Az anyaság virágzása: Szűz Mária szerepe és az egyházi ünnepek

Az év első napja, január 1. nem csupán a polgári év kezdete, hanem liturgiai szempontból Szűz Mária Isten-anyaságának ünnepe is. Ez a nap a béke világnapja is, VI. Pál pápa kezdeményezésére 1967-től.

Az egyházi év kezdete és Mária ünnepe

Az óév búcsúztatása miatt a hangsúly az esti misén volt, amelyen az énekkar is szolgált. Ennek során elhangzott Arcadelt Ave Maria-ja, valamint - karácsonyi ünnepkör lévén - Bakonyi: Karácsonyi canticum című műve. Január 6-án vízkereszt parancsolt ünnepét (Urunk megjelenését) ültük. Mivel az ünnep köznapra esett, ezért a szentmisét este tartotta a plébános atya, hogy minél többen részt vehessenek rajta azok közül, akiket a munkahelyi kötelezettség napközben távol tartott otthonuktól. Ezen a misén került sor a vízszentelésre is.

Különleges események és megemlékezések

Január 8-án megkezdődtek a házszentelések. Év eleje lévén, ez az időszak a statisztikáké és a múlt évért való köszönetnyilvánításoké is egyúttal. A Hírlevél első számában köszönték meg a szerkesztők valamennyi cikkíró tavalyi közreműködését. A Hírlevél második számában pedig azok a beszámolók kaptak helyet, amelyek az év végi hálaadáson is elhangzottak. A Hírlevél negyedik számában jelent meg egy cikk Káposztássy Béla tollából az ökumenikus imahét kapcsán, amely - az eddigi gyakorlat szerint - ilyenkor szokott lenni. Január 16-án vasárnap az esti szentmisén az ősegyház egyik gyakorlata kapott helyet, nevezetesen a katekumenek befogadása. Január 21-én emlékeztünk meg egykori legendás kántor-karnagyunkról, Bakonyi Árpádról. A tisztelgés egyik jeleként a kórus előadta a Betlehemi canticum című művét, továbbá Halmos Hogyha az Úr nem építi a házat című alkotását.

Gyertyaszentelő Boldogasszony és Szent Balázs

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén az esti szentmise előtt szabadtéren kezdődött volna a szertartás, hasonlóan a tavalyi évhez, amikor is a gyertyák megszentelése után ünnepélyes körmenetben vonultak be a templomba. Idén azonban a szeles idő szó szerint elfújta a gyertyákat. Szent Balázs püspök, vértanú ünnepe is volt a héten. A Balázs áldásra vasárnap, a mise végén került sor.

Balázs, Szent (Szebaszte, Örményország, 307-323 között): püspök, vértanú. Egy késői legenda szerint orvos volt, amikor Szebaszte püspökévé választották. Az üldözés idején (Diocletianus vagy Licinius) a város közelében egy barlangba húzódott vissza. Vadállatok serege vette körül, és a kereszt jelével gyógyította a beteg állatokat. Egy vadászat alkalmával fölfedezték rejtekhelyét, följelentették és elfogták. Fogságában csodatévő erővel gyógyított, többek között egy halszálkát nyelt fiút is megmentett a fulladástól. Egy asszonynak visszaadta a farkas szájából elragadott malacát. Amikor ez hálából élelmet és gyertyát vitt neki, ezzel fogadta: „A nevemre szentelt templomban minden évben ajánlj föl egy gyertyát, és áldott leszel”. Testét előbb gerebennel tépték, majd lefejezték. Népszokásokkal kísért tisztelete Keleten a 6., Nyugaton a 9. századtól él. A tizennégy segítőszent egyike, az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, barmok védőszentje, kedvező időjárásért is segítségül hívták. Attribútumai: gereben, gyertya, farkas, disznó. Ünnepe Keleten február 11., Nyugaton: február 3. Balázs napját már legrégibb kalendáriumaink számon tartják.

Közösségi események és a betegek világnapja

Február 13-án vasárnap a délelőtti szentmisében új színfolt jelent meg az egyházközség életében. Ekkor került sor ugyanis az elsőáldozásra készülő gyermekek bemutatására. 51 gyermek nevét olvasta fel a plébános, mint akik készülnek a Jézussal való első találkozásra. A kicsik hangos „jelen” szóval feleltek (kettő kivételével, akik betegség miatt maradtak távol). A gyermekek fogadalmat tettek, a szülők pedig kitárt kezüket mintegy áldóan nyújtották a gyermekek felé. Február 11-én volt a Betegek világnapja. Mivel az ünnep hétköznapra esett, ezért a betegek kenetének közösségben történő kiszolgáltatására február 13-án került sor a templomban. A kenetet felvehették mindazok, akik súlyos betegségben szenvednek, műtét előtt állnak, és minden 60 év feletti hívő, aki testi-lelki megerősítést kér az Istentől. Ehhez azonban szükséges, hogy a hívő a kegyelem állapotában legyen, ezért a szentség felvételére készülni kell. Február 27-én bensőséges ünnepségnek lehettek szem és fültanúi azok, akik részt vettek a vasárnap délelőtti szentmisén. Plébános atya ugyanis 100. születésnapja alkalmából köszöntötte a közösség nevében Tóth Sándorné Ilonka nénit, aki egész élete során sokat tett a templomért és az egyházközségért. A köszöntéshez csatlakoztak a katolikus iskola diákjai is.

Nagyböjt és a Mária-felajánlás

Március 2-án, Hamvazószerdán megkezdődött a nagyböjt. Az esti szentmisén a kórus is szolgált. A templomban lévők nem kis meglepetéssel tapasztalták, hogy a szentély - padozata - jelentős mértékben átalakult. Nagy méretű padlószőnyeggel borították be, amelyet, mint utóbb kiderült, a Rózsafüzér Társulat és más nagylelkű adományozók biztosítottak. A hívek természetesen részt vettek a hamvazás szertartásán. Elkezdődtek a keresztúti ájtatosságok. A kiengesztelődéskor a kézfogás továbbra sem ajánlott; viszont áldoztatáskor a kézfertőtlenítés továbbra is ajánlott. Amennyiben lehetséges, a hívek személyesen vegyenek részt a szentmiséken és egyéb liturgikus alkalmakon.

Oroszország és Ukrajna felajánlása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének

Március 15-én kedden késő délután tette közzé a hírt a Szentszék Sajtóterme, hogy Ferenc pápa március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. P. A fatimai Szűzanya kérése és XII. Piusz pápa. A Szűzanya az 1917. július 13-i fatimai jelenésében kérte, hogy „Oroszországot szenteljék az ő Szeplőtelen Szívének”, hozzátéve, „hogy ha ezt a kérést nem fogadják el, Oroszország elterjeszti eltévelyedéseit az egész világon, háborúkat és üldöztetéseket mozdítva elő az egyház ellen. A jók mártírhalált szenvednek, a Szentatyának sokat kell szenvednie, különféle nemzetek pusztulnak el „ - szól az üzenet.

Korábbi felajánlások és Lucia nővér megerősítése

A fatimai jelenések után különféle felajánlásokat tettek a pápák Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. XII. Piusz pápa 1942. október 31-én az egész világot, majd 1952. Szent II. János Pál pápa pedig 1981. június 7-én, Pünkösd ünnepén az általa „felajánlási aktusnak” nevezett imádságában a Santa Maria Maggiore bazilikában így fohászkodott: „Ó, emberek és népek Anyja, Te ismered minden szenvedésüket és reményeiket. Anyaként átérzed a világot megrázó küzdelmet a jó és a rossz, a világosság és a sötétség között, fogadd a Szentlélekben közvetlenül Szívedhez szóló kiáltásunkat és kérünk, az Úr Anyjának és Szolgálólányának szeretetével öleld át azokat, akik leginkább várják ezt az ölelést, együtt azokkal, akiknek a felajánlását Te különlegesen is várod. Kérünk, vedd anyai oltalmadba az egész emberi családot, amelyet szeretettel Rád bízunk, ó Édesanyánk! Közelegjen el mindenki számára a béke és a szabadság ideje, az igazság, az igazságosság és a remény ideje!”. 1984. március 25-én a Szent Péter téren, lelki egységben a világ összes püspökével, Szent II. János Pál pápa minden népet Mária Szeplőtelen Szívére bízott.

2000 júniusában a Szentszék felfedte Fatima titkának harmadik részét, és Tarcisio Bertone érsek, a Hittani Kongregáció akkori titkára hangsúlyozta, hogy Lucia nővér egy 1989-es levelében személyesen megerősítette: „az ünnepélyes és egyetemes felajánlásnak ez az aktusa megfelelt annak, amit a Szűzanya akart”.

Nagyböjti lelkigyakorlatok és keresztutak

Március 20-tól megkezdődött a Karitász nagyböjti adománygyűjtő akciója. Ismertté vált a három napos nagyböjti lelkigyakorlat időpontja (április 3-5) és az is, hogy a lelkigyakorlatot Ft. Lovassy Attila, a Központi Szeminárium prefektusa tartja. Március 25-én a szertartások sora a lourdes-i barlangnál kezdődött, délután ötkor. Utána keresztút volt (péntek lévén), ezt követően pedig ünnepi szentmise Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. Erre tekintettel a kórus is szolgált: Halmos IV. Offertorium-át adta elő. Áldozás alatt pedig Kemény Mária tanárnő szólójával Elgar Ave verum-át énekelte. Az idei év anyagát a közel-keleti keresztények állították össze. Újra eljött hozzánk a Baptista Egyház képviseletében Uzonyi Barnabás, aki az idők jeleiről beszélt nekünk, melyeket Isten, mint szerető atya azért adott, hogy ne féljenek azok, akik Őhozzá tartoznak. A keddi napon Iványi Zoltán, metodista lelkész látogatott meg bennünket, aki kiemelte, hogy ahol Jézus megjelenik, ott mindig valami felbolydul, mert a személye mellett nem lehet közömbösen elmenni. Csütörtökön Baranka György, evangélikus lelkipásztor jött el hozzánk. Beszédében rávilágított a böjt lényegére: kiszólít a magunk felé irányuló cselekvésekből és arra hív, hogy mások felé forduljunk. Ebben, a magunktól való eltávolodásban találjuk meg Istent, aki elmondja nekünk - ha elég figyelmesek vagyunk, - hogy mi az Ő elképzelése, szeretet-terve életünkben. A záró alkalomra Gyümölcsoltó Boldogasszony napján került sor, melyet Berta László plébános atya tartott meg. A központ gondolat itt az volt, hogy a napkeleti bölcsek miután hódoltak Jézus előtt más úton tértek vissza otthonaikba. Ugyanaz a fény, ami elkísérte őket Betlehembe, mutatott egy másik utat, amin életüket folytathatják, mintegy megtérésre vezette őket. Minden imaalkalom - akár egy virág - az Isten iránti szeretet egy-egy szirmát bontotta ki számunkra. Ezt a sok szirmot a Szentháromságban való hit és Jézus Krisztus elfogadása kapcsolja össze és teszi egy egésszé. Április 3-án vasárnap az esti szentmisén kezdődött meg a három napos nagyböjti lelkigyakorlat. A szónok Lovassy Attila atya volt, a Központi Szeminárium prefektusa. Mivel „közös rendezvény” volt, ezért a vasárnapi szentmisén jó néhányan megjelentek a mendei egyházközség hívei közül is. Utána agapé volt a hittanteremben. Ez a jelenlét igaz volt a hétfő esti alkalomra is. A záró napon a péceli hívek látogattak át Mendére, éspedig szép számmal. A mise után a templom melletti közösségi házban a mendei hívek látták vendégül a pécelieket. Nagyszerdán 19. órakor került sor a templomkertben a Családok keresztútjára. A helyszínt a résztvevők rendezték be, ők gondoskodtak a technikai feltételekről is.

Nagyhét és húsvét

Április 10-én, Virágvasárnap szabad téren kezdtünk, a barkaszentelés szertartásával, zsoltáros gregoriánnal, majd körmenetben bevonultunk a templomba. Az olvasmányokat követően kezdődött a passió Szent Lukács evangélista szerint, Francisco Suriano turbáival. Vezényelt Kiss Zsuzsanna karnagy. A felajánlásra Bárdos - Faragó: Golgotádon-ja hangzott el, a szokásosan jó megjelenítésben. És ezzel még nem volt vége, ugyanis az áldozás alatt Lökösházi Mária énekművésznő Händel Gloria c. oratorikus művéből a Qui tollis c. tételt énekelte. Nagycsütörtökön a szentmise igen ünnepélyes volt, nagyszámú asszisztencia, főkapun való bevonulás, méltóságteljes külsőségek jellemezték. A „Dicsőség” után elhallgatott az orgona, a harangok is Rómába mentek… Plébános atya homíliájában kitért az ünnep tartalmára, különösen pedig a mögötte rejlő tartalomra, amely nem más, mint a mindent feláldozni képes szeretet. Ennek egy külső megnyilvánulása volt a homíliát követő lábmosás szertartása, amelyre hosszú ideje nem került sor a templomban. Ennek során 13 férfi lábát mosta meg az atya, majd meg is törölte. Felajánlásra Rosselli Adoramus. Sokan áldoztak, de két áldoztató lévén a sor jól haladt. A szentmise végén került sor az Oltáriszentség kivitelére a templomból, és az azt követő oltárfosztásra. Nagypéntek Krisztus urunk szenvedésének és kereszthalálának emléknapja. Hét órakor - ünnepélyes bevonulással - kezdődött a szertartás. A Megváltóra emlékeztető szentírási részek után László atya feljött a kórusra és kezdetét vette a Passió. A passiót követően plébános atya rövid homíliát tartott, majd következtek az egyetemes könyörgések. Ezután járult az asszisztencia és a hívek a kereszt előtti hódolathoz. Nagyszombaton este nyolc órakor kezdődött a szertartás (sorozat). Plébános atya elénekelte a Húsvéti gyertya himnuszát, majd a még sötét templomban került sor a különböző ószövetségi szentírási szakaszok felolvasására. A Dicsőségre visszajöttek a harangok és az orgona, és a kivilágított templomban hangzott el az újszövetség szentírási üzenete (szentlecke, evangélium). A szentbeszédet a vendég atya tartotta. A homília után szokatlan esemény következett: felnőttek keresztelése. Petra és László felnőtt fejjel vette fel a keresztséget, amelyet megelőzött a vízszentelés szertartása.

tags: #tistztasagban #kiviragzott #anyasag