A testi fejlettség jellemzői csecsemő- és kisgyermekkorban

„Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyermek….”/Bólyai Farkas/

A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók tökéletesedése, differenciálódása jellemez. A növekedés mennyiségi változás, a szervezet hosszméretének és tömegének gyarapodása. A differenciálódás pedig minőségi változás, amely során a szervek, szervrendszerek felépítése és funkciója egyre tökéletesebbé válik.

A magyarországi gyakorlat szerint az iparilag fejlett országokban a fejlődési zavarok előfordulásának gyakorisága akár 15 % is lehet, és az utóbbi években folyamatos emelkedést mutat. Sok esetben ezek a problémák csak iskoláskorban kerülnek napvilágra, amely jelentős hátrányt jelent a gyermek későbbi életére nézve. Éppen ezért, nagyon fontos lenne ezen zavarok mihamarabbi kiszűrése, hiszen az esetek többségében fejlesztéssel a problémák helyes útra terelhetők. A gyermekek egészséges testi, értelmi és érzelmi-társas fejlődésében kiemelt szerepe van a csecsemő- és kisgyermekkornak, és ez a korai életszakasz a legmegfelelőbb a fejlődés kedvező irányú befolyásolására is.

Testi növekedés és fejlődés

A testi növekedés nem egyenletesen történik. Minél fiatalabb a kisgyermek, annál intenzívebb a testi gyarapodása.

• Az 1. életév végére a növekedés 47-50%-ot tesz ki.
• A második év vége felé már csak 13-15%-os a növekedés.
• A harmadik évben 9-10%-ra csökken.
• A 3-6 éves kor között ez a változás 5-7%-ot tesz ki.

A gyermekek testrészeinek növekedése sem együtemben fejlődik, ez magyarázza a gyermeki alakváltozást.

Az újszülött és csecsemőkor

Egy újszülött baba feje nagy, fejkör térfogata nagyobb mellkör térfogatánál, törzse hosszú, a végtagok rövidek (kéz, láb csaknem egyforma hosszú). Az első életév végére ez nagy változást mutat: a mellkas körtérfogata már meghaladja a fejét, a végtagok gyorsan növekednek, főleg a lábak hossza.

Az óvodáskorú gyermek testalkata

Az óvodáskorú gyermek alakjára jellemző: még aránylag nagyobb fej, a homlok jellegzetesen domború, az orr kicsi, az áll fejletlen, a nyak viszonylag rövid. A gyermek törzse hosszú és tömör, a vállak még keskenyek, a lábak a kezekhez képest még relatíve kisebbek. Az óvodáskor végére a végtagok növekedése felgyorsul, aminek következtében arányossá válik a testalkat.

A test tömegének fejlődése sem egyenletes.

• Az 1. év végére a csecsemő általában születési súlyát megháromszorozza.
• A 2. évben ez négyszeres lesz.
• Ezután a testsúly növekedése évente 10-15%-kal növekszik.

Ebben a korban a legerőteljesebb a mozgásszervek fejlődése, az izmok alakulása.

Az ún. differenciálódás nem párhuzamos a növekedéssel. Amikor aránylag lassabb a testi növekedés, a szervek, szervrendszerek gyorsan fejlődnek és működésük erőteljesen tökéletesedik (érzékelés: látás, hallás, tapintás, ízlelés). Ebben egyéni eltérések és a lányok-fiúk közti eltérések is tapasztalhatók - a lányok 5-6. életévükben, a fiúk 7-8. életévükben fejlődnek erőteljesebben.

Fejlődési mérföldkövek és kompetenciák

Mivel a kisgyermek szervezete növekedőben, fejlődőben van, a környezeti változásokhoz (pl.: óvodakezdés), való alkalmazkodóképessége labilis lehet. Ám egy egészséges testi, pszichikai fejlődésű kisgyermek képes arra, hogy alkalmazkodjon megváltozott környezetben, helyzetben egyaránt. A 3-6 éves gyermekek jellemzően oviba járnak. Ebben az életszakaszban robbanásszerűen nyílik ki a gyermekek számára a világ. Testi- és lelki fejlődésük szempontjából is rendkívül nagy változásokon mennek keresztül, ami nagyon eltérő mértékű vagy ütemű lehet. Kifejezetten jellemző a nagy mozgáséhség, ahogy mondani szokás, nem bírnak egyhelyben ülni. Nagyon fontos ez az időszak, hiszen elkezd kialakulni a saját gondolkodás- és mozgásmódjuk. Annyi és olyan gyors változást kell figyelni, hogy az ember kapkodja a fejét. De vajon mi az a különbség, ami valami testi vagy lelki lemaradásra utal, vagy éppenséggel minden rendben van? Szerencsére az eligazodáshoz van segítség úgynevezett fejlődési mérföldkövek. Azaz a hazai és külföldi szakirodalom által megállapított olyan események, melyeket a legtöbb gyermek megtesz egy bizonyos életkorig.

Ebben a korcsoportban a gyermekek inkább nyúlnak, mint híznak. A fiúk és lányok testalkatában még nincs eltérés. teherbírása 1-2 óra, kb. Ezekben az években számtalan új kompetenciára tesznek szert:

• már helyesen nevezik meg a színeket;
• megértik a számolás lényegét, néhány számot is fel tudnak már sorolni;
• kezdik megérteni az idő (múlt, jelen, jövő) működését;
• össze tudnak hasonlítani látható tulajdonságokat;
• szeretik és igénylik a kreatív játékokat: rajzolás, festés, gyurmázás, legózás;
• konstruktív játékai megjelennek;
• megjelenik a teljes emberfigura, ugyanakkor lerajzol elvont dolgokat is;
• imádnak segíteni;
• nagymozgása és a finommozgása kellően összerendezett, koordinált;
• legalább 15 percig képesek egy feladatra koncentrálni;
• végighallgatja, ha más beszél.

Szexuális fejlődés és nevelés

A nemi kíváncsiság első, jelentősebb megnyilvánulásai ebben az időszakban jelennek meg. Elkezdődnek azok a szerepjátékok, amelyek segítségével elsajátítják a nemi szerepekhez kapcsolódó viselkedésformákat, illetve az ezekre jellemző tevékenységeket. Teljesen természetes, hogy nagyfokú érdeklődést mutatnak a saját és általában a kisbaba eredete iránt. Testük felfedezése mellett (a privát részek megérintésével vagy dörzsölésével), elkezdenek „orvososat játszani”. Utánozzák a felnőttek viselkedését, például a csókot és a kézfogást. Sok esetben, amikor a gyerekek szexuális viselkedést mutatnak, az azt jelenti, hogy valami érdekli őket, valamit meg kell tanulniuk. Feszegetik a határokat, de egyre inkább tisztában lesznek a fiúk és a lányok közötti különbségekkel, a szexuális viselkedést és nyelvhasználatot szabályozó társas szabályokkal (mint pl. a szemérmesség fontosságával vagy azzal, hogy mely szavakat tekintünk „szemtelennek”).

Szülőként megnyugtathatod, hogy az rendben van, ha kíváncsi mások testére, de a nemi szerveket bizalmasan, magánügyként kell kezelni, még barátok környezetében is. Elmondhatjuk a gyermeknek, hogy mit szabad és mit nem ezzel kapcsolatban, mi a különbség egy kellemes és kellemetlen érintés között (pl. ha anya megölel az jó érzés, de ha egy idegen megsimogatja őket, akkor érezhetik rosszul magukat és ezt meg is mondhatják). Bár a gyerekek általában jól reagálnak, ha a szülők időt szánnak arra, hogy helyes információkat adjanak át nekik és válaszoljanak a kérdéseikre, fontos, hogy a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő információkat kapjon. Ne feledd, hogy nem kell a gyerekeket egyszerre bombázni az információkkal.

A gyermekek szexuális felvilágosításuk túlnyomó részét más gyerekektől és médiaforrásoktól szerzik. Ez az információ gyakran téves lehet. Néha a televíziós főműsor időbe, a reklámokba és a rajzfilm/gyermek csatornák műsoraiba is belekerülhetnek felnőtt szexuális jellegű tartalmak, amik befolyásolhatják a gyermekek fantáziáját, viselkedését. Annak ellenőrzése, hogy a gyerek milyen médiatartalmakat néz és a megfelelő alternatívák biztosítása fontos része a gyermekek szexuális nevelésének. Éppen ezért fontos, hogy megismerd a játékok, filmek és tévéműsorok minősítési rendszereit és bátran használd a „szülői felügyelet” funkciót számos internet, kábel és műholdas szolgáltató esetében. A mindennapi életben vagy épp tévézés közben sok apropó akadhat, aminek a segítségével beszélhettek a szexualitásról és ezzel megalapozhatod azt, hogy később jó döntéseket hozzon ezen a téren. Nagyon fontos, hogy tisztában legyél azzal, mit néznek gyermekeid a televízióban és az interneten, és hogy szakíts időt a közös tévézésre.

Az óvodai testi nevelés szerepe

A testi fejlődést elősegítő óvodai testi nevelés feladatai:

• a gyermekek gondozása;
• az egészséges életmód szokásainak (étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások) kialakítása, megerősítése, továbbfejlesztése.

Ez okból kell az óvodába kerülő gyerekek otthonában ún. „környezettanulmány” céljából családot látogatni, hogy az óvónő megismerje a családi körülményeket és szokásrendszert, melyből a kisgyermek óvodába kerül. Fontos még a gyermekek edzése (testnevelés, mozgásos játékok, séták, levegőztetés, fürdőztetés, nap-, vízfürdőzés, néptánc, drámajáték), amely a gyermeki egészséges mozgásrendszer, testi erő, ügyesség fejlesztését szolgálja. A mozgásnak igen nagy jelentősége van a gyerekek általános fejlődése és egészségük megszilárdítása szempontjából óvodáskorban, ezért gondoskodni kell a sokoldalú mozgáshoz szükséges feltételekről. A játékos módon, örömmel végzett mozgások energiavesztéssel járnak, melyet pótolni kell aktív és passzív pihentetéssel egyaránt.

A testi neveléshez szorosan kapcsolódnak azok az egészségügyi feladatok (test tisztántartása, táplálkozás, helyes öltözködés), amelyek segítsége nélkül a fejlődés akadozna. Egy kisgyermek élete nagyobb részét ezen időszakban az óvodában éli, itt étkezik, alszik, játszik, sétál, tanulja környezetét és a rajta kívüli világot. Élete minden mozzanatának úgy kell lezajlania, hogy a testi nevelés követelményei érvényesülhessenek. Így olyan életritmust kell kialakítani számára, amelyben jól érzi magát és kiegyensúlyozott óvodássá válik.

Fejlesztő tippek és biztonság

A gyerekek 3-6 évesen jellemzően oviba járnak. Ebben az életszakaszban robbanásszerűen nyílik ki a gyermekek számára a világ. Testi- és lelki fejlődésük szempontjából is rendkívül nagy változásokon mennek keresztül, ami nagyon eltérő mértékű vagy ütemű lehet.

Szülői szerep a fejlődés támogatásában

• Amikor csak lehetséges, étkezz együtt gyermekeddel. Hadd lássa, hogy gyümölcsöket, zöldséget, teljes kiőrlésű ételeket eszel te is a fő- és mellékétkezések során.
• Az elsajátított mozdulatokat rendszeresen kell gyakoroltatni a gyermekkel, hogy azok berögzüljenek. Szinte bármelyik sport szóba jöhet, amelyet óvodásoknak szóló módszertannal tanítanak.
• Olvass fel továbbra is a gyereknek!
• Legyél világos és következetes, amikor fegyelmezésről van szó. Magyarázd el és mutasd meg azt a viselkedést, amelyet elvársz gyermekedtől.
• Fejleszd a nyelvtudását azáltal, hogy teljes mondatokban beszélsz hozzá és „felnőtt” szavakat/kifejezéseket is használsz.
• Segíts neki a felmerülő problémák/kihívások megoldásában, amikor feldúlt.

Biztonsági tanácsok

Az óvodás már sok időt tölthet az otthonától távol.

• Tanítsd meg az alapvető gyalogos közlekedési szabályokra, az úttesten való áthaladásra, a kijelölt biciklisávok tiszteletben tartására.
• Legyél elővigyázatos, amikor gyermeked triciklivel/biciklivel közlekedik. Tartsd a járdán és távol az utcától, lehetőleg kijelölt bicikli úton haladjatok.
• Ellenőrizd játszótéri felszereléseket, játékokat.
• Ügyelj a vízbiztonságra. Tanítsd/taníttasd meg úszni. Ha már ügyesen úszik, akkor is mindig figyelj rá, bármilyen vízközegben vagy annak közelében tartózkodik (ide tartoznak a gyerekmedencék is).
• Tanítsd meg arra, hogyan legyen biztonságban idegenek között. (Pl. 4-5 éves kor a szociális készségek és a függetlenedés fejlődésének a kora, ilyenkor bárkivel szívesen szóba állnak.) Tanítsd meg hogyan, mennyire kommunikáljon idegenekkel (pl. szólj, ha szeretnél valaki idegen felnőttel beszélgetni a játszótéren).
• Ha elkeverednél egy áruházban, akkor maradj az épületben és keress egy olyan felnőttet, akinek névtáblája van, tőle kérj segítséget (ezt többször el is játszhatjuk velük, hogy begyakorolják). Senkitől ne fogadj el semmi.

tags: #testi #fejlettseg #jellemzese #bolcsodes #korban