Csecsemőkori bőrápolás és a Szent János Kórház gyermekosztálya: Dr. Tory Vera tanácsai

A testünket körülvevő környezet tudtunk nélkül is ártalmas lehet a bőrre. A veszélyforrások számossága szinte felsorolhatatlan. Az egészen pici gyermekeknél pedig hatványozottan jobban kell figyelni, hiszen az ő bőrük sokkal érzékenyebb idősebb társaikénál. A témakört Dr. Tory Verával, a Szent János Kórház Gyermek-, koraszülött és csecsemőosztályának neonatológus (újszülöttgyógyász) szakorvosával jártuk körbe.

Az egészen pici gyermekek (pelenkások) bőrének különbségei a felnőttekéhez képest

A csecsemő és felnőtt bőr különbségeit bemutató infografika

A koraszülöttek és újszülöttek bőre sokkal vékonyabb, az úgynevezett barrier funkciója - mely részlegesen megakadályozza a bőrre kerülő anyagok felszívódását, a másik oldalról pedig akadályozza a bőr víz- és elektrolit tartalmának kiáramlását védve a szervezet belső állandóságát - kevésbé hatékony, mint a felnőtteké.

A bőr külső hatásokkal szembeni sérülékenységét fokozza a keskenyebb szaruréteg, a hám és kötőszövet lazább szerkezete, a faggyúmirigyek éretlensége, továbbá a verejtékmirigyek kivezető nyílásainak duzzanata, melynek ezáltal csökkent működése tapasztalható és meglehetősen könnyen elzáródik.

Fejletlen továbbá a hőszabályozás képessége is, mivel a verejtékmirigyek csak 7-8 hónapos korra érik el a teljes érettségüket.

Gyakori bőrbántalmak csecsemőkorban

Az újszülöttek közel kétharmadánál jelentkezik valamilyenfajta bőrelváltozás, melynek legnagyobb része átmeneti, ártalmatlan.

  • Apró fehér kiütések: Az élet első heteiben az orron és az arcon a verejtékmirigyek fejletlenségéből adódóan kis fehér, apró kiütések jelenhetnek meg, kezelést nem igényelnek, pár hónap alatt maguktól elmúlnak.
  • Verejtékmirigy-gyulladás: A verejtékmirigyek éretlensége miatt nedves meleg környezetben gyakran előfordulhat a verejtékmirigyek gyulladása. Ekkor az arcon, a háton és a gluteális régióban (az oltások beadásakor preferált testtájak, területek) hólyagocskák, piros bőrelszíneződés észlelhető. Megelőzésképp fontos a megfelelő hőmérséklet biztosítása, szellős, réteges öltözködés.
  • Faggyúmirigyek túlműködése: Hasonló tűszúrásnyi sárga pici pontokként láthatjuk a faggyúmirigyek túlműködésének köszönhetően létrejött papulákat (kiütés), melyek anyai hormonhatás következményei.
  • Melegkiütés: Láz, párás levegő, nagyon meleg környezet, túlöltöztetés hatására alakulhat ki. Ekkor a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, a váladék elfolyása akadályozott. Apró hólyagok jelentkeznek vörös udvarral, arcon, háton, mellkason, gluteális tájékon. Ez egy átmeneti állapot, a fenti környezeti faktorok megszüntetésével általában orvosolható probléma.
  • Bőrhámlás: Leggyakrabban túlhordott csecsemőknél fordulhat elő. A felületi bőrhámlás főként a kezeken, lábon, csuklón, bokán jelentkezhet, ami két hetes korra általában spontán megszűnik, és jellemzően nem hajlamosít későbbi bőrbetegségek kialakulására, gyakorlatilag ártalmatlan.
  • Pelenkakiütés: Az egyik leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség, a vizelet és a széklet irritáló hatása váltja ki, mely a bőr kipirosodásához, felmaródásához vezet. Gyakran előforduló bőrbetegségek 0-2 éves korú gyermekeknél. A kiütések megjelenését követően a gombák és baktériumok is elszaporodhatnak ezen a területen, javasolt a gyakori pelenkacsere és naponta többszöri hidratáló popsi-krém használata, szükség esetén gomba, illetve baktérium ellenes krém alkalmazása. Jótékony hatású, ha hosszabb-rövidebb ideig szabadon hagyjuk a bőrfelületet, mielőtt ismét pelenkáznánk a gyermeket. A „popsi” krém megelőzi, enyhíti a pelenkadermatitis okozta tüneteket, szárazon tartja, hámosítja a bőrt, gátolja a fertőződést.
  • Atópiás dermatitis (ekcéma): Az életkor szerint három típusát különböztetjük meg: csecsemőkori, gyermekkori, felnőttkori. Esetünkben a csecsemőkori bőrprobléma 3-6 hónapos korban kezdődik, többnyire a hajas fejbőrön, majd az arcon, homlokon jelenik meg érdes felszínű, sárgás-vörös papulák formájában, a száj és a szem körüli területet általában elkerüli. Gyakran viszket, mely a csecsemőt nyugtalanná teheti. A gyermekkori ekcéma kezelésében elsődleges jelentősége van a bőr kiszáradásának megelőzésének. A rossz közérzetet okozó viszketés kezelésére antiallergikum adható. Amennyiben nem kerül sor az időbeni beavatkozásra, akkor az ekcémás területek felülfertőződhetnek, hólyagossá, majd pörkössé válhatnak. Ennek elkerülésére javasolt a száraz, viszkető bőr rendszeres ápolása, gyors fürdetés alkalmával mosakodó krém használata, ezt követően a zsírozó kenőcs alkalmazása, rosszabb esetben bőrgyógyászati gondozásba vétele. A gyermekek az ekcémát 75%-ban a serdülőkor elérésekor kinövik.

Ahogyan a pici gyermekek bőrének jellemzésekor már elhangzott, az újszülöttek és csecsemők bőrének a hatóanyagok átjutásával, felszívódásával szembeni ellenálló képessége, vékony bőrük miatt "áteresztő".

A babafogzás jelei, tünetei, kezelése | Babamánia

Mit kell figyelembe venni a csecsemő bőrápolásakor?

Csecsemő fürdetésének lépései

Érzékeny bőrű csecsemők számára kaphatóak speciális fürdető és bőrápoló szerek, melyek tartósítószer-mentesek, hipoallergének, s olyan értékes összetevőket tartalmaznak, mint például a mandulaolaj, az F-, E-vitamin, s az omega 3-, 6 zsírsavak. Az összes bőrtípushoz használhatóak.

Fürdetésnél gondoskodjunk róla, hogy a fürdővíz optimális hőfoka 36-37°C fok legyen, fürdőhabot lehetőleg ne használjunk, ugyanis nagyon kiszárítja a bőrt. A vízben a baba maximum tíz percet töltsön, a fürdetéshez használt gélt nedves bőrre vigyük fel, majd alaposan öblítsük le. Törölközéskor a bőrről könnyed mozdulatokkal itassuk fel a nedvességet, ne dörzsöljük, figyeljünk arra, hogy a hajlatok ne maradjanak nedvesek.

Mire figyeljünk a gyermek környezetében?

A gyapjú, moher és műszálas anyagokból készült ruhanemű viselése, télen a lakás száraz levegője fokozza a bőrviszketést. Öltöztetésnél nagyon fontos, hogy ne öltöztessük túl melegen a babákat, az izzadás rontja mind a seborrheás (genetikailag kódolt, úgynevezett aktiválódó betegség, mint a herpesz), mind az atópiás bőrtüneteket.

Az élelmiszerek fogyasztása esetében, ha valamelyik étel igazolhatóan provokálja vagy rontja a bőrtüneteket, akkor azok kerülése javasolt.

Ápolószerek megválasztása: kerülendő összetevők

Az újszülöttek bőre nehezen átjárható az alkohol számára, ezért a születést követően alkalmazható a 70%-os alkoholtartalmú készítmények egészen a köldökcsonk leeséséig - annak a fertőtlenítő ápolására, de az ép bőrrel való gyakori érintkezést a felmaródás veszélye miatt kerülni kell.

A sodium-lauril-szulfát tisztító hatású anyag, ami samponokban, habfürdőkben és egyéb kozmetikai termékekben egyaránt előfordulhat. Erős bőrirritáló hatással rendelkezik, gyulladásos folyamatokat, kontakt dermatitiszt válthat ki.

A parabének a tartósítószerek a kórokozó baktériumok, gombák készítményekben való megtelepedését akadályozzák meg. Vizes jellegű hidratálókban, samponokban, nedves törlőkendőkben is gyakran megtalálhatók.

A túlérzékenység megelőzése és a gyermekek bőrének védelme

Túlérzékenységet okozó környezeti tényezők

A túlérzékenység és az allergia kialakulását a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják. Lehetőség szerint kerülni kell a bőrre ártalmas vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek megválasztása) használatát.

Fontos a szélsőséges időjárási viszonyoknak megfelelő védekezés is (a téli hideg, szeles, száraz levegő, vagy a nyári erős napsütés kedvezőtlenül hat a bőrre).

A táplálkozással kapcsolatos kérdések tekintetében széleskörű kutatások zajlanak. Ami biztos, hogy 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt. Amennyiben a családban atópiás betegség (ekcéma, szénanátha, allergiás asztma) előfordul, akkor 1 éves korig a hipoallergén tápszer adásától remélhetjük az allergiás tünetek elkerülését.

Dr. Tory Vera és a Szent János Kórház Gyermekosztálya

Dr. Tory Vera a Szent János Kórház Gyermek-, koraszülött és csecsemőosztályának vezető főorvosa, akit 2023-ban a Családháló Alapítvány díjazott, mint "az év kórházi gyermekorvosa".

„Az orvoslás már gyermekkoromban megfertőzött, a szüleim orvosok, és mindig nagyon érdekelt, mivel foglalkoznak. Édesapám genetikus-gyógyszerkutató, édesanyám belgyógyász-angiológus főorvos. Édesanyámhoz gyakran bejártam ügyeleti időben, kukucskáltam, mit, hogyan csinál, és amikor csak lehetett, részt vettem a hétvégi viziteken is. Gyerekként nemcsak azt döntöttem el, hogy ez lesz a pályám, de azt is tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Megéreztem, hogy mennyire sokat ad az, ha másokon segíthetünk.”

Dr. Tory Vera 2000-ben végzett Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd a Szent János Kórházban szerzett gyermekgyógyászati és neonatológiai gyakorlatot. A neonatológia, újszülöttek gyógyítása felé két neonatológus főorvos, Dr. Pataki Margit, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika akkori PIC osztályának vezetője, és Dr. Sárdi Márta, a Szent János Kórház koraszülött osztály részlegvezető főorvos munkája irányította. Kettejük szemlélete, beállítottsága, a pici betegek és szüleik, illetve felé tanúsított emberséges hozzáállásuk, törődésük, iránymutatásuk örökre megfertőzte.

Az Észak-budai Szent János Centrumkórház Gyermek-, Koraszülött és Csecsemőosztálya, valamint Perinatális Intenzív Centruma (PIC) minden évben megünnepli a Koraszülöttek Világnapját november 17-én. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet a koraszülésre és a koraszülöttek és családjaik küzdelmére. A Földön minden tizedik csecsemő koraszülöttként jön a világra, Magyarországon évente kb. 8000 baba születik koraszülöttként. Az intézményben már-már hagyománnyá váló Kora Nap azonban ennél többre vállalkozik, igazi közösségi élményt szeretne adni azoknak a gyerekeknek és szüleiknek, illetve a kollégáknak, akik korábban itt élték át együtt a csodák születését. Megható találkozások ezek, amikor az egykori kis koraszülött babák már egészséges, aktív, vidám gyermekekként térnek vissza, hiszen a kórház munkatársai számára is különösen fontos a „PICi” csodák születése, az osztályon őrzött emlékek, a szülőkkel való kapcsolatok ápolása. Ezt hangsúlyozták köszöntőikben Dr. Tory Vera, a gyermekosztály vezető főorvosa és Dr. Sárdi Márta neonatológus főorvos.

A Szent János Kórház gyermekellátási területei

Az alábbi táblázat részletezi a Szent János Kórház által lefedett gyermekellátási területeket és progresszivitási szintjeiket:

Ellátási terület Progresszivitási szint Lefedett települések/kerületek
Csecsemő és gyermekgyógyászat I.-II.-III. Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12. ker., Gyermely, Páty, Szomor, Telki
Csecsemő és gyermekkardiológia II. Almásfüzitő, Baj, Bicske, Bodmér, Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12. ker., Budapest 13. ker., Csabdi, Csém, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Etyek, Felcsút, Gyermely, Héreg, Kisigmánd, Kocs, Komárom, Kömlőd, Mány, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Neszmély, Óbarok, Páty, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya, Telki, Újbarok, Vértestolna, Vértesszőlős
Csecsemő és gyermek-tüdőgyógyászat II. Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12. ker., Gyermely, Szomor
Csecsemő és gyermek gasztroenterológia III. Aba, Ácsteszér, Adony, Aka, Alap, Alcsútdoboz, Almásfüzitő, Alsószentiván, Apostag, Ászár, Baj, Bakonybánk, Bakonycsernye, Bakonykúti, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Balinka, Baracs, Baracska, Bársonyos, Beloiannisz, Bernecebaráti, Besnyő, Bicske, Bodajk, Bodmér, Bokod, Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12. ker., Cece, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Császár, Csatka, Csém, Csép, Csókakő, Csór, Csősz, Dad, Daruszentmiklós, Dég, Dunaalmás, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Dunaszentmiklós, Dunaújváros, Dunavecse, Előszállás, Enying, Ercsi, Ete, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Füle, Gánt, Gárdony, Gyermely, Gyúró, Hantos, Héreg, Igar, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Jenő, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kecskéd, Kemence, Kerékteleki, Kincsesbánya, Kisapostag, Kisbér, Kisigmánd, Kisláng, Kocs, Komárom, Kömlőd, Környe, Kőszárhegy, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Mocsa, Moha, Mór, Nadap, Nádasdladány, Nagyigmánd, Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Naszály, Neszmély, Óbarok, Oroszlány, Pákozd, Pátka, Páty, Pázmánd, Perkáta, Perőcsény, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Réde, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Sukoró, Súr, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Szákszend, Szár, Szárliget, Székesfehérvár, Szomód, Szomor, Tabajd, Tác, Tardos, Tarján, Tárkány, Tata, Tatabánya, Telki, Tésa, Tordas, Újbarok, Úrhida, Vajta, Vál, Várgesztes, Velence, Vereb, Vértesacsa, Vértesboglár, Vérteskethely, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly, Zichyújfalu
Csecsemő és gyermek fül-orr-gégészet II. és III. II. szinten: Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12. ker., Gyermely, Páty, Szomor, Telki
III. szinten: Abony, Alattyán, Besenyszög, Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 2. ker., Budapest 12. ker., Cegléd, Ceglédbercel, Cibakháza, Csataszög, Csemő, Farmos, Fegyvernek, Gyermely, Hunyadfalva, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkarajenő, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kengyel, Kétpó, Kőröstetétlen, Kőtelek, Kuncsorba, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Mikebuda, Nagykáta, Nagykovácsi, Nagykörű, Nagyrév, Örményes, Páty, Perbál, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Remeteszőlős, Szajol, Szászberek, Szolnok, Szomor, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Telki, Tiszabő, Tiszaföldvár, Tiszajenő, Tiszapüspöki, Tiszasüly, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Tök, Törökszentmiklós, Törtel, Túrkeve, Újszász, Újszilvás, Vezseny, Zagyvarékas, Zsámbék
Csecsemő és gyermek neurológia II. Baj, Bicske, Budajenő, Budakeszi, Budapest 01. ker., Budapest 02. ker., Budapest 12.

A szülői megérzések fontossága és a Baba-Mama-Papa Program

„Ha egy édesanya úgy érzi, baj van, azt komolyan kell venni” - Nemcsak a szavak erejében, de a megérzésekben is nagyon hisz Dr. Tory Vera, az Észak- budai Szent János Centrumkórház Koraszülött- Csecsemő- és Gyermekosztályának főorvosa.

A gyógyulási folyamatban a gyermek egységet alkot a szülővel, így elkerülhetetlen, hogy a szülő is górcső alá kerüljön. A kialakuló anya-gyermek kapcsolatba mindent hozunk, ami addig történt velünk. Legyen szó a gyerekkor élményeiről, traumákról, feldolgozatlan életeseményekről, a várandóssági időszakról, a terhesség élményéről, esetleges abúzusról, szülésélményről.

A kórházban működő Baba-Mama-Papa Program a lelki betegségben szenvedő szülőkkel foglalkozik. Gyakori például a szülés utáni depresszió, amire a koraszülött babák anyukái, apukái fokozottan érzékenyek lehetnek. Egy ilyen krízishelyzet - hosszú kórházi bentlét, folytonos aggódás, bizonytalan jövőkép, önvád - megterheli az érintetteket.

A program keretében nyugati mintára együtt ápolást alkalmaznak. Míg régebben az édesanyákat elválasztották a babáiktól, ma már számtalan tanulmány igazolja és a tapasztalat is az, hogy gyorsabb a gyógyulás, megrövidül az ápolási idő, ha a lelki betegségben - például depresszióban, skizofréniában - szenvedő anyukák együtt tudnak maradni a gyermekeikkel.

Szülés körül gyakoribb a lelki betegségek előfordulása, elsősorban depresszió. Ez a betegség elveszi az anyává válás örömét, megnehezíti az anya-gyermek kapcsolat elindulását, a várt anyai érzések nem jönnek.

A program során az édesanyák (időnként apukák) és gyermekük komplex kezelést kapnak, ami kiterjed a pszichés állapotra és a gyermekükkel és családjukkal való kapcsolatukra. Örömteli látni, ha megérkeznek anyaságukba az édesanyák.

Az ellátó team szaktudása és lelki érzékenysége elengedhetetlen. Dr. Tory Vera hiszi, hogy a szavaknak ereje van. A szülőben nagyon erősen megragadnak a szülés, a várandósság vagy épp az utógondozás során elhangzó mondatok, és aki kimondja, talán nem is gondol bele abba, hogy mekkora hatása lehet ennek. Édesanyák évekkel később, a konzultációkon mesélnek arról, hogy mit okozott bennük egy-egy mondat. Egy negatív megjegyzés mély sebet ejthet, a pozitív viszont évekkel később is visszhangzik, és a legnagyobb nehézségeken is átlendít.

Nemcsak a szavak erejében, de az intuícióban is nagyon hisz. A munkája során gyakran hallgat a megérzéseire, és a szülőket is arra biztatja, hogy hallgassanak megérzéseikre a gyermekükkel kapcsolatban. Tudja, ha egy édesanya úgy érzi, baj van, azt komolyan kell venni, mert ő ismeri a babáját a legjobban.

Sok szülő hiszi úgy, ha magával foglalkozik, a gyermeke elől veszi el az időt, ám a valójában az én idő nem ellopott idő, hanem egy óriási plusz: ha a szülő feltöltődik, egy sokkal energikusabb, boldogabb állapotban tud visszatérni gyermeke mellé. Nyilvánvalóan elképzelhetetlenül nehéz, ha a babánk koraszülött, netán maradandó károsodásai is vannak, de ezekben a helyzetekben is fontos az én-idő, a feltöltődés.

tags: #tory #csecsemo #janos