A természet néha igazán különleges meglepetéseket tartogat számunkra. Az egyik ilyen ritka, ám annál érdekesebb jelenség a szuperfetáció, amely során egy várandós nő újra teherbe esik. Bár hihetetlenül ritka, de előfordul, hogy egy ikerpár két tagja nem ugyanakkor fogan meg. A szuperfetáció olyan ritka, hogy nagyjából 10 esetről tudunk a világon.
Röviden úgy határozhatnánk meg, mi a szuperfetáció, hogy egy nő várandós lesz, mikor már várandós. A szuperfetáció lényege, hogy egy újabb petesejt termékenyül meg azután, mikor a méhben van már egy megfogant embrió, így az állapotos kismama pár héten belül ismét teherbe esik. Ez azt jelenti, hogy a kismama újra teherbe esik.

Miért olyan ritka a szuperfetáció?
Amikor valaki babát vár, elképzelhetetlenül sok változás megy végbe a testében. Ezek egy része arra irányul, hogy amikor már a magzat az anya méhében növekszik, ne eshessen újra teherbe. Alapvetően a női test elég hatékonyan előzi meg a várandósságot, ha már várandós valaki.
Dr. Kapás István, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyásza kifejtette, az ismételt fogantatást összesen három mechanizmus hivatott megakadályozni, amennyiben egy petesejt megtermékenyült, azaz létrejött a terhesség:
- A sárgatest egy olyan terhességi hormont termel, amely gátat szab, hogy a következő ciklusban megtörténjen a tüszőérés.
- Emellett módosul a méhnyak nyáktermelése, átjárhatatlanná téve az utat a spermiumok számára.
- Továbbá a méhnyálkahártya összetétele is olyan irányban változik, hogy következő beágyazódásra már alkalmatlan legyen a meglévő terhesség ideje alatt.
Néha azonban előfordul, hogy ez a hormonális hatás lassan és gyengén indul be, és a petesejt megtermékenyülése után 1-2 héttel becsúszik egy újabb peteérés. Csakhogy a terhes nő szervezetében kialakul egy úgynevezett nyákdugó, ami elzárja a méhszájat. Ennek a funkciója az, hogy a fejlődő embriót védje a fertőzésektől, de kívül tartja a spermiumokat is - kivéve, ha a kialakulása lassabban megy a szokásosnál, és még be tud jutni néhány spermium, mielőtt kilenc hónapra bezárul a kapu. Ha ez a két, nagyon ritka dolog egyszerre következik be, és ebben a nagyon kis időablakban a már terhes nő védekezés nélkül fekszik le valakivel, és aztán még a megtermékenyült petesejt képes is beágyazódni a méh nyálkahártyájába (amire a megváltozott hormonális körülmények között drasztikusan csökken az esély), na ekkor jön létre a szuperfetáció.
Szuperfetáció az állatvilágban és emberi esetek
A jelenség az állatvilágban aránylag gyakran előfordul, kimutatták már rágcsálóknál, sertéseknél és szarvasmarhánál is. A healthline.com cikke szerint a tudósok a borzoknál, illetve a mezei nyulaknál végzett kutatásaik alapján arra következtettek, hogy az egyszerre született fejlett és még fejletlen utódok nem azonos időt töltöttek az anyaméhben.
Emberi esetekben rendkívül ritka, de létező jelenség. Kutatók szerint termékenységi hormonkezelések növelik az esélyét a bekövetkezésének. A mesterséges megtermékenyítés és a meddőségi kezelések növelik az esélyét a szuperfetáció bekövetkezésének, de utána az új magzatnak is be kell tudni ágyazódnia. Egy 2005-ös tanulmány arról adott hírt, hogy egy 32 éves, beültetésen átesett nőnél ikerterhesség alakult ki, majd pár hónappal később az orvosok hármas ikerterhességet állapítottak meg az ultrahang alapján. Míg az első két magzat fejlődési szintje nagyjából megegyezést mutatott, addig a harmadik magzat három héttel fiatalabb volt. A szülész-nőgyógyász kitért rá, hogy az orvostudomány előtt egyelőre nem teljesen tisztázott, milyen folyamatok révén jöhet létre szuperfetáció, mindenesetre mesterségesen megtermékenyített nők esetében statisztikailag gyakoribb a jelenség előfordulása. Részben tehát a petefészek-stimulációban keresendő a kiváltó ok, illetve abban, hogy ilyenkor olyan hormonális készítményeket is alkalmaznak az érintett nőknél, amelyek felkészítik a méh nyálkahártyáját a beültetendő embrió beágyazódására.

Ismert esetek
- Rebecca Roberts esete: A 39 éves brit édesanya korábban termékenységi problémákkal küzdött, több meddőségi kezelésen is átesett. A 12 hetes ultrahang vizsgálaton egy váratlan dolog történt, ugyanis kiderült, hogy egy második magzat is fejlődik, ami 3 héttel volt lemaradva a fejlődésben. A babák 2020. november 17-én születtek meg, és bár egy napon jöttek világra, szemmel látható, hogy van köztük korkülönbség.
- Jessica Allen története: Egy amerikai anyuka, Jessica Allen béranyaságot vállalt egy kínai párnak. A hatodik heti ultrahang azt mutatta, hogy a nő méhében két magzat fejlődik. A megszületett kisfiúkról készült fotók alapján kétségek merültek fel az egyik gyermek származását illetően, amit a DNS-teszt igazolt: a fiúnak a béranya és férje a biológiai szülei. A történet hónapokig tartó jogi vita után boldog véget ért, Allenék visszakapták a fiukat.
- Sandra Searle esete: Egy ausztrál nő, Sandra Searle kétszer esett teherbe három hét különbséggel. A nő és párja nem tudott róla, hogy természetes úton már megfogant gyermekük, amikor mesterséges megtermékenyítéssel beültettek egy embriót 18 nappal később.
- Bagdy Emőke esete: Az ország egyik legismertebb klinikai szakpszichológusáról, Bagdy Emőkéről kevesen tudják, hogy különleges módon fogantak meg az 1969-ben született „ikrei”. Lánya elmondása szerint a harmadik hónapban volt, amikor vele teherbe esett édesanyja, és az ikrek létezése csak a szülőszobán derült ki. A placenta korából ítélve három hónapos volt a testvére a fogantatásakor.
14. hét: Ikerterhesség, fejlődési rendellenességek - I. rész
Szuperfetáció és ikerterhesség: Különbségek és hasonlóságok
Fontos megjegyezni, hogy a szuperfetációval fejlődő babák nem ikrek. Az embriók nem ugyanabban a menstruációs ciklusban alakultak ki, így technikailag más gesztációs szakaszban vannak. Ugyanakkor abban hasonlít a szuperfetáció az ikerterhességre, hogy a magzatok osztoznak az anyaméhen, együtt fejlődnek, és a legtöbb esetben egyszerre születnek meg.
Sok anya, amikor ikreket vár, észreveszi, hogy a babák fejlődése nem mindig azonos ütemben történik. Az egyik magzat gyorsabban fejlődhet, mint a másik, ami a születéskor is megmutatkozik. Általában az ilyen különbségek oka az anyaméhben való egyenlőtlen elhelyezkedés vagy a tápanyagok eltérő eloszlása.
Szuperfekundáció: Két apától származó ikrek
A szuperfetáció mellett létezik egy másik, szintén ritka jelenség, a heteropaternális szuperfekundáció. Ez akkor fordul elő, amikor egyszerre két petesejt érik meg (ez a kétpetéjű ikrek megfoganásának feltétele), ezek azonban nem egy alkalommal, hanem két külön szexuális aktus során találkoznak a maguk hímivarsejt-párjával, és termékenyítődnek meg. Ha a két aktus két különböző férfival történt, az ikreknek két biológiai apjuk lesz. Amerikai vizsgálatok szerint ez a jelenség elérheti a 2%-ot is, ami azt jelenti, hogy minden 100 kétpetéjű ikerpárból kettő érintett lehet ebben.
