A területi védőnői ellátás jogszabályi háttere és változásai

Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnői feladatokkal az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.

A védőnői munka jogszabályi alapjai és feladatai

A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.

A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.

A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:

• Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
• Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
• Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévét be nem töltött gyermekek és a 25-65 év közötti nők számára. A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal.

A védőnői ellátás főbb területei

1. Család- és nővédelem: tanácsadás, családgondozás, reproduktív egészségfejlesztés.
2. Várandós anyák gondozása: tanácsadás, vizsgálatok, felkészítés a szülésre.
3. Gyermekágyas és szoptató anyák gondozása: segítségnyújtás a felépülésben és a szoptatásban.
4. Gyermekek gondozása (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig): fejlődéskövetés, tanácsadás, szűrővizsgálatok.
5. Óvodai és iskolai védőnői feladatok: a tanulók iskola-egészségügyi ellátása, szűrővizsgálatok, védőoltások.
6. Családgondozás: a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés más szakemberekkel.
7. Gyermekvédelmi jelzőrendszer: a gyermek veszélyeztetettségének jelzése, hatósági eljárás kezdeményezése.

A várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a vizsgálatot határozattal elrendelheti.

A védőnői hálózat strukturális felépítése

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.

A védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -.

A védőnői hálózat szintjei és feladatai

1. Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. Körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve - írásbeli igény esetén - a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére.
2. Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése. Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
3. Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
4. Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• Testsúly, testmagasság mérése
• Vérnyomás és pulzus mérése
• Haskörtérfogat mérése
• Magzati szívműködés vizsgálata
• Vizeletvizsgálat
• Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
• Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
• Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
• Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
• A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről.

Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

A védőnői szolgálat története és jogszabályi háttere

1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. A védőnői hálózat fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek pl. a védőoltási rendszer kidolgozásban és megvalósításában is.

A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás.

Vonatkozó jogszabályok

• 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról (érintett szakaszok: 13-15.)
• 49/2004 ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
• 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (érintett szakasz: 12/B.)
• 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a népegészségügyi célú méhnyakszűrés (kenetvétel) végzéséhez szükséges eszközök, feltételek.

Változások a védőnői rendszerben: 2023. július 1.

Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is utolérik, mivel 2023. július 1-jén lép életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem a védőnők ezentúl a megyei irányító kórház alkalmazottai lesznek. A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja majd el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest a jövőben így mindössze 23 lesz.

A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése. A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták, ami nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal (pl. szolgálati lakás vagy gépjármű) vonzzák a védőnőket.

A változások hatása és aggodalmak

Számos önkormányzat, továbbá sok védőnő azonban nem fogadja kitörő lelkesedéssel a módosításokat. Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. A törvénymódosítás bírálói szerint aggályos a jogalkotó lépése, mivel az önkormányzatok, főleg a kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy a településükön legyen védőnői szolgálat. Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára.

A Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.

Aggodalomra ad okot a béren kívüli juttatások esetleges elvesztése is. Szalainé tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság álláspontja

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül. Az Okfő szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt.

Csősz Katalin, az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.

A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.

tags: #teruleti #vedonoi #jogszabaly