj legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. Ez pontatlanabb és szubjektívebb a hüvelyi ultrahang vizsgálatnál. Mégis a legtöbb terhesgondozási találkozáskor, valamint a kórházi vizsgálatnál kézzel vizsgálnak. A kézi ellenőrzés fenyegető koraszülés esetén még káros is lehet, ha a vizsgáló az ujjával a nyakcsatornába hatol. Ezzel tágíthat a nyakcsatornán, vérzést okozhat, és a vizsgálat következtében beinduló folyamatok ronthatják a méhszáj helyzetét.
A Rózsakert Medical Center várandósgondozási protokolljában már a 20. héten vizsgálják a méhnyak hosszát - mondja Dr. Gullai Nóra. - A kis csatorna hossza és zártsága fontos információkkal szolgál egy esetleges koraszülés magas kockázatának mielőbbi felismeréséhez. A vizsgálatot vizeletürítés után hüvelyi ultrahanggal végezzük. Ha a méhnyak hosszúsága több mint 25 milliméter, akkor a súlyos, igen korai koraszülés kockázata alacsony: 1% alatti. Ha 25 milliméternél rövidebb, akkor a kockázat magas, ennek csökkentésére hüvelyi progeszteronkezelést alkalmazhatunk, ami igazoltan hatékony módszer a koraszülés megelőzésében - fejti ki a szakember.
A méhnyak állapotának jelölése a leleteken
A leleten többféleképpen jelölhetik a méhnyak állapotát. Esetenként négy számjegy mutatja az eredményt: az első szám azt jelzi, hogy milyen hosszú a méhnyak (centiméterben); a második, a harmadik és a negyedik pedig azt, hogy zárt-e a nyakcsatorna külső, középső és belső szakasza (0: zárt, 1: nyitott).
- CI=3000 jelentése: 3 centiméteres méhnyak és zárt méhszáj.
- CI=2000: 2 centiméterre megrövidült méhnyak, zárt méhszáj.
A Bishop- és Martius-score pontrendszerek is a méhnyak állapotának, érettségének megítélésére használhatók. A vizsgálat során a szülész a megadott tulajdonságokat pontokkal értékeli, majd a pontok összege alapján dönt a további teendőkről. Például szülésmegindítás szükségessége esetén, burokrepesztést csak Bishop-score 9, Martius-score 10 pont felett végeznek.
Méhszáj változásai a terhesség különböző szakaszaiban
A terhesség első két harmadában az egyik legnagyobb ijedelmet okozó dolog az szokott lenni, amikor a méhszáj elkezd kinyílni, és emiatt ágynyugalomra ítélik a mamát. A harmadik harmadban pedig mindenki izgatottan várja, mikor nyílik már ki.
A méhszáj fokozatos kinyílása, felpuhulása (a felpuhulás alatt azt szokták érteni, amikor a méhszáj még nem nyílt ki, de már nem zár olyan szorosan), a méhnyak megrövidülése a szülés közeledtét jelzik. A baba súlya egyre nő, egyre lejjebb csúszik a szülőcsatorna irányába, ezáltal a méhszáj először csak lazábbá válik, a méhnyak megrövidül, aztán először a külső, utána a középső, végül a belső méhszáj is megnyílik, utat engedve ezzel a babának.
Először szülő nőkön a folyamat a méhnyak megrövidülésével, elvékonyodásával, a nyakcsatorna kifejtődésével kezdődik. Majd amikor a méhszáj tágulása megkezdődik, a méhnyak már csak papírvékonyságú lemezként tapintható. A méhszáj először csak 1-2 centiméter tágasságú, majd fokozatosan tágul 6-8 centiméterre. Amikor a tágulás befejeződik, 9-10 centiméter körül, a méhnyak „eltűnik”, már nem tapintható.
Ismételten szülő nőkön a szülés megindulásakor a külső méhszáj 2-4 centiméterre, a belső 1-2 centiméterre nyitott, de a méhnyak még nem rövidült meg. A szülés folyamán a méhszáj megnyílásával egy időben a méhnyak fokozatosan megrövidül és kifejtődik.
Kevésbé optimális esetben már a második harmadban elkezd nyílni vagy teljesen ki is nyílik a méhszáj. Ilyenkor ítélik a kismamákat pihenésre, hiszen a szülésnek még nem kellene megindulnia (bár eddig még nem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy a szülés beindulhat egy kis házimunkától vagy akár nagytakarítástól), mindenesetre érthető az óvatosság, hiszen, ha mégis beindulna idő előtt a szülés, akkor senki nem szeretné saját magát okolni érte.
A nyákdugó szerepe
A várandósság idején a méhnyakban egy zselés állagú anyag, a nyákdugó foglal helyet. Ez segít védeni a méhet - és így a magzatot - a fertőzésektől. A nyákdugó általában a szülés előtt néhány nappal, legfeljebb egy-két héttel távozik, így előre jelezheti, hogy hamarosan megindul a vajúdás. Vannak, akik nem is veszik észre, mikor hagyja el a nyákdugó a méhnyakat; és vannak, akiknél ez csak szülés közben történik meg. Ha a 37. hét előtt távozik, akkor ez koraszülésre utalhat, és azonnal orvoshoz kell fordulni.
Honnan tudjuk, hogy indul a szülés? Szülésindítási praktikák házilag
A terhesség 12. hete: a magzat és az anya változásai
A 12. hét körül a méh és a magzat gyorsan növekszik. Ez azt eredményezi, hogy a méh fokozatosan kitölti a medencét, és elkezd felfelé nőni a hasüregben. A kis ember a méhében most körülbelül 5,5 cm és valószínűleg körülbelül 40 grammot nyom. A magzat körülbelül ezen a héten kezdi el a haj fejlődését, és a korábban a baba bőrének működő vékony hártya most már felhám és irha formájában fejlődik.
A magzat most már kihasználja a helyet a méhedben, hogy forgolódjon a magzatvízben, és megtanulja az emberi mozgásokat. Ezek a mozgások ezen a szakaszon gyakran kis rángások formájában, majd egy szünet következik. A magzat mérete ebben a szakaszban azonban azt jelenti, hogy nagyon kevesen érzik ezt. Ez inkább a 20. hét körül lesz érzékelhető.
Nyaki redő ultrahang vizsgálat
Körülbelül ezen a héten valószínűleg el kell menni a nyaki redő ultrahangra, ha szeretné. Ez egy ultrahang vizsgálat, amelyet a közegészségügyi rendszerben kínálnak, és 11+3 és 13+6 hét között végezhető el. A vizsgálat során láthatja a kisbabáját, és itt érzékelheti, hogy a baba már mennyire fejlődött ezen a ponton. Ez különösen különleges, ha ez az első ultrahang, és ezért az első alkalom, hogy látja a gyermekét.
A vizsgálatnak van egy másik fontos része is. A vizsgálat során információt kaphat arról, hogy hány magzat van, és hogy szülők lesz-e egy gyermek, ikrek vagy több gyermek szülői. Viszont van egy komolyabb része is a vizsgálatnak. A vizsgálat során meg fogják nézni, hogy van-e egy vagy esetleg több szív, amely a megfelelő módon ver. A vizsgálat felfedheti a rendellenességeket is, és a nyaki redő ultrahang során kockázatértékelést kaphat arról, hogy a magzatnak vannak-e bizonyos kromoszómahibái, beleértve a Down-szindrómát. A kockázatot magas vagy alacsony kockázatra osztják, minden 1:300 alatti arány magas kockázatnak számít. Ez az eredmény alapján nyugalmat és bizonyosságot adhat arról, hogy minden rendben van, vagy további vizsgálatokat igényel.
Egyéb változások az anya testében a terhesség alatt
A várandósság - ideális esetben - kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt. Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A női test azonban könnyen alkalmazkodik és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába.
A változások nagy része a méhlepény fejlődéséből fakad. Ez a hormontermelő szövet HCG-t (humán korion-gonadotropin), HPL-t (Human placental lactogen), ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve, a magzat születése után nem sokkal azonban távozik a méhből. Egy állapotos nő egyébként a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során, ez pedig számos hatást gyakorol a szervezetre.
Testsúly és testtartás változásai
A várandósság előrehaladtával az egyik legszembetűnőbb változás a testsúly gyarapodása. Ennek egyrészt a magzat növekedése az oka, másrészt hozzájárul a többletsúlyhoz a placenta, a magzatvíz, a megnövekedett mellszövetek és a szervezetben megnövekedett mennyiségű víz- és vérellátás is. A terhesség akár 15-16 kg súlytöbblettel is járhat, ami miatt teljesen megváltozik a súlypont és így a test statikai tengelye. A nem megfelelő terhelés miatt sok kismamánál mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki lábdagadás, ízületi-, hát-, csípő- és derékfájdalmak formájában. Ebben az időszakban megnő a gerinc terhelése, az ágyéki szakasznak más lesz az íveltsége, amely megterheli a csigolyákat. Jelentősen meglazulnak a lábboltozat feszesen tartásáért felelős szövetek, ez pedig néhány milliméteres talphossznövekedést és a boltozat csökkenését idézik elő.
A has növekedése egyre inkább láthatóvá válik, amelynek oka a súlygyarapodás, azaz a zsírtartalékok elraktározása. A következő hetekben ez már másoknak is feltűnhet. Ha a kismama a második vagy a harmadik gyermekét várja, a várandósság gyorsabban láthatóvá válik. Mivel a súlygyarapodás heti kb. 250-300 g, ezért a kényelmes ruhák egyre fontosabbá válnak az öltözködésben. A megfelelő súlygyarapodás kézben tartása a kismamán múlik. Nem kell kettő helyett enni. Fontos szempont a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás és a rendszeresen végzett, kíméletes testmozgás.
Vérnyomás változások
A terhesség első trimeszterében a hormonális változások miatt szív- és érrendszeri átrendeződés megy végbe a női szervezetben. Az első hónapokban csökken a vérnyomás, megnő az erek rugalmassága és lazasága, ezek a változások pedig gyakori szédüléses, ájulásos tüneteket okozhatnak. A harmadik trimeszterben eltérő folyamatok lépnek életbe: ekkor már a vérnyomás emelkedése a gyakoribb, mely kóros terhességi magas vérnyomás betegséget is jelezhet! A szülés után ezek a változások visszarendeződnek az eredeti állapotba, a terhesség alatti vérnyomásváltozás azonban nem minden esetben kezelendő. Amíg a terhességi alacsony vérnyomás kellemetlen, de általában nem okoz súlyos komplikációt, addig a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás súlyos terhességi komplikáció lehet, ezért amennyiben vérnyomásunk bármikor terhességünk alatt 140/90 Hgmm fölé emelkedik, haladéktalanul keressük fel kezelőorvosunkat.
Bőrváltozások és hajproblémák
Sok kismama számol be arról, hogy a terhesség jelei az arcon is megmutatkoznak, például megváltozik a bőrük állapota, sokkal fényesebbnek, ragyogóbbnak látják azt. Mivel a női hormonok nagyobb arányban vannak jelen ebben az időszakban, a növekvő prolaktin és ösztrogén a bőr fokozott pigmentációját okozhatja. A legtöbb esetben dúsabb, de hamarabb zsírosodó lesz a haj, de van, akinél az első öt hónapban fokozott hajhullás is tapasztalható. Nem szabad azonban kétségbeesni, mert a szülést követően az édesanya haja a gyermek egyéves korára eléri a terhesség előtti állapotot. A legtöbb panasz azonban a bőr feszülése és gyors változása miatt kialakuló striák kapcsán hangzik el. A terhesség mellett ezek megjelenésében szerepet játszhat az örökletesség és az egyéni hajlam is. Szintén gyakori a melazma kialakulása: a sárgás-barnás foltok az arcon, homlokon, állon jelentkezhetnek, de ezek a szülés után eltűnnek.
Emésztési zavarok és a méhszáj egyéb elváltozásai
A gyermekáldással együtt a székrekedés is az élete része lehet egy várandós kismamának. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a nagy mennyiségű progeszteron hormon az emésztést is hátrányosan érinti, lelassítva a bélmozgást és a bélműködést, másrészt a terhesség második trimeszterétől, a magzat növekedése miatt egyre kisebb helyen férnek el a szervek, így a vastagbél is összenyomódhat, székrekedést kialakítva ezzel.
Néha érezhetünk apró csomókat a méhnyak felületén, ezek a legtöbb esetben csak úgynevezett nabothian ciszták (nyákcsomók), amelyek jönnek-mennek és kezelés nélkül eltűnnek. Ha nagyobb, furcsa, esetleg szivacsos képződményt érzünk, az lehet polip. Fontos azonban odafigyelni egy bőrtüneteket is okozó elváltozásra, amely a májműködés zavarát és az epesavak túlzott felhalmozódását jelenti, és gyakran egyetlen tünete a tenyér és a talp erős viszketése. Ez a kolesztázis, amiről fontos tudni, nem bőrbetegség, csak bőrtünetekkel jár.
A méhnyakrák szűrése és HPV fertőzések
A méhnyakat kívülről laphám, belülről mirigyhám borítja, ezeknek a találkozásánál helyezkedik el a transzformációs zóna. A sejtjei gyorsan cserélődnek, és vékony rétegben helyezkednek el, ezért ez a zóna könnyen változtatja a formáját, és könnyen is sérül. Éppen a sejtek gyors cserélődése miatt az esetek nagy százalékban ezen a területen alakul ki a méhnyakrák. Sajnos ez a fajta sejtelváltozás általában nem érzékelhető, az éves rákszűrésen viszont kiderül, és kezelhető. A méhnyakrák szűrésének célja a rák megelőző kóros hámelváltozások időben történő észlelése.
A HPV fertőzések egy része jóindulatú szemölcsök képződéséhez vezet. Ezek a HPV típusok általában a rosszindulatú daganat kialakulásának szempontjából alacsony rizikót jelentenek. A condyloma az alacsony daganatrizikó ellenére mindenképpen kezelendő, hiszen ennek hiányában általában terjed és növekszik, valamint a partnert fertőzi. Magas rizikójú HPV fertőzések kóros hámelváltozáshoz, kontrollálatlan sejtosztódáshoz, majd hosszú évek után méhnyakrák kialakulásához vezethetnek.