Terhelő Szülészeti Előzmények és a Várandósgondozás Jelentősége

A várandósgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés. Ez egy komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a védőnő, a háziorvos, a szülész-nőgyógyász szakorvos, a szülésznő és a várandós együttműködésén alapul.

A terhesgondozást térítésmentesen vehetik igénybe az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével társadalombiztosítási finanszírozási szerződést kötött intézményekben.

A Várandósgondozás Menete és Szereplői

A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos a méhen belüli várandósságot megállapítja, a rizikó-besorolást elvégzi és erről a várandós részére igazolást ad. A várandósság alacsony rizikójú, ha a várandós családi, egyéni, fertilitási és - nem első várandósság esetén - előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja. Magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a gondozást.

A Védőnő Szerepe a Gondozásban

A védőnői szolgálat a várandósgondozás keretében vezeti az állapotos nők nyilvántartását, összegyűjti és megőrzi a vizsgálati eredményeket, kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet, valamint a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, amelynek során havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt. Közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal.

A védőnő figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását. Tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról, megszervezi a szülésre felkészítést, lehetőleg a férj (élettárs) bevonásával, kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, felvilágosító foglalkozásokat szervez, szorgalmazza az együttszülés lehetőségének megteremtését, a szülészeti intézmény felkeresését még a szülést megelőzően.

A védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja az állapotos nő kezelőorvosát, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését. Kezdeményezheti az állapotos nő kórházba utalását sürgős esetekben, valamint szociális segélyezését, illetőleg anyaotthonba történő elhelyezését, a születendő gyermek állami gondozásba vételét.

A Háziorvos Feladatai

A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. A terhesgondozás keretében hetente két óra terhestanácsadást tart, önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat, szükség esetén elrendeli a szűrővizsgálatokat. Az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét és kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.

A Szülész-nőgyógyász Szakorvos Szerepe

A terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos szabadon választható. A terhesség felismerése és a terhes nő gondozásba vétele, valamint egészségi állapotának ellenőrzése érdekében szakorvosi javaslatra igénybe vehető vizsgálatok tartoznak a hatáskörébe. A terhesgondozás során az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni. A védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában.

Terhességi Cukorbetegség és Terhelő Szülészeti Anamnézis

Az inzulin nevű hormont a hasnyálmirigy termeli, fő feladata a vércukorszint szabályozása. A terhesség alatt csökken a szövetek inzulinérzékenysége, ami a hasnyálmirigyet a szokásosnál erősebb munkára készteti. A nők 7-8%-ának szervezete a terhesség alatt nem képes megfelelni ennek a fokozott igénynek, emiatt megnő a vércukorszintjük. Ezt az anyagcserezavart nevezzük gesztációs diabétesznek, azaz terhességi cukorbetegségnek, ami jellemzően a második vagy a harmadik terhességi időszakban (trimeszterben) jelentkezik.

Tulajdonképpen bármelyik terhes nőnél kialakulhat, de nagyobb kockázatúak ebből a szempontból a 18 év alattiak és a 35 évesnél idősebbek, a túlsúlyos nők (BMI>30kg/m2), és azok, akiknek a családi kórtörténetükben szerepel a cukorbetegség, illetve terhelő szülészeti anamnézis (koraszülés, halvaszülés, méhen belüli elhalás, eklampszia, fejlődési rendellenesség, nagy magzat (súlypercentil >90%), ikerterhesség, IVF).

Szűrés és Diagnózis

A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ezért van szükség a terhes nők szűrésére, ami első lépésben éhgyomri laboratóriumi vércukorvizsgálatot jelent. Ha Önnek korábban még nem volt terhességi cukorbetegsége és nem állnak fenn kockázati tényezők sem, akkor orvosa a terhesség 24. - 28. hete között végezteti el a terheléses vizsgálatot (orális glükóztolerancia teszt, OGTT). Ha Önnek korábban már volt terhességi cukorbetegsége, akkor a terhesség elején (16-18. héten) el kell végezni a tesztet. Ha a korai szűrés eredménye negatív, az újbóli vizsgálatra a 24.-28. héten kerül sor. A vizsgálat során éhgyomri vérvételt követően kell meginni egy 75 gramm glükózt tartalmazó cukoroldatot, majd egy és két órával később ismét vércukormérés történik. Az éhgyomri, a 60 perces és a kétórás érték megmutatja, fennáll-e terhességi cukorbetegség.

Veszélyeztetett és Szövődményes Terhességek

A terhesgondozás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett, illetve szövődményes esetekre. Veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni az állapotos nőt, ha a következő feltételek valamelyike fennáll:

• Terhesség megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton.
• Terhelő szülészeti előzmények esetén.
• Terhelő betegségi előzmények esetén (pl. gyógyult tbc, gyógyult lues).
• Terhelő műtéti előzmény esetén (pl. előzetes császármetszés, méhen vagy adnexumon végzett műtétek).
• A jelen terhességben fellépő egyéb tényezők miatt (pl. 35 évesnél idősebb primigravida, fekvési rendellenesség).

Szövődményes Terhesség Definiálása

Szövődményesnek kell tekinteni a terhességet, ha a terhes nő jelen terhessége alatt beteg, akár független a betegség a terhességtől, akár összefügg azzal, vagy ha a kórelőzményben idült betegség szerepel, így:

• Szövődményesnek kell tekinteni azt a veszélyeztetett terhességet is, amikor a panaszok vagy a kóros tünetek súlyosbodnak.
• Fenyegető vetélés esetén a 28. hétig (vérzés, méhösszehúzódás).
• Fenyegető koraszülés tüneteinél és a jelenlegi terhesség alatt végzett méhszájzáró műtét után.
• Habituális vetélés esetén (két spontán vetélés után).
• Habituális koraszülés esetén.
• Későterhességi vérzés esetén.
• Hypertonia, terhességi toxicosisok esetén.
• A terhes nő szívbetegsége esetén.
• A terhes nő cukorbetegsége esetén.
• Terhes nő nephrológiai megbetegedése esetén (pyelonephritis, vesemedence- és ureterkő stb.).
• A terhes nő vérképzőrendszeri betegsége esetén.
• A terhes nő érrendszeri betegségei esetén (akut thrombophlebitis, nagyfokú varicositas crusis et vulvae stb.).
• A terhes nő tbc-s fertőzöttsége esetén.
• A terhes nő jó- vagy rosszindulatú daganatos betegsége esetén.
• A terhes nő bármilyen egyéb megbetegedése esetén.

Speciális Gondozás Magas Rizikójú Esetekben

A szakorvos által megítélt veszélyeztetettség vagy szövődmény jellegétől függően kell a terhesgondozás keretében soron kívüli vizsgálatokat végezni, illetve terápiát alkalmazni, illetve az állapotos nőt szükség esetén fekvőbeteg-intézmény terhes-szakambulanciájára vagy terhespatológiai osztályára beutalni, sürgős esetben beutalás nélkül fogadni, illetőleg felvenni. Egyes nagyjelentőségű, az anya és a magzat egészségét veszélyeztető, különleges diagnosztikai és terápiás igényű, illetve különleges szaktudást igénylő szövődmények esetén a terhes nő gondozása, ellátása kiemelt, megfelelő személyi, diagnosztikai és terápiás ellátottságú, intenzív felnőtt és neonatológiai kezelést is biztosítani képes központokban történik.

Ezekben az esetekben az állapotos nőt olyan szülészeti intézménybe kell irányítani, illetőleg szállítani, ahol jól felszerelt perinatális intenzív centrum, neonatológia, illetve koraszülöttrészleg működik.

Prekoncepcionális Gondozás és Genetikai Tanácsadás

A prekoncepcionális gondozás - lánykori nevén családtervezés - során az orvos egy lépéssel a fogantatás előtt a szülők genetikai hátterét és a „környezetet”, vagyis a leendő anya és apa egészségi állapotáról készít térképet. A fogantatáskor egyesült két sejtből mennyire egészséges magzat fejlődik, azt két dolog határozza meg együttesen: egyrészt az, hogy milyen genetikai üzenetcsomagot hoz magával a két sejt, másrészt a környezeti tényezők.

A 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet szerint a fogamzáskor betöltött 37 éves és annál magasabb anyai életkorban a várandóst genetikai tanácsadóba kell irányítani és az invazív vizsgálat lehetőségéről tájékoztatást kell adni.

Szülészeti Ellátás és Modern Eljárások

A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Kenézy Gyula Campuson működő részlegén évente több mint 2200 szülés zajlik le. A császármetszés gyakorisága alacsonyabb az országos átlagnál, és kedvező a koraszülés előfordulása is. Az intézeti ellenőrzést igénylő terheseket az osztály terhes ambulanciáján gondozzuk, belgyógyászati jellegű megbetegedések esetén a gondozást speciálisan felkészült belgyógyászunk végzi.

Egyre nagyobb az igény a terhesek között, hogy az apa vagy a család valamely más tagja jelen lehessen a vajúdás és a szülés alatt. Erre lehetőséget biztosítunk. A terhesség alatt szülésre felkészítő tanfolyamokat tartunk az érdeklődő pároknak, ahol megismerhetik a helyi adottságokat, és csoportos foglalkozások keretében szakembereinktől választ kaphatnak a szüléssel és az újszülött ellátással kapcsolatos kérdéseikre. Tapasztalataink szerint az együttszülés csökkenti a kiszolgáltatottság érzését és a szorongást, javítja az együttműködési készséget, erősíti a párkapcsolatot. Szülés alatt lehetőség van zene hallgatására, fénykép készítésre, a köldökzsinór elvágására.

Fájdalomcsillapítás és Szülészeti Beavatkozások

A gerincvelő közeli érzéstelenítés (LEDA) egyre népszerűbb a kismamák között. A kanül felvezetését és a szükséges gyógyszermennyiség meghatározását aneszteziológusok végzik. Tapasztalt szakorvosok döntik el a vajúdás alatt a burokrepesztés időpontját és az infúziós fájáserősítés szükségességét. A szülésbefejező műtét indokoltságáról (császármetszés, vákuum extrakció) a részlegvezető vagy az ügyeletvezető dönt. A gyermekágyasok és újszülöttjeik hazabocsátása általában a 4.-5. napon történik.

Amennyiben azt a magzat állapota indokolja, vagy a szülési fájások elrenyhülése áll fenn, a hüvelyi szülés gyors befejezésére alkalmazott eljárás a vákuum extrakció, melynek során a magzati koponyára tölcsér alakú, puha műanyagból készült eszközt helyeznek, amelyet vákuum segítségével rögzítenek. Ezt követően, a szülőfájásokkal egy időben - fájáserősítő gyógyszerek alkalmazása mellett - a magzati koponyát óvatos húzással előemelik, majd a szívóhatást megszüntetve az eszközt levesszik.

A császármetszés során általában haránt bőrmetszést és kíméletes, tompa szövetszétválasztásos technikát alkalmaznak. A magzat kiemelését követően a sebzéseket tovafutó varratokkal egyesítik. A műtétek legnagyobb részét gerinc közeli (spinális vagy epidurális) érzéstelenítésben végzik.

tags: #terhelo #szuleszeti #elozmenyek