Amikor a menstruáció késik, vagy egyéb szokatlan tünetek jelentkeznek, sok nőben felmerül a terhesség gyanúja. Azonban nem minden esetben a terhesség áll a tünetek hátterében, és bizonyos nőgyógyászati elváltozások, mint például a ciszták, is okozhatnak hasonló panaszokat, sőt, akár pozitív terhességi tesztet is produkálhatnak. Fontos megérteni a terhesség és a ciszta közötti különbségeket, valamint a diagnosztizálás menetét a pontos képalkotáshoz.
Terhesség és a terhességi teszt
A fogantatást követően a megtermékenyített petesejt (zygota) beágyazódik a méh falába és növekedésnek indul. A fejlődő embriót körülvevő sejtek (trophoblast sejtek) terhességi hormont, ún. HCG-t kezdenek termelni, melynek a vérben és a vizeletben történő kimutatása a terhességi tesztek alapja. A terhességi tesztek pozitív eredménye megbízhatóan jelzi a terhességet.
A terhességi tesztek a fogantatást követő 2-3 hét után már képesek kimutatni a terhességet. Ha a teszt halványan pozitív, az valószínűleg korai terhességre utal. Tünetei közé tartozhat a gyakori vizelési inger, a fáradtság, a mellfájdalom, és a menstruáció kimaradása, vagy csak minimális barnás pecsételés.
Az ultrahangvizsgálat szerepe a korai terhesség megállapításában
Amennyiben a menstruáció elmaradt és a terhességi teszt pozitív, mielőbb fel kell keresni a nőgyógyászt. A nőgyógyász ultrahangos vizsgálattal már korán igazolni tudja a terhességet. A női kismedence ultrahangvizsgálatára hasi vagy hüvelyi úton van lehetőség. A nőgyógyászati szervek ultrahangvizsgálatának a legcélszerűbb és leghatékonyabb módja a hüvelyi ultrahangvizsgálat (transzvaginális szonográfia - TVS). A speciális, ún. „hüvelyi vizsgálófej” a kötelező sterilizálást követően közvetlenül a hüvelybe vezethető, ami pontosabb képet ad.
Fontos tudni, hogy igen korai terhesség esetén az orvos még nem látja ultrahanggal az embriót, illetve a terhesség elhelyezkedése (méhen belül vagy kívül) sem egyértelmű. Emiatt kell 7-10 nap múlva ismét hüvelyi ultrahangos vizsgálatot végezni, hogy az addigra látható méretűre növekvő terhesség kora, elhelyezkedése, életképessége és az embriók száma egyértelmű legyen.
Ciszták a női szervezetben
A ciszta lényegében nem más, mint egy, a petefészek állományában kialakuló folyadék tartalmú tömlő, mely általában tiszta, vízszerű bennéket tartalmaz. A petefészek ciszta (cysta ovarii) az egyik leggyakoribb női elváltozás. A ciszta annyit jelent, hogy folyadékkal telt hólyag. Ez lehet peteérési zavar következménye (funkcionális ciszta). A funkcionális ciszta lehet tüszőciszta (ez terhesség alatt nem fordul elő) és sárgatest-ciszta, ami lehet granulózasejtes és tékasejtes ciszta. A ciszta lehet szervi betegség következménye is, ami lehet nem daganatos (pl. endometriózis) és lehet daganatos, ami lehet jóindulatú és rosszindulatú.
A ciszták többféle típusa létezik, amelyek közül a leggyakoribbak az ún. funkcionális ciszták. Ezek a normális peteérés során alakulnak ki és általában maguktól felszívódnak. Néha azonban a ciszták nagyobbak lesznek, nem tűnnek el, vagy más okból kifolyólag fejlődnek ki (pl. endometriózis vagy daganat). A ciszták általában nem rákosak, de ritkán rosszindulatúvá válhatnak. A ciszták kialakulásának oka változó lehet, de gyakran összefügg a hormonális zavarokkal. A ciszták gyakrabban fordulnak elő azoknál a nőknél, akik nem szültek gyermeket, rendszertelenül menstruálnak, endometriózisban szenvednek, hormonpótló terápiát vesznek igénybe, fogamzásgátlót szednek, vagy akiknek családjában előfordult petefészekrák.
A ciszták tünetei és diagnosztizálása
A petefészek ciszták a fogamzókorú nőknél a leggyakoribbak (follikuláris ciszta), mivel a nem megfelelő ovulációkor alakulnak ki a legsűrűbben. Sajnos a petefészek ciszta és a rák tünetei igen hasonlóak, ezért erre alapozni semmit sem szabad. Meglehet, hogy semmilyen tünetet nem okoznak, csupán nőgyógyászati ultrahang vizsgálat keretein belül veszik észre véletlenszerűen. Ha okoz panaszokat, azok rendszerint a következők: alhasi fájdalom, nyomás, puffadás, fájdalmas közösülés, gyakori vizelés, vérzészavarok. A ciszták diagnózisa általában ultrahanggal, CT-vel vagy MRI-vel történik. Ezen kívül érdemes CA125 tumormarkert is nézni, melynek szintje gyakran megemelkedik petefészekrák esetén.
Ciszta és terhességi teszt eredménye
Fontos tudni, hogy a ciszta, bármely szövetű, nem befolyásolja a terhességi teszt eredményét. Tehát, ha a terhességi teszt pozitív, az mindenképpen terhességre utal, függetlenül attól, hogy van-e ciszta a petefészekben. Azonban a tünetek (például alhasi fájdalom, gyakori vizelési inger) lehetnek a ciszta tünetei is, vagy akár egy korai terhesség tünetei is. Egyidejű terhesség és ciszta is előfordulhat. Egy 45 mm-es ciszta vagy meg nem repedt tüsző nem zárja ki a terhességet, és egy pozitív terhességi teszt esetén a ciszta mellett is kihordható a terhesség.
Terhesség és ciszta egyidejű fennállása
Előfordulhat, hogy a terhesség során találnak egy cisztát. Egy jobb oldali petefészek ciszta mellett is lehet pozitív a terhességi teszt, és fájdalmasak lehetnek a mellek, ami szintén terhességi tünet. Ha az ultrahang vizsgálaton ciszta is látható, fontos, hogy az orvos megítélje annak jelentőségét (méret, jelleg, korábban volt-e). Egy normál terhességi sárgatest is lehet ciszta formájában, és ez teljesen normális a korai terhességben.
A petefészekben gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb ciszták. Ezek általában ártalmatlanok, ám van, hogy rosszindulatú daganatra hívják fel a figyelmet. A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a nők körében, és kezdetben nem okoz tüneteket, ráadásul könnyű a petefészek cisztával összekeverni. Az esetek háromnegyedében már a felismerésekor előrehaladott. A rák szövettani típusa nagyban befolyásolja a prognózist. Kezelése személyre szabott, rák esetén gyakran radikális műtéti beavatkozás indokolt, szükség lehet kemoterápiára is. Ciszta esetén a terápia több tényezőtől is függ (ciszta mérete, száma, okoz-e panaszokat, növekszik-e stb).
A mióma és a ciszta közötti különbségek
A miómák és a ciszták olyan nőgyógyászati elváltozások, amelyek a női reproduktív szerveket érintik. Mindkét típusú elváltozás általában jóindulatú, azaz nem rákos, de néha okozhatnak kellemetlen tüneteket vagy komplikációkat.
- Mióma: A mióma a méh izomszövetét érintő daganat jellegű elváltozás. Mérete változó lehet, néhány millimétertől akár több centiméterig is terjedhet. Kialakulása valószínűleg összefügg az ösztrogén hormon hatásával. Diagnózisa általában fizikális vizsgálattal, ultrahanggal vagy MRI-vel történik. Kezelése függ a méretétől, a helyétől, az okozott panaszoktól és a terhességi tervektől. Előfordulhat, hogy szükség lehet sebészeti beavatkozásra is, mint például miómaeltávolítás (myomectomia), endometrium abláció, méhverőér embolizációja vagy méheltávolítás (hysterectomia).
- Ciszta: A ciszta olyan folyadékkal teli zsákocska, amely a petefészkekben vagy a méhben alakulhat ki. Diagnózisa általában ultrahanggal, CT-vel vagy MRI-vel történik. Kezelése függ a ciszták méretétől, jellegétől, valamint attól is, hogy milyen panaszokat okoznak. Lehet laparoszkópos petefészekciszta-eltávolítás (cisztektómia), petefészek eltávolítása (ovarioektómia), vagy laparotómia.
A diagnózis felállítása mindig orvosi feladat. Amennyiben a terhesség gyanúja felmerül, vagy ciszta okozta tünetek jelentkeznek, forduljunk szakemberhez a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.