Világszerte körülbelül 6 millió ember él a Földön, aki lombikprogram útján fogant meg. Mivel rengeteg párt érint a sikertelen fogantatás problémája, a lombikeljárás iránt érdeklődők száma egyre növekszik. A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott.
A babáért küzdő párok számára - akiknek aránya világviszonylatban körülbelül 15-20 százalék - az orvostudomány alaposan kidolgozott módszereket kínál a gyógyszeres kezelésen át az inszemináción keresztül a lombikbébi eljárásig. A közbeszédben utóbbi a legnépszerűbb, pedig közel sem ez az első lépés.

Mi számít meddőségnek?
Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.
Női meddőség okai:
- Hormonális okok: Ha a női hormonháztartással kapcsolatban merül fel probléma és a peteérés nem megy végbe, a teherbeesés lehetetlen. Hasonló gondot okozhat pajzsmirigyprobléma, illetve az agyalapi mirigy, a hypothalamus, vagy a mellékvesekéreg nem megfelelő működése. Emellett ide sorolhatóak a petefészek eltérései, mint a PCOS betegség, vagy a korai menopauza jelensége.
- Szervi vagy mechanikus okok: A teherbeesést gátolhatja a petevezetők elzáródása vagy gyulladása, a fibroidok, azaz a méhfalán meghúzódó jóindulatú daganatok megléte, valamint az endometriózis, amelyet a méhszövet méhen kívüli beágyazódása idéz elő.
Férfi meddőség okai:
- A férfiak esetében többnyire a kevés, vagy gyenge minőségű spermiumok okoznak problémát, amire egy egyszerű hímivarsejt vizsgálattal fényt lehet deríteni. Ennek hátterében állhatnak genetikai, életmódbeli tényezők, vagy épp fizikai traumák, eltérések is.
Egyéb okok:
- A biológiai nehézségeket elősegíthetik egyéb tényezők, mint a sok koffein fogyasztása, vagy a dohányzás.
A lombikbébi-eljárás története és folyamata
A lombikbébi eljárást azok számára, akik keveset tudnak róla, máig nagy titokzatosság övezi. Pedig a világ első lombikbébije a jövő nyáron már 45. születésnapját ünnepli, tehát a módszer nem nevezhető újdonságnak. Bár kitalálói, Patrick Steptoe és Robert Edwards rengeteget küzdöttek, hogy kidolgozhassák az eljárást, végül 1978-ban egy angliai kórházban felsírt az első baba, aki mesterséges megtermékenyítéssel, női testen kívül fogant. Az áttörés robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban. Hazánkban az első lombikbébi a Dr. Csaba Imre által vezetett Pécsi Tudományegyetemen látta meg a napvilágot 1988-ban, akkor még egy ún. GIFT módszernek köszönhetően.
Az in vitro jelzővel is illetett módszer tehát, - amely szó szerint vett jelentése „az üvegben”, utalva a Petri-csészében, kémcsőben zajló megtermékenyülésre, - a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg.

Az IVF eljárás lépései:
- Stimuláció: Az egyik legfőbb cél, hogy minél több érett petesejt álljon rendelkezésre a leszívás előtt, ezért hormontartalmú gyógyszerek, illetve injekciók segítségével arra ösztönzik a petefészket, hogy mindenképpen egynél több tüsző kezdjen fejlődni. A ciklus 2-3. napján indul a hormoninjekciók beadása, ezt követően pedig kétnaponta ellenőrzik ultrahanggal a fejlődő tüszők számát. Amikor ezek elérik a megfelelő méretet, szintén injekcióval előzik meg a túl korai tüszőrepedést.
- Tüsző- vagy petesejtleszívás: Az eljárás altatás során történik, amikor is az ultrahangfejre egy tűt helyezve leszívják a tüszőfolyadékot. Ebből nyerik ki a petesejteket, amelyeket ezután egy különleges tápoldatban, inkubátorban tárolnak, biztosítva ezzel az anyaméhben fennálló körülményeket.
- Megtermékenyítés: Ha a leszívást követő 4-5 óra eltelt, az előre bekészített spermiumokkal végbemehet a mesterséges megtermékenyítés. Ez kétféleképpen történhet: ha megfelelő számú és minőségű hímivarsejt áll rendelkezésre, akkor konvencionális módon a hímivarsejteket a petesejt mellé engedik és lezajlik a megtermékenyítés. Amennyiben csak egy hímivarsejt áll rendelkezésre, az úgynevezett ICSI eljárás során, azt közvetlenül a petesejtbe juttatják.
- Embriótenyésztés: Miután a speciális tápoldatok segítségével megteremtik a természetes anyai közeget, a biológusok a tenyésztés ideje alatt mikroszkóppal követik, mely embriók a legalkalmasabbak a visszaültetésre. Az első 16-18 óra után lezajlik a megtermékenyülés, majd 26-28 órát követően az első sejtosztódás. A tenyésztés folyamata maximum öt napig tart, erre már megjelenik az embrió belsejében a hólyagcsíra (blasztociszta**).
- Embrió beültetése: A kiválasztott embriót vagy embriókat egy katéter segítségével juttatják a méhbe, a beavatkozás fájdalommentes és a páciens aznap távozhat a kórházból.
Az embriófagyasztás egy lehetőség a meddő párok számára: amennyiben maradtak szabályosan fejlődő embriók, amelyeket nem ültettek be, azok különleges körülmények között fagyaszthatóak és tárolhatóak. 2022-ben a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. 2024-től az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes.
Teherbeesés 40 év felett: Kihívások és esélyek
A gyermekvállalás életkora egyre kitolódik, azonban biológiai tény, hogy a megtermékenyülés esélye a kor előrehaladtával egyre kisebb. A fogantatás sikeressége 35 év alatt a legvalószínűbb. Normális körülmények között egy 40 éves nőnek minden hónapban körülbelül 4-5% esélye van a természetes fogantatásra. Sajnos ez a szám az életkor előrehaladtával, a 40-es évekre csak tovább zuhan, 45 évesen már csak körülbelül 1%. Összehasonlításképp egy 30 éves nőnek minden egyes hónapban nagyjából 20% az esélye a teherbeesésre.
Ezek természetesen csak statisztikai adatok. Egyes nőknek még 40-es éveikben sem kell küzdeniük a teherbeesésért, és akár több gyermekük is születik 40 felett. Másoknak (és lássuk be, inkább ez a gyakoribb) több időt és több erőfeszítést igényel a gyermekvállalás ebben a korban.
Miért nehezebb a fogantatás 40 év felett?
- Csökkenő petesejtszám: A petefészek-tartalék, azaz a petefészekben lévő éretlen petesejtek száma az életkor előrehaladtával elkerülhetetlenül csökken. A tudomány jelenlegi állása szerint minden nő adott számú petesejttel jön a világra, és ezek előbb-utóbb elfogynak. Amint elkezdődik a menstruáció, havonta kb. 1000 éretlen petesejttel csökken a tartalék - de minden hónapban csak egyetlen egy petesejt érik meg. A legtöbb nőnek 40 éves korára kb. 5000 petesejtje marad. Ezt a számot tovább csökkenthetik olyan tényezők, mint az endometriózis, petevezeték-elzáródás, petefészekműtét, dohányzás, kismedencei fertőzés, kemoterápia/sugárkezelés, autoimmun betegségek és a genetikai rendellenességek is.
- Hanyatló petesejt minőség: A petesejt minőségnek rendkívül fontos szerepe van abban, hogy saját petesejttel teherbe tud-e esni egy nő 40 éves kor felett. Jelenleg a petesejtek minőségének legjobb jelzője az életkor. A kor előrehaladtával növekszik a genetikailag rendellenes petesejtek aránya, melyek kisebb eséllyel termékenyülnek meg vagy ágyazódnak be, és ha beágyazódnak, akkor is nagyobb a vetélés esélye. Bár minden nőnek, még a 20-as éveikben lévőknek is, vannak genetikailag rendellenes petesejtjei, ezeknek az aránya sajnos 35 és 45 éves kor között rendkívüli mértékben megugrik. 25-30 évesen a petesejtek kb. 75%-a, 40 éves korra kb. 40%-a, míg 44 éves korra akár csak 10-20%-a egészséges.
Tojásminőség: Hogyan javíthatja a tojásminőségét
A lombikbébi-kezelés sikeressége életkor szerint:
Az eljárás sikeresnek bizonyult: napjainkban átlagosan 100 beültetésből 19-20 baba fogan meg. Az USA-ban világviszonylathoz képest magasabb az arány: akár 44-45 százalék is lehet. A lombikbébi-kezelés (IVF) sikerességét sok tényező befolyásolja, az életkor ezek közül kiemelten fontosnak számít, de közel sem ez az egyetlen tényező.
Az alábbi táblázat bemutatja a saját petesejttel történő IVF kezelések élveszülési arányát életkor szerint:
| Életkor | Élveszülési arány |
|---|---|
| 35-37 év alatt | 40-50% |
| 38-40 év között | kb. 25% |
| 40 évesen | kb. 25% |
| 41-42 évesen | kb. 15% |
| 43 évesen és afelett | 5% alá esik |
| 44 éves kor felett | 1,4% (Spanyolország) |
45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést. Két és fél éve vették állami tulajdonba Kaáli Nagy Géza meddőségi intézeteit, amelyet azóta több meddőségi centrum államosítása is követett. Kaáli Nagy Géza szerint viszont közpénzpazarlás, hogy 45 éves korig finanszírozzák a lombikbébi kezeléseket, holott a 42 és 45 év közötti nőknek elenyésző esélyük van arra, hogy vér szerinti gyermekük szülessen. Így ebben a korcsoportban egy megszületett gyermek az adófizetők 100-200 millió forintjába is kerülhet. Úgy véli, Csehországhoz hasonlóan Magyarországon is be kellene vezetni az anonim petesejt-adományozást, ami lényegesen költséghatékonyabb, és sokkal több gyermek megszületését eredményezné.
Új kutatások és a jövő
Egy új tudományos áttörés alapjaiban változtathatja meg a lombikbébi-kezelések jövőjét, különösen a 40 év feletti nők számára. Az idősebb nők esetében a lombikbébi-kezelések sikertelenségének és a vetéléseknek az egyik legfőbb oka a petesejtek romló minősége. Az Ovo Labs kutatócsoportja donoroktól származó petesejteken dolgozott, amelyekbe mikroinjekcióval egy Shugoshin 1 nevű fehérjét juttattak be. A kutatócsoport azt találta, hogy egy Shugoshin 1 nevű fehérje pótlása segít megoldani ezt a problémát. A kutatók ugyanakkor kiemelik: a módszer nem képes kitolni a termékenységet a menopauzán túl, amikor a petesejtkészlet végleg kimerül.
Tippek és tudnivalók 40 év feletti lombikbébi-kezeléshez
Az IVF kezelésben résztvevő párok közel fele negyven feletti, így ők az élő példái annak, hogy a lombik program 40 felett is sikeres.
1. Légy tájékozott, tudatos és elszánt!
Ha 40 felett vágsz bele a „lombikozásba”, akkor fontos, hogy ismerd a felvázolt kihívásokat, de még fontosabb az, hogy ezek miatt egy fikarcnyit se veszíts az akaraterődből. Tájékozódj megbízható forrásokból és ezek alapján, illetve kezelőorvosoddal szorosan együttműködve igyekezz minden tőled telhetőt megtenni a hőn vágyott gyermekáldás eléréséért.
2. Természetes úton való próbálkozás vagy egyből lombik?
Az általános orvosi ajánlás 40 év feletti nők számára az, hogy 3 hónap sikertelen természetes próbálkozás után keressenek fel egy meddőségi szakembert, intézetet. Persze ezzel csak akkor érdemes foglalkozni, ha van rendszeres menstruációd és nincs szervi vagy hormonális problémád. Egyes nők még 40 felett is néhány próbálkozás után természetes úton teherbe esnek. Mivel az idő igen értékes ebben az életkorban, sokan úgy döntenek, hogy kihagyják a több hónapig tartó természetes próbálkozást és egyből szakemberhez fordulnak a szükséges kivizsgálások és a lombikprogram mielőbbi megkezdése érdekében.
3. Tudd és kövesd nyomon a vizsgálati értékeidet.
Ideértendők a petefészek-tartalékról információt adó szérum hormonszintek, mint az anti-Müllerian hormon (AMH), a ciklus 3. napján mért follikulusstimuláló hormon (FSH), az ösztradiol, illetve az antrális follikulusszám (AFC). A tudás hatalom, főleg, ha termékenységről van szó. Iránymutatások alapján az AMH normál értéke 38-40 évesen 1,1 ng/ml, 41 év felett 0,5 ng/ml. Az FSH normál értéke 38-40 évesen 8,4 mIU/ml alatti, 41 év felett 8,5 mIU/ml alatti. Az AFC hüvelyi ultrahangos vizsgálat, amely előrejelzi a petefészek-választ és a terhességi kimenetelt, valamint a megfelelő gyógyszereket és kezelési protokollt is meghatározza.
4. Javítsd a petesejt minőséget egészséges életmóddal és étrend-kiegészítéssel.
Az étrended, az életmódbeli döntéseid és az étrend-kiegészítés egyaránt segíthet a petesejt minőség javításában. Egy petesejt érése nagyjából 90 napot vesz igénybe, ezért a meddőségi szakértők azt javasolják, hogy legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt kezdd el az étrend- és életmódbeli változtatásokat. Iktasd ki az alkoholt, a koffeint és a dohányzást, aludj napi 7-8 órát, kezeld a stresszt, légy fizikailag aktív (heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, pl. úszás, biciklizés, tempós séta, vízi aerobik), és kövess növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag termékenységi étrendet. Étrend-kiegészítés terén a legalapvetőbb egy kellően komplex, minden vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó terhesvitamin szedése. Pozitív, de még nem teljesen bizonyító erejű kutatási eredmények szerint a Q10 koenzim (napi 100-200 mg), az omega-3 zsírsavak, az alfa-liponsav, a mio-inozitol (napi 4 gramm), és az N-acetil-cisztein is támogathatja a petesejtek egészségét.
5. A spermium is ugyanolyan fontos, mint a petesejt!
Nagyon gyakran a párok női tagjára helyeződik minden felelősség, mintha csak és kizárólag a nő lehetne felelős azért, hogy nem sikerül a babaprojekt. Pedig a megtermékenyülés folyamatában mindkét félnek - vagyis a petesejt mellett a spermiumnak is - egyformán szerepe van. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat, beleértve akár speciális teszteket is, mint a DNS fragmentáció, HBA teszt, akroszóma reakció, ROS. Egy férfi táplálkozásával, életmódjával is sokat tud tenni a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, Q10 koenzim és L-karnitin kutatások szerint javíthatja a spermaképet.
6. Hozd ki a legjobbat a helyzetből, és ne marcangold magad!
Könnyen előfordulhat, hogy kínzó gondolatok járnak a fejedben. Fontos elengedni a dühöt vagy szégyent, és megbékélni önmagunkkal. Ne feledjük, hogy készen állunk az anyasághoz vezető útra - bármilyen göröngyös is legyen ez az út. Ne érezz dühöt vagy szégyent, ne figyelj mások véleményére, csak mondd azt, hogy most végre készen állsz.
7. Fontoljátok meg az embriófagyasztás lehetőségét.
Tájékozódj az embriófagyasztásról, konzultálj a kezelőorvosoddal és a pároddal közösen döntsetek erről az opcióról. A be nem ültetett, életképes embriók sorsáról ti döntötök. Jogilag három opció is van: megsemmisítés, lefagyasztás és adományozás (más pároknak vagy tudományos célokra). A lefagyasztás 5 évre szól, ezután ismét nyilatkozni kell, hogy újabb 5 évvel meghosszabbítsák-e a fagyasztott embriók tárolását. 10 év után a tároló intézet dönthet a sorsukról.
8. Fontoljátok meg a donor petesejt vagy donor embrió használatát.
Ahogy fentebb már írtuk, 40 év felett nem a petefészek állapota, hanem a petesejtek számának, illetve minőségének hanyatlása az, ami akadályokat görget a sikeres természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés elé. Ezért az adományozott petesejt vagy adományozott embrió segítségével végzett kezelésekkel nagyon remek eredmények érhetőek el. Ez a terület azonban jogilag szigorúan szabályozott, érdemes gondosan utánanézni a feltételeknek, konzultálni a kezelőorvossal.
Magyarországi meddőségi ellátás és jogszabályi változások
Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40 %-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket.
A magyar meddőségi ellátás megteremtésében, hazai és nemzetközi tanulmányaik, gyakorlatuk révén, egyedülálló szakmai kapcsolataik megteremtése által meghatározó szerepet játszottak olyan kiváló, magas szintű szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező lombikkezelést végző orvosok, mint Prof. Dr. Bódis József, Dr. Dévai István, Dr. Forgács Vince, Prof. Dr. Urbancsek János, Dr. Bernard Artúr, Dr. Konc János.
A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.).

Főbb jogszabályi változások és fejlesztések:
- 2019: A kormány döntött arról, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.
- 2022: Megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI), mely a Kormány határozatában foglaltak szerint az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel. Továbbá a későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
- 2023: Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet. Továbbá már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye. A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
- 2024: Az ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése: 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg. Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. A HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket. Megkezdték működésüket a Meddőségi Szakambulanciák a vármegyei kórházakban. Létrejött a „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a pontos és transzparens adatszolgáltatásra épülve.
- 2025: Hatályba lépnek továbbá azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.