A várandósság alatt a női test különleges átalakuláson megy keresztül. Az egyik legfeltűnőbb változás a has növekedésében figyelhető meg. Ezen időszak alatt a „pocak” hónapról hónapra egyre inkább láthatóvá válik. Ez a változás nemcsak a kismama testét, hanem érzelmi állapotát is befolyásolhatja. A terhességet az utolsó menstruáció első napjától kezdjük számítani.
Az első trimeszter: belső változások, kevés látható jel
A terhesség első időszaka tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, hiszen egészen új élethelyzet kezdődik. A terhesség átlagosan 40 hétig (10 hónapig, körülbelül 255-266 nap) tart, ezen időszak alatt az embrió (későbbiekben a magzat) folyamatosan fejlődik. Az első trimeszter a terhesség első 13 hetét öleli fel. Bár meglepően hangzik, de a terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától szokták számítani. A magzati kor nagyjából két héttel van elmaradva a terhességi kortól, hiszen a fogantatás a peteérés ideje alatt zajlik. (A terhességi kor azért is lényeges, mert ez alapján értékelik a magzat fejlődését, határozzák meg a vizsgálatok, valamint a szülés várható időpontját is.)
Az első hónap: a kezdetek és a rejtett folyamatok
Az első hónapban, azaz a terhesség korai szakaszában az embrió mindössze egy kis, apró sejtcsomó, amely még nem igényel túl sok helyet az anya hasában. A kismama hasának növekedése ebben az időszakban még nem látható, ugyanis a méh még kicsi, így a test nem mutatja az „állapotos” jeleket. Az első hónapban a legtöbb nő számára a várandósság még inkább egy belső megélés, mintsem egy külsőleg is látható állapot. Ebben a korai szakaszban a méh még mélyen a kismedencében helyezkedik el, védve a szeméremcsont mögött. Bár a baba ekkor még csak egy apró sejtcsomó, majd embrió, a hormonális változások már gőzerővel dolgoznak a háttérben. Sok kismama érzi úgy már az ötödik-hatodik héten, hogy a nadrágjai szorosabbak, de ez a jelenség ekkor még nem a baba növekedésének, hanem a vízvisszatartásnak és a belek telítettségének köszönhető. A test elkezdi felhalmozni a tartalékokat, és az erek tágulása miatt a kismedencei terület vérellátása fokozódik. Érdekes módon a többször szült anyukáknál ez a puffadás hamarabb átcsaphat egyfajta korai pocakosodásba. Ennek oka, hogy a hasizmok és a méhszalagok már egyszer megnyúltak, így a szervezet gyorsabban „emlékszik” a korábbi állapotra.
A terhesség első hete: a fogantatás és a sejtosztódás
Furcsának hangzik, de annak ellenére, hogy jelenleg tart a menstruációd, ezt már a terhességed első hetének számolják. Az utolsó rendes menstruáció első napját használják ugyanis annak előrejelzésére, hogy mikor fog világra jönni a gyermeked. A hímivarsejteknek 30 perc és 48 óra közötti időre van szükségük ahhoz, hogy elérjenek a petesejthez. Az ovulációt követő pár nap alkalmas tehát arra, hogy egy nő teherbe essen. Egy szerencsés hímivarsejt elérte a petesejtet. Abban a pillanatban, hogy a hímivarsejt behatol a petesejtbe, eldől, milyen nemű lesz a csecsemő. A fogantatás után tizenkét órával a sejtből már két sejt lesz, újabb 12 óra múlva négy és így tovább: 12 óránként megduplázódik a számuk. Az első hét végén, a terhesség 6-7. napján egy gombostűfejnyi sejtcsoport eléri a méhet, majd a méh belsejéhez tapad: általában a felső részhez, mert ott a legideálisabb elhelyezkednie. Miután az agyalapi mirigyedhez és a petefészkeidhez is eljutott az információ, hogy terhes vagy, leáll a peteérési ciklus: most egy ideig nem fogsz menstruálni.
A terhesség második és harmadik hete: beágyazódás és hormonális változások
A terhesség 2. hetén történik a petesejt és a spermium találkozása/egyesülése és ekkor már eldől a baba neme. Ha a spermium nyaki részében X kromoszómát hordoz, a baba lány lesz, ha Y kromoszómát, akkor fiú. A harmadik hét végére beágyazódás - nagyjából két héttel a megtermékenyülést követően az immár szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfal nyálkahártyájába. A beágyazódás a megtermékenyülés utáni 12. napon fejeződik be. A sejtek két irányba fejlődnek; az egyikből kialakul az embrió, a másikból pedig a köldökzsinór, a magzatburok, valamint a méhlepény. Az embrió még icipici, az első idegsejtek kifejlődése viszont már kezdetét vette - ahogyan megkezdődött a későbbi emésztőrendszer, a véredények és a tüdő alapjául szolgáló sejtek kialakulása is.
A terhesség negyedik hete: a terhességi jelek megjelenése
A menstruáció elmaradása utáni időszak kezdődik el. A hormonális változások - amelyek a megváltozott viselkedésért és érzésekért felelősek - a fogantatást követő harmadik-ötödik nap körül jelentkeznek. A terhesség néhány korai jelét azonban már ebben az időszakban is tapasztalhatod: ilyen többek között a fémes szájíz, a gyakori vizelési inger, az émelygés, a fáradtság és a mell érzékenysége. A progeszteron hatására megszűnik a peteérés, (általában) elmarad a menstruáció. A várandósság első tünetei a mellfeszülés, a fáradtság, a sűrű vizelési inger, az émelygés, a gyakori hangulatváltozások. A baba még csupán akkora, mint egy homokszem, testének és fejének kontúrjai már kezdenek kialakulni. Ezen a héten megjelenik az embrió közepén egy kis zsírcsomó, amelyből később a baba szíve fog kifejlődni. A fogantatás után 22-23 nappal a magzat szíve elkezd verni. Ekkor ultrahang segítségével már a szívhang is hallható. A szív és a keringési rendszer mellett a központi idegrendszer (az agy és a gerincoszlop), valamint az izmok és a csontok kialakulása is megkezdődik. Az agy két féltekéje elkezd különválni, a gerinc csigolyái között pedig idegkötegek lépnek ki a gerincoszlopból, hogy behálózzák az egész testet. Az embriót a méheddel egy vékony „nyél” köti össze, amely az embrió növekedésével együtt fejlődik: egy szappanbuborék felfújódásához hasonlóan belülről megduzzad és egyre hosszabbá válik.
Első trimeszter | 3D animált terhességi útmutató
A második hónap: gyors fejlődés és a hormonok hatása
A második hónapban az embrió gyors fejlődésnek indul, ezen időszak alatt a kismama testében is számos változás következik be. A kismama ebben az időszakban már több ízben megtapasztalhatja a testére gyakorolt hormonális változásokat is. A terhességi hormonok intenzív termelése a legtöbb kismamánál érzelmi hullámvasút formájában jelentkezik. A hCG, egy olyan hormon, amelyet a fejlődő placenta termel a terhesség kezdeti időszakában. Fő feladata, hogy fenntartsa a petefészekben található sárgatest működését, amely a progeszteron termeléséért felelős. Az ötödik héten már 2mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív. A hatodik héttől a magzat szíve verni kezd és megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy. A hetedik héttől az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, az ajkak és a szemek is áttűnnek a bőr alól. Ekkorra a baba már fél centiméteres és szíve 145-ször ver percenként. A hónap végére minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetőek a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy. Ekkorra másfél gramm a súlya és 1,2 centiméter a fejtetőtől a farokcsontig. A nyolcadik héttel véget ér az embrionális szakasz. A második hónap végére a mellek feszülése és növekedése gyakran feltűnőbb jelenség, mint a has változása. A szervezet elkezdi a zsírszövetek átcsoportosítását, felkészülve a későbbi szoptatásra és a megnövekedett energiaigényre.
A szervezeted már elegendő hormont termel ahhoz, hogy fenntartsa a terhességet. Ezek a hormonok - amelyek tulajdonképpen a várandósság nem kellően méltányolt hősei - millióféle hatást gyakorolnak rád. A hangulatod is szélsőségesen változhat: érzelmeid az izgatottságtól és az érzékenységtől kezdve a boldogságon át a szorongásig, az aggódásig vagy akár a feldúltságig igen széles skálán mozoghatnak. Ez teljesen normális. A terhesség alatt normál esetben - testalkattól függően - 8-16 kilóval nő a testsúly (a vékony nőknek van szüksége több hízásra).
A harmadik hónap: a méh növekedése és az első látható jelek
A harmadik hónapra a terhesség egyre látványosabbá válik. A magzat folyamatos növekedésével a kismama teste is alkalmazkodik a terhességhez. Bár a terhes has még nem feltétlenül látszik, a méh már elkezd nagyobbá válni. Ebben a szakaszban a kismamák különböző tünetekkel, például a bélmozgások lelassulásával vagy felfúvódással küzdhetnek. A tizenkettedik hét egy mérföldkő a terhesség során. Ekkorra a méh eléri egy nagyobb grapefruit vagy egy kis sárgadinnye méretét, és elkezdi elhagyni a kismedence védett üregét. Ez az a pont, ahol a méh fundusa (felső része) már kitapinthatóvá válik közvetlenül a szeméremcsont felett. A puffadás mértéke ebben az időszakban tetőzhet, mivel a placenta átveszi a hormontermelést, ami átmeneti emésztési zavarokat okozhat. A kismama teste kezd átalakulni: a derékvonal elmosódik, a csípő tájéka pedig szélesedni kezdhet. Bár a ruhák alatt még elrejthető a titok, a kismama számára a változás már egyértelmű. Ebben a szakaszban érdemes elkezdeni a bőr rugalmasságának támogatását, hiszen a hasfal feszülése hamarosan fokozódni fog. Az első terhességnél általában a 12. és 16. hét között kezd el látszani a pocak. Ennek oka, hogy a hasizmok még feszesek és a méhnek időre van szüksége, hogy elhagyja a kismedencét. A harmadik hónap végén már észrevehető némi domborulat a kismama hasán, de határozott változás csak a 16-20. héttől várható, addigra válik nyilvánvalóvá a környezet számára is az állapotunk.
A második trimeszter: a pocak láthatóvá válik
A második trimeszterbe lépve a legtöbb kismama végre fellélegezhet, hiszen a rosszullétek enyhülnek, és megérkezik a várva várt energia. A 24. hét környékén a méh teteje eléri a köldök vonalát. A későbbiekben egyre följebb kerül.
A negyedik hónap: a terhes has feltűnik
A negyedik hónapra a magzat már gyorsan fejlődik, és a terhes has is egyre látványosabbá válik. A kismama pocakja ebben az időszakban ölt olyan méretet és formát, amikor már mások is észrevehetik a terhességet. A tizenhatodik hét környékén a pocak növekedése már nehezen titkolható. A méh tovább emelkedik a köldök irányába, és most már egyértelműen látszik, hogy nem csupán egy kiadós ebédről van szó. Ebben a hónapban a baba hossza és súlya rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a magzatvíz mennyisége is emelkedik. Ez adja a has feszességét és rugalmasságát. A bőr feszülése miatt megjelenhet az úgynevezett linea nigra, az a sötét függőleges vonal, amely a köldöktől lefelé húzódik. A környezet reakciói is megváltoznak; ez az az időszak, amikor az idegenek is elkezdenek gratulálni, és a kismama büszkén viseli a növekvő gömbölyödést. A ruházkodásban a kismamafarmerek és a testhezálló, rugalmas anyagok kerülnek előtérbe, amelyek kiemelik az alakot.
Az ötödik hónap: kerekedő pocak
Az ötödik hónapra a várandós has már szinte teljesen kivehető. A terhes has ebben a hónapban már jelentős változáson megy keresztül, és a kismama pocakja kerekebbé válik. A terhesség előrehaladtával egyre inkább erősödik a gyakori vizeletürítési inger, amelyet gyakran húgyúti fertőzés kísérhet. Ennek oka általában, hogy a méh nyomást gyakorol a húgyhólyagra, amely megakadályozhatja a vizelet áramlását. A huszadik hét a terhesség felezőpontja, és egyben az az időszak, amikor a has növekedése már napról napra nyomon követhető. A méh fundusa ekkor éri el a köldök magasságát. Ez egy fontos anatómiai pont, amit a védőnők és orvosok is referenciaként használnak a magzat fejlődésének ellenőrzésekor. A kismamák gyakran tapasztalják, hogy a köldökük elkezd kisimulni, vagy akár „kifordulni”. Ez a hasűri nyomás növekedésének közvetlen következménye. A hasfal izmai, különösen az egyenes hasizmok, elkezdenek távolodni egymástól, helyet adva a táguló méhnek. Ebben a szakaszban a baba mozgásai már kívülről is érezhetővé válhatnak. Ha a kismama a kezét a hasára teszi, apró koppanásokat, hullámzásokat tapasztalhat. A has formáját ilyenkor már a baba elhelyezkedése is befolyásolhatja: ha a baba háttal fekszik a hasfal felé, a pocak kerekebbnek és keményebbnek tűnhet.
A hatodik hónap: egyre nagyobb has és bőrproblémák
A hatodik hónapra a terhes has már egyre inkább láthatóvá válik. A kismama hasa kerekebb lesz, és a magzat is aktívan fejlődik. A huszonnegyedik hétre a méh már jóval a köldök felett helyezkedik el. A has kerülete jelentősen megnő, ami alapjaiban változtatja meg a kismama testtartását. A súlypont előrébb kerül, amit a szervezet a hátrahajló gerincoszloppal próbál kompenzálni. A bőr ebben a hónapban van kitéve a legnagyobb igénybevételnek. A hirtelen tágulás miatt viszketés jelentkezhet, ami a szövetek feszülését jelzi. Fontos a hidratálás, de tudni kell, hogy a striák kialakulása nagyban függ a genetikai adottságoktól is. A hatodik hónap végére a has mérete már akadályozhatja a kismamát bizonyos hétköznapi tevékenységekben, például a cipőfűző megkötésében vagy a földről való lehajolásban.
A harmadik trimeszter: a végjáték
A huszonnyolcadik héttel belépünk a finisbe. A terhesség utolsó harmadában azért érdemes kerülni a háton fekvést, mert a méh növekvő súlya nyomhatja az ereket, és ez nem jó se a mama se a baba keringésének. A nyolcadik hónaptól a növekvő méh légzési nehézséget, gyomorpanaszokat okozhat.
A hetedik hónap: a pocak letagadhatatlan
A hetedik hónapra a kismama pocakja már letagadhatatlanná válik. A magzat mostanra már elérheti a 30-35 centimétert, és a terhes has ezen a ponton igazán figyelemfelkeltővé válik. A has mérete ekkor már tekintélyes, és a kismama minden mozdulatát meghatározza. A méh már annyira kitágult, hogy a gyomornak és a beleknek egyre kevesebb hely jut, ami gyomorégéshez és gyorsabb telítettségérzethez vezethet. Sok kismama ilyenkor tapasztalja a Braxton-Hicks összehúzódásokat, amelyeket „jósló fájásoknak” is neveznek. Ilyenkor a has hirtelen megkeményedik néhány másodpercre, majd elernyed. Ez a méhizomzat edzése a szülésre, és bár olykor ijesztő lehet, a has méretét vagy formáját tartósan nem befolyásolja. A hetedik hónapban a has mérete miatt az alvás is nehézkessé válik. A kismamák többsége már csak oldalfekvésben érzi jól magát, gyakran párnákkal bástyázva körbe a növekvő pocakot. A has mérete ilyenkor már korlátozza a tüdő tágulását is, így a légzés felületesebbé válhat.
A nyolcadik hónap: kerek és előreugró has
A nyolcadik hónapra a kismama pocakja már teljesen kerek és előre ugrott formát ölt. A magzat mostanra még nagyobb méretére nőtt, és a kismama hasa egyre nagyobb teret foglal el. A harminckettedik hét környékén sok kismama úgy érzi, a hasa elérte a fizikai teljesítőképessége határát. A méh fundusa már majdnem a szegycsontig ér, kitöltve a teljes hasüreget. A bordák alsó íve tágulhat, ami kellemetlen feszítő érzéssel járhat. A has formája ebben a szakaszban változhat a leginkább a nap folyamán. Reggelente talán kompaktabbnak tűnik, míg estére a fáradtság és a gravitáció hatására nagyobbnak és nehezebbnek érezhető. A kismamák gyakran tapasztalják a köldök környéki érzékenységet, ahogy a szövetek a maximumig feszülnek. Bár a has mérete már-már monumentálisnak tűnhet, a baba mozgástere lecsökken. Már nem bukfencezik, inkább csak nyújtózkodik és fészkelődik. Ez a hasfalon hullámzásként jelenik meg.
A kilencedik hónap és a szülés előtti hetek: a leszálló has
A kilencedik hónapra a terhes has a legnagyobb lesz. A kismama pocakja mostanra teljesen előre ugrik, és a test minden szempontból felkészül a szülésre. A 36. héttől, a terhesség utolsó szakaszában, a has „leszáll”, mivel a magzat pozíciója változik: a feje lejjebb kerül a medencébe, közelebb a szülőcsatornához. A harminchatodik hét után bármikor bekövetkezhet a látványos változás: a has „leszáll”. Ez akkor történik meg, amikor a baba feje beilleszkedik a kismedencébe, felkészülve a születésre. A kismama számára ez hatalmas megkönnyebbülést hoz a légzésben és az emésztésben, hiszen a méh felső része távolabb kerül a rekeszizomtól és a gyomortól. A has formája ekkor már inkább elnyújtott körte alakra emlékeztet, alul telítettebb, felül pedig üresebbnek tűnik. A harminchetedik héttől a terhesség betöltöttnek számít, és a has mérete stabilizálódik. A magzatvíz mennyisége némileg csökkenhet, így a baba körvonalai még élesebben kirajzolódhatnak a hasfalon keresztül. Az utolsó hetekben a has bőre olyannyira vékony lehet, hogy a kismama szinte minden apró rezdülést érez. A bőr feszessége olykor fájdalmas is lehet, de a szervezet endorfintermelése segít elviselni ezeket a kellemetlenségeket. A méhen belüli fejlődés során 40 hét elegendő adott ahhoz, hogy a születés után az újszülött életképes legyen. A kisbaba a 38. és 42. hét között jön világra. A 37. hét előtti szülést koraszülésnek, míg a 42. hét utánit túlhordásnak nevezik.
A has méretét és formáját befolyásoló tényezők
A terhes has mérete és formája rengeteg tényezőtől függ, és bár léteznek általános irányelvek, nincs két egyforma kismama. A genetika, a testalkat, a hasizmok tónusa, sőt még az is befolyásolja a látványt, hogy hányadik gyermekét hordja a szívük alatt. Sok nő esik abba a hibába, hogy saját hasukat más kismamákéhoz hasonlítják, ami gyakran felesleges aggodalmat szül. Fontos megérteni, hogy a has mérete nem egyenesen arányos a baba egészségével vagy súlyával.
Főbb befolyásoló tényezők:
- Magasság: Egy magasabb nőnek hosszabb a törzse, így a méhnek több helye van felfelé terjeszkedni, mielőtt látványosan kiboltosodna. Ezzel szemben az alacsonyabb kismamáknál a helyhiány miatt a pocak hamarabb és intenzívebben indul meg előre.
- Hasizmok állapota: A sportos, erős törzsizmokkal rendelkező nőknél a hasfal jobban „tartja” a méhet, így a pocak később válik láthatóvá és kompaktabb maradhat a terhesség végéig. A második vagy többedik terhesség során a hasizmok és a méh szalagjai már lazábbak, mivel egyszer már megnyúltak.
- Magzat fekvése: A baba fekvése is naponta változtathatja a has alakját. Ha a baba keresztben fekszik (harántfekvés), a has szélesebbnek tűnik. Ha a baba függőlegesen helyezkedik el, a has hegyesebb vagy oválisabb lehet.
- Magzatvíz mennyisége és placenta elhelyezkedése: Ezek a tényezők szintén befolyásolják a has méretét és alakját.
- Genetika: A has mérete a terhesség folyamán ugyanúgy öröklődik, mint a striákra - terhességi csíkokra - való hajlam.
Orvosi mérések és kontroll
Az orvosi vizsgálatok során a szakemberek nem csupán szemrevételezéssel állapítják meg a has méretét. A legfontosabb mérőszám a szimfízis-fundus távolság (SFH). Ez a szeméremcsont és a méh legmagasabb pontja közötti távolság centiméterben. Ha az érték jelentősen eltér az átlagtól, az orvos további vizsgálatokat, általában ultrahangot rendelhet el. A túlságosan nagy has utalhat többes terhességre, az átlagosnál több magzatvízre (polyhydramnios) vagy terhességi cukorbetegségre, amely miatt a baba nagyobbra nőhet. Azonban a legtöbb esetben az eltérés csupán egyéni variáció. A rendszeres védőnői látogatások és az ultrahangos mérések megnyugvást adhatnak a kismamának. A has mérete tehát egy fontos indikátor, de önmagában, kontextus nélkül nem alkalmas diagnózis felállítására.
Egyéb testi változások a terhesség alatt
A várandósság időszaka alatt kialakuló változások nem csak az emlőket és a méhet érintik. Valójában az egész test átalakul, hogy megfelelő környezetet, elegendő tápanyagot és oxigént biztosítson a fejlődő magzatnak.
Hormonális változások és tünetek
A terhességet fenntartó hormonok megőrzik a szőrzetet és a hajat, ám a szülést követő 1-5. hónapban intenzív hajhullást tapasztalhatunk. Hajunk a gyermekünk egyéves korára lesz olyan, mint a terhességünk előtt. A hormontermelő szervek változásai: az agyalapi mirigy megnő, mivel több növekedési hormont és prolaktint termel. A pajzsmirigy megnő, de a T3-, a T4- és a TSH-szint is változatlan marad, mivel a vérben inaktív állapotban fognak keringeni. A mellékpajzsmirigy hormontermelése is fokozódik. A mellékvese több aldoszteron és kortizol hormont termel, hogy a magzat fejlődését biztosító irányba terelje az anyagcserét. A hormonális és idegrendszeri változások hatására az első trimeszterre jellemző hormonszint egészen megváltozik a korábbihoz képest, ami az érzelmeket is nagyban befolyásolja, éppen ezért az ellentétes érzelmekkel sincs baj. A jelentkező hangulatingadozások sok kismama számára ismerősek lehetnek, ugyanis hasonlítanak a premenstruációs szindróma alatt tapasztalt kilengésekre, ingerlékenységre.
Bőr, haj és körmök
- A bőrön általában valamilyen formában nyomot hagy a terhesség. A másik gyakori panasz a melazma. Ez sárgás-barnás foltokat jelent az arcon, a homlokon vagy az állon, amelyek szerencsére a szülés után eltűnnek.
- Vannak anyukák, akiknek striák alakulnak ki a bőrén. Hormonális okok mellett a fizikai terhelés és az anyagcsere folyamatok megváltozása is hozzájárul a csíkok kialakulásához, nemcsak a terhesség során keletkezhetnek, hanem arra hajlamosaknál például kamaszkorban. A csíkok kezdetben vörösek, aztán gyöngyházfényűek. Nemcsak a hason, hanem a mellen és a fenékrészen is megjelenhetnek. Érdemes már a terhesség első hónapjától speciális készítményekkel rendszeresen krémeznünk nem csak a has, de a mellek és a csípő területét is. A gyakori viszkető érzést is csökkenthetjük a rendszeres krémezéssel.
- A terhesség alatt a meglévő szeplők, májfoltok sötétebbek lesznek, az anyajegyek színe, mérete is változhat. Érdemes bőrgyógyász szakorvossal ellenőriztetni ezeket.
- Egy biztos: megáll a hajhullás, a haj dúsul és zsírosabb, fényesebb lesz.
- A körmök gyorsabban nőnek.
Emlők és nemi szervek
- Az emlő érzékenysége a terhesség egyik legkorábbi jele. A mellek a várandósság alatt megnőnek, a mellbimbók sötétebbek lesznek (a nemi szerv is lilásra színeződhet), a bimbóudvaron kisebb dudorok keletkeznek, az erek láthatóvá válnak a bőr alatt.
- A harmadik hónap környékén a mell kolosztrumot, vagyis előtejet kezd termelni. A szülést követően van, akinek a melle tovább növekszik az anyatej termelődése miatt, és van olyan édesanya is, akinek a baba megszületése után kisebb lesz a mellmérete, függetlenül attól, szoptat-e. A mell kötőszövetei megnyúlhatnak a szülés után.
- A terhesség, majd a szülés hatására megváltozhat a hüvely rugalmassága. A baba világra jötte után pár héttel általában visszanyeri eredeti méretét, de ez nem mindig van így. Vannak édesanyák, akik később is úgy érzik, van különbség a régi mérethez képest. A hormonok hatására hüvelyszárazság is kialakulhat, általában az első menstruáció rendezi majd a helyzetet, de a szoptatás miatt is érzékeny maradhat a hüvely, amely viszketéssel is járhat.
Súlygyarapodás és anyagcsere
A terhesség korai szakaszától kezdve a női szervezet raktározni kezdi a fehérjéket, zsírokat és ásványi anyagokat, hogy megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a magzat fejlődése során. A terhesség alatt normál esetben - testalkattól függően - 8-16 kilóval nő a testsúly (a vékony nőknek van szüksége több hízásra). A szoptatás alatt a tejtermelés nagyjából egyharmada a terhesség során felhalmozódott zsírraktárakból származik - ha tehát figyelsz a táplálkozásra, nem nassolsz sokat, akkor leolvadnak majd a kilók. Ami viszont biztosan nem változik vissza, az a cipő mérete. Sok édesanya tapasztalja, hogy szülés után nagyobb lábbelit kell vennie. A láb fél, esetleg egy egész számmal is nőhet.
