A vetélés kockázata és kezelése: átfogó útmutató

A kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel a becslések szerint. A felismerési terhességek körülbelül 15-20 százaléka spontán vetéléssel fejeződik be. Becslések szerint a fogamzásoknak több mint a fele vetéléssel végződik. A legtöbbször ki sem derül, hogy erről van szó, a nők csupán annyit vesznek észre, hogy a menstruációs ciklusuk néhány napot késik. Olyan módszer azonban nincs, amellyel biztosan elkerülhetnénk egy ilyen eseményt. A vetélések nagy része (70-80 százalék) az első trimeszterben zajlik le. Az ismert terhességek 10-20 százaléka végződik vetéléssel. A teljes szám minden bizonnyal ennél magasabb, hiszen sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek.

Mi a spontán vetélés?

Vetélésről beszélünk akkor, ha a terhesség a várandósság 24. hete előtt szakad meg, vagy ha az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. Spontán vetélésről van szó, ha az embrió korai elvesztése bármilyen észlelhető külső behatás nélkül következik be. A vetélésnek természetesen ekkor is van valamilyen oka, ezt azonban nem tudja mindig megállapítani a szakember. Ezen sajnálatos események többsége (nagyjából 70%) a várandósság első 12 hetében fordul elő. A 12. és a 24. terhességi hét közötti időszakban bekövetkező vetélés késői vetélésnek minősül.

A spontán vetélés típusai

A spontán vetélések a terhességek megszakadásának leggyakoribb formáját jelentik. Ezek között az úgynevezett kémiai terhesség a leggyakoribb, amely a spontán vetélések 50-75%-ánál fordul elő.

• Kémiai terhesség: A terhesség ilyenkor nem sokkal az embriókezdemény méhfalba történő beágyazódása után szakad meg. Az osztódásnak indult, de be nem ágyazódott embrió ilyenkor vérzés kíséretében távozik az anya szervezetéből. Mivel ez éppen a szokásos menstruáció idején történik, az anya gyakran egyáltalán nem is tud róla, hogy terhes volt, illetve hogy vetélésen esett át.
• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Hüvelyi vérzés és alhasi görcsös fájdalom jellemzi. A baba ebben az esetben még megmaradhat, de ugyanígy el is veszítheti a kismama.
• Befejezetlen vetélés (abortus incompletus): A fejlődő embrió elvesztése már megtörtént, azonban a méh nem ürült ki teljesen. A vetélés a méh üregében visszamaradt, fogantatásból származó képletek miatt nem tekinthető befejezettnek. A kiürítést ebben az esetben mesterségesen kell megtenni (műszeres befejezés). A méhszáj ilyenkor már nyitott, emellett hasi fájdalom és gyakran erős vérzés észlelhető.
• Befejezett vetélés (abortus completus): Minden kiürül a méhből. A vérzés ezután már hamar alábbhagy, és a görcsökkel együtt a fájdalom is elmúlik.
• Abbamaradt vetélés (missed abortion): Az embrió fejlődése megáll, majd elpusztul, de nem lökődik ki (ezt elmulasztott vetélésnek is nevezik, az angol missed abortion fordításából). Ennek oka az esetek 80%-ában az embrió öröklött vagy szerzett genetikai hibája (aneuploidia), 20%-ban pedig valamilyen egyéb anyai betegség vagy állapot, mely az embrió fejlődését megzavarja vagy lehetetlenné teszi.
• Visszatérő vagy habituális vetélés: Akkor van szó, ha egy kismamánál háromszor vagy ennél többször ismétlődik meg a többnyire első trimeszteri (a terhesség első 12 hetében lezajló) vetélés. A habituális vetélés a gyermeket tervező párok nagyjából 1%-át érinti, nagyon gyakorinak tehát szerencsére nem nevezhető.
• Indukált vetélés: Akkor kerül sor, amikor egy előrehaladott terhességet orvosi beavatkozással kell megszüntetni. A magzatot ilyenkor nem műtéti úton emelik ki: a folyamat egy szüléshez hasonlóan fejeződik be. Ez történhet az anya életét vagy egészségét veszélyeztető genetikai probléma, anatómiai probléma miatt, vagy ha a magzattal van gond (pl. leáll a szíve, vagy genetikai probléma).

A vetélés leggyakoribb okai

A spontán vetélések okait a legtöbbször nem sikerül felderíteni. Az első trimeszterben bekövetkező vetélések leggyakoribb kiváltó okának a magzati kromoszóma-rendellenességek tekinthetők. A legtöbb ilyen kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekszik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt. Ez egyre gyakoribbá válik a nők életkorával.

A fogamzás elmaradásának hátterében állhatnak még a méh veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességei, hormonális zavarok, fertőzések, toxikus ártalmak, valamint immunológiai és genetikai defektusok is. Az anya életmódbeli tényezői - például a súlyos stressz, extrém fizikai terhelés, dohányzás vagy alultápláltság - szintén elvezethetnek a várandósság megszakadásához.

A bekövetkező vetélések igen nagy arányban, közel 70%-ban egyszerűen egy hüvelyfertőzésből indulnak ki, majd felszállva elérik a méhet, és a várandósság megszakadásához vezetnek.

Vetélés és életkor

A terhesség megtartásában nagyon fontos szerepe van az életkornak, hiszen ennek a növekedésével párhuzamosan a vetélés esélye is növekszik. A 35 év feletti nők vetélést szenvedhetnek el, mivel a petesejtekben az életkor előrehaladtával több kromoszóma-rendellenesség jelentkezik.

A vetélés tünetei és felismerése

A vetélés egyértelmű jelei a nagyobb mennyiségű friss vér, illetve az erőteljes alhasi görcsök. Ezeket a tüneteket tapasztalva sajnos nagy eséllyel a vetélés bekövetkezett, és a méh kiürülése folyamatban van. Ugyanakkor létezik az úgynevezett csendes vetélés, amikor semmi nem figyelmezteti a kismamákat arra, hogy a méhük már nem ad otthont a vágyott babának. A csendes vetélés akár vérzés vagy fájdalom nélkül is végbe mehet, ez jellemzően akkor történik, mikor a terhesség még annyira korai szakaszban van, hogy sok kismama nincs is tisztában az állapotával. Az abbamaradt vetélés is hasonló tünetekkel járhat, amikor a terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése mögött az embrió fejlődésének megállása áll.

Ha a vetélésre utaló jelek valamelyikét (vagy az összeset egyszerre) tapasztaljuk, érdemes felkeresni nőgyógyászunkat, aki képes megállapítani, hogy mi történik a szervezetünkben.

A vetélés megelőzése

Mivel a spontán vetélések hátterében leggyakrabban a már említett kromoszóma-rendellenességek állnak, nem létezik biztos módszer a vetélés megelőzésére. Ha viszont már a fogamzást megelőzően és a terhesség korai szakaszában is a lehető legegészségesebben élünk, azzal nő az esélye, hogy elkerüljük a magzat elvesztését.

Életmódbeli tényezők

A babatervezés időszakában érdemes rendszeresen tornáznunk, egészségesen táplálkoznunk és csökkenteni a minket érő stresszt, amennyire lehet. A legalapvetőbb lépések, melyeket megtehetünk:

• Terhesvitamin és/vagy folát szedése (ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve)
• Egészséges testsúly fenntartása
• Koffeinbevitel csökkentése
• Alkohol, dohányzás, gyógyszerek és illegális drogok kerülése
• Stressz csökkentése
• Maradjon aktív, ha hetente legalább 150 percig mérsékelten edz. Az orvos olyan gyakorlatokat javasolt, mint a gyaloglás, kocogás, úszás, jóga és pilates. Kerülniük kell bizonyos tevékenységeket, például a kontaktsportokat, az olyan tevékenységeket, ahol eleshetnek, és a hot jógát, ahol túlmelegedhetnek.

A várandósság során a nők immunrendszere csökkent működést mutat, hogy a magzat gond nélkül tudjon fejlődni a testükben. Emellett megváltozik a hüvely pH értéke is, így pedig a nők a terhesség alatt sajnos lényegesen fogékonyabbá válnak a nőgyógyászati fertőzések iránt. Az immunrendszer erősítése egy bizonyos pontig lehetséges, de emellett fontos, hogy olyan anyagokat vigyünk be megfelelő mennyiségben és minőségben a szervezetbe, mint a réz és a cink. Ezzel ugyanis a fertőzések kialakulása és felszállóvá válása is drasztikusan csökkenthető.

Mit tehetünk ismétlődő vetélés esetén?

Amennyiben ismétlődő vetélésekről van szó, és a kivizsgálás során sikerül kideríteni, miért történnek, akkor - ideális esetben - kezelésükkel csökkenthető vagy megakadályozható a következő vetélés. Ennek érdekében feltétlenül meg kell vizsgálni a vetélésre hajlamosító tényezőket.

Ha kettő vagy több, egymást követő vetélésed volt, mindenképp konzultálj orvosoddal arról, hogy szükséges-e további kivizsgálás, mielőtt ismét megpróbálnál teherbe esni. A vetélés hátterében álló esetleges okok azonosításában segíthet például:

• Vérvizsgálat
• Kromoszóma vizsgálat
• A méh problémák kimutatásában segítenek az alábbi vizsgálatok:
  • Ultrahang (transvaginális vagy hasi)
  • Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
  • Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia)
  • Ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia)

Vetélés után: gyógyulás és újrakezdés

A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek hatalmukba. A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók. Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!

A vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra, hacsak nem ismétlődő vetélésről van szó. A terhességi tünetek a vetélés után is megmaradhatnak egy ideig, mivel a hormonszintek visszaállása nem egyik napról a másikra történik. A folyamatot befolyásolhatja a lelkiállapot is, és a terhesség elvesztésével járó teher akár még fel is erősítheti a tüneteket. Ha nem szűnnek meg, orvosi, pszichológusi segítségre is szükség lehet.

Mikor lehet újra próbálkozni?

Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Előbbi kérdésben az orvosod fog dönteni, utóbbi csakis rajtad áll. Ami fontos, hogy ne akarj azonnal és mindenáron gyorsan újra teherbe esni, hagyj időt a történtek feldolgozására, és csak akkor induljon újra a „babaprojekt”, amikor nem csak testileg, de lelkileg is meggyógyultál!

Az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet. Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod. Egy vetélés után körülbelül egy hónapnak kell eltelnie, mire normalizálódik a ciklus.

Habár egyes orvosok három, vagy akár hat hónap várakozást is javasolnak, ennek nincs igazi tudományos alapja. Sőt, a bizonyítékok éppen ellentmondanak ennek: egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát. További kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre.

tags: #elso #terhesseg #hany #szazalekban #vegzodik #vetelessel