Baba átmozgató torna otthon

A baba átmozgató torna több szempontból is nagyon jó minden babának. Naponta egyszer javasoljuk a gyakorlatsor elvégzését, játékosan, énekekkel kísérve, lehetőleg a reggeli időszakban. A passzív kimozgatásnak sok jótékony hatása van, most csak azokat szeretném kiemelni, melyek a babákra vonatkokoznak. A folyamatos mozgatással az ízületeket kimozgatjuk, beolajozzuk. Fokozzuk a vérkeringést az izmokban és a bőrben. Előkészítjük az aktív mozgást és karbantartjuk a reflex apparátust. Sokszor előfordul, hogy amikor a gyermekünket mozgatjuk, befeszíti magát. Ez a feszítés nem izomtónus eloszlási zavarra utal, hanem arra, hogy a baba idegrendszere éretlen és „nem tudja”, mikor kell lazítani, illetve feszíteni izmait. Idővel a torna segítségével kialakul a helyes izomtónus beállítás.

A kisbaba érkezése minden családban egy csodálatos, ugyanakkor kérdésekkel teli időszak kezdetét jelenti. Az első hetek az ismerkedésről, az egymásra hangolódásról és az alapvető szükségletek kielégítéséről szólnak, ám hamarosan felmerül az igény a baba aktívabb támogatására is. A mozgásfejlődés nem csupán az izmok erősödéséről szól, hanem az idegrendszer érésének egyik legfontosabb mutatója és motorja is egyben. A szülőkben gyakran megfogalmazódik a vágy, hogy segítsenek gyermeküknek felfedezni saját testének lehetőségeit, de bizonytalanok lehetnek abban, hogy mikor és milyen módon kezdjenek bele a közös tornázásba. A csecsemők mozgása az első időszakban nagyrészt reflexszerű, amelyeket az agytörzs irányít. Ezek az ősi reflexek alapozzák meg a későbbi, tudatos mozgásformákat, és segítik a baba túlélését az első hetekben. Ahogy az idegrendszer érik, ezek a reflexek fokozatosan gátlás alá kerülnek, és helyüket átveszik az akaratlagos mozdulatok. A mozgás során a baba megtanulja érzékelni saját végtagjait, a gravitáció hatását és a körülötte lévő tárgyak távolságát. A szenzomotoros fejlődés lényege, hogy az érzékszervi ingerek és a motoros válaszok összehangolódnak. A mozgásfejlődés menete szigorú hierarchiát követ, amit kefalokaudális (fejtől a láb felé haladó) és proximodisztális (a testközéptől a végtagok felé tartó) iránynak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a baba először a fejét tanulja meg megtartani, majd következik a törzs stabilitása, és végül a finomabb mozdulatok a kezekkel és lábakkal.

Sok szülő tanácstalan, hogy vajon mikor jön el az a pillanat, amikor már nem csak ringatni és szeretgetni lehet a babát, hanem aktívan tornáztatni is. A válasz meglepően korai: a születéstől kezdve végezhetünk olyan mozdulatokat, amelyek segítik a fejlődést. Az újszülöttkorban a legfontosabb feladat az adaptáció, vagyis a külvilághoz való alkalmazkodás. Ilyenkor a tornáztatás célja elsősorban az izomtónus normalizálása és a testtudat ébresztgetése. A baba ekkor még nagyon képlékeny, az ízületei lazák, ezért minden mozdulatnak rendkívül gyengédnek és lassúnak kell lennie. A valódi, strukturáltabb gyakorlatok ideje általában a 6-8. hónap. Minden baba más ütemben fejlődik, ezért soha ne hasonlítsuk gyermekünket a szomszéd kicsijéhez vagy a szakkönyvek szigorú táblázataihoz. A legfontosabb jelzés maga a baba: ha elfordul, sírni kezd vagy feszültté válik, akkor az adott gyakorlatot be kell fejezni.

A sikeres otthoni foglalkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő környezet megteremtése. A baba biztonságérzete és komfortja határozza meg, hogy mennyire lesz együttműködő. A legmegfelelőbb helyszín a föld, egy keményebb, de nem hideg felületen. A habszivacs puzzle vagy egy vastagabb, nem túl puha játszószőnyeg ideális választás. A puha ágy vagy a kanapé nem javasolt, mert a baba belesüpped, így nem kap megfelelő ellenállást a talaj felől, ami szükséges az izmok aktiválásához. A világítás legyen szórt, kerüljük az éles, közvetlenül a baba szemébe világító lámpákat. A háttérben szólhat halk, megnyugtató zene, de a legjobb hang a szülő éneke és beszéde. A baba számára a szülő hangja a legbiztonságosabb kapaszkodó, ami segít neki ellazulni és a feladatra koncentrálni.

A modern csecsemőgondozás egyik legfontosabb fogalma a Tummy Time, azaz a hason fekvés éber állapotban. Mivel a hirtelen csecsemőhalál (SIDS) megelőzése érdekében a babákat háton altatjuk, elengedhetetlen, hogy ébrenléti idejükben elegendő időt töltsenek hason. Sok baba kezdetben tiltakozik a hason fekvés ellen, mert ez egy fizikailag megterhelő munka számukra. Ilyenkor fokozatosságra van szükség. Kezdhetjük azzal, hogy a baba a szülő mellkasán fekszik, miközben mi félig fekvő helyzetben vagyunk. Itt a baba motivált, hogy felemelje a fejét, hogy láthassa az arcunkat, miközben érzi a közelségünket és a szívverésünket. Ha a talajon gyakorolunk, helyezzünk a baba elé egy törhetetlen tükröt vagy színes, kontrasztos kártyákat. A saját arcának látványa vagy az érdekes formák elterelik a figyelmét a fizikai erőfeszítésről. Segíthetünk egy felcsavart törölközővel is, amit a hónalja alá helyezünk: ez megemeli a mellkasát, megkönnyítve a fejemelést és a karokra támaszkodást. A hason fekvés nemcsak az izmokat fejleszti, hanem megelőzi a laposfejűség kialakulását is, hiszen leveszi a nyomást a koponya hátsó részéről. Emellett a baba emésztésére is jótékony hatással van, a hasi terület enyhe nyomása segíthet a gázok távozásában.

Átmozgató torna feladatok otthonra

Lábak átmozgatása

• A baba jobb lábát bal kezünkkel rögzítjük a combjánál, jobb kezünkkel a bal lábszárnál fogva a térdét hashoz toljuk, majd vissza kinyújtjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• Baba minkét lábát hashoz toljuk, majd lassan visszanyújtjuk.
• Biciklizés: A baba jobb lábát comb tájékon rögzítjük bal kezünkkel, másik kéz térd alatt a lábszáron fog és kifelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• Mindkét csípővel kifelé körzünk.
• A baba jobb lábát rögzítjük bal kezünkkel a combnál, másik kéz térd alatt a lábszáron fog, és befelé körzünk csípőből. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• Egyik kéz a jobb térd alatt a lábszáron fog, másik kéz a másik oldalt és mindkét csípővel befelé körzünk.
• Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba bokáját le és fel mozgatjuk. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• Egyik kezünkkel a kezelendő láb lábszárat fixáljuk a vádlinál, másik kezünkkel a baba jobb bokájával körzünk kifelé majd befelé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• A lábfejek körkörös mozgásai nagyon fontosak. Egyik kezeddel megfogod a gyerek lábszárát, másikkal a lábfejét, amely könnyedén forog mindkét irányban.
• 4 hónapos kortól kezdve megkezdheted edzeni a láb felső részeit. Megfogod mindkét kezeddel a gyerek mindkét lábszárát, és lassan ki-be hajlítod alsó tagjait.
• Következik a combízületek ki-be hajlítása. Szintén megfogod mindkét kezeddel a gyerek mindkét lábszárát, és lassan ki-be hajlítod a comb ízületeit, kihajlítva a baba térdét, minél hosszabb ideig. Eközben a baba alsó tagjai teljesen ki vannak nyújtva egymás mellett, és a feneke tájékán a test hozzá kell tapadjon a felülethez. Ez után a lábakat vissza hajlítod vízszintesre. Ez a gyakorlat nagyon eredményes, mert elősegíti a comb és combízületek erősödését.

Karok átmozgatása

• Bal kezünkkel a baba mellkasát rögzítjük, jobb kézzel pedig a bal csuklónál fogjuk, karjai a törzs mellet nyújtva. Ezt követően felvisszük nyújtva a füle mellé a kart, majd vissza le a törzs mellé. Végezzük el ugyanezt a másik oldallal.
• Baba karjai a törzs mellet, innen szimmetrikusan egyszerre visszük fel a két kart a fül mellé nyújtva, majd vissza törzs mellé.
• Karok törzs mellett, a baba kezénél fogva a két kart két oldalt nyújtva félkörben visszük fel a fül mellé, majd vissza le a törzshöz.
• Karok oldalsó középtartásban, kezeket a csuklónál fogva nyújtott könyökökkel keresztezzük középen (ölelés) a törzs előtt, majd vissza mellső középtartásba.
• Karok elől a hasánál nyújtott könyökkel keresztezve, a karokat a kezénél fogva rézsútosan felvisszük nyújtott könyökkel a fül mellé, majd vissza le.
• Ugyanúgy, mint a lábaknál, a kézfej forgatásával kezdjük. Bal kezeddel megfogod a baba alkarját, a jobb kezeddel megfogod az ujjait és a tenyerét.
• Következik a karok tornáztatása. A baba karjai követik az asztal felületét, és oldalsó mozdulatokkal oda helyezzük a felső testéhez. Aztán szintén az asztal felületet követve, visszaállítjuk őket az alsó test mentén.
• Egy másik, mellkas és karok izmait erősítő gyakorlat, a karok keresztbe tevése. A gyakorlat egyszerű.

Minden feladatot legalább 8 ismétléssel végezzünk.

További gyakorlatok a mozgásfejlődés támogatására

• A háton fekvő babát, finoman húzva a karjait, felültetjük úgy, hogy először a teste álljon fel. Így megtartjuk egy pár másodpercig, aztán finoman visszaeresztjük vízszintes állapotba.
• A hason fekvő babát a csuklójától és alkarjától fogva felemeljük 20-25 cm magasságra.
• A következő gyakorlatok szintén a hátizmok erősítéséhez szolgálnak: a hason fekvő babának megfogjuk lábait, és kinyújtva azokat, megemeljük.
• Ez egy közismert gyakorlat, amikor a gyerekek taligát játszanak. Mindkét lábait megfogjuk, és felsőtestét megemelve, a baba súlya a két karjára esik. Később ilyen pózban pár haladó mozdulatot is tehet.
• A “hídba ereszkedés” gyakorlat nagyon hatásos a test és alsó tagok izmainak erősítésére. A gyerek fekszik a hátán. Egy kézzel megtámasztjuk lábait, mindkét bokáját az asztal felületére nyomva. Másik kezünkkel megemeljük a testét anélkül, hogy a feje megemelkedne az asztal felületéről. Így a test meghajlik, megerősítve a nyakizmok és a hátgerinc tartását is.
• Hátára fektetve, a babának megfogjuk a bokáját, és lassan felhúzzuk, miközben a térdei be vannak hajlítva. A baba reflexszerűen talpára kapaszkodik fel, kinyújtja testét, és feláll. Aztán összetett lábakkal és karokkal visszaengedjük a babát eredeti helyzetébe, aztán újra megismételjük az egészet.
• Ebben az időszakban a cél a testtudat és a koordináció alapjainak megteremtése. A keresztezett mozgások már ilyenkor is bevezethetők nagyon finom formában. Fektessük a babát a hátára, és óvatosan fogjuk meg a bokáit. Végezzünk lassú, bicikliző mozdulatokat a lábaival.
• Egy másik kiváló gyakorlat a „kéz-láb találkozó”. Emeljük meg óvatosan a baba bal lábát és jobb kezét, majd közelítsük őket egymáshoz a test középvonalában. Ismételjük meg a másik oldalon is. Ez a gyakorlat segíti az agyféltekék közötti kapcsolatok kiépülését.
• A vizuális követés is a torna része. Használjunk egy fekete-fehér ábrát vagy egy piros labdát, és lassan mozgassuk a baba arca előtt 20-30 centiméterre. Mozgassuk jobbra-balra, majd fel és le. A szemizmok edzése közvetlen hatással van a nyakizmok fejlődésére, hiszen a baba a szemével követi a tárgyat, és ehhez el kell fordítania vagy meg kell emelnie a fejét.

Ne hanyagold a testmozgást, szoktasd hozzá a gyereket még pici korában, babatorna és babamasszázs formájában. Ha biztosítod számára a mozgásigényt, ez később reflexé és szükséggé alakul át. Nekünk sem ártana együtt mozognunk velük, elsősorban mert így példát mutatunk és megelőzzük az oly sok betegséget, ami az elhízásért felelős.

A boltok polcai roskadoznak a különböző bébikompokat és ugrálókat kínáló dobozoktól, ám szakmai szempontból ezek használata nem javasolt, sőt, kifejezetten káros lehet. Ezek az eszközök olyan testhelyzetbe kényszerítik a babát (pl. lábujjhegyezés), amire az izomzata és a csontrendszere még nem áll készen. Helyette használjunk egyszerű, kreatív eszközöket. Egy üres kartondoboz kiváló alagút lehet a mászáshoz. Egy műanyag lavór, amibe beleültetjük a babát és óvatosan körbe-körbe forgatjuk a padlón, remek egyensúlyfejlesztő. A zenélő és világító játékok helyett részesítsük előnyben a természetes anyagokat. A fa, a gumi, a különböző textúrájú anyagok (selyem, gyapjú, dörzsölt pamut) érintése stimulálja a tenyér receptorait, ami közvetlen hatással van a kézügyesség fejlődésére. Használhatunk egyszerű lejtőket is (pl. a kanapénak döntött matrac), amin a baba felmászhat vagy lecsúszhat. Ez megtanítja neki, hogyan kell alkalmazkodni a megváltozott terepviszonyokhoz.

Bár minden gyermek egyéni tempóban fejlődik, vannak bizonyos figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelni. Szintén gyanúra adhat okot az aszimmetria: ha a baba csak az egyik irányba fordítja a fejét, csak az egyik kezével nyúl a tárgyakért, vagy ha kúszás közben az egyik lábát nem használja. A korai felismerés rendkívül fontos, hiszen a csecsemőkori idegrendszer plaszticitása (alakíthatósága) ekkor a legnagyobb. Ne ijedjünk meg, ha a baba bizonyos mozgásformákat „kihagy” vagy felcserél, de a mászás hiánya esetén mindenképpen kérjük ki szakértő véleményét. A gyógytorna (pl. Dévény-torna) célzottan segíthet.

Szülőként mi ismerjük legjobban a gyermekünket. Ha tartósan azt érezzük, hogy valami „nem stimmel”, bízzunk az ösztöneinkben. A babatorna nem csupán fizikai tevékenység, hanem a kommunikáció egyik legősibb formája szülő és gyermek között. Amikor tornáztatjuk a kicsit, szemkontaktust tartunk, beszélünk hozzá, megérintjük a bőrét. Ez a fajta figyelem mélyíti a bizalmat és az érzelmi kötődést. A mozgásos sikerek (az első átfordulás, az első stabil ülés) növelik a baba önbizalmát. A kompetenciaérzés, vagyis az a tudat, hogy „képes vagyok hatni a környezetemre”, alapvető fontosságú a személyiségfejlődés szempontjából. A torna során tanúsított szülői attitűd is meghatározó. Ha mi magunk is élvezzük a játékot, nevetünk és dicsérünk, a baba a mozgást pozitív élményként kódolja. Ez a pozitív attitűd az alapja a későbbi egészséges életmódnak és a sport szeretetének. Végezetül ne feledkezzünk meg: a legtöbb baba számára a legjobb „tornaszer” maga a szülő. A közös hancúrozás a szőnyegen, a dögönyözés, a csiklandozás és az önfeledt nevetés többet ér minden drága fejlesztőjátéknál.

Gyakran ismételt kérdések

• Mennyi ideig tartson egy-egy tornázás otthon? Az első hetekben elegendő alkalmanként 2-5 perc, naponta többször ismételve.
• Baj-e, ha a babám nem szeret hason lenni? Sok baba tiltakozik eleinte, mert a fejemelés nehéz munka. Próbáljuk rövidebb ideig, de gyakrabban, vagy használjunk segédeszközöket (pl. tükör, mellkasunkon fekvés), hogy vonzóbbá tegyük a pozíciót.
• Szükséges-e speciális végzettség a baba tornáztatásához? Az egészséges fejlődésmenetű babák otthoni, játékos átmozgatásához nincs szükség speciális végzettségre, csupán odafigyelésre és gyengédségre.
• Mikor érdemesebb tornázni: alvás előtt vagy után? A legideálisabb az alvás utáni, éber időszak, amikor a baba kipihent és energikus.
• Használhatok-e súlyokat vagy ellenállást a baba tornájához? Szigorúan tilos bármilyen külső súly vagy gumi ellenállás használata!
• Mit tegyek, ha a babám kihagyja a kúszást és egyből mászni kezd? A kúszás és a mászás is fontos szakasz, de néha előfordul, hogy az egyik kimarad vagy nagyon rövid ideig tart.
• Mezítláb vagy cipőben tornázzon a baba, amikor már feláll? A legjobb a mezítlábas torna vagy a tapadós zokni használata. A talp közvetlen érintkezése a talajjal alapvető az egyensúlyérzék és a lábboltozat egészséges fejlődéséhez.

tags: #tornazz #a #babaddal #otthon