A terhesség, a várandósság csodálatos időszaka, de tele van kihívásokkal és kérdésekkel. A fizikai és hormonális változások során számos kellemetlen tünet jelentkezhet, amelyek közül kiemelten fontos a hüvelyi fájdalom és a méhszáj tágulása. Ezek a jelenségek egyrészt természetes velejárói a baba érkezésére való felkészülésnek, másrészt komolyabb problémákra is utalhatnak.
Hüvelyi fájdalom a terhesség alatt: okok és kezelés
A várandósság során rengeteg hormonális és fizikai változáson megy keresztül a kismama, így kellemetlen tünetek széles palettájával találkozhat mindhárom trimeszter alatt. A nők olykor kellemetlen hüvelyi fájdalomról panaszkodhatnak, melynek hátterében kóros folyamatok is állhatnak, de a terhességgel járó élettani változások is okozhatják.
Korai terhességi hüvelyi fájdalmak
Koraterhességben hüvelyi fájdalmat okozhat a kisugárzó fájdalom, ugyanis a méh növekedése és a szalagok nyúlása olykor kellemetlen érzéssel járhatnak. Az előzetes műtétek kapcsán kialakulhatnak összenövések is, amelyek szintén okozhatnak állandó alhasi fájdalmat. A terhesség növekedésével remélhetőleg enyhülni fog, magnézium szedése mindenképpen javasolt.
A hasi izomzat érzékennyé és fájdalmassá válhat azoknál a nőknél, akiknél gyakori az öklendezés és hányás, de ez rövid időn belül elmúlik, ártalmatlan, a méhben fejlődő magzatra nincs hatással.
Késői terhességi hüvelyi fájdalmak
Később, amikor a magzat már nagyobb méretű, egyes idegeket nyomhatja, melyek hosszabb-rövidebb idejű éles fájdalommal járhatnak. Ugyancsak hasonló panaszt okozhat az, amikor a baba aktívan mozog, a szülőcsatorna felé fordul. Az ágyékban érezhető fájdalom kisugárzik a comb elülső-belső részébe és egészen a térdig is eljuthat. A méh növekedésével a hasfal kezd előre domborodni, általában a 16-20. hét körül, ekkor kezd a hasfali izomzat megnyúlni. Az izomzat feszülése okozta kellemetlen érzés a szeméremcsont felett a 20. hét körül jelentkezhet, és átlagosan 3-4 hétig tarthat. Jellemző az esti órákban, fizikai munkavégzést követően, jelezve, hogy több pihenésre van szükség. A helytelen testtartás fokozhatja a túlfeszülését. A terhesség vége felé a szervezetben termelődő relaxin hormon hatására az egyébként szorosan tartó ízületek (keresztcsont-csípőcsont közötti ízületek, valamint a két szeméremcsont találkozásánál lévő ízület) elkezdenek fellazulni.
Nem terhességgel összefüggő hüvelyi fájdalmak okai
A hüvelyi és alhasi fájdalmat leggyakrabban gyulladás okozza, melyet legtöbbször valamilyen fertőzés (bakteriális, vírusos, gombás) vált ki, de akár endometriózis is okozhatja. A hüvely normál baktériumflóráját biztosító Lactobacillusok száma csökken, így a savas közeg a lúgos irányába tolódik, ami kedvező környezetet teremt a káros mikroorganizmusok elszaporodásának. A kellemetlen diszkomfort, fájdalom mellett gyakori panaszként bővebb hüvelyi folyás jelentkezik, ami kellemetlen szagú és megváltozott színű/állagú is lehet. Diagnózisa a beteg elmondása alapján, valamint kenetvétellel történik, melyből megállapítható, melyik kórokozó a probléma forrása. Endometriózis során a méh belső felszínén lévő nyálkahártya a méhen kívül is megjelenik (pl. a hasüregben, de akár a hüvelyben is). Ez azért is baj, mert ez ugyanúgy reagál a hormonális változásokra, mintha méhen belül lenne, azaz a ciklus során megvastagszik, majd leválik. Ezáltal vérzés, gyulladás lép fel, sőt, összenövések, csomók is alakulhatnak ki, ami gátat szabhat a teherbeesésnek is. Súlyosságát a környező szervek érintettségi foka határozza meg. Laparoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható.
A hüvelyi fájdalom olykor csupán együttlétek alkalmával jelentkezik. Ennek is több oka lehet: előfordulhat, hogy hüvelyszárazság okozza a kellemetlen érzést, melyet kiválthat pl. ösztrogéndominancia, (korai) klimax, vagy magas prolaktin szint, de az is lehet, hogy endometriózis, méhnyakrák (előrehaladott), kismedencei gyulladás vagy fertőzés áll a hátterében. A probléma igen gyakori szülés után, amikor még nem állt vissza a megszokott hormonális egyensúly, viszont általában 6 hónapon belül, de ritkábban a szoptatás után megszűnik a panasz. Kezelése a kiváltó októl függ, így történhet síkosító gélek alkalmazásával és hormonterápiával, gyógyszeres kezeléssel is, illetve endometriózis során akár műtétre is sor kerülhet. Fontos a teljes vagina átvizsgálása a fájdalom forrását kutatva.
Bár a méhnyakráknak korai stádiumban általában nincsenek tünetei, ám megeshet, - főleg előrehaladottabb állapotban-, hogy a közti vérzés mellett hüvelyi fájdalom hívja fel rá a figyelmet, mely gyakran szexuális együttlétek során jelentkezik, az idegi érintettséget jelzi.
Mikor forduljon orvoshoz hüvelyi fájdalom esetén?
Ha a hüvelyi fájdalom hosszabb ideig fennáll, esetleg görcsök vagy vérzés csatlakozik hozzá, úgy mihamarabb forduljon orvosához. A magzatburok megrepedését követően a hüvelyből baktériumok juthatnak fel a méhbe, ezért megnőhet a magzati fertőzés kockázata. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása. Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé. Szintén műtéti szülésbefejezésre kerül sor, ha a magzat túl nagy a szülőcsatornán való áthaladáshoz.
Méhszáj tágulás és a szülés jelei
A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut. A szülés négy szakaszból áll: tágulási, kitolási, méhlepényi és negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból.
A tágulási szakasz jellemzői
A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába. Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart. A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. Ez általában a szülés előtti 1 napban jelentkezik, de van akinél akár 1 héttel hamarabb kipottyan (főként második babánál). A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés.
Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik. A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.
Szülés 4. fejezet: A szülés sematikus magyarázata
Rejtett vajúdás
Vannak olyan szerencsés anyukák, akik 2 óra alatt túlesnek az egész szülésen, mert eleve 5 perces fájásokkal indítanak és már jócskán kinyílt náluk a méhszáj is. Ezt annak köszönhetik, hogy rejtett vajúdáson esnek át, azaz napokon (vagy heteken) át fokozatosan kinyílik a méhszájuk, így a szülés időpontjára már csak egy kicsi út jut. Ezt a folyamatot elősegítheti a 36. héttől fogyasztott málnalevél tea vagy a méhszáj tágulását segítő homeopátiás bogyó (CAULOPHYLLUM C30 napi 1 golyócska a 36. héttől mindennap). A rejtett vajúdást a gyakori jóslófájások, illetve az orvosi vizsgálatokkor a méhszáj tágulását jelző értékek jelezhetik.
Méhszáj tágulás jelzései orvosi vizsgálaton
Az orvosi vizsgálatok során a méhszáj állapotát számokkal jelölik:
| Érték | Jelentés |
|---|---|
| 3000 | Zárt méhszáj |
| 2000, 1000 | Megrövidült méhnyak (az első szám a méhnyak hosszát jelzi, ha 1-es, akkor teljesen megrövidült, normál állapotban 3-as) |
| 2100 | A méhnyak megrövidült, és elkezdett nyílni a külső méhszáj |
| 2111 | A méhszáj teljesen nyitva van, de a méhnyak még nem rövidült meg teljesen |
A második szám a külső, a harmadik a középső, a negyedik pedig a belső méhszáj állapotát jelzi.
A szülés megindulásának feltételezett okai
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
Terhesgondozás és hüvelyi vizsgálat
A várandósság és a szülés a legtöbb nőnél természetes, egészséges folyamatok, de a várandósság követésének és a terhesgondozásnak nagyon is fontos szerepe van. A pozitív terhességi teszt után a legelső vizsgálatra a várandósság megállapítása céljából van szükség. Az orvos (vagy szülésznő) megállapítja a várandósság tényét, hogy hány baba van és hogy jó helyen ágyazódott-e vagy ágyazódtak-e be a babák. A későbbi vizsgálatok során pedig követik az édesanya és a kisbaba egészségügyi állapotát, a baba növekedését.
A terhesgondozás során megmérik a vérnyomást, a testsúlyt, meghallgatják a baba szívhangját, megmérik a méh növekedését, időnként bizonyos laborvizsgálatokat is végeztetnek és jó esetben kifaggatják a leendő édesanyát a hogylétéről is. Mindezekből olyan esetleges problémákra következtetnek, amiket vagy lehet orvosolni (pl. életmódváltással vagy gyógyszeres kezeléssel), vagy pedig lehet ellensúlyozni és a nemkívánatos következményeket enyhíteni kezeléssel vagy beavatkozásokkal.
A hüvelyi vizsgálat szükségessége
Az első találkozás alkalmával elég valószínű, hogy végeznek hüvelyi vizsgálatot, főleg akkor, ha nem áll rendelkezésre hüvelyi ultrahang készülék a terhesség megállapítására, vagy ha már amúgy is esedékes lett volna az éves nőgyógyászati vizsgálat és a rákszűrés. De a későbbi vizitek alkalmával mit állapít meg az orvos egy kézzel végzett hüvelyi vizsgálat során? Azt, hogy a méhnyak az kemény, a méhszáj zárt és a méhnyak hátrafelé áll. Tehát azt a normális állapotot, ami jellemző minden egészséges kismamára, akinél még messze van a szülés ideje! Egy normál várandósságnál az ilyen rendszeres, minden alkalommal, szinte havonta végzett hüvelyi vizsgálatnak az égvilágon semmi hozzáadott értéke nincs és nem szolgál semmiféle információval sem az édesanya, sem a kisbaba egészségi állapotáról. Éppen ezért lehetséges Nyugat-Európában eljutni a szülésig anélkül, hogy valaki akárcsak egyszer is kézi hüvelyi vizsgálatot végzett volna. Az alap ugyanis az, hogy NINCS hüvelyi vizsgálat a terhesgondozás során, pontosan azért, mert ezáltal nem tudnak meg semmiféle érdemleges információt.
Mikor indokolt a hüvelyi vizsgálat?
Természetesen más a helyzet, ha valamilyen problémája van az anyának: vérzés, abnormális hüvelyi folyás, viszketés, hüvelyi kellemetlenség, amit ki kell vizsgálni. A hüvelyi vizsgálat akkor is indokolt, ha valamilyen kockázati tényező merül fel a méhnyak működésével kapcsolatban: például többszöri abortusz, korábbi méhnyak probléma, legalább öt korábbi szülés vagy ikres várandósság.
A méhnyak elégtelenség (incompetentia cervicis uteri) a méhnyak gyengeségét jelenti, mely a terhesség alatt a méhnyak idő előtti, méhtevékenység nélküli kinyílását okozza. Kialakulhat méhnyak elégtelenség mechanikai sérülés, veleszületetten kóros szöveti szerkezet (kollagén betegségek), valamint a méhnyak terhesség során létrejövő funkcionális zavara következtében (lokális progeszteron hiány). Gyulladásos faktorokat is összefüggésbe lehet hozni a méhszáj idő előtti érlelődésével. Azonban a leggyakoribb ok a korábban elvégzett terhességmegszakítás során alkalmazott méhszájtágítás. Minél több művi abortusza volt egy nőnek, annál nagyobb az esély a méhszáj elégtelenségre. Rizikófelmérés során a korábbi terhességmegszakításokon kívül a méhszáj kinyílásával járó megelőző koraszülés és középidős vetélés jelenti a legnagyobb terhelő adatot. A kórkép általában a szülés/vetélés megindulásáig tünetekkel nem jár. A méhnyak elégtelenség következtében lezajló középidős vetélés, valamint koraszülés adja a kórkép klinikai jelentőségét. Kiegészítő kezelésként szóba jöhetnek hüvelyi progeszteron készítmények, tokolítikumok.
Hüvelyi vizsgálat a terminus közeledtével
A modern álláspont az, hogy a hüvelyi vizsgálatnak a terminus közeledtével sincs sok hozzáadott értéke. A méhnyak állapotából csak saccolni lehet, hogy mi fog történni, de nem lehet bizonyosan megmondani. Egy enyhén nyitott méhszáj hírével sajnos lelkileg fel lehet ültetni az édesanyákat egy érzelmi limbó hintóra, ami rengeteg felesleges izgalommal jár. Hiszen ha azt halljuk, hogy a méhszáj már akárcsak egy centire nyitott, akkor akaratlanul is arra következtetünk, hogy már a kapuban a szülés, pedig a valóságban még a baba hetekig várathat magára enyhén nyitott méhszáj mellett is! Ezért gondolja végig, hogy a terminus közeledtével szeretné-e tudni, hogy milyen a méhnyak állapota. Egészen más a helyzet akkor, ha már döntés született - remélhetőleg közösen - a szülés beindításáról, akkor a hüvelyi vizsgálat valóban elengedhetetlen.
