Az informatikai rendszerek korszerűsítése, a vállalkozások nyári szabadságolásai, de akár egy baba mozgásfejlődésének üteme is okozhat "leállásokat" vagy szüneteket bizonyos folyamatokban. Cikkünkben részletesen elemezzük a különböző típusú leállásokat, azok okait és a velük járó tudnivalókat.
Banki leállások és korlátozások
Az MBH Bank több alkalommal is bejelentett bankszünnapot vagy részleges leállást az informatikai rendszerek korszerűsítése érdekében. Ezek a leállások érintik az ügyfelek által használt szolgáltatások széles skáláját.
Részleges bankszünnap 2025. július 31-én
Az MBH Bank 2025. július 31-én (csütörtökön) részleges bankszünnapot tart. Ezen időszakban leállás tapasztalható többek között:
- elektronikus csatornák elérésében,
- átutalási megbízások teljesítésében,
- készpénzfelvételben,
- befektetési szolgáltatások elérésében,
- fennakadások lehetnek a bankkártyahasználatban is.
Fontos kiemelni, hogy az ügyfelek érdekében a szünnapok alatt folyamatosan biztosítják a digitalizált kártyák (pl. okostelefonon tárolt kártyák) működését.
Többnapos leállás 2025/2026 fordulóján
Egybefüggő bankszünnapot tart az MBH Bank 2025. december 31. este 22 óra és 2026. január 4. este 20 óra között. Ebben az időszakban az alábbi korlátozások várhatók:
- A betéti kártyákat a leállás előtti utolsó ismert online egyenleg erejéig lehet használni.
- A telefonos ügyfélszolgálat (Telebank) korlátozottan, a lakossági és vállalati mobilbank és a netbank szolgáltatások pedig egyáltalán nem lesznek elérhetők.
- A Videobank december 31-én 12:00-ig az ünnepi nyitvatartás szerint lesz elérhető, 2026. január 01-e és január 05-e 8:00 között a szolgáltatás nem elérhető.
- Részleges kiesés várható az ATM-en keresztüli készpénzfelvételben, míg az ATM-es készpénzbefizetés nem lesz elérhető.
Yettel mobilalkalmazás leállása
A Yettel mobilalkalmazásában a számlabefizetés április 24-én 22 óra és április 27-én reggel 8 óra között nem lesz elérhető karbantartás miatt. A cég kéri, hogy a felhasználók még a leállás előtt intézzék el az online befizetést. Megjegyzik: a befizetéseket hagyományos banki átutalással, valamint személyesen a Yettel üzleteiben a karbantartás ideje alatt is zavartalanul fogadják.
Mi az NFC, a mobiltárcák és a mobiltelefonos fizetések - Hogyan működik és mit kell tudni az NFC-ről?
Vállalati leállások és a szabadságolás összefüggései
A hazai vállalkozásokra szinte egyáltalán nem jellemző az időszakos leállás. Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti.
Az időszakos leállások gyakorisága
A K&H kkv bizalmi index kutatás szerint mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe.
A leállások hossza és típusa
Azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat.
A szabadságolás hatása
A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását.
A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok, míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november.
Amikor a fejlődés "leállása" aggodalomra ad okot: Csecsemő mozgás- és hallásfejlődés
Nem csak a technológia vagy a munkahelyek működése állhat le. A csecsemő mozgás- és hallásfejlődése során is adódhatnak olyan helyzetek, amikor a szokásostól eltérő ütem aggodalomra adhat okot.
Csecsemők mozgásfejlődése: Mikor áll fel a baba?
A babák mozgásfejlődése eltérő ütemű lehet. A legtöbb baba átlagosan 9-12 hónapos kor között valamikor áll fel. Az időpontnál azonban fontosabb a mozgásfejlődési ütem sorrendje, hiszen a különféle nagymozgások gyakorlása során fejlődik az izomzat, az egyensúlyérzék és az idegrendszer.
A mozgásfejlődés sorrendje:
- átfordulás (oldalra, hasról hátra, hátról hasra)
- kúszás
- mászás
- felülés és feltérdelés
- felállás
Alapvetően minden mozgás jó, amit a baba magától végez. A legfontosabb alapszabály, hogy soha ne mi helyezzük bele egy-egy testhelyzetbe abban reménykedve, hogy ezáltal megtanulja, hogyan kell, vagy felgyorsíthatjuk a fejlődését.
Gyakori hibák és tévhitek:
- Ültetés: Ne ültessük a babát, amíg nem képes magától felülni! Az első felülés helyes módja, amikor négykézlábas testhelyzetből tolja ki a popsiját hátrafelé a baba és így csüccsen le. Fontos, hogy ülés alatt itt azt értem, amikor a baba 90 fokban (derékszögben) ül és semmi nem támasztja meg a hátát vagy csak derékig-hátközépig ér a támasz.
- Állítás: Soha ne állítsuk fel a babát, amikor maga még nem képes erre! Az első igazi felállás térdelő helyzetből felhúzódzkodva történik.
- Jártatás: Nem szabad a feje felett nyújtott kézzel lépegetni vele (ez lábujjhegyes járáshoz vezet és rossz egyensúlyérzékhez), és nem szabad kézen fogva sem vezetgetni, amikor még nem képes magától kapaszkodás nélkül elindulni!
Aggodalomra okot adó jelek a mozgásfejlődésben
Gond, ha korábban áll fel a baba? Nem, nem lesz görbe a lába ettől, amitől többen tartanak. A nagyon korán, akár fél éves kor előtt felálló babák többsége azonban nem térdelésből áll fel, korábban soha nem térdelt, hanem karizomból kapaszkodó segítségével húzza fel magát fekvő helyzetből. Ennek az oka az izomtónus szabályozásának éretlensége. Előfordulhat, hogy hypotónia áll a háttérben vagy más módon tér el az izomtónus a szokásostól, tehát ilyen esetben mindenképpen érdemes korai fejlesztő szakemberhez fordulni.
Bár a köztudatban az él, hogy csak akkor van gond, ha a baba mozgása a szokásostól lassabban fejlődik, egyes mozgások átlagosnál gyorsabb megjelenése is jelezhet problémát. Ha előtte gyakorolta a kúszást, mászást és térdelést, akkor semmilyen problémát nem okoz a sietség. Azonban ha a baba korán, de nem a megfelelő sorrendben áll fel, érdemes szakemberhez fordulni, mivel:
- az álláshoz még nincs elegendő izomzata, így a baba súlya a csontozatára terhelődik, ami huzamos álldogálás esetén a csontok deformitását okozhatja,
- a Dévény-torna a túl korai felállást okozó izomtónus szabályozási éretlenség kezelésére is nagyon hatásos.
Hallásfejlődés és annak ellenőrzése
Az ép hallással született kisgyermekek számára természetes folyamat hallásuk és beszédük fejlődése, hiszen a hanggal, illetve hallással való kommunikáció már a méhen belüli életben megkezdődik. Ha azonban az újszülött valamilyen hallásproblémával küzd, akkor nem alakul ki azonnal ez az auditív kommunikációs képesség.
Újszülöttkori hallásszűrés
Magyarországon 2015-ben vezették be az újszülöttek szűrésére az agytörzsi audiometriás vizsgálatot (AABR). Ez az objektív hallásszűrési módszer könnyen kezelhető és az automatizált eszköz segítségével biztosítható a minél pontosabb eredmény elérése. Az újszülött hallásszűrését elvégzik még a hazabocsátás előtt. Célja a beszédhallás szempontjából megfelelő hallóképesség egyszerű és gyors megállapítása. A vizsgálatot minden újszülöttön elvégzik, azért, hogy kivétel nélkül minden hallásproblémát megállapítsanak.
Ha ez mégsem valósul meg a kórházi hazabocsátás előtt (korai hazaadás, technikai hiba, szülői visszautasítás miatt), úgy az újszülött osztály gondoskodik az újszülött visszarendeléséről és járóbeteg-ellátás keretében történő teljes körű szűrővizsgálatáról, legkésőbb egy hónapos koráig. Ha a kisbabájánál a szűrővizsgálat eredménye alapján további vizsgálatokat javasolnak, azokat a lakóhelyéhez legközelebb lévő audiológiai állomáson, klinikai audiológián tudják elvégezni.
A hallás és a beszédfejlődés összefüggése
A jó hallásnak a beszéd fejlődése is fontos jelzője. Korai csecsemőkorban minden csecsemő, még a súlyos hallássérült is, kiált, vokalizál és elkezd gagyogni is. Kb. hat hónapos korában tudatosul a gyermekben, hogy ő az, aki kiált, hangot ad, gagyog. Ettől az időponttól tudatosan játszik a hangjával, és különböző hangkombinációkat produkál. Amennyiben a gyermek súlyos fokú nagyothalló, és nem visel hallókészüléket, nem fogja jól hallani saját hangadását.
Az első szó az első év körül jelenik meg. A második év során mind több szót és mondatot ért meg a gyermek, jóllehet ennél lényegesen kevesebbet mond. A kétéves gyermektől már elvárható, hogy legalább 20 szót ejtsen. A 3 éves már kb. 1000 szóval rendelkezik, és rövid mondatokat is használ.
Mi az NFC, a mobiltárcák és a mobiltelefonos fizetések - Hogyan működik és mit kell tudni az NFC-ről?
Jelek, amelyek hallásproblémára utalhatnak
A hallássérült gyerekek többsége jól halló családba születik. A szülők sokszor mesélnek arról, hogy milyen nehéz volt felismerni, hogy a kisbaba nem jól hall. 2 éves korára még alig vagy nem érti a hozzá intézett beszédet, ha arra nem tud következtetni a helyzetből (pl. gesztusok, arckifejezés). Amennyiben gyermekénél a fentieket tapasztalja, keresse fel a területileg illetékes gyermek audiológiát!