A várandósság az egyik legizgalmasabb, és ugyanakkor talán az egyik legstresszesebb időszak is egy nő életében, mely a testi és lelki változások következtében jelentős pszichés kihívást jelent a kismama számára - különösen első alkalommal.
A várandósság során tapasztalt pszichés változások nemcsak az édesanyára, hanem a magzatra, valamint az újszülöttre is kihatással lehet. A várandós pszichés állapota hatással lehet a szülés, és a szülés körüli, úgynevezett perinatális (gyermekágyas) időszakra, valamint az újszülött fizikális állapotára is egyaránt.
Már a várandósság idején kialakul egyfajta érzelmi kötelék az édesanya és a magzat között, mely magyarázza a szoros kapcsolatot.
Várandósság során gyakori az ellentmondásos érzések megjelenése, valamint a hangulatingadozás, mely legtöbb esetben a várandósság során jelentkező élettani változásokra, például a hormonháztartás megváltozására vezethető vissza. Ekkor érdemes elbeszélgetni a kismamával és szakember segítségét kérni, mind az édesanya, mind a megszületendő magzat/újszülött érdekeit figyelembe véve.
Számos esetben leginkább a várandós környezete figyel fel tartós szomorúságra, szorongásra, mely a természetes hangulatingadozásokon túlmutat. Ilyenkor kérje a védőnő, a kezelőorvos vagy a háziorvos segítségét a megfelelő szakember felkeresésében.
A pszichés változások okai
A pszichés változások mögött számos tényező állhat. Várandósság esetén a női test és a külső megjelenés változásával, valamint megváltozott szexualitással járhat. Ezek mind fontos meghatározói a lelki egészségének.
A pszichés változások és hangulatingadozások mögött a hormonális változásoknak jelentős szerepe van.
Maga a várandósság is számos aggodalmat, kételyt jelenthet a várandós nő számára: a várandósság lefolyása, kimenetele és önmagában a szülés is, mely a legtöbb esetben a félelem egyik fő forrása.
Az első trimesztert a hormonális és fizikális változások uralják, a második trimeszterben a magzat már önálló mozgásokat végez, melyet az anya is érzékel. A harmadik trimeszter a szülésre való felkészülésről, és az első találkozásra való várakozásról szól.
A várandósság során a nő szembesül azzal, hogy szülő lesz, egy másik élettel osztja meg testét, valamint realizálja a felnőtté válást, mely néha szintén jelentős pszichés terhelést jelenthet.
A terhesség alatti stressz hatása a magzatra
Az, hogy egészen pontosan hogyan fejt ki hatást és milyen következményekkel járhat az anyai stressz a magzatra nézve, még nem ismert teljes egészében, azonban számos kutatást folytattak már a témában, amelyek választ adtak több kérdésre is. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat.
A Bázeli Egyetem kutatói vizsgálatuk eredményeit az Environmental Health Perspectives című szaklapban közölték. A tudósok 75.000 várandós nőt vizsgáltak meg és a gyermekeik egészségügyi állapotát 10 éves korukig követték nyomon. A stresszes kismamák gyermekeinél fokozott volt a testi panaszok kialakulásának kockázata.
Ha a kismamát terhessége alatt mindennapos stressz éri, később a gyermeknél egészségügyi problémák jelentkezhetnek, például légúti-, bőr- vagy emésztőrendszeri megbetegedések fordulhatnak elő a kicsinél.
Ha a stressz, a szorongás vagy a félelem fokozza az anya szívverését, rövid időn belül a magzat szívverése is felgyorsul. Az erős stressz és a félelem hatására a kisbaba túl kis súllyal vagy idő előtt születhet meg.
Ám meglepő módon azt tapasztalták, hogy az anya olyan érzelmeinek, mint amilyen a rövidebb ideig tartó szomorúság vagy lehangoltság, nincs hatása a születendő gyermek egészségi állapotára. A rövid ideig tartó stressznek megállapításaik szerint tehát nincs hatása a magzatra.
Amennyire ártalmas a stressz, annyira jót tesz a születendő gyermeknek, ha az anya elégedett és kiegyensúlyozott. Az anya nyugodt szívverése támogatja a magzat érzelmi és testi fejlődését. A legfontosabb, hogy a kisbaba azt érezze, hogy szeretik, elfogadják és várják, hogy a világra jöjjön.
Jó hír, hogy azt találták, hogy a boldog kisgyermekkor és egy szerető család képes lehet ellensúlyozni az olyan, enyhébb, nem maradandó problémákat, amelyeket az anya által megélt stressz okozott.
A Zürichi Egyetem és a Max Plank Intézet közös kutatásából kiderült, hogy az anyát ért tartós pszichés stressz megváltoztathatja a méhlepény anyagcseréjét és a magzat növekedését is befolyásolhatja.
Az anyát hosszasan érő nagymértékű stressz növelheti a gyermeknél később pszichés és testi betegségek kialakulásának kockázatát, úgymint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) vagy szív-érrendszeri betegségek rizikóját.
Stressz hatására az anya (és minden ember) szervezete hormonokat választ el, hogy képes legyen megküzdeni a megterheléssel. A felszabaduló adrenokortikotropin hormon (CRH) hatására megemelkedik a krotizol nevű stresszhormon szintje.
A méhlepény, amely a magzat tápanyagellátásáról gondoskodik, szintén képes CRH felszabadítására, ami kis mennyiségben a magzati keringésbe és a magzatvízbe is bekerül. Hatására felgyorsulhat a növekedés üteme, aminek rengeteg veszélye van, egyrészt ha a növekedés üteme túl gyors, az a szervek differenciálódásának, érésének rovására mehet, másrészt koraszüléshez vezethet.
A kutatók megállapítása szerint az akut rövid távú stressz nincs hatással a magzatra. 34 egészséges várandós nőnél végeztek magzatvíz-mintavételt (amniocentézis), bár az eljárás nagyon vékony tűvel történik, és minimális fájdalommal jár, mégis akut stresszhelyzetet jelent az anyukának, aminek hatására a kortizolszint rövid időn belül és rövid távon megemelkedik, ezt a kismamáktól vett nyálmintákban ki is mutatták, ugyanakkor a magzatvízben nem történt CRH-emelkedés.
Ha azonban az anyuka hosszú távon volt kitéve stresszhatásnak, a magzatvíz CRH-szintje mérhetően megemelkedett.
A Jénai Egyetem kutatói azt találták, hogy a tartós anyai stressz hatására megemelkedett stresszhormonszint befolyásolja a magzat agyának fejlődését és növeli a későbbi életszakaszában olyan betegségek fellépésének esélyét, mint pl. a depresszió, gyakorlatilag "beleprogramozza" azokat.
A holland Tilburg Egyetem tudósai megállapították, hogy a tartós anyai stressz, különösen ha az a 12. és 22. terhességi hét között éri az anyukát, kedvezőtlenül befolyásolja a gyermek érzelmi és kognitív fejlődését és hatásai még húsz évvel később is felismerhetők.
További kutatásokkal megállapítást nyert, hogy a magas anyai kortizolszint a terhesség második felében heves stresszválaszt vált ki a magzatnál. Ha hosszú időn át emelkedett a stresszhormon szintje, akkor a szervezet energiaigénye megnő. A szimpatikus idegrendszer fokozza a vérkeringést és növekszik a pulzusszám. Emiatt a magzat súlygyarapodása és fejlődése késhet, az idegrendszere érése is elmaradhat. (Sandmann, 2011)
Elsősorban a pszichoszociális stressz vezet az anyai, placentáris és magzati neuroendokrin paraméterek megváltozásához. (Wadhwa, 1996)
Megnövekszik a fejlődési rendellenességek, a koraszülés, a preeklampszia és a gesztációs diabétesz rizikója is, továbbá nagyobb a kockázata a gyermek későbbi életében érzelmi és kognitív problémák jelentkezésének. (Valladares, 2009; Sandmann, 2011; Gennari-Moser, 2011)
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Fontos, hogy a várandósság alatt minél kevesebb negatív stressz érje az anyukát A számos kutatási eredményt figyelembe véve lehetőség nyílik a gyerekek egészségi állapotának javítására. Mindennek tudatában még fontosabbá vált, hogy csökkentsék a stresszt, ami a várandós anyukákat éri, illetve a veszélyeztetett gyerekek egészségének megóvását célzó megelőző intézkedések ugyancsak nagyon hatékonyak lehetnek.
Azoknak az anyukáknak, akik tartós stresszhatásnak vannak kitéve, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta támogatását kérni, hogy megtanuljanak könnyebben és eredményesen megküzdeni az őket érő stresszel, mind saját maguk, mind kisbabájuk érdekében.
A stressz kezelése terhesség alatt
A kutatások igazolják, hogy a zene, és az éneklés is enyhíti a terhesség alatti depresszió és stressz mértékét és javíthatja a szülő-gyermek kötődés kialakulását. Szintén hatásos lehet a megfelelő instrukciók szerint végezett jóga gyakorlatok rendszeres végzése.
Bár vannak olyan helyzetek (pl. természeti katasztrófák, háborúk), amelyek elkerülhetetlenül stresszhatásnak teszik ki a várandósokat, de amennyire lehetőség van érdemes a hétköznapi élet során kiküszöbölhető stresszhelyzeteket kerülni és mielőbb megoldást találni rájuk.
Bár a fenti kutatási eredmények olvasása talán tovább fokozhatja a kismamák szorongását, érdemes megjegyezni, hogy a stressz okozta változások kutatása még messze nem zárult le, valószínűsíthető, hogy ezek a hatások ellensúlyozhatók és nem végzetes mértékűek.
Tovább Skizofréniához vezethet az anyai stressz