Szalámi és más tévhitek a terhesség alatt: Mit ehet egy kismama?

A várandósság időszaka tele van örömteli várakozással, de sokszor zavarba ejtő tévhitekkel és aggodalmakkal is. Különösen az étrenddel kapcsolatban kering rengeteg ellentmondásos információ az interneten, a kismamáknak szóló könyvekben, valamint a barátok és családtagok „jótanácsai” között. Annak érdekében, hogy a kismamák eligazodjanak a babavárással kapcsolatos tények és tévhitek bonyolult labirintusában, érdemes csak hiteles forrásokra támaszkodni.

Antal Zsófia védőnő segítségével most tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket, különös tekintettel a szalámi és más feldolgozott húsok fogyasztására.

1. tévhit: Szalámi és az érlelt sonka tabu a terhesség alatt

A fogyasztható ételek és italok listáját már a terhesség korai szakaszában érdemes ellenőrzi. Az interneten keresgélve számos tiltólistás alapanyaggal találkozhatunk, pedig a szabály ennél sokkal egyszerűbb. A tiltólistás alapanyagok a nyers hús, nyers tojás, valamint az érlelt sajtok, mint a camembert és a brie, illetve halat és májat csak heti egyszer fogyasszanak a kismamák. Minden mást azonban nyugodtan meg lehet enni.

Tévhit az is, hogy a kolbász, a szalámi vagy az érlelt sonka sem szerepelhet a babát várók étrendjében.

A szárított vagy füstölt ételek feldolgozott élelmiszereknek minősülnek, melyek nyugodtan fogyaszthatók, csak a házi készítésű formáktól érdemes óvakodni. Persze fontos a változatos táplálkozás, így az is, hogy rengeteg zöldséget és gyümölcsöt is egyen, aki várandós, ez alól csak két kivétel van: a nyers sárgarépa és a nyers cékla, amelyek magas nitrit tartalommal bírnak. Feldolgozott állapotban persze ezek is nyugodtan jöhetnek.

Mely ételek kerülendők a terhesség alatt?

Bár a szalámi és az érlelt sonka fogyasztása megengedett, vannak olyan élelmiszerek, amelyeket jobb elkerülni a terhesség során a fertőzésveszély csökkentése érdekében:

• Alkohol: Nincs ismert biztonságos mennyiségű alkoholfogyasztás terhesség alatt, ezért érdemes teljesen elkerülni.
• Nyers húsok és belsőségek: A nyers húsok (tatárbifsztek, carpaccio, angolosan elkészített húsok) és belsőségek (máj, vese, hurkák, pástétomok) listeriózist vagy toxoplazmózist okozhatnak. Fontos minden húsfélét gondosan átsütni, hogy a legkisebb részük se maradjon nyers.
• Nyers halak és tenger gyümölcsei: A szusi, füstölt lazac, valamint a nem teljesen átsütött tenger gyümölcsei norovírust, szalmonellát vagy lisztériát tartalmazhatnak. A higanytartalom miatt érdemes a kistestű halakat előnyben részesíteni.
• Nyers tojás: A szalmonellafertőzés elkerülése érdekében kerüld a lágy tojást, házi majonézt és a tiramisut. A tojást jól süsd át!
• Pasztörizálatlan tejtermékek: A kezeletlen tej és az ebből készült termékek liszteriózist, szalmonellát vagy E. coli fertőzést okozhatnak. Válassz mindig pasztörizált tejtermékeket, és sajtokból is inkább az érlelt fajtákat, mint például a trappistát.
• Nem alaposan megmosott zöldségek és gyümölcsök: A földben termett zöldségeken és gyümölcsökön is lehetnek kórokozók, például toxoplazmózist okozó paraziták. Mindent alaposan moss meg, esetleg egy evőkanál ecetet is tehetsz a lemosóvízbe.

A liszteriózis és toxoplazmózis kockázatai terhesség alatt

Két betegség, a liszteriózis és a toxoplazmózis különösen veszélyes lehet a várandósság során a magzat fejlődésére nézve. Fontos tudni, hogyan lehet megelőzni ezeket a fertőzéseket.

Liszteriózis - A baktérium, ami komoly veszélyt jelenthet

A Listeria monocytogenes nevű baktérium elsősorban a nyers húsokban, a tenger gyümölcseiben, szennyezett zöldségeken, gyümölcsökön és pasztörizálatlan tejtermékekben fordulhat elő. Felnőtteknél enyhe fertőzést okoz, de várandós nők esetében komoly veszélyt hordoz, mivel vetélést, koraszülést, az újszülöttnél légzési elégtelenséget is okozhat.

A betegség nehezen felismerhető, mert hétköznapi, influenzaszerű tüneteket okoz: enyhe lázzal, esetleg izomfájdalmakkal, hasmenéssel és hányással jár. Ha felmerül a gyanú, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert vérvizsgálattal deríthető ki, és antibiotikummal kezelhető.

Megelőzés:

• Kerüld a nyers ételeket (hús, hal, tojás, tejtermékek).
• Főzd és süsd át alaposan a húsokat.
• Mosd meg alaposan a zöldségeket, gyümölcsöket.
• Ügyelj a konyhai higiéniára (gyakori kézmosás, hűtőszekrény tisztítása, megfelelő hőmérséklet tartása).

Toxoplazmózis - Tévhitek és tények

A toxoplazmózis okozója egy parazita (Toxoplasma gondii), amely emberekre, emlősökre és madarakra is átterjedhet. A felnőtt, egészséges ember immunrendszere gyorsan leküzdi, ám a várandós kismama szervezetében a méhlepényen átjuthat a magzathoz, komoly következményekkel járva.

Tévhitek a toxoplazmózissal kapcsolatban:

• „A toxoplazmózist a macskák terjesztik.” Alapvetően a macskákon élősködő paraziták felelősek érte. A fertőzött macska ürülékében lévő spórák 3-4 nap elteltével válnak fertőzővé.
• „A várandós nőknek meg kell szabadulniuk a macskájuktól.” Néhány óvintézkedéssel minimálisra csökkenthető a fertőzés veszélye. Ha mindennap cseréled a macskaalmot, szinte lenullázod a kockázatot.
• „Ha nem érintkezem egy macskával sem, nem kaphatom el a betegséget.” Sajnos ez nem igaz. Mivel a kóbor macskák mindenhol otthagyják a nyomukat, a termőföldek szennyezettek lehetnek. Ezért fontos a zöldségek és gyümölcsök alapos megmosása.
• „Ezt a betegséget legalább étellel nem lehet elkapni.” Ez is tévhit. A nyers vagy nem tökéletesen átsütött húsok is fertőzésforrások lehetnek, különösen a legelésző állatok húsa (marha, birka).

2. Tévhit: Terhességi cukra csak annak lehet, aki sok cukrot eszik

A tudatos kismamák a kezdetektől odafigyelnek a kiegyensúlyozott táplálkozásra, hogy elkerüljék a gesztációs diabéteszt. Vannak, akik azonban nem csökkentik a szénhidrátfogyasztást a terhesség időszakában, pedig a hormonháztartás felborulása miatt kortól és súlytól függetlenül még azoknál is kialakulhat a terhességi cukorbetegség, akik egyébként kevés szénhidráttartalmú ételt esznek.

Éppen ezért előírás a terhességi protokoll szerint a várandósság 24-28. hetében az általános diabétesz szűrés. Sokan nem tudják, hogy ennek mekkora jelentősége van, hiszen a várandósság során kialakuló cukorbetegség nemcsak az anya szervezetére, de a magzat fejlődésére, idegrendszerére, illetve súlynövekedésére és későbbi hormonháztartási zavaraira is hatással van.

3. Tévhit: Az eddig megszokott mosószer megfelelő az újszülött bőrének

Számos családban tévesen gondolják azt, hogy a kisbabák bőre ugyanolyan kezelést, és így ugyanolyan mosószert is kíván, mint, amit a család többi tagjánál megszokhattak. Pedig nemcsak azok az anyagok károsíthatják a babák bőrét, melyek közvetlenül érintkeznek a testükkel. Ugyanígy irritációt okozhatnak a rosszul megválasztott mosószerek is, ezért a mosásnál kerülnünk kell a felesleges adalékanyagokat és illatanyagokat tartalmazó mosóporokat.

4. Tévhit: A várandósság alatti felkészülésben csak a nőgyógyász ad szakmai segítséget

Az első gyermeküket váró kismamák részéről számos szakmai kérdés merül fel, és sokan úgy tudják, hogy ezeket csak a szülész-nőgyógyász szakorvosnak tudják feltenni. Pedig 2014 óta él az a szabály, amely szerint a terhesség 9 hónapját a védőnők is nyomon követik és havi rendszerességgel találkoznak a kismamákkal. Ők azok, akik holisztikusan látják a terhesség minden mozzanatát és bátran tehetnek fel nekik a kismamák kérdéseket. Az pedig csak a hab a tortán, hogy ők a baba születése után is a család közelében maradnak, hiszen a kicsi első éveit is segítik tanácsaikkal.

5. Tévhit: Minden kismamánál alap a kívánósság

Talán sokaknak meglepő, de a várandósság nem minden eleme olyan, mint a filmekben, ez pedig igaz azokra a jelenetekre is, amikor a kismama uborkát eszik csokival és utána még bevág egy hamburgert is. A valóságban sok esetben pontosan ugyanazokat az ételeket kívánják a kismamák, mint várandósságuk előtt, és nyoma sincs az őrült sóvárgásnak. Mindez teljesen egyénfüggő és valójában a hormonháztartásunk változása alapján alakul ki az ízlésünk, ami van, akinél ugyanaz marad, van, akinél pedig teljesen megváltozik.

tags: #terhesen #ehetek #szalamit