Az éretlen petesejtek és a meddőség kezelésének új lehetőségei

A meddőség kezelésében ígéretes új megoldások születtek a petesejtekkel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően. Hosszú ideig úgy vélték, hogy a nők adott számú petesejttel születnek, és életük során újak már nem termelődnek. Ezért is tulajdonítottak nagy jelentőséget az életkornak a petesejtek egészségének és mennyiségének tekintetében.

A legújabb kutatások azonban, amelyek ígéretes eredményeket mutatnak a petesejt-termeléssel kapcsolatban, megkérdőjelezik ezt a korábbi nézetet. Eszerint a női szervezet képes lehet új petesejteket is termelni a reproduktív évek alatt.

A petesejtek fejlődése és érése

A petesejtek száma és minősége az életkor előrehaladtával

A természet bőkezűen lát el minden nőt petesejtekkel: egy ivarérett nő petefészkében körülbelül négyszázezer éretlen petesejt van, de ebből havonta általában csak egy, összesen mintegy négyszáz érik meg az élete során. A kislányok már születésükkor a petefészkükben lapuló összes petesejttel jönnek a világra, újak már nem fejlődnek ki életük folyamán. A pubertás kezdetére ez a szám mintegy 30 ezerre csökken, majd 30 éves korra 10 ezer marad belőlük. A negyvenes éveikben járó nők maximális petesejtkészletüknek mindössze 3%-át őrzik meg. 35 éves kor felett már csak úgy 22-25 ezer petesejtje van egy nőnek, és innentől már nemcsak a számuk csökken, hanem a minőségük is romlik. 40 éves kor után már egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű petesejtek állnak rendelkezésre a petefészkekben.

Az emberi szervezet kora sokkal többet számít a reprodukció kapcsán, mint gondolnánk. Biológiailag a nők 25-30 éves koruk között a legtermékenyebbek, ekkor érik el petesejtjeik a minőségi csúcspontjukat. Ebben az időszakban kell a legkevésbé számítani arra, hogy a babavárás megviseli a szervezetet. Ám a mai világban a nők inkább később, 30 éves koruk felett vállalnak gyermeket. 35 év felett már erősen lecsökken a petesejtek mennyisége, és a teherbeesés esélye is 80% alá csökken.

Új tudományos felfedezések az őssejtek és petesejt-termelés terén

2012-ben amerikai tudósok egy csoportja olyan őssejteket talált felnőtt egerekben és emberi petefészkekben, amelyek új petesejteket termelnek. E különleges sejtekről kiderült, hogy képesek éretlen petesejteket, oocitákat termelni, amelyek sikeresen beágyazódtak, amikor emberi petefészekszövettel vették őket körül. Jonathan Tilly és munkatársai női petefészekben is keresték a petesejttermelő őssejteket, és a kínai kutatók technikáját alkalmazva meg is találták azokat.

Egy friss felfedezésnek köszönhetően új megoldás születhet a meddőség kezelésére: amerikai kutatók megtalálták azokat az őssejteket, amik képesek petesejteket létrehozni az emlős élete során. Mivel az emberi szaporodásra nagyon komoly szabályok vonatkoznak, még nem tudtak előrébb jutni az ilyen jellegű kísérletekkel, így humán embriókat egyelőre nem hoztak létre.

Őssejtek a petefészekben

Bár az ivarsejtek hasonló módon való létrehozása jóval bonyolultabb feladat, ezen a téren is egyre biztatóbb eredmények születtek az utóbbi időszakban. Pár hete pedig megérkezett az eddigi legfontosabb áttörés híre is: egy japán kutatócsoport éretlen emberi petesejteket kreált vörösvérsejtekből. Bár a létrehozott sejtek még nem alkalmasak a megtermékenyítésre, az eredmény karnyújtásnyira hozta ennek lehetőségét is.

Szaitu Mitinori és kollégái 2016-ban egerek farkából vett sejtekből először úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPSC) hoztak létre, majd azokból olyan ivari őssejteket állítottak elő, amelyekből egyaránt fejlődhetnek petesejtek és spermiumok is. A sejteket aztán mesterséges petefészkekbe helyezték, ahol érett petesejtek fejlődtek ezekből, majd később meg is termékenyítették. A kísérletből nyolc egészséges egér született, amelyek azóta maguk is sikerrel szaporodtak.

Az átütő sikert követően a csapat azon kezdett gondolkodni, hogyan tudnák a módszert emberi sejtekre is alkalmazni. A kutatók egy felnőtt nő vérének sejtjeiből hozták létre az ivari őssejteket, majd ezeket helyezték el az embrionális egérszövetekből készült petefészkekbe, amelyek élő Petri-csészékként szolgáltak a sejtek számára. A petesejteket négy hónapig nevelgették a mesterséges petefészkekben, ahol azok genetikai mintázata lassacskán teljesen átformálódott. A folyamat végére a vérsejtekből ugyanolyan éretlen petesejtek fejlődtek, amelyekből az emberi embriókban a terhesség első három hónapjában alakulnak ki. A kísérlet végére kapott sejtek tehát még nem alkalmasak a megtermékenyítésre, de a japánok kétségtelenül messzebbre jutottak az ivarsejtek testi sejtekből való létrehozásában, mint eddig bárki.

Az őssejtek termékeny talajra helyezik a nőket - készítette: Nature Video

A petesejt egészségének fontossága és támogatása

A petesejt egészsége a jó termékenység egyik sarokköve. A petesejt (ovum) egészsége kihat arra, hogy a megtermékenyülés és beágyazódás bekövetkezik-e, valamint arra is, hogy életképes lesz-e a terhesség.

Nagyon sok tényező hatással van a petefészkek és a petesejtek egészségére: a környezeti hatások, az étrenddel bevitt hormonok, és a stressz is. Mindezek mellett az egészséges termékenység eléréséhez további szempontokat is figyelembe kell venni, úgy mint:

  • Megfelelő vérkeringés
  • Egészséges termékenységi ciklus
  • Kiegyensúlyozott hormonok
  • Egészséges petesejtek

90 nap: egy petesejt ciklusa

Egy petesejt ovuláció felé vezető útjának ciklusa során van egy szűk lehetőség, egy rövid időszak, mely alatt bizonyos tényezők hatással lehetnek az ovulációra készülő petesejtek egészségére. Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap. Ez alatt a 90 napos időszak alatt, mielőtt egy petesejt elérné a teljes érettséget, a petesejtek különféle változásokon esnek át és felkészülnek az ovulációra. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket.

A petesejt egészséghez hozzájáruló tényezők az alábbiak:

  • Vérellátás
  • Megfelelő oxigénellátás
  • Hormonális egyensúly
  • Tápanyagbevitel
  • Stressz

Vér- és oxigénellátás

A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. Kutatások sorra igazolták, hogy a legmagasabb beágyazódási potenciállal rendelkező embriók azok, melyek kiváló vér- és oxigénellátást kapó tüszőkből lettek. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet.

A vérellátás fokozása érdekében az alábbiakat érdemes követni:

  • Igyál minden nap legalább 8 pohár tiszta vizet: A dehidratáció sűrűbbé teheti a véredet, és csökkentheti a vérkeringést a testedben.
  • Edzés: Találj egy neked tetsző mozgásformát, mint például tenisz, séta, futás, tánc vagy termékenységi jóga. A testmozgás fokozza a vérkeringést a testben, friss vért szállít minden egye sejtbe, és segít oxigénnel dúsítani a vért.
Egészséges étrend a termékenységért

Hormonális egyensúly

A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több nőnek borul fel a hormonegyensúlya. Ez oda vezethet, hogy a petesejtek nem reagálnak, a termékenységi ciklus felborul és az ovuláció is elmaradhat. Komplex hormonális folyamatok összehangolt működésére van szükség minden egyes hónapban ahhoz, hogy a termékenységi ciklus beteljesülhessen.

A női ivarszervek összehangolt, egészséges működése és a fogamzó-képesség egy összetett, több szinten zajló biológiai rendszer eredménye. Az agyalapon található hipotalamusz termeli azt a hormont (GnRH), ami az egész folyamatot szabályozza. A fogamzó-képesség zavarát okozhatja ennek a hormonnak a hiánya is. A női ciklus vezérlésének következő szintje az agyalapi mirigy, amelynek hormonjai szabályozzák a tüszők működését. A GnRH hormon az agyalapi mirigyből, a hipofízisből tüszőérést serkentő, FSH hormont szabadít fel, ami beindítja a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) fejlődését.

A hipofízis FSH hormontermelését is sok tényező (daganat, stresszhatás, súlyproblémák (túlzott soványság éppúgy, mint az elhízás) befolyásolhatja. Ha ennek oka azonosítható, annak megszüntetése eredményre vezethet, ha nem, akkor gyógyszeres hormonpótlás lehet a megoldás. Szintén a hipofízis termeli a prolaktin nevű hormont, amely a szoptatós anya tejelválasztását biztosítja, és gondoskodik arról, hogy az anya ne essen idejekorán újra teherbe. Ennek a hormonnak a túltermelődése is okozhat átmeneti meddőséget.

A ciklus első felében az FSH hormonok hatására megindul a petesejtet tartalmazó tüszők fejlődése. Ezek ún. tüszőhormonokat, ösztrogéneket termelnek, amelyek szerepe az, hogy felépítsék, megvastagítsák a méhnyálka-hártyát. Az emelkedő ösztrogénszint gátolja az FSH hormonok termelődését, majd a középidő közeledtével kiváltja a hipofízisből a sárgatest-érést serkentő (LH) hormon termelését, amely a megérett tüsző megrepedéséért felelős.

A többlépcsős rendszer minden szintjén adódhat olyan probléma, amely a petesejt termelődésének zavarához, hosszabb távon, kezeletlenül hagyva meddőséghez vezethet. A női meddőséget az esetek felében különféle ovulációs rendellenességek okozzák, melyeknek egy része orvosolható lenne. Terjedőben van egy újfajta betegség is, amit korai petefészek elégtelenségnek hívnak. A betegség lényege, hogy a nőknél fiatalon, a harmincas éveikben jelentkezik a menopauzához hasonló leállás. Sokszor bármilyen megelőző jel nélkül kimerül a petesejt-készlet.

Ilyen például a policisztás ovárium szindróma (PCOS) nevű betegség, amelynél a hormonok közötti együttműködés zavara, közte a magas inzulinszint férfihormon-túlműködést eredményez. A PCOS mellett gyakran nincs ovuláció, nincs sárgatestfázis, vagyis a pete nem érik meg, és nem tud kipattanni a tüszőből, mivel nem következik be a tüszőrepedés. Ehhez hasonló elváltozás a meg nem repedt ("túlélő") tüsző szindróma (folliculus persistens). Ebben az esetben a tüsző megérik, de nem reped meg, nem érlelődik a helyén sárgatesthormon.

Léteznek természetes megoldások a hormonegyensúly támogatására:

  • Szabadítsd meg szervezeted a felesleges hormonoktól és méreganyagoktól (a két leghatásosabb hatóanyag erre a máriatövis és a keresztesvirágú növényekben található indol-3-karbinol).
  • Használd a Maca gyökeret, mint termékenységtámogató szuperételt.
  • Csökkentsd a mesterséges hormonokkal való érintkezést (pl. műanyag, növényvédő szerek, festékek, oldószerek, hígítók, lakkok, öblítők, mosó- és tisztítószerek, kozmetikumokban található kőolaj származékok).
  • Ha magas az FSH szinted, a barátcserje nevű gyógynövény bizonyítottan segíthet a hormonszintek normalizálásában.

Tápanyagbevitel

A szervezetedbe bevitt tápanyagok pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a petefészkeid és petesejtjeid egészségét. Petesejtjeid számára elengedhetetlen tápanyagokhoz a vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb tápanyagokban gazdag étrend fogyasztásával tudsz hozzájutni.

A petesejt egészségét támogató ételek:

  • Omega-3 zsírsavak
  • Maca
  • Spirulina
  • Brokkoli
  • Bogyós gyümölcsök
  • Sötétzöld leveles zöldségek
  • Laposhal
  • Lazac
  • Tökmag
  • Szezámmag
  • Kurkuma
  • Gyömbér

Étrend- és életmódbeli szokások, melyek árthatnak a petesejt egészségének:

  • Cigarettázás
  • Koffein
  • Alkohol
  • Cukor
  • Nem organikus húsok és tejtermékek
  • Üdítőitalok
  • Alacsony zsírtartalmú étrend
  • Feldolgozott élelmiszerek
  • Transzzsírok
  • GMO ételek

Étrend-kiegészítők

A petesejt egészségének támogatása és a méhnyálkahártya előkészítése szempontjából kulcsfontosságú egy komplex multivitamin szedése. Antioxidánsok, mint a C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, szőlőmag megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen. Az L-argininről, egy aminosavról, kimutatták, hogy növeli a petefészekválaszt és a méhnyálkahártya befogadóképességét. A Maca gyökér, egy ősi szuperétel, segít kiegyensúlyozni a hormonokat, hozzájárulva a petesejtek egészségéhez.

Étrendkiegészítők a termékenység támogatására

Stressz

A stressz modern korunk népbetegsége, az egészségügyi gondok egyik leggyakoribb okozója. A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.

A stressz csökkentése tehát kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, ha szeretnéd petesejtjeid egészségét javítani. Ennek érdekében először is vegyél ki egy kis szabadságot, tedd félre a munkahelyi és otthoni teendőket, pihenj. A „csendes időd” alatt próbáld ki az alábbiakat:

  • Sétálj egyet
  • Vegyél egy habfürdőt
  • Olvass könyvet
  • Menj el egy masszázsra
  • Igyál nyugtató gyógynövényteát, például kamillát, kava-kavát, vagy borsmentát
  • Meditálj
  • Menj el terápiára/pszichoterápiára

Az őssejtek termékeny talajra helyezik a nőket - készítette: Nature Video

Egy amerikai kutatás eredménye alapján a kognitív viselkedésterápián (CBT) résztvevő nők 80%-a elkezdett újra ovulálni, míg a terápiára nem járóknak mindössze 25%-a!

A rákkezelés és a termékenység megőrzése

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek - jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban. A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket. Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI). Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe.

Az őssejt felhasználása termékenységet veszélyeztető orvosi kezelések esetén is megoldást jelenthetne, így például kemoterápiás kezelés vagy alhasi műtétek alkalmával. A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor.

tags: #sok #eretlen #petesejt