Terhesség alatti biztonság: Védőoltások és élelmiszer-biztonság a magzat egészségéért

A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A várandós nő, a magzat és az újszülött védelme kiemelten fontos, mert ebben az átmeneti időszakban a kismama, a magzat és az újszülött szervezete esendőbb, egyes fertőző betegségek lefolyása, szövődménye súlyosabb lehet. Ezért is alapvető a tudatos babavárás, amelynek része a megfelelő védőoltási stratégia és az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása.

Védőoltások a terhesség előtt és alatt

A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a várandósság időszakában bizonyos oltások nem ajánlottak, egy részük pedig csak indokolt esetben, a kockázatok mérlegelésével adhatók be. A védőoltással szerzett védettség a magzatnak és az anyának is előnyt jelent. Az anya várandósság alatti immunizációja fontos prevenciós lépés mind az anya, mind a magzat számára. Az anyai ellenanyagok a méhlepényen át a fejlődő magzat vérkeringésébe kerülnek, aki így védettséget szerez az akár súlyos fejlődési rendellenességeket és méhen belüli megbetegedéseket okozó fertőzések ellen, de a védőoltás újszülöttkorban a még fejletlen immunrendszerű csecsemőt is megóvja a potenciálisan súlyos betegségektől.

Várandósság előtti immunizálás

A gyermekvállalást tervező nőknek a kívánt terhesség előtt érdemes ellenőrizniük, hogy védettek-e olyan fertőzésekkel szemben, amelyek megbetegedést okozhatnak, és károsíthatják a magzatot is. Már a várandósságot megelőzően érdemes tisztázni, hogy a kismama átesett-e rubeolán, bárányhimlőn, vagy fertőző májgyulladáson, illetve, ha nem, akkor gyermekkori védőoltásai megfelelő védettséget nyújtanak-e számára, és szükséges-e az oltás megismétlése.

A várandós nőknek immunitással kellene rendelkezniük az alábbi betegségekkel szemben:

• Tetanusz
• Járványos gyermekbénulás
• Hepatitis B
• Kanyaró
• Mumpsz
• Rubeola
• Bárányhimlő
• Szamárköhögés
• Respiratorikus szinciciális vírus (RSV)

Az élővírust tartalmazó vakcinákat (MMR, bárányhimlő) a várandósság előtt, legalább egy hónappal hamarabb kell beadni. A bárányhimlő elleni oltásnál figyelni kell, hogy az oltás előtt 3 nappal specifikus antivirális készítmény szedése is befejeződjön.

MMR oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola)

A rubeola (rózsahimlő) enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, de védőoltás nélkül súlyos hatásokkal lehet mind az édesanyára, mind a magzatra. Az esetek mintegy 30%-ában súlyos szövődményeket okozhat várandósoknál amennyiben nem történt meg már a teherbeesés előtt a védőoltás: középfül-, arcüreg-, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás. Nem oltott várandós nő, ha rubeolával fertőződik, az súlyos szövődményeket okozhat a magzatnál, mint a veleszületett rubeola szindrómát, amely vaksághoz, halláskárosodáshoz, mentális fogyatékossághoz vezethet. A magzati károsodás mértéke a megbetegedés időpontjától függ, a legnagyobb veszélyt az első trimeszterben bekövetkezett fertőzés jelenti, sajnos ez vetéléssel is járhat.

Bárányhimlő (varicella) elleni oltás

A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő a várandós nőnél rendszerint tüdőgyulladással jár. Ugyanakkor a várandósság alatt elszenvedett fertőzés, ha nem védett az édesanya, sajnos súlyos elváltozások kockázatát jelentheti a fejlődő magzat számára is. Mivel a szervek kialakulása zömében már a terhesség első heteiben lezajlik, az első trimeszter alatt történő anyai és magzati fertőződés sok esetben súlyos, akár az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látásért, hallásért felelős testrészek végleges károsodását okozhatja, emellett ugyan ritkán, de a fejlődő végtagok deformitásával járhat együtt.

Várandósság alatti immunizálás szabályai és javasolt oltások

A terhesség alatt adható oltásokról a következőket kell tudni:

• A várandósság első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény.
• Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem.
• Inaktivált vírust tartalmazó és a bakteriális oltóanyagok kockázat nélkül alkalmazhatók a várandósság első harmadát követően, de ezeket is csak indokolt esetben javasolt beadni.

Javasolt védőoltások a várandósság ideje alatt:

• Influenza elleni oltás: Kismamáknak ajánlott bármely trimeszterben, illetve tervezett terhesség esetén is. Az anyai oltással az első 6 hónapban még nem oltható csecsemőjére vigyáz az édesanya, szoptatáskor pedig az anyatejen keresztül védi a csecsemőt az influenza ellen.
• Pertussis elleni vakcina (szamárköhögés): Az NNGYK javaslata, hogy azok a kismamák, akik a terhesség előtt még nem részesültek oltásban, a terhesség 3. trimeszterében oltassák be magukat. Ezzel születendő babájukat és önmagukat is védik. Az újszülött szamárköhögés elleni védőoltást csak második hónapos korától kap.
• RSV oltás: Várandósoknak egyetlen 0,5 ml-es dózis alkalmazása javasolt a várandósság 24-36. hete között. Az anyai aktív immunizálás célja a csecsemők passzív védelmének biztosítása az RSV által okozott alsó légúti megbetegedéssel szemben a születéstől kezdve a csecsemő 6 hónapos koráig.
• COVID-19 vakcina: A terhesség alatt is biztonsággal adható védőoltások közé tartozik, ugyanis ezek az oltások sem élő vírust tartalmaznak.
• Tetanusz elleni oltás: Ha a kismamánál fennáll a tetanuszfertőzés veszélye, és a megelőző öt évben nem kapott tetanusz elleni védőoltást, akkor szükség lehet az immunizálására.

Beadható védőoltások, ha a kismama valamilyen okból veszélyeztetett:

• Hepatitis A
• Meningococcus-fertőzés okozta agyhártyagyulladás
• Pneumococcus baktérium által okozott betegségek
• Inaktivált poliovírus vakcina
• Humán papillomavírus (HPV)
• Veszettség

Élelmiszer-biztonság a várandósság alatt

A várandósság során talán nincs is fontosabb az egészséges és változatos étkezésnél. A kismamák az immunrendszerük változása miatt sokkal fogékonyabbak bizonyos fertőzésekre, ezért nagyon oda kell figyelniük a megfelelő konyhai higiéniára és az ételek kiválasztására.

Kerülendő élelmiszerek és a lehetséges kockázatok:

Néhány olyan élelmiszert érdemes törölni az étlapról, amelyek szalmonellával, listeriával vagy toxoplazmával lehetnek fertőzöttek, így valós veszélyt jelentenek a kismamára és a gyermekére nézve.

1. Nyers vagy lágy tojás: Szalmonellával lehet fertőzött (pl. majonéz, tiramisu, nem teljesen átsült rántotta, omlett). A tojásokat egészen addig kell főzni, amíg a fehérje és a sárgája is keményre fő.
2. Nyers vagy nem kellően átsütött húsok: A tatar beefsteak, a közepesen átsütött steak, a prosciutto és a szalámi toxoplazmát vagy listeria kórokozókat tartalmazhat. A húsok fagyasztása során elpusztulnak a ciszták.
3. Nyers hal és tenger gyümölcsei: A sushi, nyers vagy nyersen füstölt filék férgeket, baktériumokat, vírusokat tartalmazhatnak, és fennáll a listeria és toxoplazma veszélye.
4. Nyers tejből készült sajtok: A camembert, gorgonzola, feta és brie típusú sajtok készítése során nem forralják fel a tejet, aminek következtében olyan kórokozókat tartalmazhatnak, mint a listeria.
5. Előre csomagolt saláták: A csomagolásban a meleg, párás mikroklíma miatt rendkívül gyorsan el tudnak terjedni a listeria baktériumok. Mindig friss salátát válasszon.
6. Növényi csírák: (lucerna, lóhere, retek) Sokféle kórokozó fordulhat elő, többek között Escherichia coli 0157:H7 és Salmonella.
7. Alkoholos italok: Már minimális mennyiségtől is kialakulhat az úgynevezett „magzati alkoholszindróma”, amikor többek között a központi idegrendszer sérül, mely később fejlődési problémákhoz vezet.
8. Magas higanytartalmú halak: A méz közvetítette botulismus-fertőzés is kockázatot jelenthet ellenőrizetlen eredetű termékeknél.
9. Máj: Mértékkel fogyasszuk, mert felmerült az A-vitamin-előalakok magzatkárosító hatása.

Fontos kórokozók és megelőzésük:

Listeria monocytogenes (LM): Egy a levegő útján is terjedő baktérium, amely a hűtőszekrényben is képes szaporodni. A leggyakrabban fertőzött élelmiszerek között említendők a nem pasztőrözött tejből készült tejtermékek, valamint a hűtött és fogyasztásra kész termékek (tejtermékek, húsfélék, baromfihús, tenger gyümölcsei), ideértve a csemegeárukat is. A fertőzés valószínűsége még szennyezett élelmiszer fogyasztása esetén is kicsi, de tünetmentes hordozás esetén is átjuthat a méhlepényen, és megfertőzheti a magzatot, vetélést okozva. Megelőzésképpen a szendvicshúsokat fogyasztás előtt gőzölgésig kell melegíteni.

Toxoplasma gondii (TG): Egy egysejtű élősködő, amely képes áthatolni a placentán, és a magzati fertőzés hosszú távú problémákat idézhet elő a túlélő gyermekeknél. A potenciális fertőzésforrások közé tartoznak a nem kellően átsütött vagy nyers húsok, a nem pasztőrözött tej, a mosatlan gyümölcsök és zöldségek, valamint a szennyezett víz. Az emberek úgy fertőződhetnek meg, hogy a nem kellően átfőzött hússal jutnak a szervezetükbe a ciszták, illetve a TG-oocysták étellel, itallal, sőt a porral is bekerülhetnek. A TG-infekció lehetőség szerinti kiküszöbölését szolgáló közé tartozik, hogy a terhesnek más személyt kell megbíznia az alomtálca naponkénti takarításával, és a terhesség ideje alatt nem szabad kóbor macskát befogadni a lakásba.

Salmonella: A mosatlan tojáshéjon Salmonella-baktériumok lehetnek, de a fertőzött tyúk tojásainak belsejébe is bejuthat a kórokozó. A legfrissebb becslések szerint minden 20 000. tojás tartalmaz Salmonellát. A tojásokat egészen addig kell főzni, amíg a fehérje és a sárgája is keményre fő. A Salmonella kórokozók nem jutnak be a placentába, nem jelentenek veszélyt a magzatra nézve.

Higiéniai szabályok a konyhában:

A megfelelő konyhai higiénia kulcsfontosságú a fertőzések elkerülésében:

• Mossuk meg alaposan a kezünket szappannal és meleg vízzel élelmiszerekkel való foglalatoskodás előtt, vécéhasználat és házi állatok ellátása után!
• Ha hússal dolgozunk, ne érjünk közben a szemünkhöz, szánkhoz!
• Hámozás előtt gondosan, folyó vízzel mossuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket.
• Forró, tisztítószeres vízzel mossuk el a vágódeszkát, az edényeket, még jobb, ha mosogatógépet használunk.
• Az ételhulladékot azonnal töröljük fel, a hűtőszekrényt rendszeresen mossuk ki forró vízzel, majd töröljük szárazra.
• A vásárlás és az előkészületek során, valamint készételként is tartsuk külön a húsokat, a tenger gyümölcseit és a zöldségeket, gyümölcsöket. Külön vágódeszkát használjunk a húsokhoz és a zöldségekhez.
• Alaposan főzzük meg az ételeket, a megfelelő főzési hőmérsékletet hőmérővel ellenőrizzük.
• A maradékokat fogyasztás előtt hevítsük legalább 70 fokra, a leveseket forraljuk fel.
• Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a hűtőszekrényben a hőmérséklet ne haladja meg a 4, a fagyasztóban a -18 fokot.
• A felengedésre szánt húst a hűtőben tároljuk.
• A romlandó ételeket azonnal tegyük a hűtőbe vagy fagyasszuk le.
• A 2 óránál hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyott romlandó élelmiszert dobjuk ki (nyári hőségben ez 1 óra).

Életmódbeli tanácsok várandósoknak

Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és a testmozgás elengedhetetlen a várandósság alatt. Mindezek hozzájárulnak a kismama és a magzat jóllétéhez, valamint a problémamentes terhességhez és szüléshez.

Táplálkozás

A várandósság alatti táplálkozásra vonatkozóan rengeteg tanácsot olvashatunk. Hangsúly az étkezés változatosságán van. Előnyben részesítendőek a friss, megbízható eredetű zöldségek és gyümölcsök, a fehérje- és rostdús ételek, kerülendőek az egyszerű cukrok, a telített zsírsavak. Javasolt naponta többször kis adagokat fogyasztani, odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és arra, hogy a testsúlygyarapodás a várandósság alatt átlagosan ne haladja meg a havi 1 kilogrammot.

Koffein fogyasztása

Nem csak a magzat, de a kismama is érezheti a várandósság alatti koffeinbevitel káros hatásait. Fontos tudni, hogy a terhesség ideje alatt a szervezet lassabban bontja le a koffeint, ezért az tovább kering a vérben, mint normál esetben. Ez azt is jelenti, hogy ekkor a méhlepényen keresztül a magzathoz is eljut a koffein, az ő fejlődő, apró szervezete viszont az első három hónapban nem tudja lebontani azt. Kutatások szerint napi maximum 2 csésze kávé elfogyasztása még nem jelenthet gondot, de ez maximalizált mennyiség.

Sport, testmozgás várandósság idején

Minden olyan sporttevékenység megengedett a terhesség alatt, amelyet a kismama korábban is rendszeresen végzett, nem javasolt azonban fokozott fizikai megterheléssel járó új sportágak kipróbálása. Csak addig eddzünk, amíg jól esik! Jóga során kerülendő a levegő hosszú benntartása, a drasztikus hátrahajlás, a törzscsavarás és a hason fekvés. Kifejezetten ajánlott a kismamajóga és a kismamatorna, ahol kifejezetten várandósoknak összeállított gyakorlatsorokat végezhetünk.

Fürdés, úszás terhesség alatt

Az úszásnak, fürdésnek nincs káros hatása a terhességre, érdemes azonban kerülni a túl hideg és a túl meleg (30 fok feletti) vizet, mert méhösszehúzódásokat okozhatnak. Természetesen ne menjünk be kétes tisztaságú medencébe. A termálfürdőket, a vizes székeket ajánlatos azonban elkerülni, mert ilyen helyeken előfordulhatnak olyan kórokozók, amikre a várandós nők érzékenyebbek.

Munkavégzés a terhesség alatt

Már a gyermekvállalás tervezésekor, de legkésőbb amint a babavárás bizonyosságot nyer, érdemes átgondolnunk, hogy addig végzett munkánk biztonságos-e a terhesség, a magzat szempontjából, érnek-e minket munkahelyünkön olyan kémiai, fizikai vagy biológiai hatások (vegyszerek, ionizáló sugárzás, fertőzésforrás), amelyek veszélyt jelenthetnek a magzatra. Mindenképp javasolt foglalkozás-egészségügyi szakember (üzemorvos) felkeresése, szükség esetén a munkakör módosítása.

tags: #terhesse #alatt #olben #vinni #a #gyereket