A terhesség alatti horrorfilmek nézésének hatása és a legrémisztőbb alkotások

Kismillió hiedelem kering a babavárás körül, és ezek közül az egyik az, hogy sokan azt javasolják, ne nézzen horrorfilmeket a kismama, illetve kerülje az ijesztő programokat, mint amilyen a horrorcirkusz is, mert stresszt okozhat a babának. De vajon van-e ennek alapja, és mitől lesz igazán félelmetes egy horrorfilm?

Horrorfilmek és terhesség: Tények és tévhitek

Szakértők szerint a várandós nőknek inkább valami könnyed, vidám filmet javasolt nézniük, hogy elkerüljék a stresszt. Azonban az, hogy valaki mennyire érzékeny a felkavaró vagy ijesztő jelenetekre, nagyon egyéni. A legfőbb ok, amiért óva intik a kismamákat a horrorfilmek nézésétől, az az, hogy ezek stresszt okozhatnak bennük. A várandós anya stressze hormonális változásokat idézhet elő a szervezetében, ami hatással lehet a születendő gyermekre.

A NICHD tanulmányok gyűjtőoldalán azt írják, a túl sok stressz alvászavarokat, fejfájást, étvágytalanságot vagy túlevésre való hajlamot okozhat, mindez pedig káros lehet a leendő anyukára és fejlődő babájára nézve. Extrém és ritka esetekben a túl sok stressz koraszüléshez vagy halvaszületéshez is vezethet. A fokozott stressz magas vérnyomást is okozhat, ami növeli a koraszülés esélyét, vagy azt, hogy alacsony súllyal jön a világra a gyermek. Az sem kizárt, hogy maga a gyermek is szorongó lesz, aki könnyen kiakad, vagy kialakulhat nála figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD).

De a horrorfilmek tényleg ennyire megterhelők lehetnek az anya számára? Ha valaki normál körülmények között is fokozottan stresszel a horrorfilmek nézése közben, esetleg kifejezetten nem bírja őket, akkor állapotosként valóban javasolt elkerülnie az ilyen jellegű műsorokat és programokat. Ez valójában nem csak egy horrorfilmre igaz, hanem bármely más műfajra vagy általános ingerre is. Mindent, ami stresszt okoz az anyában, célravezető kerülni a várandósság alatt, különösen, ha áldott állapotban van az ember.

Körülbelül a 24. hét után kezdenek fejlődni a baba érzékszervei. Ezen időszak után a hangos zajok zavarhatják a születendő babát, vagyis számolnia kell ezzel a várandósnak, aki moziba készül. Fontos figyelembe venni az alvászavarok vagy rémálmok lehetőségét is, mivel a megfelelő pihenés elengedhetetlen az egészséges terhességhez. Bármilyen aggodalom, valamint fokozott stressz, szorongás esetén tanácsos felkeresnie a kismamának a kezelőorvosát.

A legrémisztőbb horrorfilmek listája

Mindenki mástól ijed meg, de az alábbi filmek sok-sok olyan listán szerepelnek, amik a legrémisztőbb horrorokat hozzák. A BuzzFeed magazin megpróbálta összegyűjteni azokat a horrorfilmeket, amelyek olyan szörnyűek, hogy a nézők inkább soha többé nem akarják megnézni őket.

A Science of Scare Projekt eredményei

Daniel Clifford filmes producer kezdeményezésére a "Science of Scare" projekt keretében érdekes kísérlet zajlott nemrégiben az Egyesült Államokban: a legnépszerűbb horrorfilmeket vizsgálták egy 50 fős kontroll-csoport pulzusszám-változása alapján.

A listában szereplő alkotások többsége valóban kellően hátborzongató, de legalábbis tökéletesen alkalmas arra, hogy az embert kizökkentse a nyugalmából.

Klasszikus és modern rémálmok

• A dolog (The Thing, 1982): John Carpenter kedvenc színészével, Kurt Russellel készített filmje egyike korának leghideglelősebb horrorjainak. Egy sarkvidéki kutatóállomáson üti fel a fejét egy halálos idegen organizmus, amely először a norvég kollégákat pusztítja el, majd az amerikai kutatók ellen fordul. A történet sokban hasonlít a három évvel korábban bemutatott Nyolcadik utas: a Halálra, de mivel nem a távoli űrben játszódik, sokkal hihetőbb és ezért sokkal félelmetesebb.
• Ideglelés (The Blair Witch Project, 1999): A Daniel Myrick és Eduardo Sánchez páros adta nekünk az ún. found footage műfaj úttörőjét, amely fényesen bizonyítja, hogy nem kell fröcsögő vért és kiomló beleket mutatni ahhoz, hogy abszolút beparáztassuk a nézőket. Három egyetemista egy marylandi városi legenda nyomába ered, és forgatni megy az erdőbe, ahol állítólag egy gyilkos boszorkány él.
• A kör (Ringu/The Ring, 1998/2002): Lehet azon vitatkozni, hogy az eredeti japán Ringu vagy az amerikai remake a félelmetesebb, de felesleges, mert mindkettő ugyanolyan jó, és mindkettő ugyanattól működik: az elkerülhetetlenségtől, a kérlelhetetlenül közeledő végzettől, ami mindenkit utolér, aki megnézi azt a bizonyos videókazettát.
• Fűrész (Saw, 2004): James Wan a mestere a hatékony horroroknak, amelyek szemetek és aljas módon bánnak el áldozataikkal. A szadista sorozatgyilkos, Jigsaw (Tobin Bell) megszállottan az élet értékére akarja megtanítani áldozatait úgy, hogy hátborzongató, rendszerint valamilyen csonkolással járó játékra kényszeríti őket, melynek tétje a saját életük.
• Sinister (2012): Egy jó horrorban nagyon sokáig, ameddig csak ésszerű, nem mutatják meg azt, amitől félni kell. Addig elég pár apró, szinte lényegtelen jel. Az Ethan Hawke főszereplésével készült filmben Hawke karaktere, Ellison Oswalt, rátalál régi, baljós felvételekre a padláson, ahol egy családot lát csuklyával a fejükön és kötéllel a nyakuk körül.
• A texasi láncfűrészes mészárlás (The Texas Chainsaw Massacre, 1974): Bár a filmekben, különösen horrorokban meglehetősen sok gyilkossal találkozhatunk, és közülük számos karakter egyenesen a valóságból érkezik a vászonra. Ed Gein, a valós "hentes", inspirálta többek között a Bőrpofa karakterét.
• A barlang (The Descent, 2005): Egy csapat barátnő barlangtúrára indul, ahol a klausztrofóbiánál is szörnyűbb lényekkel találkoznak a föld alatt.
• Démonok között (The Conjuring, 2013): James Wan egy újabb darabja a listánkon, ami a film körüli felhajtáshoz hozzájárult a jól eltalált retro feeling - ami nem véletlen, hiszen a „valódi” történet 1971-ben játszódik. Ekkor költözik egy család egy düledező farmházba Rhode Islanden, ahol rettenetes dolgok történtek velük.
• Annabelle (Annabelle, 2014): Az Annabelle a Démonok között (2013) folytatása, mely azt meséli el, ami a korábbi filmből kimaradt. John Form egy csodálatos, régi babával lepi meg terhes feleségét, Miát, és ezzel elindulnak a borzalmak.
• Mártírok (Martyrs, 2008): Nincs sok francia horror, de ami van, az nagyon para, mint a Magasfeszültség, A betolakodó és a Mártírok, ami talán a legijesztőbb női horror.
• It Follows (2014): Gyakori rémálom, hogy valaki követ, és nem kell, hogy bármi ijesztőt csináljon, elég, ha folyamatosan, lerázhatatlanul a nyomodban van ahhoz, hogy kitörjön a frász. Ez az alapja David Robert Mitchell filmjének is, ami egy fiatal lányt követ, akit valami követ egy átoknak köszönhetően.
• Az emberi százlábús (The Human Centipede, 2009): Ez a holland film talán a leggusztustalanabb darab ezen a listán. Két amerikai lányt követünk, akik Európában utazgatnak, és épp Németországban autóznak, amikor egy erdőben lerobban a kocsijuk. Hamarosan egy magányos házra bukkannak, ahol Dr. Heiter meginvitálja őket egy italra, amíg a segítség megérkezik. A lányok későn jönnek rá, hogy valami nem stimmel az orvossal.

A filmek, amiket a nézők nem akarnak újranézni

• Annabelle (2014): Sabnock Sanatory nevű felhasználónk semmitmondónak nevezte a történetet, és szerinte a CGI sem stimmelt, ráadásul még csak ijesztő sem lett a film.
• A szentély (2009): Guszti nevű felhasználónk szerint jól indult a dolog, az alapötlet kellően eredeti, csak az a baj, hogy végül érdektelenségbe fullad.
• Mi (2019): JRD azt írta a mafabon, hogy voltaképpen csak hallgatta és nem nézte, mert annyira nem tudta lekötni őt a film.
• A szekta (Apostle, 2018): Elekm90 nevű felhasználónk nagyra értékelte az ötletes és véres jeleneteket, éppen csak azzal volt a baj, hogy a sztorira nem sok energiát fecséreltek a filmesek.
• Cabin Fever (2002): Respect the movies nevű felhasználónknak alapvetően bejött a film, de rendkívül gusztustalannak találta.
• Antikrisztus (Antichrist, 2009): Msfini nevű felhasználónk unalmas, gusztustalan művészfilm jelzővel illette az Antikrisztust. Tény, hogy elég beteg a film, sokak gyomrának valószínűleg túlságosan is.
• Mártírok (Martyrs, 2008): MoviesChris szerint ez egy nagyon jó film a szó legrosszabb értelmében. "Ez a film összetöri az ember lelkét, de a hardcore horror rajongóknak egyszerűen kihagyhatatlan."
• Anyám! (Mother!, 2017): Veterán tagunk, HE7EDIK nem igazán tudta hova tenni a filmet, leginkább azért, mert semmiről nem szól. Szerinte az Anyám! beteg és megosztó film.
• Ideglelés (The Blair Witch Project, 1999): Deku nevű felhasználónk biztos nem fogja újra megnézni, legfőképp azért, mert már mindent az elején ellőttek.
• A boszorkány (The Witch, 2015): Dulkap szerint jól indul a film, az atmoszféra nagyon a helyén van, de aztán szinte semmi nem történik, ráadásul az igazi horror jegyeket is hiányolta belőle.
• Örökség (Hereditary, 2018): Indingo nevű felhasználónk nem egyszerűséggel lapos misztikum jelzővel illette a filmet, ami egyébként is megosztotta a nézőket.
• A babadook (The Babadook, 2014): HE7EDIK nevű felhasználónk szerint ez a film nagyon messze van az igazi horroroktól, ráadásul csak a jól ismert kliséket tudja hozni.
• Fehér zaj (White Noise, 2005): Róbert Molnár nevű felhasználónknak elsőre bejött a film, ezért végül úgy döntött, hogy újra megnézi bő 10 évvel később. Ekkor viszont már felfigyelt a hibákra, és gyenge színészi alakításokról, hiányérzetről és felesleges dialógusokról írt.
• A tökéletesség (The Perfection, 2018): Kóborló nevű felhasználónk szerint egy beteges meglepetésekkel tarkított sztori, ami a végén üt igazán nagyot, viszont pont a csavarok teszik egyszer nézhetővé, hiszen másodszor már valószínűleg elveszne a hatás.
• Sikoly (Scream, 1996): Laca//Ho/rr/oR// fején ütötte a szöget, amikor azt írta, hogy ez Wes Craven második nagy húzása, mellyel újabb horror ikont teremtett. Borzongásból és fordulatokból nincs hiány, azt viszont már mi mondjuk, hogy az ütős meglepetések és a csavarok tényleg csak az első nézésnél működnek igazán.
• Hatodik érzék (The Sixth Sense, 1999): Berto49 a lehető legjobb, 5 csillagos értékelést adta a filmre, akinek különösen bejött, hogy a végső csavart még csak sejteni sem lehet.

Valós történetek és rémtettek ihlette horrorfilmek

Nagy igazság, hogy a filmekben, különösen horrorokban meglehetősen sok gyilkossal találkozhatunk, és közülük számos karakter egyenesen a valóságból érkezik a vászonra. Az alábbiakban felsorolunk néhány filmet, melyek talán vérfagyasztóbbak, mint amelyeket eddig megemlítettünk, éppen valós alapjaik miatt.

Hírhedt sorozatgyilkosok, mint inspirációk

• Psycho (1960): Robert Bloch írónak sem kellett kizárólag a fantáziájára hagyatkoznia, amikor 1959-ben megírta a Psycho című könyvet, amelyből egy évvel később Alfred Hitchcock filmet forgatott. Az 1906-os születésű Edward Theodore Gein állítólag csendes, magának való ember volt, aki egész életében bigottan vallásos és igen erőszakos édesanyjához állt a legközelebb.
• A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs, 1991): Dr. Hannibal Lecter figurájához Ed Gein és Ted Bundy is nyújtott némi inspirációt. Thomas Harris író elárulta, hogy dr. Hannibal Lectert egy bizonyos dr. Salazar ihlette, vagyis valódi nevén Alfredo Balli Treveno mexikói sebész.
• A bostoni fojtogató (The Boston Strangler, 1968): Richard Fleischer rendező filmjében Albert DeSalvo, a bostoni fojtogató által elkövetett gyilkosságsorozatot mutatja be, és pontosságra, tárgyszerűségre törekszik.
• Helter Skelter - A pokol csúszdája (Helter Skelter, 1976): Ez a film mutatja be Charles Manson tevékenységét, aki az 1960-as évek végén megalapította a Manson-család nevű hippi csoportot, melynek vezetőjeként több brutális gyilkosságot is kitervelt.
• Gacy (2003): John Wayne Gacy, aki 1972 és 1978 között szedte áldozatait Amerikában. Gacy az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa volt, emellett azonban városának szeretett mintapolgára is. Bohócként dolgozott és még a helyi kórházba is előszeretettel járt, hogy szórakoztassa a gyerekeket.
• A rettegés háza (The Amityville Horror, 1979/2005): Meg kell említenünk Ronald DeFeo Jr. történetét is, melyet 1979-ben és 2005-ben is vászonra vittek. DeFeo 1974-ben, 23 éves korában a saját házukban lelőtte a szüleit, illetve négy testvérét.

Filmek által inspirált rémtettek

A mozgóképek műfajtól függetlenül képesek arra ösztönözni a nézőket, hogy szörnyűségeket kövessenek el. Bár Samara senkit sem ihletett meg, Chucky baba annál inkább.

• Gyerekjáték (Child's Play): Az ausztrál Martin Bryant 1996-ban 35 embert gyilkolt meg, kegyetlenségében pedig pszichés problémái mellett az is közrejátszhatott, hogy megszállott rajongója volt a Gyerekjáték-filmeknek. A kultikus horrorsorozat 1993-ban újabb gyilkosságot indukált: Liverpoolban két tízéves gyermek megkínzott és felgyújtott egy kétévest, így utánozva a gonosz babát.
• Mechanikus narancs (A Clockwork Orange, 1971): Stanley Kubrick filmje valóságos bűnözési hullámot indított el.
• Mátrix (The Matrix, 1999): Nem sokkal a film bemutatása után zajlott a columbine-i középiskolai mészárlás, amelynek elkövetői úgy öltöztek fel, mint Neo. A fiatalok 17 diáktársukat és egy tanárt öltek meg. A svéd Vadim Mieseges 2000-ben San Franciscóban megölte az őt befogadó nőt, tettét pedig azzal indokolta, hogy beszippantotta a Mátrix.
• A sötét lovag: Felemelkedés (The Dark Knight Rises, 2012): Az egyik legutóbbi eset, a denveri mészárlás 2012 nyarán történt, amikor a 24 éves James Holmes a premierjén lövöldözni kezdett egy moziban.

tags: #terhesen #aegremisztobb #horor #filmek