A terhesség alatti hasfájás sokszor megijeszti a kismamákat, de gyakran csak a terhesség kísérő tüneteként jelentkező, kezelést nem igénylő jelenségről van szó, ám ritkán előfordulhat olyan eset is, amikor a terhességgel összefüggésben vagy attól függetlenül jelentkező panasz orvosi ellátást tesz szükségessé.
Fontos elkülöníteni a várandósság következményeként jelentkező, illetve az attól eltérő okból fakadó hasfájásokat, a mögöttük álló okokat.
A terhességgel összefüggő hasi fájdalmak
A terhességgel összefüggő hasi fájdalmak egy része kezelést nem igényel, a terhesség velejárójaként is említhetjük.
Ilyen a méh növekedése közben a méhszalagok, izmok húzódása, mely görcsös, éles fájdalommal járhat. Amíg a tünetek maguktól elmúlnak, és nem kíséri azokat láz vagy vérzés, nincs ok az aggodalomra. Ilyenkor ajánlott a kismamának egy kicsit lefeküdni, pihenni.
A terhesség következményeként előfordulhatnak a női nemi szerveket érintő fájdalmak, melyekre kimondottan oda kell figyelni. Ez lehet hüvelyi, méhtáji fájdalom vagy gyulladás; régi hegek (császármetszés) fájdalma.
A méh görcsös fájdalma, összehúzódása a terhesség bármelyik szakaszában előfordulhat, és mindig figyelmet, sokszor orvosi vizsgálatot is igényel.
A "hízás" valójában a magzat, a méhizomzat, a méhlepény, a magzatvíz és a felhígult vér tömegéből adódik össze, ehhez járul pluszban a "vizesedés", azaz a szövetek közt felszaporodott folyadék súlya és a zsírlerakódás.
Ahogy telnek a hetek, nem csak a pocak nő, hanem kikerekednek a mellek, a csípő, a fenék is. A zsírgyarapodásnak fontos szerepe van, a tápanyagraktárt a mama szervezete a szoptatás ideje alatt fogja felhasználni.
A növekvő méh által okozott nyomásnak köszönhetően a hasi izmok megnyúlnak, hosszabbak lesznek és meggyengülnek a terhesség alatt.
A hasfal elülső részén található egyenes hasizom (rectus abdominis) két oldala kb. ujjnyi távolságra van egymástól, és kötőszövet tartja őket össze. Ahogy a baba növekszik, a méh is egyre nagyobb, ez megnyújtja a szöveteket és a hasizmokat. A genetikai adottságoktól és a törzsizmok erősségétől függően a nyomás hatására az egyenes hasizmok szétválhatnak. Ennek a neve rectus diastasis, és normálisnál nagyobb - kb. két vagy több ujjnyi - távolságot eredményez az egyenes hasizom két fele között. Látható jelei főként szülés után tűnnek fel, amikor a hasfal előredomborodik a has középső vonalában, főként a köldök környékén.
Az erős és stabil törzsizmok tartják egyben a testet. Amikor a hasizmok megnyúlnak és szétválnak, akkor erejükből is jelentősen veszítenek, ami számos egyéb problémához vezethet. „A gyenge törzs az egyik oka annak, hogy a terhes nőknél derékfájás, inkontinencia, medencenyomás vagy a szervek süllyedése, a szexuális funkciók csökkenése, és idegfájdalmak jelentkeznek” - mondja Herrera. Az erős hasizmok fontosak az erős medencefenék miatt is, egy másik olyan izom, amit a terhesség jelentősen igénybe vesz. „Az egyik kihat a másikra”, magyarázza Herrera, ezért jellemzően mindkettőt edzened, erősítened kell ahhoz, hogy megoldd az egyik gyengeségéből adódó problémákat - és ezért ajánlott Kegel-gyakorlatokat végezni a medencefenék izmainak edzésére, mivel segíthet a terhesség okozta károsodásokat megelőzni.
Herrera szerint az egyik legnagyobb hiba, amit terhes nők elkövetnek, hogy csak szülés után kezdenek el a törzs megerősítésével foglalkozni, ettől pedig hosszabb ideig tarthat a felépülés. „Minél tovább vár az ember, különösen ha a diastasis nagyobbodott, annál nehezebb összehúzni a szétnyílt hasizmokat”, mondja. A törzs folyamatos, megelőző jellegű edzése, illetve a terhesség alatti fizikoterápia nagyon sokat segít abban, hogy minimalizáljuk a hasizmok szétválását és könnyítsük a szülés utáni felépülést.
A császármetszés tovább komplikálja a hasizom kérdést. De egy dolog miatt megnyugodhatsz: császármetszéskor a hasizmokat nem vágják át. A szülész-nőgyógyász Moritz szerint ez a világ egyik legnagyobb tévhite. „Egyetlen egy izmot sem vágunk át császármetszés során” - mondja Moritz. Majd elmagyarázza, hogy valójában mi is történik a műtét alatt: „Átvágjuk a bőrt, majd a bőr alatti zsírszövetet, és ezután a fasciát (izompólya), ami maga a kötőszövet, ami mindent összetart belül. Ezen áthaladva egyből látható az egyenes hasizom, a haránt hasizom és a ferde hasizom. Fogjuk az ujjunkat, behelyezzük a két egyenes hasizom közé és széttoljuk őket, két oldalra. Ezután kivesszük a babát.” Az orvos néhány öltéssel visszahúzhatja a hasizmokat a helyükre, de gyakran csak hagyják, hogy maguktól újra összezáruljanak.
A hasizmot tehát nem vágják át, de ne felejtsük el, hogy a kötőszöveteket viszont igen. „A szöveteket valóban átvágjuk és aztán újra összenőnek, idővel regenerálódnak” - magyarázza Moritz. (A kötőszövet természetes módon is elszakadhat terhesség során, sérvet okozva, de ez nagyon ritka.) És mivel az izmokat széttolják, szöveteket pedig átvágnak - és a császármetszés mégis csak komoly műtéti beavatkozás - ezért elengedhetetlen, hogy testedet engedd regenerálódni.
Legyen szó császármetszésről vagy hüvelyi szülésről, a hasizmoknak minden esetben szüksége van egy kis segítségre, hogy szülés után visszanyerjék erejüket. Kérdezd meg az orvosodtól, hogy mikortól szabad edzened (általában 4-8 hét közötti idő után már lehet), és keress egy olyan szakembert, aki kifejezetten nőgyógyászati fizioterápiával foglalkozik. Ne felejtsd: semmi hasprés, semmi felülés, és olyan gyakorlatok is tilosak, ahol egyszerre emeled a két lábad vagy a felsőtestedet és lábaidat. Ezek ronthatnak a diastasis állapotán és csak nehezebbé tehetik a felépülést.
A legfontosabb tanácsunk, hogy ne csak szülés után kezdj neki a hasizmok, a törzs edzésének. A várandósság, főleg az első baba kihordása egy sor olyan dologgal állítja szembe a kismamákat, amiket azelőtt nem tapasztaltak, éppen ezért azok sokszor ijesztők lehetnek.
A terhességnél előfordul, nem jelent bajt. Ahogyan a méh nő, úgy lesz egyre kevesebb helye a belső szerveknek. Át is rendeződnek, a gyomor feljebb kerül, a belek is helyzetet változtatnak, hiszen helyet kell biztosítani a méhnek, ami eredeti méretének közel 500 szorosára növekszik. A terhességi hormonok hatására az emésztés lelassul, és ha ehhez ráadásul még keveset is mozog a kismama, akkor a kettő együtt nagyon könnyen vezet puffadáshoz, a béltartalom pangásához, székrekedéshez. Ez pedig okozhatja a nyilalló fájdalmat.
Igen, ez az a bizonyos Braxton - Hicks féle összehúzódás, ami nagyon hasonló lehet a vajúdáshoz, de nem az. Ráadásul már igen korán jelentkezhet, csak az elején még nem veszi észre a kismama. A 13. héttől is jelen lehet a mindennapokban, de ha nem válik rendszeressé és fájdalmassá, akkor nincsen gond. Amíg óránként négynél kevesebb összehúzódást érzékel, addig nagy baj nem lehet, de minden esetben hallgasson az ösztöneire.
A méhnek nem csak a mérete, hanem a súlya is jelentősen megnő, ezzel együtt pedig megvastagodnak a tartó szalagok is. Azonban hirtelen mozdulatra, vagy erőltetésre a szalagok nyúlása fájdalommal járhat.
Az is gond lehet, hogy a méh ilyenkor a környező szövetekre nehezedik. Ez a típusú fájdalom jellemzően valamilyen felszálló fertőzést jelenthet. A húgyúti problémák mindenképpen kellemetlenek, de a várandóssággal minden olyan fertőzés, mely a medencét érinti, vetéléssel fenyeget.
Erős fájdalom jelentkezik a has felső részében a 20. Olyan érzés, mintha erős gyomorrontással küzdene az ember. Ez azonban sajnos könnyen jelezheti előre a HELLP szindróma kialakulását is. Ha pedig erről van szó, akkor az időtényező döntő jelentőségű.
Amikor végre pozitív lesz a terhességi teszt, akkor az öröm határtalan. De mindenképpen figyelni kell az első napokban - hetekben a fájdalomra, mely a hirtelen erőkifejtésre, mint a tüsszentés, vagy a köhögés, illetve a fizikai terhelésre erősödik. Ez ugyanis sajnos a legtöbb esetben méhen kívüli terhességet jelez. Ezt a gondot UH segítségével szűrik is, ám előfordulhat, hogy még a képalkotó vizsgálat előtt jelentkeznek a tünetek.
Ha ezt a tünetegyüttest tapasztaljuk, haladéktalanul mentőt kell hívni, mert lepényleválásról lehet szó, ami koraszülést, vagy vetélést idézhet elő. A vérzés ilyenkor lehet jelentős, vagy egészen kevés is, de a gond attól még jelen van.
Fontos, hogy a kismama figyeljen a testének jelzésire és ha olyasmit tapasztal, ami megérzései szerint gondot okoz, nyugodtan hívja fel orvosát, vagy keresse fel, hiszen a szakember biztosat tud mondani.
Önmaga azzal teheti a legtöbbet a várandósságáért, ha egészségesen étkezik, és rendszeresen mozog is.
A szétnyílt hasizom, vagyis a „hatos” izmok részleges vagy teljes elválasztódása sajnos nagyon gyakori a terhesség alatt és után. Ennek oka, hogy a méh kinyújtja a hasi izmokat, ahogy növekszik a baba. A várandósság alatt minden nőnek szétnyílik a hasizma. A túlzott belső hasi nyomás szétnyílt hasizmot okoz. Terhesség alatt a hasizmok és a kötőszövetek megnyúlnak a táguló méh hatására. Néhány nő esetében a szülés után magától korrigálódik, mivel az izmok visszanyerik az erejüket. Ha a szülés után 6 héttel még mindig tapasztalsz tüneteket keresd fel az orvosodat, kérdezd meg, hogy készen állsz -e véleménye szerint egy regenerációs edzés elkezdésére.
A várandósság során sok furcsa, olykor kellemetlen panasz is felléphet, melyek természetesek, és csupán a magzat kihordását támogatják, valamint a testet készítik fel a szülésre. Sok nőnél a legnagyobb ijedtséget a haskeményedések okozzák, főleg akkor, ha még nincs itt a szülés ideje.
Szinte nincs is olyan kismama, aki a terhessége során ne tapasztalna olykor kisebb-nagyobb mértékű hasfeszülést, haskeményedést. Ez az esetek többségében ártalmatlan, természetes jelenség, melynek hátterében számtalan ok állhat.
Az első trimeszterben inkább feszülésről, kisebb görcsökről beszélünk, nem pedig a később említésre kerülő haskeményedésről. A feszülést a várandósság elején két dolog is okozhatja: egyrészt a méh növekedése, másrészt a hormonális és fizikai változások miatti székrekedés és puffadás, mely akár nagyobb méreteket is ölthet, mint a terhesség előtt- így akár kellemetlenebbek is lehetnek.
A második és a harmadik trimeszterben tapasztalható haskeményedést jellemzően a kerek méhszalagok nyúlása okozza, de az ún. Braxton-Hicks elnevezésű összehúzódások is jelentkezhetnek már ekkor. Ennek során a méh simaizomzata húzódik össze majd ernyed el- célja, hogy a testet felkészítse a szülésre. A tünetet több minden is kiválthatja, gyakran magától jelentkezik, ám az időjárás, az intenzív magzatmozgások, stressz, kimerültség, dehidratáció is okozhatja.
Általánosságban elmondható, hogy addig nincs probléma, amikor a panaszok nem erőteljesek (maximum kellemetlenek), nem túl gyakoriak, nem állandósulnak. Amennyiben vérzés is jelentkezik, úgy mihamarabb forduljon orvoshoz, mivel vetélést jelezhet! Érdemes azt is tudni, hogy a természetes méhtevékenységek nem okoznak idő előtt méhszáj kinyílást!
“Nagyon sok nő kérdezi, hogy mikortól számítanak túl gyakorinak a haskeményedések/összehúzódások: bár mindenki más, általánosságban elmondható, hogy egy óra alatt maximum 3-4 összehúzódás normális, és nem lehet több napi 10-12 alkalomnál. Előfordulhat, hogy egymást követő napokon is előfordul a panasz, de az is lehet, hogy egy-egy nap kimarad. Szintén gyakori kérdés, hogy lehet megkülönböztetni egymástól a Braxton-Hicks összehúzódást és a szülést jelző valódi fájást. A kettő közti különbség, hogy míg az előbbi pihenés, ivás, testhelyzetváltoztatás esetén elmúlik, úgy az utóbbi nem, sőt, erősödik és sűrűsödik”
A terhesség alatti súlygyarapodás
A kismamák többsége aggódva szemléli a mérleget hétről hétre, ennek ellenére húsz százalékuk túl sok plusz kilóval gyarapodik a terhesség alatt, ami nem jó a babának sem.
Azt talán már csak kevesen hiszik, hogy igaz lenne nagyanyáink mondása, miszerint egy várandós nő kettő helyett eszik. Viszont sokan vannak, akik jóval engedékenyebbek magukkal szemben, amikor babát várnak: vagyis azt eszik, amit megkívánnak, és felhagynak a korábbi mértékletesebb táplálkozással - rosszabb esetben ugyanolyan egészségtelenül táplálkoznak, mint addig.
Az orvostudomány szerint, ha valaki a terhességet megelőzően vékony volt, ne hízzon többet 16 kilónál, ha túlsúlyproblémái voltak, akkor a 10 kilós gyarapodás is sok. Fontos az is, hogy a hízás jelentős része csak a terhesség második felében történjen.
Miért kell mégis figyelni a hízás mértékére?
A zsírban, gyorsan felszívódó szénhidrátokban gazdag táplálkozás nemcsak az anya súlyát gyarapítja, hanem a babát is, a csecsemő túlsúlya pedig megnehezíti a szülést.
A túlsúlyos várandósok körében gyakoribb a magas vérnyomás, a terhességi toxémia, a diabétesz és a húgyúti fertőzés.
Ezenfelül az sem mindegy, hogy a kismama elhízása egészségtelen táplálkozásból és mozgásszegény életmódból adódik-e, hisz ez szintén veszélyforrás a magzat számára.
Mennyit kell és mennyit lehet hízni?
Attól függ, milyen volt a súlyunk a terhesség előtt. A vékony kismamák terhesség alatti optimális súlygyarapodása 11-16 kg, a normál testalkatúaké 6-11 kg, míg a túlsúlyosaké 5-9 kg.
Az is fontos, hogy az első harmadban maximum 2 kg plusz jelentkezzen, a másodikban körülbelül 3, az utolsóban pedig nagyjából annyi legyen a gyarapodás, mint az első kettőben volt összesen - kb. 6 kg.
Érdekes adat, hogy a terhesség 28-30. hetéig csak mindössze napi 150-300 kalóriával nő a kismama energiaszükséglete, és ezt követően is csak napi 400-500 kalória plusz bevitellel lehet számolni a korábbi optimumhoz képest.
Fogyókúráznia egy kismamának nem szabad, kalória-, illetve szénhidrátszámlálásra is csak terhességi diabétesz esetén van szükség, viszont érdemes pár dologra odafigyelni.
A kulcs az étrend helyes összeállítása.
A fehér lisztből készült péksütikre, kenyérre nincs szüksége a szervezetnek továbbra sem, helyette fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut.
Kerülni kell a magas szénhidráttartalmú, alacsony tápértékű, cukros ételeket, rágcsákat, nassolnivalókat.
Naponta 4-5 alkalommal kell étkezni, a rendszertelen táplálkozás nem jó, a folyamatos eszegetés sem.
A zsíros, nehéz, fűszeres, puffasztó ételek fokozhatják a vizesedést.
A helyes étrend kulcsa a változatosság: az öt fő élelmiszercsoport (gabonafélék, tejtermékek, zöldség-gyümölcsök, húsok, zsírok-olajok) mindegyikére szükség van.
Érdemes figyelni a táplálék minőségére, kerülni a félkész ételeket, cukros üdítőket, és minden olyan élelmiszert, melyben nagy mennyiségű szintetikus anyag van, például ízfokozók, festékek, természetazonos aromák, tartósítószerek.
A terhesség alatt megnövekedett kalória- és tápanyagigény miatt nagyon fontos, hogy a várandós nő étrendje megfelelő mennyiségű gyümölcsöt tartalmazzon, melyek kiváló forrásai a C-vitaminnak és a folsavnak.
A terhesség alatti sport
Egészséges várandósság alatt nem tilos, sőt ajánlott a sport.
A terhestorna megelőzheti, enyhítheti a terhesség alatt jelentkező ízületi-, csípő- és hátfájdalmakat, fejleszti az állóképességet, javítja a keringést, és erősíti a fokozottan igénybe vett izomcsoportokat (medence, hát, gát).
Régen a 130-140-es pulzusérték volt a maximálisan ajánlott terhesség alatt, de ez a szakmai ajánlás kezd kimenni a divatból, már nem nagyon használják. Amúgy sem praktikus, mert viszonylag kevesen edzenek pulzusmérővel. Ráadásul a pulzusértékeket sosem lehet általánosságban meghatározni, ezek függnek az egyéni jellemzőktől.
Ehelyett javaslom a szélsőségek kerülését: például a túl intenzív terhelés rövid pihenőkkel mindenképp kerülendő (aki járatos az edzéselméletben, annak szakszerűen: kerüld a mini-intervallokat).
Pulzusértékek helyett érdemes arra figyelni, hogy meddig tudsz még beszélni, ha kifulladtál és meg sem tudsz szólalni, érdemes csökkenteni a terhelést.
Szabad a hasizmokat edzeni! Igen, ezt nem árt határozottan kijelenteni, de ne felejtsük el, hogy amit pongyolán „hasizomnak” emlegetünk, az valójában több izmot is jelent. Határozzuk meg, hogy melyikről beszélünk.
Hasprés terhesség alatt: Az egyenes hasizmot valóban nem tanácsos terhelni (ezért például kerülendő a klasszikus hasprés), mivel ez a szétnyílt hasizom kialakulását segíti elő. A bordakosár tágulásával és a pocak növekedésével ugyanis megváltozik ezeknek az izmoknak a lefutási iránya, enyhén diagonális lesz, a kialakult résbe, a linea alba területére préselődnek bele a has szervei. (A magzatnak azonban, a közhiedelemmel ellentétben, nem árt, őt a nyomásnövekedéstől védi a magzatvíz.)
Javasolt hasizom erősítés terhesség alatt: Kifejezetten ajánlott viszont a mélyhasizom (transversus) és különösen az oldalsó ferde hasizmok edzése, amelyek a szükségesek a megfelelő tartás-stabilitás megőrzéséhez, ráadásul, ahogy mondtam korábban, a szüléshez sem árt az izomerő.
Mindez NEM azt jelenti, hogy csináld csak, amit eddig! Nem, erről egyáltalán nem beszélhetünk, változtatni kell a terhesség előtti gyakorláson. Megoszlanak a vélemények, hogy mikortól, például a jóga az első trimeszterben pihenést javasol, míg a klasszikus prenatal gyakorlatok, illetve a fitnesz-megközelítés csak a második trimesztertől ajánl modifikációkat.
Abban egységes az álláspont, hogy a bizonyos pozíciók -például a hosszan tartó hátonfekvés- és edzésformák (mindenféle rázkódással/ hirtelen fordulásokkal járó/ high-impact edzés) kerülendők. Viszont tudni kell, hogy a törzsizmok erősítése és a kismedencei izomzat tudatosítása- erősítése-védelme elsődleges fontosságú.
Kismama torna 23 percben, kezdőknek (2-3. trimeszter)
Mikor jelez a görcs vetélést vagy koraszülést?
Várandósság alatt során a legnagyobb riadalmat a vérzésen kívül általában a hasi görcsök keltik. Nem csoda, hiszen kezdődő vetélés vagy koraszülés jele is lehet. Dr. Rajnai Attila, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza elmondta, mi minden okozhat görcsöket, és mikor kell nagyobb bajra gondolni. Nem mindegy ugyanis, hogy a terhesség mely fázisában van!
Első trimeszter
Az alhasi görcsök a terhesség bármely fázisában felléphetnek, ám nem mindegy, hogy hányadik hétben, milyen erősségű és gyakoriságú görcsöket tapasztal a kismama.
A várandósság elején a beágyazódást kísérheti a panasz, könnyű a PMS-sel összekeverni, és gyakran ekkor a nő még csak nem is tud állapottól.
Az első trimeszterben jelentkező alhasi feszülések lehetnek székrekedés vagy fokozott gázképződés következményei is. Ilyenkor szimetikon hatóanyagú készítmények alkalmazása is szóba jöhet, melyek rövid időn belül megszüntethetik a panaszokat, és ezek alkalmazása a babára nézve is biztonságos.
Második trimeszter
Ahogy nő a méh, úgy az azt tartó szalagok nyúlnak, melyet a kismama hasi fájdalomként élhet meg. Viszont ezt általában úgy lehet megkülönböztetni az egyéb görcsöktől, hogy ekkor jellemzően a has egy része, az egyik oldala fáj.
Harmadik trimeszter
A harmadik trimeszterben a görcsök, valamint a haskeményedések gyakoribbá válhatnak (a keményedések a többedszer szülőknél akár már a 2. trimeszterben is jelentkezhetnek).
Megkezdődnek ugyanis az ún. Barxton-Hicks-féle méhösszehúzódások, melyek a szülést készítik elő. Vannak, akik hónapokkal, vannak, akik csak hetekkel/napokkal a szülés előtt érzik.
Ami fontos, hogy ne legyen erős, rendszeres, és naponta 10-nél kevesebbet tapasztaljon a kismama (amennyiben a 37. hét előtt van a kismama, koraszülés is lehet belőle).
Érdemes még tudni, hogy az utolsó trimeszterben a magzatmozgások a baba méretéből és erejéből adódóan már igen erőteljesek, így olykor egészen fájdalmasak is lehetnek- mondja dr. Rajnai Attila, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Végül szót kell ejteni a szülés közeledtét jelző, rendszeres jóslófájásokról is. Ezek a 37. hét után bármikor előjöhetnek, és kezdetben rendszertelenek, majd később rendszeressé válnak.
Nagyon fontos, hogy meg lehessen különböztetni a vetélésre/koraszülésre utaló görcsöket a normál állapotoktól.
Az első és legfontosabb szabály az, hogy ha a görcs erős, gyakori, rendszeres, akkor mindenképp konzultáljon orvosával, még akkor is, ha nem jár vérzéssel!
A nőgyógyász ekkor megvizsgálja a méhszáj állapotát, a baba életjeleit, a placentát, fertőzésre utaló jeleket keres, valamint előrehaladott terhesség esetén pedig ctg/nst-re teszi a kismamát.
Dr. Rajnai Attila görcsök esetén azt javasolja görcsök esetén, hogy először pihenjen a kismama és vegyen be emelt dózisú, vízben feloldható magnéziumot. Azonban, ha a görcs már régóta tart, ráadásul vérzés is párosul hozzá, vagy még így sem szűnik meg a panasz, forduljon mielőbb orvoshoz!
Szerencsére a nagyobb adag magnézium és az ágynyugalom gyakran segít, ám ha nem, fennáll a vetélés/koraszülés esélye - de ez még, sok esetben megfelelő orvosi terápiával, kórházi benntartózkodással, megállítható.
Mi minden okozhat vetélést?
- Méhlepény problémák
- Genetikai rendellenesség
- Fertőzés
- Méhszáj-elégtelenség
- Mióma, polip
- Véralvadási zavar
- Immunológiai zavar
- Hormonzavarok (pl. pajzsmirigyzavar)
- Betegségek (pl. cukorbetegség, lupus)
