Stoll Béla (Ecser, 1928. február 15. - Budapest, 2011) kiemelkedő alakja volt a magyar irodalomtörténetnek és a József Attila-kutatásnak. Pályafutása során számos jelentős munkát jelentetett meg, melyek hozzájárultak a régi magyar irodalom és József Attila életművének jobb megértéséhez. A budapesti Werbőczy István Gimnáziumban érettségizett 1946-ban, az ELTE BTK keretében magyar-olasz szakon tanult, 1951-ben magyar szakos középiskolai tanári-könyvtáros diplomát szerzett.
Pályakezdés és régi magyar irodalom kutatása
Stoll Béla pályáját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Régi és Ritka Nyomtatványok Tárában kezdte (1950-1952), majd 1952-53-ban a keszthelyi Helikon Könyvtár vezetője lett. Elsősorban a régi magyar irodalom sajtó alá rendezésével foglalkozott. Munkássága során számos kötetet szerkesztett és adott ki, melyek a régi magyar költészetet tették szélesebb körben hozzáférhetővé.
Fontosabb kiadványai közé tartoznak:
- Virágénekek és mulatónóták. XVII-XVIII. Régi magyar költők tára, XVII.
- A magyar irodalom története I.
- A magyar irodalom története II.
- Az unitáriusok költészete; sajtó alá rendezte: Stoll Béla, Tarnócz Márton, Varga Imre; Akadémiai, Budapest, 1967 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Forgách Mihály-Justus Lipsius levélváltása; sajtó alá rendezte: Stoll Béla, latinból fordította: Pirnát Antal, bevezetőt írta, szerkesztette: Klaniczay Tibor, V.
- Szenci Molnár Albert költői művei; sajtó alá rendezte: Stoll Béla; Akadémiai, Budapest, 1971 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- A magyar irodalomtörténet bibliográfiája I. 1772-ig; összeállította: Stoll Béla, Varga Imre, V.
- Balassi Bálint összes versei. Szép magyar comoediája és levelezése; 3. kiadás
- Bethlen Gábor korának költészete; sajtó alá rendezte: Komlovszki Tibor, Stoll Béla; Akadémiai, Budapest, 1976 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Madách Gáspár, egy névtelen, Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Listius László, Esterházy Pál és Fráter István versei; sajtó alá rendezte: Varga Imre, Cs. Havas Ágnes, Stoll Béla; Akadémiai, Budapest, 1987 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban.
- Katolikus egyházi énekek. 1660-as, 1670-es évek. 1. Szövegek; sajtó alá rendezte Stoll Béla; Argumentum, Budapest, 1992 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Katolikus egyházi énekek. 1660-as, 1670-es évek. 2. Jegyzetek; sajtó alá rendezte: Stoll Béla; Argumentum, Budapest, 1992 (Régi magyar költők tára, XVII. század)
- Balassi-bibliográfia; összeállította: XVI. századi
- A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája, 1542-1840; 2. kötet
- A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; 2. kötet
József Attila-kutatói tevékenysége
1974 óta József Attila-kutatóként is tevékenykedett. A József Attila-kutató 2008-ban ünnepelte 80. születésnapját, mely alkalomból a "Stoll Béla 80. születésnapjára" című kötet is megjelent. Ezen a területen is jelentős munkákat végzett, melyek közül kiemelkedőek:
- József Attila összes versei.
- József Attila összes versei; szöveggondozó
- József Attila összes versei. Kritikai kiadás; 2. kötet
- József Attila levelezése; összeállította: H.
József Attila - Irodalom érettségi
Díjak és elismerések
Munkásságát 1973-ban Akadémiai Díjjal ismerték el.
Emlékezete: A Klotild utcától a Stollár Béla utcáig
A valamikori Klotild utcát a háború után Stollár Béláról nevezték el. Vajon tudják-e az arra sétálók, hogy ki is volt ez a férfi? Dr. Stollár Béla eredetileg sportújságíró és nem mellesleg magyar gyorsíró bajnok volt. Az 1930-as években barátkozott össze a Deák családdal.
Katonai szolgálata és ellenállási tevékenysége
Amikor 1943-ban behívták katonának, akkor a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, mint hadapród őrmester. Feladata a Vezérkari Főnökség megbeszéléseinek, parancsainak és rendeleteinek gyorsírásos rögzítése és feljegyzése volt. Stollár mentő és ellenállási tevékenysége igazából a nyilas hatalomátvételt követően kezdődött.
Zsidómentő tevékenysége
Először a Deák család lányát, Évát segítette ki hamis személyi iratokkal, majd az édesanyát. Így mindketten vidékre tudtak menekülni. Az apát, Deák Istvánt már a német megszállást követően elfogták és internálták a kistarcsai táborba. Csodálatos módon megmenekült attól, hogy a tábor több mint ezer zsidó internáltjával együtt július végén Auschwitzba deportálják. Ifjabb Deák Istvánt, aki 1944 tavaszán leérettségizett, majd azonnal munkaszolgálatra hívták és az erdélyi vasútépítési munkákra vitték, is támogatta Stollár. A tilalom ellenére pénzt és élelmiszert küldött neki. A fiatalemberből később a Columbia Egyetem történész professzora lett, aki többek között a holokauszt történetének jeles kutatója. Deák Pétert, az unokatestvérét is segítette hamis papírokkal Stollár, aki így meg tudott szökni a munkaszolgálatból. A nagymama, Deutsch Hermanné megmentésére tett erőfeszítései azonban kudarcot vallottak. Őt egy csillagos házból hurcolták el, 1944. november 17-én, majd erőltetett menetben hajtották a nyugati határ felé.
A fegyveres ellenállásban való részvétele
Hősünk az embermentő tevékenysége mellett a fegyveres ellenállásban is aktív volt. Csoportja a Klotild utca 22-ben (ezt az utcát Stollár Béláról nevezték el a háború után) egy lakásban tartotta a központját. A csoport tagjai szökött munkaszolgálatosok és katonaszökevények voltak, akiknek Stollár volt a parancsnoka. Hamis iratokat, katonai parancsokat, élelmiszert és fegyvert szerzett a számukra.
Az ellenállási csoport leleplezése és Stollár Béla halála
Karácsonykor egy feljelentés miatt egy teherautónyi nyilas szállt ki az épülethez. Először a házmestert és családját, illetve egy vendégségbe jött házaspárt gyilkoltak meg, mert a házmester egy titkos csengővel riasztani akarta az ellenálló csoportot. A csoport többsége a tetőn át elmenekült, de Stollár Béla és néhány társa hátramaradt, hogy a kompromittáló iratokat elégessék. Kézigránátokkal egy ideig sikeresen feltartóztatták a nyilasokat, de végül a túlerő legyűrte őket.