A pajzsmirigyhormonok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a humán reprodukcióban és a magzati agy korai fejlődésében is. A terhesség alatt előforduló hypo- és hyperthyreosis gyakorisága 1-2% közötti. A kóros anyai pajzsmirigyműködésnek anyai és magzati káros hatásai egyaránt lehetnek.
A pajzsmirigy-alulműködés a termékenységi problémák egyik vezető oka: elsősorban a párok női tagjait érinti, ugyanakkor kisebb számban a férfiak körében is előfordul. A statisztikák szerint a fogamzóképes korú nők 2-4%-ának szervezetében alacsony a pajzsmirigyhormonok szintje. Sajnos ez az állapot nem csak a teherbeesést teszi rendkívül nehézzé, de negatívan befolyásolhatja a terhességet, valamint az anya és a baba egészségét is. Szerencsére van megoldás: megfelelő kezeléssel és tudatos odafigyeléssel ilyenkor is elérhető a sikeres fogantatás és az egészséges terhesség.
A pajzsmirigy szerepe a termékenységben
Ha a pajzsmirigyed nem termel elegendő hormont, annak súlyos következményei lehetnek az egész szervezetedre nézve - beleértve a szaporító rendszert is. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy alulműködése megnehezítheti a fogantatást a babát tervező párok számára. 2015 augusztusában jelent meg egy tanulmány a Journal of Pregnancy című szaklapban, mely több mint 11 ezer nő részvételével készült és megerősítette: a pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő nőknél kisebb a teherbeesés esélye - és nagyobb a valószínűsége annak, hogy több időbe telik a teherbeesés - mint az egészséges nőknél. Ennek oka, hogy a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő nőknél sok esetben a tüszőrepedés (ovuláció) rendszertelenül, vagy éppen egyáltalán nem következik be. Ennek hátterében komplex hormonális folyamatok állnak. A hipotalamusz az ún. TRH termelésének fokozásával próbálja jobb belátásra bírni a pajzsmirigyet. Ez az agyalapi mirigyre hat, ami több TSH-t (pajzsmirigyserkentő hormont) kezd el termelni. A TRH emelkedés hatására azonban az agyalapi mirigyben a prolaktin nevű hormon termelése is fokozódik. A prolaktin túlzott mértékű elválasztása gátolhatja az LH (luteinizáló hormon) és FSH (tüszőérlelő hormon) termelését, melyek nélkülözhetetlenek a peteéréshez és tüszőrepedéshez.
A pajzsmirigy-alulműködés a férfiak termékenységére is hatással lehet. Habár a betegség ritkábban fordul elő férfiaknál, az alulműködő pajzsmiriggyel rendelkező férfiak libidója és spermiumszáma alacsonyabb lehet a normálisnál. Egy 2013 novemberében, a Frontiers of Endocrinology című szaklapban megjelent cikk a tudományos vizsgálatok áttekintése alapján arra jutott, hogy a pajzsmirigyzavarok negatívan befolyásolják a spermatogenezist.
A pajzsmirigy-alulműködés egyik legjellemzőbb tünete a fáradékonyság, férfiak és nők esetében egyaránt. A kimerültség csak tovább rontja a teherbeesés esélyeit, hiszen ritkábbá válhatnak miatta a szexuális együttlétek.
Honnan tudhatod, hogy pajzsmirigy-alulműködésed van?
Ha a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit tapasztalod magadon - fáradékonyság, a hidegre való fokozott érzékenység, székrekedés, bőrszárazság, súlygyarapodás, izomgyengeség, szokatlanul erős vagy szabálytalan menstruációs vérzés - akkor látogass el orvosodhoz és kérj kivizsgálást! Egy egyszerű vérkép vizsgálattal megállapítható, hogy megfelelően működik-e a pajzsmirigyed. A teszt a véredben lévő thyreoideastimuláló hormon (TSH), más néven pajzsmirigyserkentő hormon mennyiségét méri meg, aminek magas szintje pajzsmirigy-alulműködésre utal.
A szakértők jelenleg a TSH normál tartományát 0,3-3 mIU/L közé teszik, bármilyen 3 feletti értéket alulműködő pajzsmirigynek tekintenek. Egyes endokrinológusok úgy vélik, hogy a 2 mIU/L feletti TSH érték már a pajzsmirigy gyenge működését jelezheti, és az ilyen értékkel rendelkező nőknél előfordulhatnak problémák a teherbeeséssel, illetve a terhesség megtartásával. Van olyan kutatás, mely szerint a fogantatás előtti ideális TSH szint 2,5 mIU/L alatt van, míg más kutatások alapján 1,2 mIU/L vagy az alatt kell, hogy legyen.
Igen fontos, hogy ne csupán a TSH értéket ellenőriztesd, hanem mellette még T3, T4, szabad T3, szabad T4, rT3, valamint az ATPO szintjét is, hiszen ezek segítségével pontosítható a diagnózis, ráadásul fény derülhet a pajzsmirigy esetleges gyulladására is, mely szintén negatívan befolyásolja a terhességet.
A termékenység helyreállítása alulműködő pajzsmirigy esetén
A pajzsmirigy-alulműködés elsődleges terápiája a gyógyszeres kezelés (a tiroxin hormon tabletta formájában történő szedése). Ha a pajzsmirigyhormon-szintek visszaálltak a normális tartományba, nincs akadálya a teherbeesésnek. A pajzsmirigy, illetve termékenység ugyanakkor életmóddal is nagymértékben támogatható, sőt, a problémák gyökerét hatékonyan csak így lehet igazán orvosolni.
Táplálkozással a pajzsmirigy-alulműködés ellen
A következők azok a tápanyagok, melyek kulcsfontosságúak a pajzsmirigy egészsége szempontjából. Igyekezz kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve minőségi étrend-kiegészítők segítségével hozzájutni ezekhez.
- Jód: A pajzsmirigy hormonjainak elengedhetetlen alkotórésze, hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez. Az ajánlott napi jódbevitel terhesség idején 220 mcg, szoptatás idején 290 mg, míg nem terhes nőknek 150 mcg. Ügyelj arra, nehogy túl sokat szedj belőle, mert ez egyes esetekben a pajzsmirigy alulműködését is okozhatja.
- Szelén: Alkotórésze 11 olyan enzimnek, amely a pajzsmirigy egészségéhez és hormontermeléséhez járul hozzá. Az ajánlott napi szelénbevitel terhesség idején 60 mcg.
- Cink: Fontos szerepet játszik a pajzsmirigy egészséges működésében, hozzájárul ahhoz, hogy a T4-hormon aktív T3 hormonná alakuljon. Az ajánlott napi cinkbevitel terhesség idején 11 mg.
- L-tirozin: Aminosav, ami nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez. Ha étrend-kiegészítéssel pótolod, ügyelj arra, hogy a javasolt adagot ne lépd túl. Ha pajzsmirigyhormont szedsz, az L-tirozin kiegészítő használata előtt konzultálj az orvosoddal!
- Omega-3 esszenciális zsírsavak: Mérséklik a gyulladásos folyamatokat és támogatják a kiegyensúlyozott immunműködést. A legjobb források a tengeri halak, illetve halolaj kapszulák.
- A-, C- és E-vitamin: Erős antioxidánsok, gyulladáscsökkentők és az immunrendszer normál működését is támogatják.
- B-vitaminok: A B12-vitamin-hiány gyakori a pajzsmirigy-alulműködéses nők körében. A legjobb választás egy B-vitamin komplex szedése, hogy minden B-vitaminból elegendőt juttass a szervezetedbe.
Amit kerülj: túlzott kalóriabevitel; glutén; feldolgozott élelmiszerek; alkohol; cukor; túlzott sófogyasztás; szója; lenmag; nyers keresztesvirágú zöldségek (főzve szabad!)
Gyógynövények a pajzsmirigy egészségéért
Nincs alkalmasabb idő a gyógynövények segítségül hívására, mint a babaprojekt felkészülési időszaka. Ha pajzsmirigyhormon-tartalmú gyógyszert szedsz, akkor bármilyen étrend-kiegészítő használata előtt konzultálj az orvosoddal!
- Maca gyökér: Tápláló szuperétel, ami támogatja az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvese és a reproduktív szervek egészségét.
- Barátcserje: Az agyalapi mirigyre hatva támogatja a hormonrendszert. Elsősorban a petefészkekre hat, de pajzsmirigy- és mellékvese-támogató hatása is lehet.
- Ginzeng: Adaptogén gyógynövény, mely növeli a stresszel szembeni ellenállást. A mellékvesére és a pajzsmirigyre is jó hatással van. Ázsiai és a szibériai változata egyaránt ajánlott - utóbbi kíméletesebben élénkít.
- Ashwagandha: Adaptogén, támogatja a mellékvese, a szaporító rendszer és a pajzsmirigy működését. Mivel immunmoduláns hatása van, azaz módosíthatja az immunrendszer működését, használják Hashimoto-thyreoiditis esetén is.
- Édesgyökér: Adaptogén és mellékvese-támogató, valamint fitoösztrogéneket is tartalmaz, melyek kiegyensúlyozhatják a szervezet ösztrogénszintjét. Immunmoduláns hatása van. A máj egészségét is támogatja, ami szükséges a hormonegyensúlyhoz.
- Gotu Kola: Támogatja a pajzsmirigy funkcióját. Használják a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés kezelésében, illetve támogathatja a tüszőérlelő és a luteinizáló hormon termelését alacsony pajzsmirigy működés esetén.
- Tengeri alga: Természetes forrása különböző ásványi anyagoknak, például a jódnak is. Ne vidd túlzásba a fogyasztását, mert a túlzott jódbevitel gátolja a pajzsmirigy működését.
A pajzsmirigyhormonok szerepe a terhesség alatt
A terhesség első harmadában a szükséges pajzsmirigyhormont a magzat csak az anyától kapja, majd a 16. A magzat szervezete kb. a 16. hétig nem képes a pajzsmirigyhormonok kellő mennyiségben történő előállítására, ezért ebben az időszakban az anyai hormonokra van utalva. Ezt követően azonban a baba is termel elegendő hormont, így az anya esetleges hormonszint-eltérései már nem jelentenek rá közvetlen veszélyt.
A TSH csak kismértékben jut át a placentán, de a T3 és T4 transzport jelentős lehet. Ez különösen fontos a veleszületett hypothyreosisban, ahol a vizsgálatok azt mutatták, hogy a köldökzsinór T4 szintje a veleszületett hypothyreosisban szenvedő újszülötteknél a normálérték 50% -áig terjedhet. Ez az átvitt T4 kulcsfontosságú szerepet játszhat a közel normális magzati kognitív fejlődésben veleszületett hypothyreosisban.
A hypothyreosis / hipotireózis prevalenciája a terhesség alatt 0,3-0,5% és 2-3% a szubklinikus hypothyreosis esetében. Az autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto thyreoditis) a csökkent pajzsmirigy funkció leggyakoribb oka a terhesség alatt. A terhesség alatt a hypothyreosis általában tünetmentes. A hypothyreosisra utaló jelek és tünetek közé tartozik a nem megfelelő súlygyarapodás, a hideg intolerancia, a száraz bőr és a mély ín reflexek késleltetett relaxációja.
Több vizsgálatban is fennáll a vetélés kockázata autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél. Bár az oksági tényezők nem bizonyították, és ezek az antitestek csak az autoimmun mediált ismétlődő vetélés markerei lehetnek, több bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy az antitest pozitivitását mint ok a kedvezőtlen terhesség kimenetele. Az in vitro megtermékenyítéssel járó, pozitív pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) antitestekkel rendelkező euthyroidos nőkről szintén beszámoltak arról, hogy magasabb a vetélés. Mannisto és munkatársai egy másik tanulmánya szerint a pajzsmirigy diszfunkció és a terhesség alatt az antitestek később pajzsmirigybetegségre utalnak . Negro és munkatársai egy úttörő tanulmányban azt találták, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő euthyroid terhes nők LT4-beadása csökkentette a negatív szülészeti kimenetek arányát olyan nőknél, akiknek a TSH értéke nagyobb, mint 2,0 mIU / liter és / vagy magas titer a pajzsmirigy antitestek.
A szubklinikus hipotireózis prevalenciája a terhesség alatt 2-5% között van. Szinte mindig tünetmentes. A fentiek alapján a legtöbb irányelv ajánlja a tiroxin pótlását szubklinikai hypothyreosisban szenvedő nőknél. Jelenleg rendelkezésre álló adatok azt támasztják alá, hogy indokolt a TSH vizsgálata infertilis a nőknél. Ha a TSH-koncentráció meghaladja a nem terhes laboratóriumi referencia tartományt (tipikusan> 4 mIU / L), a betegeket levotiroxinnal kell kezelni, hogy fenntartsák a 2,5 mIU / L alatti szintet. Ha a terhesség előtti TSH szint 2,5 és 4 mIU / l között van, terhesség során folyamatos monitorozás szükséges és ha a TSH> 4 mIU / L levothyroxin kezelés javasolt. Célérték: TSH <2,5 mIU / L . A terhesség első trimeszterében célszerű a kezelés elkezdése, ha a TSH> 2,5 mIU / l. Míg a pajzsmirigy-antitestek tesztelése nem ajánlott rutinszerűen, megfontolandó, hogy a thyroperoxidáz (TPO) antitestek meghatározása , amennyiben a TSH ismételten > 2,5 mIU / L-nél vagy más pajzsmirigybetegség rizikója áll fent. Ha anti-TPO emelkedése igazolható, ellenőrizni kell a TSH szinteket, és a kezelést akkor kell mérlegelni, ha a TSH szintje meghaladja a 2,5 mIU / L értéket.
Pajzsmirigy funkció vizsgálata és kezelése terhesség alatt
A terhesség alatt végzett pajzsmirigyfunkciós tesztek eredményét a thyroxin-kötő globulin (TBG, thyroxine binding globulin) szintjének ösztrogénfüggő emelkedése is befolyásolja. Az első és legmegbízhatóbb paraméter ennek megítélésére a szérum TSH-szintje, melynek meghatározása viszonylag olcsó, könnyen hozzáférhető és jó pontosságú abban az esetben, ha az értékeléskor a trimeszterspecifikus referenciaértékeket veszik tekintetbe. A TSH-szint első trimeszterben megfigyelhető csökkenése a hCG-szint emelkedésével függ össze, mely enyhe serkentő hatást fejt ki a TSH-receptorokra.
A T4 és TSH szinteket a kezelés megkezdése után 1 hónappal kell mérni. A tiroxin adagját titrálni kell, hogy a szérum TSH érték kevesebb legyen, mint 2,5 mIU / liter, miközben fenntartja a szabad T4 szinteket a magas normál tartományban. A nőknek 4-6 héten keresztül szabad T4 és TSH értéket kell követniük a szállításig, hogy megkönnyítsék az LT4 kiegészítés időszakos módosítását. Ezért - azoknál, akiket MÁR terhesség előtt is thyroxinnal kezeltek - terhesség alatt az sTSH mellett a fT3-t és az fT4-t ellenőrzése javasolt.
A terhes nőknek nagyobb adagokra van szükségük a TBG szintjének gyors növekedése miatt, amely az ösztrogén fiziológiás emelkedése, az anyai T4 megnövekedett placenta transzmissziója és metabolizmusa, valamint a pajzsmirigyhormonok megnövekedett eloszlási térfogata miatt következik be. A terhesség alatt a teljes csere tyroxin dózisa körülbelül 2-2,4 μg / kg / nap. Súlyos hypothyreosisban az első néhány napban a tiroxin-dózis kétszeresét adja meg a becsült végső pótlási napi dózisnak megfelelően, hogy az extrathyroidalis tiroxin-pool gyorsan normalizálódjon, mielőtt csökkentené a végső pótlási dózist.
Amennyiben a pajzsmirigy kapacitása autoimmun betegség vagy jódhiány miatt csökkent, a nőbetegnél nagyobb a hypothyreosis vagy hypothyroxinaemia (alacsony szérum T4- és normális TSH-koncentráció) esélye a terhesség alatt. Nem megfelelően kezelt anyai hypothyreosis vagy hypothyroxinaemia kapcsán csökken az utódok intelligenciahányadosa (IQ, intelligence quotient), romlik a motoros teljesítmény, és megnyúlik a reakcióidő. A hypothyroxinaemia emellett a kifejező nyelvi készségek és a kognitív képességek megkésett fejlődését is maga után vonja. Egyes szerzők azt is felvetették, hogy a nem kezelt anyai hypothyreosis a figyelem késésével társul a gyermek 7−9 éves korában, és az anyai szérumban a TSH és thyreoidea-peroxidáz antitest (TPO-Ab) szintjének emelkedése kapcsán fokozódik az externalizációs tünetek kockázata kora gyermekkorban. A figyelemhiány-hiperaktivitás (ADHD, attention-deficit/hyperactivity disorder) tünetek prevalenciája a jódhiányos régiókban nagyobb lehet. Az eredmények azt jelzik, hogy a lányok csoportjában kissé emelkedett az ADHD tünetek előfordulásának esélye, amennyiben a terhesség korai szakaszában az anyai TSH-koncentráció emelkedett volt. Ennek mechanizmusa még nem teljesen tisztázott, ezért további kutatásokat igényel. Az összefüggés azonban laza, és nem rendelkezünk adatokkal arra vonatkozóan, hogy a magas TSH-szintet mutató nők kezelésével megelőzhető-e az ADHD kialakulása a gyermekeknél. Ezen túlmenően, az anyai pajzsmirigyfunkció szűrése nem nyújt segítséget az ADHD kockázatának felméréséhez.
Hyperthyreosis terhesség alatt
A hyperthyreosis leggyakoribb oka terhességben az átmeneti gestatatiós hyperthyreosis (2-3 %), amely az esetek többségében nem igényel kezelést. Az átmeneti gestatios hyperthyreosis kialakulása a hCG és a TSH nagyfokú struktúrális azonosságával magyarázható. Az átmeneti gestatiós hyperthyreosis kezelése, amennyiben a betegség súlyossága indokolja, béta-receptor-blokkoló (3×20-40 mg propanolol) adásából áll. Thyreostaticus hatású gyógyszerek adása nem indokolt.
A kórkép az anyai szérumban mérhetô szupprimált TSH-szintek és emelkedett FT4-értékek alapján állítható fel. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az elsô trimeszterben a terhesek 3%-ában mérhetô szupprimált TSH-érték. Terhesség alatt a kórkép kezelése elsôsorban thyreostaticus hatású készítménnyel történik. A propylthiouracilnak a methimazollal szemben több elônyös tulajdonsága ismert: A methimazol négyszer nagyobb mennyiségben jut át a méhlepényen, mint a propylthiouracil. Továbbá az utóbbi vegyület szöveti szinten gátolja a T4-T3 átalakulást. A propylthiouracil legnagyobb kezdô adagja 200 mg/nap, fenntartó dózisa napi 25-100 mg. A propylthiouracilkezelés nem növeli a thyreostaticus szerekkel korábban összefüggésbe hozott aplasia cutis elôfordulásának a gyakoriságát. Mûtét (szubtotális thyreoidectomia) csak gyógyszer-intolerancia, illetve elégtelen kooperációs készség esetén jön szóba. Béta-blokkolók adása súlyos sinustachycardia (>120/min), illetve tachyarrythmia esetén javasolt. Indokolt esetben a thyreostaticus kezelés szoptatás alatt is adható. A választandó szer a propylthyouracil, mivel kevésbé jut át az anyatejbe, mint a methothyrin.
Szülés utáni pajzsmirigy változások
Szülés után a nők 3-8%-ban alakul autoimmun pajzsmirigygyulladás, ami sokszor később elmúlik, de az esetek 40%-ban megmarad. Kialakulásában a terhesség alatt és a szülés után végbemenő immunológiai változások játszanak meghatározó szerepet. Közismert, hogy a terhesség alatt az anyai szervezet relatív immuntolerancia állapotában van. Ez bizonyos, természetes immunszuprimált állapotot jelent. A szülést követően a terhesség alatti immunszupresszió megszűnik és a folyamat ellenkező irányba megy át (rebound effektus). Az addig nyugvó immunfolyamatok gyakran fellángolnak, vagy éppen ekkor kezdődnek el.
Szülés alatt fiziológiásan kissé megnagyobbodott pajzsmirigy a szülés után nem nyeri vissza eredeti nagyságát, hanem kissé még tovább növekedik (kb. 35%). Szülés után fellépő pajzsmirigy duzzanat, pajzsmirigy túlműködésre utaló enyhe tünetek jelentkeznek, majd jellemzően a csökkent pajzsmirigyműködés - szintén enyhe - tünetei lépnek fel. Az esetek többségében a hyperthyreosis és hypothyreosis 1 éven belül lezajlik. A betegek csaknem felében azonban, néhány, (2-4) év latencia után, manifest hypothyreosis alakul ki, jellemző klinikai tünetekkel. Nem minden esetben látjuk a pajzsmirigyfunkció ezen változásait.
Jelentősen emelkedik a szérum Tg-szintje (lévén pajzsmirigyállományt destruáló folyamatról szó). Microsoma (TPO)- és Tg-ellenes antitestek enyhe vagy közepesen magas titerben, az esetek 65-96%ban kimutathatóak.
Nem a thyreoiditist, hanem a kialakuló pajzsmirigyműködés-zavart kell kezelnünk. Amennyiben súlyosabb fokú a hyperthyreosis, tireosztatikumok adása szükséges, enyhébb esetekben elegendő a béta-receptor-blokkolók alkalmazása. Ablativ kezelés kontraindikált! Egy vizsgálatban 150 anti-TPO-ra pozitivitást mutató terhes anyát két csoportra osztottak. Egyik csoport placebót, a másik csoport 12 héten át 200 mikrogramm szelénmetionint kapott. A szülést követően, 1-4 hónappal, 1-3 hónapig tartó hyperthyreoticus fázis lép fel, melyet hypothyreoticus stádium követ néhány hónapon keresztül. A két fázis általában 1 éven belül lezajlik és a beteg euthyreoiddá válik. Újabb terhesség alkalmával a relapszus rendkívül gyakori. Típusos esetben mintegy 12 hónappal a szülést követően, a hyper- és hypothyreoid fázis után, a beteg euthyreoiddá válik.
PAJZSÍRGYŰRŰ ÉS TERMÉKESSÉG: 1. rész - A TSH és a pajzsmirigyhormonok megértése
Ha a TSH-koncentráció meghaladja a nem terhes laboratóriumi referencia tartományt (tipikusan> 4 mIU / L), a betegeket levotiroxinnal kell kezelni, hogy fenntartsák a 2,5 mIU / L alatti szintet. Ha a terhesség előtti TSH szint 2,5 és 4 mIU / l között van, terhesség során folyamatos monitorozás szükséges és ha a TSH> 4 mIU / L levothyroxin kezelés javasolt. Célérték: TSH <2,5 mIU / L . A terhesség első trimeszterében célszerű a kezelés elkezdése, ha a TSH> 2,5 mIU / l. Míg a pajzsmirigy-antitestek tesztelése nem ajánlott rutinszerűen, megfontolandó, hogy a thyroperoxidáz (TPO) antitestek meghatározása , amennyiben a TSH ismételten > 2,5 mIU / L-nél vagy más pajzsmirigybetegség rizikója áll fent. Ha anti-TPO emelkedése igazolható, ellenőrizni kell a TSH szinteket, és a kezelést akkor kell mérlegelni, ha a TSH szintje meghaladja a 2,5 mIU / L értéket.