A tököli börtönkórház, hivatalos nevén Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza (BvKK), hosszú évtizedekig kulcsszerepet játszott a fogvatartottak egészségügyi ellátásában, beleértve a szülészeti és nőgyógyászati ellátást is. Az intézmény 2020. október 31-én bezárta kapuit, feladatait a Berettyóújfaluban felépült Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ vette át. Ez a cikk a tököli börtönkórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának működését, az ott zajló szüléseket, az anya-gyermek kapcsolat alakulását a büntetés-végrehajtás keretei között, valamint az intézmény bezárásával kapcsolatos kihívásokat mutatja be.
A tököli börtönkórház szülészete
A tököli intézmény a fogvatartottak ellátását biztosító nagy intézmény volt, számos osztállyal, a belgyógyászattól a szülészetig. Évente átlagosan 20 nő szült a tököli Büntetés-Végrehajtás Központi Kórházában. Amennyiben a terhesség alatt semmi gond nem merült fel, nincs semmilyen komplikáció, akkor a 35. terhességi héttől kerültek felvételre ide a várandós nők.
A szülést követően - ha nincs tiltás, főleg bírósági tiltás - az anya és gyermeke a kecskeméti anya-gyermek körletre kerültek, ahol a gyermekek 1 éves koráig tartózkodhattak. Ezekben az esetekben a gyermek igénye szerint, de általában 3 óránként az anya megetethette a babát, szigorú felügyelet mellett. A szülések a rabkórház sebészeti műtőjében is zajlottak, például császáros szülések esetén. Koraszülések esetén a Péter Cserny Alapítvánnyal dolgoztak együtt.
A szülési körülmények
Egy szülésznő beszámolója szerint a tököli börtönkórházban a hetvenes évek körülményei uralkodtak: hideg, fehérre kent rácsos vaságyak, maró klórszag és pislákoló neonfény jellemezte a környezetet. A vajúdó nőknek nem volt saját ruhájuk, csak hálóingük és köntösük, ami sokak szerint megfosztotta őket méltóságuktól.
Ugyanakkor sok fogvatartott a börtönkórházi körülményeket jobbnak ítélte, mint az anyaintézetekben uralkodó állapotokat. Volt, aki úgy érezte, "hiába vagyunk bezárva, szabadabbnak érezzük magunkat", mivel "nem egy vasajtó van előttünk, hanem egy normális ajtó". A szülészeten minden szolgálatban egy szülésznő, egy csecsemőápoló és egy szülész-nőgyógyász dolgozott, hétvégén és éjszaka a szakorvosok telefonos ügyeletet adtak, szükség esetén azonnal mentek.
Alternatív szülési módszerekre a kismamáknak nem volt lehetőségük, de részt vehettek terhestornán.
A szülést követő anya-gyermek elhelyezés
A Tököli rabkórházban született gyermekek sorsa gyakran a család és a gyámhivatal bevonásával dőlt el. Ha valaki kiskorú sérelmére követett el bűncselekményt, akkor a gyermek születését követően a csecsemőt vagy a családnak adták ki, ha volt olyan hozzátartozó, aki vállalta a felnevelését. Ha nincs ilyen, akkor a gyámhivatal által nevelőszülőkhöz került, illetve harmadik lehetőségként csecsemőotthonba. Bizonyos esetekben arról is rendelkezhettek, hogy másik gyermekét vagy gyermekeit is elveszik az anyától.
Az anya-gyermek körlet Kecskeméten működött 2002 februárjától, ahová a tököli kórházból szállították át az anyákat és újszülötteiket. Itt a gyermekek 1 éves korukig maradhatnak édesanyjukkal, ami a szakemberek szerint nagyon fontos a kötődésük szempontjából.
Az alábbi táblázat bemutatja, hány csecsemő született a tököli rabkórházban, és hányat szállítottak át az anya-gyerek részlegre:
| Év | Születések száma | Átadás az anya-gyerek részlegre |
|---|---|---|
| 2010 | 18 | 8 |
| 2011 | 24 | 16 |
| 2012 | 13 | 10 |
| 2013 | 17 | 16 |
| 2014 | 20 | 16 |
| 2015 | 14 | 10 |
Ez a legtöbb európai országhoz képest rettenetesen rövid idő. Dániában, Olaszországban, Lengyelországban és Németországban alapból 3 évig lehetnek a fogvatartott nőkkel csecsemőik.
Börtönanyák: Gyermekeket nevelő nők börtönben (Sir Trevor McDonald) | Valós történetek
A tököli börtönkórház bezárása és az új intézmény
A tököli rabkórház 2020. október 31-éig működött hivatalosan Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznak (BvKK) hívott intézményként. November elsejétől megkezdte működését a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban épült új börtönkórház, hivatalosan Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ néven. Az országos hatókörű berettyóújfalui rabkórház a helyi Gróf Tisza István Kórház mellett épült, másfél év alatt készült el. Kivitelezője a West Hungária Bau volt, 9,2 milliárd forintért vállalta a 194 ágyas kapacitású új intézmény felépítését. A beruházást bruttó 9,2 milliárd forintért a West Hungária Bau végezte.
Kihívások az átállás során
A tököli intézmény 51 kórterme és közel 300 betegágya volt, míg az új berettyóújfalui kórházban csak 194 ágy lesz. Ez felvetette a kérdést, hogyan fogják megoldani a mintegy 17 ezer fogvatartott ellátását.
Mivel a berettyóújfalui kórház közúton közel háromórányi autóútra fekszik Tökölről, a személyzetből jó eséllyel csak kevesen tudták vállalni, hogy a 300 kilométerrel odébb költözzenek. A tököli kórház személyi állományának több mint kétharmadának, 72,6 százalékának megváltozott a szolgálati helye, de az új szolgálati hely a jelek szerint nem a berettyóújfalui kórházban végzett munkát jelentette. Csupán egy személy kérte az áthelyezését a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ állományába.
Az új kórház személyi állományát még nem sikerült teljesen feltölteni, a BVOP honlapján hirdetésben kerestek szakorvost, valamint szakápolói, biztonsági, illetve körletfelügyelői végzettséget adó képzéseket is hirdettek kifejezetten a berettyóújfalui munkavégzéssel. Az Átlátszó szerint az új kórház személyi feltöltöttsége szeptemberben 80 százalékos volt.
Közösségi ellenállás Berettyóújfaluban
A börtönkórház ügye nagy tiltakozást váltott ki a 15 ezres Berettyóújfaluban, miután a képviselő-testület 2017 májusában egyhangúlag támogatta a kórháznak kiszemelt önkormányzati terület átadását az állam számára. A lakossági felháborodás hatására népszavazás kiírásáról döntöttek. A referendumon többen voksoltak a rabkórház ellen, de az érvénytelen lett, mivel a választópolgároknak csak a negyede, 3035 fő nyilvánított véleményt.
A börtönkórház ellen tiltakozók egyik szószólója Zákány Zsolt, a helyi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályvezetője volt, akit a népszavazás után leváltottak. Később távozott a kórházból is, és egy nyíregyházi magánklinikán orvosigazgató-helyettesként állt munkába. A börtönkórház ügye időközben elcsendesedett a városban.
Az ombudsman vizsgálatai és a tököli börtönkórház állapota
Székely László ombudsman OPCAT-eljárás keretében vizsgálta meg a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát. Az ellenőrzés során súlyos visszásságokat tárt fel. A betegek szerint a kórtermekben „borzalmas állapotok uralkodnak”, és többen úgy vélekedtek, hogy „Ez nem kórház, a disznókat nem tartanák így. Higiéniáról nem beszélek, egy gazdasági épület különb a civil életben, mint itt egy kórterem.”
Bár a kórház bővítését, illetve korszerűsítését egy korábbi kormányhatározat már a 2005. és a 2006. évekre előirányozta, a gyakorlatban az eltelt években nem sok minden történt. Egyedül a hőközpontot újították fel 2013-ban, a tervezett munkálatok többsége azonban elmaradt, és a karbantartás is csak a napi működést akadályozó hibák elhárítására szorítkozott.
A kórház épületei, kórtermei és azok berendezése a látogatáskor is erősen elhasználódott állapotban voltak, túlnyomó többségük sürgős felújításra vagy cserére szorult. A főépület általános állapota a balesetveszélyes kategóriához közelített. A nyílászárók porladtak, a járólapok, fali csempék hiányosak voltak, így megfelelő tisztításuk sem lehetséges. Az ablakok festékhiányosak, rosszul záródtak, huzatosak. Néhol az ágymatracok huzata ragacsos volt a kosztól, a takarók szövetét száraz kenyérdarabok szennyezték, az ágynemű szakadt, a pokrócok, paplanok foszlottak voltak. Néhány kórteremben még világítás sem volt.
A higiénés körülmények is aggasztóak voltak. A főépület földszintjén található közös vizesblokk, a férfikórtermekhez tartozó mosdók, illemhelyek, csaptelepek és fűtőtestek állapota még az alapvető higiénés elvárásoknak sem tett eleget. Szinte az összes beteg panaszkodott, hogy meleg víz hiányában nem tudnak megfelelően fürdeni, hajat mosni és mosakodni sem.
A szülészeti osztályon is voltak problémák: az alacsony víznyomás miatt a melegvíz-tároló és az újszülöttek számára felszerelt átfolyó rendszerű vízmelegítő működése is akadozott. A kismamakórteremhez tartozó fürdő és WC is rendkívül elhanyagolt állapotú volt. Az anyák - mosógép hiányában - nemcsak a saját, hanem az újszülöttek ruháit is lavórban, kézzel kénytelenek voltak kimosni.
Szakemberhiány és ellátási problémák
A szakemberhiány is komoly gondot jelentett. Számos orvosszakma képviselői csak alkalmilag, konzíliumba jöttek Tökölre. A kórház - jelentkező hiányában - évek óta nem tudott traumatológust alkalmazni, ezért a sebészeti osztályon kizárólag hasi beavatkozásokat végeztek. Még az egyszerűbb töréseket, zúzódásokat is külső egészségügyi intézményekben kellett ellátni, ami óriási terhet rótt a büntetés-végrehajtás költségvetésére.
Az ombudsman szerint a betegek szakszerű ellátása lényegesen költséghatékonyabb lenne, ha a kórház megfelelő képzettségű szakemberekkel rendelkezne. A műtők felszereltsége, színvonala és higiénéje egy átlagos kórházéval azonos volt, de a diagnózis felállítása és a terápia a kívánatosnál lényegesen lassabban történt.
A fogvatartottak életkörülményei
A kórtermek egy részében nem volt asztal, a betegek csak az ágyakon ülve tudtak étkezni. Az egy személyre jutó mozgástér még a zárkákra irányadó minimális szintet sem érte el. A dohányzásra vonatkozó szabályok is problémásak voltak, a dohányzó betegek csak naponta kétszer mehettek ki cigarettázni a sétálóudvarra, ami miatt sokan a kórtermekben dohányoztak.
A betegeknek szinte semmi szórakozási lehetőségük sem volt, részben ők maguk is tehettek erről, mivel megrongálták a televíziókat és széttépték a könyveket. A kórházban sem szabadidő eltöltésére szolgáló közösségi helyiség, sem szabadtéri sportpálya nem volt. A kapcsolattartás is korlátozott volt, telefonhívást egyáltalán nem fogadhattak, a kimenő hívások percdíja pedig rendkívül magas volt.
Emberölés a pszichoszociális részlegen
A tököli börtönben 2023-ban emberölés történt a pszichoszociális részleg egyik kétszemélyes zárkájában. Két fogvatartott, akik mindketten pszichoszociális elkülönítésben és szakszerű egészségügyi kezelésben részesültek, összeszólalkozott. Az egyikük megragadta a zárkafelszerelés részét képező fogvatartotti ülőkét, amellyel a másik elítéltet több alkalommal fejbe ütötte, aki a bántalmazás következtében életét vesztette.
A 39 éves elkövető már a börtönbe befogadása előtt is kezelt pszichiátriai beteg volt, skizofrénia és egyéb mentális betegségei miatt gyógyszeres és terápiás kezelésben is részesült. A magyar börtönökben nagyon ritkán fordul elő halálos kimenetelű fogvatartotti konfliktus. Az eset rávilágított a pszichiátriai betegek ellátásának kihívásaira a büntetés-végrehajtás rendszerében.