A Mátravasút története és teherszállítása

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, közismertebb nevén Mátravasút, a Mátra hegység déli oldalán haladó erdei vasút, amely két szárnyvonalból áll: a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház (13,1 km) vonalból. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik.

A Mátravasút építése és korai évei

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. Eredeti rendeltetése az erdő termékeinek és a vonalak mentén fekvő kőbányák anyagának szállítása volt.

• Az első vonalon, a Nagy-völgyben 1906-ban lóvonattal, kocsikkal szállították a fát. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta.
• Egy évvel ezután az Egri Érseki Uradalom megépítette a Csukás-völgyi vonalat is, ami a Szalajkaháztól egészen Mátraszentimre alá tartott.
• Majd magánvagyonból elkészítették a Monostor-völgyi vonalat is.
• A Gyöngyössolymostól északra lévő Szén-pataki, Cseternási vonalak a Galya-tető déli lejtőjéről indultak, hogy a Mátra-Szalajka völgyben találkozzon és kövesse a Nagy-patakot Gyöngyössolymos északi részéig.
• Egy másik vonal a parádi országút padkáján létesült 1911-ben, hogy azon a farkasmályi kőbányából kitermelt andezitet a gyöngyösi MÁV állomásra juttassák.

A teljes fuvarozási hálózatot 1914-ben kötötték össze, így jött létre a Mátra teljes vasútvonala.

A gőzvontatás bevezetése és a teherszállítás fejlődése

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt „Liza” névre keresztelték. Mivel Gyöngyös és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: az útra síneket fektettek, amelyeken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott, és így érkezett meg a mozdony Gyöngyössolymos északi részén lévő „házába”.

A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. A vasút fa-, kő- és ércszállítás mellett rendszeresen személyfuvarozást is végzett.

Személyszállítás és államosítás

Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester még 1923 szeptemberétől elérte azt, hogy esetenként személyek is utazhattak a kisvasúton. Újabb tárgyalások eredményeként - immár végérvényesen - 1926. június 19-én Rábel Mihály üzemvezető irányításával megindult a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között.

A „Karcsi”, „Gizi” és „Janka” nevű gőzösök hamarosan a városiak kedvencei lettek. A II. világháború után a Mátra déli völgyeiből a város felé tartó vasutakat 1949-ben államosították. Ekkor egyesült az egész hálózat és kapta a Mátravasút nevet erdőgazdasági tulajdonban. A vonalak hossza ekkor már több, mint 46 km volt.

Fejlődés és hanyatlás

1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. A ’60-as évek elején a gőzmozdonyokat fokozatosan dízelmozdonyok váltották fel. Ekkoriban csökkent a fuvarozás, viszont jelentősen nőtt a turizmus igénye. Az egyre növekvő turistaforgalom hatására 1968-ban Gyöngyös-Lajosháza között is beindult a személyszállítás.

A hanyatlás a 70-es évek végén kezdődött, amikor a fuvarozás országszerte a közútra terelődött, ezért az erdőkben is feltáró utak épültek. 1978. október 21-től a vasúton fát egyáltalán nem, 1979. március 14-től pedig követ sem szállítottak. Egyetlen tevékenysége már csak a turistaforgalom kiszolgálása lett.

Jelen és jövő

A Mátravasút (Gyöngyös Állami Erdei Vasút) Magyarország harmadik leghosszabb kisvasútja. Az elmúlt években a pályát és a végállomásokat is korszerűsítették növekvő népszerűsége miatt. Az Egererdő Zrt. tervezi további két, kezelésében levő kisvasútja, a felsőtárkányi és a szilvásváradi felújítását.

Felújítások és fejlesztések

• 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után a forgalom Lajosházán: megerősítették az alépítményt, 1,1 km hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében.
• Fejlesztési terv született a vasút Lajosháza-Szalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el.
• A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között.
• 2013. április 4-én visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva, pontosan olyan fényezésben, ahogy 1977. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak.
• Július 8-án elkezdődött a Mátravasút pályáinak felújítása először a Szalajkaházi vonalon majd, július 15-től a Mátrafüredi vonalon.
• 2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk.48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése illetve a gyöngyösi és mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk.48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva.
• 2018. júliusában újabb fejlesztések kezdődtek a Mátravasúton: több mint 7 km vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó állomások, megállóhelyek, hidak, átereszek, árkok és útátjárók újultak meg a Szalajkaházi vonalon.
• Októberében elkezdődött a fejlesztések második üteme is, mely 3 db Mk.48-as mozdony remotorizálását, 5 db zárt és 3 db nyitott kocsi teljes felújítását és a vasút nosztalgia szerelvényének teljes felújítását (Gyöngyi gőzöst és a szalonkocsiját) foglalja magába.
• 2019. januárjában a Gyöngyi gőzös egy évre Debrecenbe költözött teljes felújításra. Márciusban az F05-203 majd a Ny05-321-es nyitott kocsi visszaszállításával megkezdődött a járművek fokozatos cseréje.
• Augusztusban az első felújított mozdony, a 9855 8244 412-3 is (azaz az Mk.48-412) visszaérkezett. A mozdony új Deutz motort, modernizált vezető állást, illetve Webasto fűtésrendszert is kapott. Szeptemberben az első felújított F05-419-es pályaszámú, zárt kocsi is forgalomba állt.
• 2020. februárjában a 9855 8244 409-9 (azaz az Mk.48-409) mozdony, a Gyöngyi gőzös és a F05-412, 415 is visszaérkezett, ezzel teljesen befejeződött a járműpark felújítása.

Útvonalak és látnivalók

A Mátravasút két szakaszon - Gyöngyös és Mátrafüred, valamint Gyöngyös és Szalajkaház - között közlekedik.

Gyöngyös-Mátrafüred vonal (325-ös)

Gyöngyös történelmi városközpontjának szélén, a 350 éves Berze Nagy János Gimnázium és a Mátra Múzeumnak otthont adó Orczy-kastély mellett, öreg gesztenyefák tövében áll a Mátravasút végállomása. Közvetlenül indulás után a szerelvény a vasút járműtelepe mellett halad el. Közben az út túloldalán a Dobó István utcai lakótelep katonásan elrendezett négyemeletes házai sorakoznak, amelyek lazán csoportosulnak a három kilencemeletes toronyház köré. A kockaházak aztán lassan elmaradnak, és az egyetem után a vasút végre kiér a Sár-hegyi szőlők tövébe. Egykor az egész hegyet szőlőültetvények borították, de a 19. század végi filoxéra-járvány után csak a városhoz közelebbi dűlőkön indult újra a munka. A vasút sokáig a hegyre panorámás területen halad, követve a túloldalán futó 24-es főút kanyarjait. Aki többet szeretne látni ebből a környékből, a közeledő Farkasmály-borpincék megállóban szállhat le. Az itteni összekötő szakasz volt a 20. század első felében hazánk egyik legforgalmasabb kisvasúti pályaszakasza, amin számos mellékvonalról érkezett Gyöngyös felé a fa és érc, illetve gurultak fölfelé is áruval megrakott teher- és személyvonatok.

Néhány perc után a vonat beér az erdőbe; a párhuzamos főút látványát a közeli fák váltják fel. A hosszú egyenesben haladó pálya emelkedése egyre meredekebb: itt már közel 150 méterrel járunk Gyöngyös fölött. Az erdő végén kis megállóhely és útátjáró, ahonnan már a mátrafüredi Pálosvörösmarti út hosszú egyenesén nézhetünk végig egy pillanatra. Innen pedig csak egy perc a mátrafüredi vasútállomás pompás fasorokkal díszített parkja, ahol a mozdony egészen az utolsó méterekig keményen dolgozik a már-már leküzdhetetlennek tűnő emelkedővel.

Gyöngyös-Szalajkaház vonal (324-es)

A Gyöngyös és Szalajkaház közötti útvonal a város végén balra ágazik ki északnyugati irányban Szalajkaház felé. Községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymost, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő bányató a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A következő állomás Lajosháza, innen ugyancsak jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Lajosháza után a Szén-patak völgyében folytathatjuk utunkat ugyan csak gyönyörű környezetben. Az utolsó állomás a Szalajkaház.

tags: #matrafured #kisvasut #teher