A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat, mely meghatározott sorrendben követi egymást. Az egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).
Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat. A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető.
Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.
A hallás- és beszédfejlődés szakaszai
- 0-3 hónapos kor: A baba hallása egy hónapos korára teljesen kifejlődik, bár még nem érti és nem képes kiértékelni a hallás útján begyűjtött információkat. A csendben alvó kisbaba a hirtelen zajok miatt felébred. A magzat már az anyaméhben is hall, a terhesség 16. hete körül képes a méhen belüli hangokat észlelni, a 24. hét környékén pedig a külvilág zajai is eljutnak hozzá. A 0 decibel az ún. hallásküszöb, összehasonlításként egy lehulló falevél hangja 10dB. A csecsemők az idegrendszer fokozatos fejlődésével, az első időszakban a hangos zajoktól megijednek, összerezzennek.
- 3-6 hónapos kor: A harmadik hónap körül az agy azon része, amely a hallásért, a beszédért és a szaglásért felelős egyre aktívabb és befogadóbb lesz. A gyermek mozgatja a szemeit, fejét a hangforrás felé fordítja, reagál az anya hangjára, sokféle gügyögő hangot ad ki, mint az „oh” és a „ba-ba”, változtatja hanglejtését. A kisbabák kedvelik a csörgő és más zajokat keltő játékokat. Úgy tűnik, a baba tudatában van a környezetének és érzékeli a személyeket és az eseményeket. Rövid idő elteltével a hangforrás irányába is fordulnak, a hangokra reagálnak. Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást. Nyálbuborékokat fúj.
- 10-15 hónapos kor: A gyermek már a hátulról érkező hang forrását is megtalálja és a távoli zajokra is tisztán reagál. A baba utánozza az egyszerű hangokat és szavakat, sok különböző hangot képes kiadni, beleértve a magán- és mássalhangzókat. Az emberi hangra gügyögéssel reagál, ha megkéri rámutat vagy ránéz tárgyakra és személyekre. Utánozza a gesztusjátékokat. Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.
- 15-18 hónapos kor: Ebben a korban a gyermek már meghallja és reagál arra, ha egy másik szobából hívják. Ekkorra a hangja már normálisan hangzik, és elkezdi formálni az első szavakat. A tipegő kisgyermek képes követni az egyszerű, kimondott instrukciókat vizuális jelzések (rámutatás, a tekintet irányváltása) vagy érintés nélkül. Amikor kérdezik, felismer személyeket, testrészeket és játékokat; gesztikulál az elhangzottaknak megfelelően, a zene ritmusára ringatózik és a hallott szavakat ismétli. A 6-50 szavas szókincs is jellemző. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond.
- 18-24 hónapos kor (20 hónapos baba): Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi. A kétéves gyermektől már elvárható, hogy legalább 20 szót ejtsen.
- 2-3 éves kor: Névmásokat és ragokat helyesen használ. 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Jövő időt is használ. A 3 éves már kb. 1000 szóval rendelkezik, és rövid mondatokat is használ.
- 3 éves kor felett: Elvont fogalmakat megért és használ. Beszéde idegenek számára is érthető.
Amikor a 20 hónapos baba nem hall: okok és teendők
A hallás fontos abban, hogy a külvilágot érzékelni tudjuk, kapcsolatban álljunk vele, valamint véd a veszélyektől. Az ép hallás hiánya a gyermek beszédfejlődésében lemaradást okozhat, ezért is nagyon fontos mielőbb felismerni. Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, tehát ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!
A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni.
A halláscsökkenés típusai és fokozatai
Egy gyermeknél akkor diagnosztizálható halláscsökkenés, ha a hallásvizsgálat eredményétől függően egy bizonyos hangerőszint alatt nem hallja a hangokat, akár az egyik fülében (úgynevezett egyoldalú halláscsökkenés), akár mindkét fülében (kétoldalú halláscsökkenés). Még ha a levelek zizegését nem is lehet hallani, az már a halláscsökkenés enyhe fokának tekinthető, a beszéd bizonyos részeinek megértését megnehezíti.
Elkülönítünk enyhe (25-40 dB alatti hangokat nem hallnak), közepes (41-60 dB), súlyos (61-80 dB) és mély (81+ dB) halláscsökkenést.
A halláscsökkenés azonban további komponenseket is tartalmazhat. A halláscsökkenés a hangerő (decibelben mérve) és a hangmagasság vagy frekvencia (Hertzben mérve) csökkenésének kombinációja. Egyes gyermekek például nehezen hallják a magas hangokat, de a mély hangok hallása nem okoz gondot, ez az úgynevezett nagyfrekvenciás halláscsökkenés. Az a gyermek, akinek a magas frekvenciákon közepes mértékű halláscsökkenése van, a legtöbb beszédet nem hallja helyesen, de egy helikoptert mérföldekről gond nélkül meghallhat.
A halláscsökkenés okai gyermekeknél
Számos ok állhat a gyermekek halláscsökkenésének a hátterében. Veleszületett és szerzett halláscsökkenés is létezik.
- Veleszületett halláscsökkenés: Egyes csecsemők halláscsökkenéssel születnek, amit veleszületett halláscsökkenésnek nevezünk. Sokféle dolog okozhat ilyen típusú halláscsökkenést, nem is mindig derül ki, hogy micsoda. Az esetek körülbelül felében az ok genetikai, azaz a szülőtől örökölt. Családi öröklődés, anya által a terhesség alatt használt ototoxikus gyógyszerek (melyek potenciálisan károsíthatják a hallóideget vagy más halló struktúrákat a magzatban), méhen belüli fertőzések, terhesség alatt szedett gyógyszerek és a szülés körülményei is előidézhetik.
- Szerzett halláscsökkenés: A gyermekeket is érintheti szerzett halláscsökkenés, ami azt jelenti, hogy a születés után bármikor bekövetkezhet a halláscsökkenés. Néha a halláscsökkenés átmeneti is lehet (például középfülgyulladásnál). Hátterében több ok (idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, fertőző és egyéb betegségek - pl.: rubeola, mumps, agyhártyagyulladás, gyógyszerártalmak, traumák, koraszülés, nagyfokú újszülöttkori sárgaság) állhat. Későbbi életkorban nem elhanyagolható az állandó utcai és munkahelyi zaj, a disco hangerejének halláskárosító hatása.
A halláscsökkenés felismerése és vizsgálata
Az időben felismert veleszületett halláscsökkenés ideális rehabilitáció esetén jól korrigálható. Megfelelő ellátás esetén a hallás- és beszédfejlődés ritmusa majdnem megegyezik az ép halló korosztályával, ami az integrálást teszi lehetővé. Ez a későn felfedezett esetekről nem mondható el.
A kórházakban rutinszerűen végeznek újszülöttkori hallásszűrést a csecsemőkön a születés utáni első egy-két napban, hogy felmérjék a halláscsökkenést. Ha az újszülött a csecsemőkori halláscsökkenés jeleit mutatja, akkor általában néhány héttel később egy második szűrővizsgálatra is beütemezik.
Magyarországon 2015 óta kötelező az újszülöttek objektív hallásvizsgálata, az első teljes körű szűrést pedig BERA készülékkel javasolt elvégezni négy hetes kor előtt. Az újszülött hallásszűrését elvégzik még a hazabocsátás előtt. Célja a beszédhallás szempontjából megfelelő hallóképesség egyszerű és gyors megállapítása. A vizsgálatot minden újszülöttön elvégzik, azért, hogy kivétel nélkül minden hallásproblémát megállapítsanak. Ha ez mégsem valósul meg a kórházi hazabocsátás előtt (korai hazaadás, technikai hiba, szülői visszautasítás miatt), úgy az újszülött osztály gondoskodik az újszülött visszarendeléséről és járóbeteg-ellátás keretében történő teljes körű szűrővizsgálatáról, legkésőbb egy hónapos koráig. Ha a kisbabájánál a szűrővizsgálat eredménye alapján további vizsgálatokat javasolnak, azokat a lakóhelyéhez legközelebb lévő audiológiai állomáson, klinikai audiológián tudják elvégezni.
Az objektív (együttműködést nem igénylő) hallásvizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy már nem a csecsemőtől várjuk a visszajelzést, hanem műszeres vizsgálat segítségével kapunk képet a hallásáról. Ezeknek az eszközöknek a használata gyors, egyszerű és alvásban is kivitelezhető. Egy teljesen fájdalommentes, pár perces vizsgálatról van szó, melynek során egy apró mikrofont és hangszórót tartalmazó szondát vezetnek a baba fülébe. Az eszköz segítségével - egy halk, kattogó hangot a belső fülbe jutva - mozgásba hozzák a Corti szervben található külső szőrsejteket. A teszt a hallás állapotát méri, illetve halláscsökkenés esetén annak jellegét is megmutatja, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat sikerességét többféle technikai jellegű dolog is befolyásolhatja.
A csecsemő halláscsökkenése az első hónapokban a következő módon vizsgálható otthon:
- Már az első hetekben figyelhetjük meg, hogy fordítja-e a csecsemő a fejét a hang, a zene, különböző zajok irányába.
- Ha csettintünk, vagy tapsolunk a csecsemő füle mellett - elkerülve, hogy maga a mozgás megzavarja a kicsit -, azonnal pislogással válaszol a hangra.
- Leggyakrabban a szülők veszik észre, vagy feltételezik a hallás zavarát, mivel öt-hat hónapos csecsemőjük keveset, vagy egyáltalán nem gügyög, nem fordítja a fejét a hang irányába, és úgy tűnik, hogy viszonylag erős zajok sem zavarják.
- Ha nem biztos a gyermeke jó hallásában, álljon gyermeke mögé, úgy hogy ő ne lássa önt, és zörgessen papírt, vagy kulcscsomóval keltsen zajt. A gyermeknek erre meg kell fordulnia, a zajforrást keresnie kell.
Idősebb csecsemőknél is vizsgálhatjuk, hogy reagálnak-e a hangokra. Az idősebb gyermekeknél néha olyan halláscsökkenés alakul ki, amely korábban nem volt jelen. Amennyiben gyermekénél a fentieket tapasztalja, keresse fel a területileg illetékes gyermek audiológiát!
A gyermekaudiológusok már hat hónapos csecsemőknél is végezhetnek viselkedéses vizsgálatot egy hanggal kezelt fülkében, a vizuális megerősítéses audiometriának (VRA) nevezett teszt segítségével. A VRA kihasználja a csecsemő reflexszerű fejfordítását a hang felé. Ezek a vizsgálatok fájdalommentesek és nem invazívak. Ebben a vizsgálatban a szülő ölében tartja gyermekét, miközben az a hangkabin közepén lévő székre ül. Az audiológus hangokat játszik le vagy beszél a gyermek bal és jobb oldalán elhelyezett hangszórókon keresztül. Amikor a gyermek meghallja a hangot és felé néz, vizuális megerősítő játékkal, például villogó fénnyel vagy táncoló mackóval jutalmazzák.
A vizuálisan vonzó játékok kisgyermekkorban elveszítik a gyermek figyelmének fenntartására való képességüket. A gyermekaudiológus a kisgyermekek és óvodáskorú gyermekek esetében a játék audiometriának nevezett vizsgálati módszert alkalmazza. Ez egy olyan hallásvizsgálat, amelyet játékká alakítanak a kisgyermekek számára. Amikor a gyermek helyesen reagál egy hangra, a mellette ülő szülő vagy asszisztens lelkesen éljenezni fog.
Amint a gyermek iskoláskorú, általában már képes nyugodtan ülni, csendben maradni és felemelni a kezét a hangfülkében lévő beszéd- és hangingerekre válaszul. Ekkor a gyermek könnyen viselhet fejhallgatót a fülspecifikus mérésekhez, és nyugodtan tud ülni a felnőtt hallásvizsgálatokhoz hasonló tympanometriás és akusztikus reflexvizsgálatokhoz.
A halláscsökkenés kezelése
Számos mód áll rendelkezésre a halláscsökkenés kezelésére. Fontos kiemelni, hogy az orvostudomány a legtöbb hallássérülés-típusra tud megoldást nyújtani az enyhe hallássérüléstől kezdve a súlyos fokú hallásvesztésig.
- Hallókészülék: Segíthet a halláskárosodott gyermekeknek újra tisztán hallani. Számos gyermekgyógyászati hallókészülék létezik, beleértve a mély halláscsökkenésben szenvedő gyermekek számára készült nagy teljesítményű készülékeket is, amelyek kiváló minőségű hallássegítést nyújtanak.
- Cochleáris implantátumok: Olyan sebészi úton beültetett eszközök, amelyek elektromos ingerléssel közvetlenül stimulálják a belső fülben lévő hallóideget.
- Hallásvédelem: Segítheti gyermeke egészséges hallását egy életen át, ha megvédi hallását a hangos hangoktól, beleértve a fejhallgatókat is. A zaj okozta halláscsökkenés egyre gyakoribb a gyerekek és tizenévesek körében.
A kezeletlen halláscsökkenés negatívan befolyásolja az iskolai teljesítményt. Nem csak a szülőknek kell gondoskodniuk arról, hogy a halláscsökkenéssel élő gyermekek egyenlő esélyekkel tanulhassanak; az iskoláknak is van felelőssége. A legtöbb hallássérült gyermek beilleszthető a normál osztályokba.
Egyéb okok a beszédfejlődés késésére
Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők.
- Idegrendszeri tényezők: Idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése. Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése.
- Környezeti tényezők: Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni. A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül.
- Mozgásfejlődési elmaradások: Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is.
- Orrmandula megnagyobbodás: A csecsemők közel egyharmadának túlságosan nagy az orrmandulája, ami alvásnál bizonyos testhelyzetekben megnehezíti a légzést, emiatt a kicsi gyakrabban ébredhet. Egyes esetekben a megfázásos betegségek is gyakrabban fordulnak elő ezeknél a babáknál, de az is előfordul, hogy a kicsi még sosem volt beteg, mégis az orrmandula okozza az alvászavarokat. Tipikus tünete ennek, ha a kicsi rendszeresen nyitott szájjal alszik.
- Beszédhibák: Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.
Mikor forduljunk szakemberhez?
- Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg.
- Ha a gyermek 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.
- Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik.
- Ha a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.
- Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.
- Komplex fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt.
Ezek a problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.
Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására a "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák". A komplex grammatikai rendszert tartalmazza a könyvcsomag az alapoktól az összetett mondalkotásig, egyfajta térképként szolgál a beszédfejlődés útján.