A petesejt donáció (adományozás) a mesterséges megtermékenyítés egy ritkább formája, amely akkor nyújt segítséget, ha a teherbe esés semmilyen módon nem lehetséges a női partner saját petesejtjeivel. Ez az eljárás különösen előnyös azoknak a nőknek, akiknek csökkent a petefészek-tartalékuk, korai petefészek-elégtelenségük van, vagy akiknek petefészkeiket műtéti úton eltávolították. Ezenkívül azok a nők, akiknek genetikai rendellenességei vannak, amelyek öröklődhetnek utódaikra, választhatnak donor petesejteket, hogy biztosítsák gyermekük egészségesebb genetikai kimenetelét. Napjainkban közel 150 ezer pár küzd fogamzási problémákkal, ezért a petesejt adományozás területe egy nagyon aktuális téma.
Mikor javasolt a petesejt donáció?
A módszer azon pároknak jelenthet segítséget, akiknél a teherbeesés akadálya az, ha a női partner saját petesejtjeitől nem várható a megtermékenyülés vagy az egészséges terhesség. Bár az életkor önmagában nem szigorú ellenjavallat, egy bizonyos kor feletti (jellemzően 50 év feletti) nők fokozott kockázatokkal nézhetnek szembe a terhesség és a szülés során. Ilyen okok lehetnek:
- Petefészek (ovarium) elégtelenség korai menopauza vagy korai petefészek-kimerülés miatt.
- Petefészek hiánya vagy súlyos rendellenessége, például veleszületett petefészek-hiány, a petefészkek műtéti eltávolítása (pl. daganat miatt), kemo- vagy sugárkezelés miatti károsodása, genetikai eredetű rendellenesség (pl. Turner-szindróma).
- A nő előrehaladottabb életkora, amikor a petefészek működése csökken, illetve nagy a kromoszómálisan hibás petesejtek kockázata. Az öregedéssel, különösen 35 éves kor után, a petesejtek minősége és mennyisége csökken.
- Petesejt-rendellenességek, amikor a petesejt minősége miatt lépnek fel ismételt vetélések vagy sikertelen lombikbébi-kezelések.
- Súlyos genetikailag öröklődő betegség esetén, amikor alacsony az esély az egészséges magzat létrejöttére és megszületésére.
A petesejt-adományozás indikációs körbe tartoznak azok a nők is, akiknél ismételt mesterséges megtermékenyítések alkalmával sem jöttek létre beültethető embriók. Idősebb anyai életkor esetén jóval nagyobb arányban jöhet létre sikeres terhesség donor petesejt segítségével, mint saját petesejttel, ezért napjainkban hamarabb javasolják ezt a módszert az orvosok, mint régebben.
A hormonális vizsgálati eredmények, például a follikulus stimuláló hormont (FSH) és az ösztradiolt mérő vérvizsgálatok jelezhetik a petefészek tartalékát. Az ultrahangos leletek feltárhatják a petefészkek vagy a méh rendellenességeit, amelyek befolyásolhatják a termékenységet. A döntés gyakran az életkor, a hormonális vizsgálatok, az ultrahangvizsgálat eredményei, a genetikai megfontolások és a korábbi meddőségi kezelések eredményeinek kombinációján alapul.
Ki lehet petesejt donor és milyen jogszabályok vonatkoznak rá?
Magyarországon a törvényi szabályozás rendelkezik a petesejt donációról. Erről az 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezete (170-182. §) rendelkezik, amelyet a 2005. évi CLXXXI. törvény módosított. A petesejt donornak és recipiensnek is írásban kell nyilatkoznia ügyvéd vagy közjegyző előtt, hogy megismerte és önkéntesen vállalja az eljárást. Anyagi ellenszolgáltatás nem adható érte, de költségtérítés biztosítható. Az adományozóknak tanácsadási időpontot is tartanak, ahol megvitatják az adományozás érzelmi és jogi vonatkozásait. Az Egyesült Királyságban 2005 óta nem létezik a teljes anonimitás, a gyermek 18. életévének betöltése után hozzáférést kap a biológiai anya nevéhez és elérhetőségéhez.
Petesejt donor az lehet, aki már nagykorú, de a 35. életévét még nem töltötte be. További feltétel, hogy egészséges legyen, és legalább egy saját gyermekkel is rendelkezzen. Fontos továbbá, hogy az adományozó genetikai rendellenességektől mentes legyen, laboratóriumi eredményei normálisak, petefészkei korának megfelelően, egészségesen működjenek. Ehhez a donornak részt kell vennie nőgyógyászati vizsgálaton, ultrahang-vizsgálaton, sor kerül hormonvizsgálatokra, fertőző betegségek szűrésére, genetikai szűrésre, fontos szempont továbbá a pszichológiai alkalmasság. A páciens akár donor, akár recipiens, minden esetben megadja a személyazonosító adatait az egészségügyi intézet számára, amelyet természetesen személyazonosításra alkalmas iratokkal tud igazolni.
Hazánkban az ivarsejtek adományozása szabad akaratból, ingyenesen történik. A jogszabály azt is kimondja, hogy négynél több gyermek nem születhet különböző recipiensek esetében egyetlen donortól. Erre azért van szükség, mert sokszor anonim adományozásról van szó, így nagyobb szám esetében előfordulhatna, hogy a gyermekek később úgy ismerik meg egymást, hogy nem ismerik egymás között a rokoni szálakat.
Anonim és irányított adományozás
Magyarországon van lehetőség anonim donációra és adományozásra is. Anonim felhasználás esetén a donor tényleges személye titok marad. A petesejt felhasználói soha nem ismerhetik meg személyesen a donort. Ha a petesejt adományozó hozzájárul ahhoz, hogy nyilvánosak legyenek a személyes adatai, akkor nem tiltja a törvény, hogy a gyermek a későbbiek során őt akár felkeresse. De alapesetben a felvett dokumentumok egy leírását tartalmaznak róla, ahol például olyan személyazonosításra alkalmatlan adatok találhatóak, mint a külső személyiségjegyek, illetve az egészségügyi adatok.
Közvetlen adományozás során a közeli hozzátartozónak, oldalági rokon lehet mind a férj és mind a feleség részéről egyaránt. Kivételt képeznek az egyenes ági rokonok és testvérek. A polgári törvénykönyv szerint a közeli hozzátartozó, oldalági rokon, illetve testvér házastársa is adományozhat, emellett a házastárs közeli hozzátartozójának is lehetősége nyílik erre az egyenes ági rokon és testvér kivételével. Utóbbi megszorítás azért szükséges, mert a megtermékenyítés a férj spermájával történik, így az ő közvetlen vérrokonai nem adományozhatnak petesejtet. Az adományozónak nincs jogi kapcsolata a születendő gyerekkel, később sem támaszthat igényt vele kapcsolatban.
A petesejt donáció folyamata
A petesejtdonor és a befogadó fél tisztázása után több ütemben zajlik az adományozás folyamata. Számos vizsgálatot végeznek el mindkét félen. A befogadó félnél és annak partnerénél is elvégzik a nemi szervek vizsgálatát.
1. Petefészek stimuláció és petesejt kinyerés
A donor szervezetét kezdik először gyógyszerekkel stimulálni, hogy elérjék a peteérést. Ez a petefészek stimuláció azt eredményezi, hogy a nő termékenysége nő. A petesejt-kinyerés napján spermamintát vesznek a férfi partnertől vagy egy spermadonortól. A petesejteket altatásban távolítják el, ami körülbelül 30 percet vesz igénybe. A donorok utána néhány napig kellemetlen érzést vagy némi fájdalmat éreznek, és a szexet is ajánlott kerülni abban az időszakban. A beavatkozás után néhány órás megfigyelés szükséges, de általában még aznap hazatérhet a páciens.
2. Megtermékenyítés és embrió beültetés
A kinyert petesejteket laboratóriumi környezetben egyesítik az előkészített spermiumokkal. Általában az ICSI eljárást alkalmazzák, amikor a megtermékenyülés nem spontán, hanem egy-egy spermiumot közvetlenül a petesejtekbe fecskendeznek, majd inkubátorba helyezik. A megtermékenyített petesejteket, immár embriókat, több napon át figyelik fejlődésük során. A legfejlettebb embriót egy vékony katéter segítségével a méhüregbe helyezik, a többit lefagyasztják. A fel nem használt lefagyasztott petesejtek, preembriók szükség esetén egy későbbi ciklusban kerülhetnek beültetésre. A beültetés utáni 12-14. napon vérvizsgálattal ellenőrzik a terhességet.
3. Felépülés és utógondozás
A betegek várhatóan egyénenként eltérő időtartamra számíthatnak, de általában a kezdeti felépülési időszak körülbelül egy-két hétig tart. Az embrióbeültetés után a páciensek enyhe görcsöket vagy pecsételő vérzést tapasztalhatnak. A könnyű tevékenységek folytathatók, de a megerőltető testmozgást és a nehéz tárgyak emelését kerülni kell. A legtöbb beteg fokozatosan visszatérhet a szokásos rutinjához, de továbbra is fontos, hogy figyeljen a testére. Ha a terhességi teszt pozitív, rendszeres kontrollvizsgálatokra kerül sor a terhesség előrehaladásának nyomon követésére.
Petesejt donációval kapcsolatos tévhitek és kockázatok
Tévhitek
- Saját felhasználásra szánt petesejtek hiánya: Minden egészséges nő több százezer petesejtkészlettel születik. Az élete során a teste csak néhány százat bocsát ki belőlük. Az adományozás során csak néhányat szívnak le belőlük, így mindig lesz elég a saját terhességhez.
- Félelem a rákos megbetegedésektől: A petefészek-stimulációt már több mint 30 éve alkalmazzák a meddőség kezelésében. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a petefészkek hormonális stimulációja nem növeli a rák előfordulását a pácienseknél.
- Fájdalom a leszívás alatt: A donorok túlnyomó többsége fájdalommentesnek ítélte a leszívást, és nem volt szükségük fájdalomcsillapító gyógyszerek szedésére. Maga a leszívás mindössze 10 percet vesz igénybe, és teljes altatás alatt történik.
Kockázatok és szövődmények
Mint minden orvosi beavatkozás, a donor petesejt IVF is bizonyos kockázatokkal és lehetséges szövődményekkel jár:
- Ovárium-hiperstimulációs szindróma (OHSS): Ez az állapot akkor fordulhat elő, ha a petefészkek túlzottan reagálnak a termékenységet fokozó gyógyszerekre, ami duzzadt és fájdalmas petefészkekhez vezet. A tünetek közé tartozhat a hasi fájdalom, puffadás és hányinger.
- Méhen kívüli terhesség: Ritka esetekben az embrió a méhen kívül is beágyazódhat, jellemzően a petevezetékbe.
- Fertőzés: Bármely sebészeti beavatkozás, beleértve a petesejt-kinyerést is, fertőzésveszélyt hordoz magában.
- Érzelmi és pszichológiai hatások: Az IVF érzelmi hullámvasútja stresszhez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
- Pénzügyi teher: A donor petesejt IVF-fel kapcsolatos költségek jelentősek lehetnek, és nem minden biztosítási terv fedezi ezeket a kiadásokat.
A petesejt donáció pszichológiai és etikai vonatkozásai
A petesejt donáció egy összetett folyamat, amely nemcsak orvosi, hanem jelentős pszichológiai és etikai kérdéseket is felvet mind a donor, mind a recipiens, mind pedig a születendő gyermek számára. A meddőségi klinikán jogászként petesejt adományozással és fogadással kapcsolatban is meg szoktak keresni a páciensek. Számos kérdéssel érkeznek azok a nők, akik donációra vállalkoznának, valamint a recipiensek is gyakran fordulnak jogi ügyekben.
A donor szempontja
Az adományozókat vizsgálva azt találták, hogy 67%-uk örült volna valamilyen információnak az adományozás kimeneteléről, 2/3-uk pedig azt gondolta, hogy a gyermekeknek igenis tudniuk kellene a származásukról. Egy másik kutatásban a donorok még nagyobb aránya, 87,5%-uk szerette volna tudni, mi lett a beavatkozás eredménye. Volt olyan felmérés is, ahol azt a kérdést tették fel a donoroknak, hogy volna-e ellenvetésük, ha a megszületett gyermek később felvenné velük a kapcsolatot. A kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy a jövőben érdemes a donorok tájékoztatására is nagyobb hangsúlyt fektetni, beleértve a fizikai- és pszichológiai kockázatok ismeretét, valamint az utólagos konzultációk és támogatás biztosítását.
A recipiens és a gyermek szempontja
Nincs semmiféle törvényi előírás arra nézve, hogy a szülőnek kötelessége informálni a gyermeket a származása felől. A szülő dönti el, mit és hogyan mond el a gyermeke részére. Az örökbefogadás esetén azonban mára már tudjuk, hogy a gyermek fejlődése szempontjából az az ideális, ha mindig a korának megfelelően tájékoztatják születésének és családba kerülésének körülményeiről. Személyes meglátások és a nemzetközi hangok is hasonló elveket hangsúlyoznak a petesejt donáció kapcsán is. Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen származásával és fogantatásának körülményeivel.
Az 1986-ban végzett vizsgálatban, ahol a befogadó családokat 9, 18, és 36 hónap elteltével látogatták meg, azt találták, hogy az anya-gyermek kapcsolat a normálnak megfelelően alakult, és a gyermekek fejlődése is teljesen átlagos volt. Az édesanyákról más alkalmakkor is megkérdezték arról, elmondanák-e a donációt tényét majd a gyermekének. Akik el akarják (43%) és akik nem akarják (43,8%) elmondani mellett igen nagy hányadban képviseltették magukat azok is, akik még nem döntöttek a kérdésben (13,2%).
Azok körében vizsgálódva, akik elmondanák a donáció tényét, nagyon nagyfokú a bizonytalanság az optimális időpont meghatározása tekintetében. Azon szülőket kérdezve, akik a nyíltságot választották, később úgy nyilatkoztak, hogy bárcsak nyílt donációt választottak volna. Ugyanis a válaszadók 87%-a mutatott a gyermek megszületése után érdeklődést a donor személye iránt. Emellett bizonyos klinikák hivatalos iránymutatásban is az szerepel, hogy a gyermekek korai életéveiben meséljenek a gyermekeknek a fogantatásuk körülményeiről.
Genetikai kapcsolat a recipiens és a gyermek között
Újabb kutatásokból kiderült, hogy olyan gyermekek DNS-ét vizsgálva, akik donációval születtek meg, találtak a befogadó édesanya DNS-éből részeket. Az elmélet szerint a magzat fejlődése közben a magzatvízben található DNS-eket beépíti a sajátjába, így a befogadó édesanyától is hordoz majd genetikai információt a gyermek. A befogadó édesanya testéből táplálkozik és az ő pocakjában nő meg.
tags: #terhesseg #petesejt #donacioval